Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-09 / 34. szám

15S® feírmit S, efitSrtSfc NiPßÄF s Megkezdte munkáját az oi*§zág;g;fiilé§ ii!és§zaka (Folytatás a 2. oldalról.) nagy jelentőséget tulaj donit a német kérdés békés úton való megol­dásának, az egységes, békeszerető és demok­ratikus Németország megteremtésének és az európai kollektív biz­tonsági rendszer létre­hozásának. Minden népnek különö­sen pedig az európai népek­nek — érdekében lépett fel a Szovjetunió, amikor a négy nagyhatalom kor­mányfőinek, majd külügy­minisztereinek genfi érte­kezletén a leghatározottab­ban állást foglalt az ellen, hogy Németországot agresz- szív imperialista államként, a NATO tagjaként, külső erők révén egyesítsék. Ez Európa és az egész világ békéjét fenyegetné. Helyet­te a Szovjetunió olyan meg­oldást javasolt, amely egy­séges, békés, demokratikus Németország megteremtését j célozza Az európai kollektív j biztonsági rendszeren belül I a német kérdés demokra­tikus utón való megoldásá­ban és ilymódon a béke biz­tosításában és fenntartásá­ban nagy szerepet játszik a Német Demokratikus Köz­társaság, amelynek létrejöt­tét, — mint valóban béke­szerető. demokratikus né­met állam megszületését — a magyar nép, a világ vala­mennyi békeszerető nettével egyetemben, örömmel üdvö­zölte. Mindezek alapján teljes mértékben egyet­értünk a Szovjetunió kormányának azzal a véleményével, hogy a német egység kérdését a Német Demokratikus Köztársaság nélkül, il­letve a Német Demok­ratikus Köztársaság ro­vására nem lehet meg­oldani. A prágai tanácskozás elő­segítette, hogy a varsói szerződésben részvevő or­szágok — soraikat szorosabb­ra zárva — egységesen lép­jenek fel az egyes nyugati agresszív körök hideghábo­rú törekvései ellen és a nemzetközi feszültséget csökkentő újabb és újabb javaslatokkal segítsék elő a nemzetközi helyzet égető kérdéseinek rendezését. A varsói szerződés tagál­lamai mindenekelőtt kife­jezésre juttatták azt a vé­leményüket, hogy a. jó kapcsolatok meg­teremtése és az egyes országok közötti vitás kérdések tárgyalások útján való rendezése jelentősen megszilárdí­taná a békét. Az elfogadott nyilatkozat hangsúlyozza: nagy jelentő­ségű lenne, ha egyfelől a varsói szerződés tagállamai, másrészről az északatlanti szerződés tagállamai kötele­zettséget vállalnának arra, hogy csak békés eszközök­kel oldják meg a közöttük támadó vitákat és nézetelté­réseket. A magyar nép békéje és biztonsága szempontjából megfelelő és jó megoldás­nak látjuk a politikai ta­nácskozó bizottság nyilat­kozatában foglalt azon ja­vaslatot, hogy Európában hozzák létre a fegyverzet korlátozá­sának és ellenőrzésé­nek különleges övezetét, amelyik magában foglalná Németország mindkét ré­szét. Ilyen különleges öve­zet létrehozása, a fegyverzet korlátozása és ellenőrzése komoly előrehaladást jelen­tene a német kérdés békés, demokratikus úton vraló ■megoldásához, és ezért ilyen i értelmű megállapodás a nő­imet népnek és minden európai országnak egyaránt (érdeke. ] A szocialista tábor vezető I ereje, a Szovjetunió követ- | kezetes békepolitikájának újabb meggyőző bizonyíté­kai Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének Eisenhower- hez, az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez küldött legújabb levelei. A levelek­ben foglalt javaslatok elfo­gadása nagy jelentőségű tenne nemcsak a Szovjet­unió és az Amerikai Egye­sült Államok viszonyának megjavítása, hanem a világ­béke biztosítása, a népeket fenyegető új világháború veszélyének elhárítása szem­pontjából. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság kormányának szilárd meg­győződése, hogy megvannak a reális fel­tételek a nemzetközi feszültség további eny­hítésére, az államok közötti együttműködés megszilárdítására. Ennek érdekében szükséges, hogy'minden ország az .ed­digieknél is nagyobb erőfe­szítéseket tegyen a függő­ben lévő kérdések; békés úton .való megoldására; Ä magunk részéről minden erőnkkel hozzá kívánunk járulni a le­szerelés kérdésének megoldásához, amely a í jelen nemzetközi hely- j zetnek egyik legfonto­sabb problémája. A fegyverzet ellenőrzött csökkentése, az atom-, hid­rogén- és más tömegpusz­tító fegyverek előállításának feltételnélküli betiltása alapvetően megszilárdítaná az államok közötti bizalmat, és elejét vénné egy új, min­den eddiginél pusztítóbb vi­lágháború veszélyének. A fegyverkezési verseny csök­kentése érdekében konkrét gyakorlati lépésként húszezer fővel csökken­tettük fegyveres erőink ! létszámát és a kor­mány olyan költségve­tést terjeszt az Ország­gyűlés elé, amely az 1955. évi tényleges helyzethez képest közel négy százalékkai csök­kenti a honvédelmi ki­adásokat. Ugyanakkor népünk I iránti fontos kötelessé­günknek tartjuk, hogy minden szükségest meg- ii tegyünk hazánk bizton­ságának megerősítése . érdekében. (Taps.) A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése lehető­ségének és szükségszerűsé­gének elve, az ■ egymás'.bél- ügyeibe való be nem avat­kozás és az országok szuve­renitásának kölcsönös tisz­teletben tartása alapján együtt kívánunk működni minden országgal.. A nemzetek közötti megér­tés ügyét népünk saját, ügyének tekinti) éntiek meg­felelően a Magyar Népköz- társaság kormánya minden erejével a nemzetközi fe­szültség további csökkenté­sére törekszik. Ez, és csak ez a külpoliti­ka teszi lehetővé hogy dol­gozó népünk magabiztosan, a jövőbe vetett szilárd meg­győződéssel munkálkodjék iparunk és mezőgazdasá­gunk gyors fellendítésén, egész népgazdaságunk nagy­arányú fejlesztésén, a nép­jólét állandó emelésén, a szocializmus felépítésén ha­zánkban Kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy fogadja el a kormány külpolitikai be­számolóját, . erősítse meg a varsó szerződésben részve­vő államok politikai tanács­kozó bizottságának a kor­mány által jóváhagyott nyi­latkozatát. (Hosszantartó, nagy taps.) Az elnök ezután az ülést felfüggesztette. Szünet után elsőnek Horváth Márton elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősé­gének tagja, a Szabad Nép szerkesztő bizottságának ve­zetője szólt a külpolitikai beszámolóhoz. A többi kö­zött a következőket mondta: Horváth Máriást ebtárs hozzászólása Nem túlzás, ha az 1955. évet úgy jellemezzük, mint a béke ügyének legnagyobb győzelmét a fásizmus vere­sége és Kína felszabadulása óta. Az elmúlt év meghozta a hirhedt erőpolitika csőd­jét. Az erőpolitikához erő­fölény is kell és éppen ez az, amivel az imperialista hatalmak nem rendelkez­nek. A túlsó oldalon is egy­re nagyobb számban akad­nak józan politikusok, akik kezdenek leszállni a.magas) lóról, amelyet az erő hely­zetének neveznék' és ha hú­zódozva is, békés húrokat kénytelenek pengetni. Akad­nak azonban szép számmal kevésbé józan politikusok és katonák, v különösen az) Egyesült Államokban, akik nem tudnak megválni ked­venc paripájuktól és to­vábbra is a háborús fenye­getés idejétmúlt szólamait fújják. Egy dologban azonban elvtársak, hasonlít a hideg­háború az igazi háborúhoz. A hidegháború ameri­kai stratégái, vezérkari főnökei és generálisai épp olyan kevéssé akar­ják felismerni, hogy ve­reséget szenvedtek, mint annakidején Vilmos az első és Hitler a máso­dik világháború végén. Dulles, az Egyesült Álla-! mok külügyminisztere jés hasonszőrű társai — az 51 szavát idézve — abban lát-j ják a diplomácia művésze-! tét, hogy az emberiséget! egy új háború küszöbére* kormányozzák és azt várják) a népektől, hogy szép nyu­godtan telepedjenek le ezen a küszöbön és ölhetett kéz­zel várják, amíg az erőpoli­tikusok alkalmasnak vélik a pillanatot, hogy a Hideg­háborút a legforróbb hábo­rúval, az atomháborúval cseréljék fel. Nem túlzunk ha azt mondjuk, hogy pontosan a diplomácia ilyenfajta „mű­vészete“ az, amely a legke­vésbé tetszik a világ népei­nek, beleértve az amerikai népet is. Ezzel a „diplomá­ciai művészettel“ nem sok tapsot, de annál több füty- työt aratott Duties. Hála ” a Szovjetunió és a béketábor erejének, hála a békét kö­vetelő népek erejének, h'la a Szovjetunió külpolitiká­jának, az elmúl évben az em­beriség nem a háború küszöbére, hanem a béke küszöbére érke­zett el. íNasv taps.) Ha tovább fokozzuk erő­feszítéseinket, akkor nine" és nem lesz olyan erő, nincs és nem lesz olyan diplomáciai művészet — vaey mondiuk ki nyíltan — olyan provo­káció, amely megakadályoz­hatná, hosv az emberiség átléoje nem a háború, ha­nem a béke küszöbét és biz­tosítsa a világnak legfőbb célunkat, á tartós békét. Horváth Márton elvtárs ezután rámutatott a Szov­jetunió elért gazdasági ered­ményeire, ismertette a ha­todik ötéves terv tervezeté­nek főbb célkitűzéseit, nw'u a nyugati államok súlyos gazdasági nehézségeiről be­szélt. A továbbiak során arról a szövetségi rendszerről szólt, amelyre a kapitalista világ vezető hatalma, az Egyesült- Államok támaszkodik, ugyanekkor szólott a de­mokrácia és a szocializmus táborának szövetségi rend­szeréről is. A mi rendszerünkben a kapcsolat —■ hangsú­lyozta — a népek alap­vető érdekein, az ér­dekek teljes azonossá­gán épül, az igazi be nem avatkozáson, a függetlenség és a béke védelmén, a kölcsönös segítségen alapszik a gazdasági, politikai és kulturális élei minden területén. Az ő szövetségük nem! mélyülhet el a népek kö-| zötti őszinte kapcsolattá, j ezt a szövetséget szükség-! szerűen megbontja az egy­mással versengő imperialis- , ta érők súrlódása, összeüt- jközése. Ezt a rendszeri meg­bontja az imperialista kor­mányok és a népek alap­vető érdekellentéte. ' A továbbiakban az ázsiai és afrikai, gyarmati és fél­gyarmati országok szélesen kibontakozó függetlenségi küzdelméről szólott, majd arról beszélt, hogy az impe­rialista befolyás és a hábo­rús veszély elleni harcban a kölcsönös érdekek alapján felzárkóznak hozzánk olyan országok, mint India, Bur« )ma, Afganisztán és mások. Horváth elvtárs a hazánk ellen megnyilvánuló ameri­kai provokációkkal, beavat, kozási kísérletekkel foglal­kozott. Kijelentette: Helyeseljük a Magyar Népköztársaság Külügymi­nisztériumának • eljárását, hogy visszaküldte a feladó­nak a gyalázkodó hangú jegyzéket. Értsék meg egy- szersmindenkorra, hogy rém kitartott lakájaikkal, hanem egy szabad és szuverén or­szág kormányával állnak szemben, amellyel va^y tisz­tességes; hangon lehet be­szélni, vagy sehogy! (Nagy taps.) Ami az ügy érdemi részét illeti, népünk elvárja kormá­nyától, az illetékes vé-. delmi szervektől és a bíróságtól, hogy még éberebben és kemé­nyebben sújtsanak le a kémekre, hazaárulókra, idegen ügynökökre, bár­ki venné is védelmébe azokat. Ezután aláhúzta, hogy külpolitikánk alapja a Szov­jetunióhoz és a szocialista tábor többi országához fű­ződő baráti, testvéri Kap­csolatunk, amint ez nagy nyomatékkai jutott kifeje­zésre a tavaly májusban Varsóban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerző­désben. A szorosabb össze­fogásnak különös jelentő­sége van a jelen helyzetben, amikor újra szaporoinak a hidegháborús provokációig Hogyan vehetjük ki ré­szünket mi, magyarok a bé­kés együttélés megvalósítá­sáért vívott harcból, még jobban? Azzal — mondatta —, ha fokozzuk népünk belső egységét, rendsze ü -k szilárdságát, az egész dol­gozó nép felzárkózását pár­tunk és kormányunk mögé. Azzal, ha maradéktalanul teljesítjük termelési tervein­ket. mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, a ter­melőeszközök és a szükség­leti cikkek gyártása terén. Azzal, ha fejlesztjük nehéz­iparunkat korszerűsítjük a termelés egész apparátusát és győzelemre visszük az életszínvonal emelésére irá­nyuló politikánkat. Azzal, ha erősítjük ideológiai har­cunkat a kapitalizmus min­den befolyása ellen, ha to­vább fokozzuk, tovább épít­jük eltéphetetlen baráti,* testvéri kapcsolatainkat és ezzel biztosítjuk, hogy fej­lődésünk békés, zavartalan legyen, hogy a béke erőié le­gyen a győzelem. Barcs Sándor, az ország- gyűlés külügyi bizottságé-, nak tagja, a Magyar Távira­ti Iroda vezérigazgatója szólalt fel ezután, A következő felszólaló, Péter János országgyűlési; képviselő, református püs­pök volt. A vitában utolsó­nak Szabó Gusztáv Pest me­gyei képviselő szólalt fel. A nemzetközi jog általá­nosán elismert elvei sze­rint az állam felelősséggel tartozik szerveinek a nem­zetközi jogot sértő cseleke­deteiért, — az Amerikai Egyesült Államok szervei­nek feni részletezett tevé­kenységéért tehát az Ame­rikai Egyesült Államok kormánya viseli a nemzet­közi jogi felelősséget. A Magyar Népköztársa­ság kormánya nem tűrheti sem a fentebb megállapí­tott felderítő tevékenysé­get, sem pedig a területe feletti légi közlekedésnek, állampolgárai életének és javainak ilyen módon való veszélyeztetését. Ennélfogva elvárja, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormá­nya haladéktalanul hatha­tós intézkedéseket tesz az­iránt, hogy* a léggömbök­nek a Magyar Népköztár­saság íégiterébe való jutta­tása megszűnjék. A Magyar Népköztársa­ság kormánya fenntartja magának a jogot a fenti nemzetközi jogot sértő cse- 'ekmények folytán ember- íleiben és anyagi javakban bekövetkezett és bekövet­kező károk megtérítésének követelésére. A Magyar Népköztársa­ság kormánya reményét fe­jezi ki, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya — mely az Egyesült Nem­zetek alapokmányában le - fektetett elvek védelmező­dének tartja magát — ha- 'adéktalanut véget vet en­nek az állapotnak, amely durván sérti az államok szuveréiiitása tiszteletben tartásának és a be nem avatkozásnak az ENSZ alapokmányában védett el­vét. máját gyaláaó, a törvényes rend ellen uszító tártaimé szeunyiratokat juttassanak az országba. c) Ezen túlmenően a feni Idézett léggömbökre sze­relt több mázsa súlyú ké­szülékek, a bennük elhe­lyezett robbanó gyutacsok és maguk a robbanó gáz­zal töltött léggömbök arra mutatnak, hogy azokat cél­tudatosan alkalmassá tet­ték arra, hogy emberélet­ben kárt, illetve gyúlékony anyag közelében tüzet okoz­zanak. Az említett léggömbök már több súlyos katasztró­fát idéztek elő. Egy hidro- géngászal töltött amerikai léggömb a múlt évben egy magyar repülőgép lezuha­nását és egy pilóta halálát okozta. 1956. január 21-én közvetett módon ezek a lég­gömbök okozták az Osztrák Köztársaság határa közelé­ben egy pilóta halálát és két repülőgép pusztulását A léggömbök nagy mér­tékben akadályozzák a Ma­gyar Népköztársaság terü- ’eie felett folyó légi közle­kedést és veszélyeztetik a repülőgépeken utazó ma­gyar és idegen állampolgá­rok életét. Az Amerikai Egyesült Államok azon szerveinek tevékenysége, amelyek a szóban lévő léggömböknek a Magyar Népköztársaság légiterébe való juttatásá­ban közreműködnek, egy­felől beavatkozást jelent a Magyar Népköztársaság belUgyeibe, veszélyezteti an­nak biztonságát, másfelől megsérti a Magyar Nép- köztársaságnak a területe feletti légitérre vonatkozó szuverenitásé!, A külügyminisztérium tá­jékoztatási főosztálya közli: A Magyar Népköztársa­ság Külügyminisztériuma február 8-án az alábbi jegyzéket juttatta cl az Amerikai Egyesült Álla­mok. budapesti követségé­hez; A Magyar Népköztársa­ság Külügyminisztériuma nagyrabecsülését fejezi ki as. Amerikai Egyesült Ál­lamok budapesti követségé­nek és az alábbiakat közli: Huzamosabb idő óta, el­sősorban az osztrák határ felől, egyre gyakrabban és nagyobb számmal repül­nek be a Magyar Népköz- társaság légiterébe külön­böző felszerelésekkel ellá­tott léggömbök. A léggöm­böket a magyar kormány rendelkezésére álló adatok szerint az Amerikai Egye­sült Államok szervei se­gítségével indítják útnak Nyugat-Néinetország terü­letéről. Illetékes magyar szervek a birtokukba ke­rült léggömbökről, ezek tar­tozékairól, a rajtuk lévő adatokból minden kétséget kizáró módon megállapí­tottak, hogy azok as Ame­rikai Egyesült Államokban készültek. A léggömbök rendelteté­sét illetően az illetékes magyar szervek megállapí­tották: a) Egy* részüket azzal a célzattal küldték a Magyar Népköztársaság fölé, hogy a léggömbökre szerelt beren­dezések segítségével légi felderítő tevékenységet vé­gezzenek. b) A léggömbök másik részét arra használják fel, hagy a Magyar Népköztár­saság kormányát, áilamfor­I Magyar Népköztársaság kormányának tiltakozó iesvztke az Amerikai Envesiilt Államok kormányához

Next

/
Thumbnails
Contents