Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-08 / 33. szám

N £ P li A 1' IBäG icbruat ti, szerda ASSZONYOKNAK LÁNYOKNAK A nyíregyházi úttörőház háztartási szakkör vezetője azt mondta a pajtásoknak, hogy ezután majd ők hozzak a tözáchez való élelmtszeie- ket, Néhány foglalkozás után Hetey Ida naltás következeit. Akkor kelkáposzta főzelék volt tervbe véve. Ida pajtás hozott kelkáposztát, kömény- magot, lisztet és zsírt. Meg kell említenünk, hogy Ida édesanyja késő estig dolgozik a cukorkás bódéban. Két testvére van, az egyik na- gyobb. a másih kisebb nála. A szakkörön a stakkörve- zetök segítségével mos is toztek a főzeléket. A szakkör tagjai megjelelték, s a többit Idának adták, hogy vísy* j haza. Ida őrömmel vitte ha- j za az ételt és arra gondolt, hogy édesanyjának nem kell j ma este vacsorát készítenie. ; Mire eoesanyia haz-m-nt. a j kelkáposzta az asztal köze- ! p.én párolgóit. Ida édesanyja i nagyon megörült a vaosorá- r.ak és megdicsérte tanyát. I C. NACV ERZSÉOET A csengjen asszonyok hasznos munkával töltik el a hosszú téli estéket. Az MNDSZ kézimunka szak­köre és olvasóköre rendesen megtartja foglalkozásait a községi kultúrotthonban. Az. alábbi két képünk ezt bizonyítja. Újjáalakult Nyírcsakoiybau az MiNDSZ-szervezet Űj ötéves tervünk nagy­szerű feladatok elé állítja dolgozó nőinket. Bátran elmondhatjuk: a dolgozó nő ma már a mun­kába nálunk nemcsak tu­dását, munkaszeretetét, ügyes finom munkára ter­mett kezeit hozza, de fűti az a vágy is, hogy évtize­des, sőt évszázados elnyo­más után felszabadulva megmutassa: a termelő­jmmka területén is egyen­rangú társa a férfiaknak. 1956-ban nagy előrehala­dást ; sell elérnünk a mű­szaki fejlesztésben. Ez a termelékenység fokozásá­nak, önköltség csökken­tésének legdöntőbb előfel­tétele. Nyilvánvaló, hogy az újítóniozgalom jelentő­sége megnőtt. Szépen fejlődik nyíregy­házi üzemeinkben az újító- mozgalom. S örvendetes tapasztalni, hogy a mozga­lomnak .egyre több női részvevője van. A dohány- fermentáló asszonyai soro­zatosan nyújtják be újí­tásaikat. Pokoreczki Julia, Kassai Jánosné, Brezina Józsefné, Harangi Róza, Hudák Mária, Gyebróczki Juha, Kocka Andrásné többszörös újítók, újításain révén mir.tc-gy 27 ezer fo­rinttal csökkentették az önköltséget. Ezek a mun­kásnők fii&s vérkeringést visznek a szocialista építés ereibe. ; Csatlakozzunk mi' ,1 öb- ben az újító mozgalomhoz. A munkás újítók, az ésszc- rCsitők. amikor új terme­lési módon törik a fejüket, anyagot takarítana* rneg, növelik a termelékenysé­get, s ezzel nemcsak saját életszínvonalukat emelik, nemcsak jobban keresnek, hanem meggyorsítják: a szocializmus építését is. Szabó Endréné. A nyugat-német háziasszonyok gondjai Nyírcsaholyban régebben volt már nőszervezet, azon­ban az évek során alábbha­gyott tevékenysége, senki nem törődött. vele. Most rá- jottümí arra, hogy így nem maradhat tovább, szükség van a nők ltözölt végzett munkára. Szükség van arra, hogy a nyírcsaholyi asszo­nyok is nagyobb öntudattal vegyenek részt a szocializ­mus építésében és a tartós 1 békéért folytatott küzdelem- íren. Januar 24-én taitouuk újjáalakuló gyűlésünket. Ezen a gyűlésen már 20 új .agunk vett részt. M.gvá- j lasztottuk ' a vezetőséget és 1 megbeszéltük a munkaprog- j ramot. Elhatároztuk, hogy I január 29-én toborzó bált rendezünk A bált ' azóta megtartottuk. Mindenki kel­lemesen érezte magát. Számos asszony vesz már reszt aktívan az lviNíjíáE munkájában: Suoa Jánosne, Lengyel Sándornc, Szerda­helyi Istvánná, Pólyák Er­zsébet, Széles Kálmánná, selyem Gyvláné. Nagyón örülünk annak, hogy nószö- vetségünket támogatja aj pártszervezet es a községi) tanács is. További tervünk, az, hogy szaoó-varrő tanjo-1 lyamot indítunk. Ezen nem-, csak szakmai dolgokat ta-1 rxulnak meg majd az asz-; szonyaink, hanem gondos­kodunk politikai fejlődésük-1 ről is. /Mihály San dorne.] Segítsék a szülők a gyermeknevelést es oktatást Mázsánként 2.60 DM- kal drágább lesz a ház­tartási szén Hamburgi szénnagykeres­kedők kijelentették, hogy az amerikai szén árának megfelelően emelni fogják az olcsóbb nyugatnémet háztartási szén árát. A hamburgi városi tanács tagjának, Sattlernak rö­viddel ezelőtt tett kijelen­tését, hogy a hideg beáll­tával számítani kell a háztartási szén árának fel­emelésére az importált amerikai szén áiának meg­felelően, a hamburgi szén­kereskedelem képviselői helybenhagyták. Megdrágult a gáz ára Nürnbergben. A városi ta­nács egyik legutóbbi ülé­sén elhatározták a gáz árának köbméterenként 2 Pfenniggel való emelését. A szociáldemokrata ta­nácstagok a drágítás mel­lett szavaztak. Jelentékeny áremelke­dést állapított meg a Schleswig—Holstein-i iStatiszmiai imáim. . állapítása szerint 1955. de­cemberében 1954. decem­beréhez viszonyítva a vaj ára 4,5 százalékkal, a mar­garin ára 11,6 százalék­kal, a borjúhús ára 6,3 .százalékkal, a karaj ára 7,4 százalékkal, a bürgen nya ára 35,2 százalékkal; az alma ára 75 százalék­kal, a hagyma ára 19, szá­zalékkal, a szén ára 60 százalékkal és a sárgaré­pa több mint 37 százalék­kal lett drágább. Ar élelmiszerárak további emelkedéséről adott számot a wiselba- deni Szövetségi Statiszti­kai Hivatal. A Hivatal je­lentése szerint októbertől novemberig összesen átlag két százalékkal emelked­tek az élelmiszerárak. Ha­sonló megállapításokat volt kénytelen tenni a hi­vatal az előző hónapok áremelkedésével kapcso­latban. Rája. Ivanova szakácsnő: Mit hozott nekem az el­múlt esztendő? 1955-bert teljesült kívánságom: elvé­geztem a moszkvai közét­keztetési. technikumot és szakácsnő lettem. Mindjárt a technikum elvégzése után Moszkva egyik elsőosztályú éttermé­be, a „Prágába” kerültem. Most az a feladatom, hogy minél ízletesebb éte­leket készítsek, hogy aki Moszkvába érkezik cs betér a „Prága” étterembe, pom­pás ellátásban részesüljön, úgy, ahogy azt az orosz vendégszeretet előírja, (Foto: M. Ozerszkij) RECEPT Prágai sonka Szellőztessünk leien is! Ha a komoly téli hideg reáöszönt — sokan elzár­jak a ház ajtaját, ablakát — gondolván, hogy így a hidegtől jobban tudnak vé­dekezni,. illetve a „szoba melege nem megy ki”„ ■— Amennyire fontos a jól záró ajtó és ablak egy la­kásban épp olyan fontos a lakás téli szellőztetése is. A szoba elhasznált le­vegőjét legjobban és leg­célszerűbben úgy lehet fel­frissíteni, ha 5—10 percre teljesen kitárjuk az ajtót, ablakot, mégpedig kereszt­huzatot csinálunk. nymodon lehetővé tesszük, hogy az elhasznált levegőt a be­áramló friss, tiszta levegő teljesen kiszorítja, valóság­gal kikergeti. Nem helyes ha az ablak­nak csak egy tábláját, vagy a felső abianszemct nyitjuk ki, mert a levegőáramlás nem történik meg s a régi, rossz, elhasznált levegő bennszorul a szobában, fóv leg a szoba felső részei­ben s így a friss, jó leve­gőt nélkülözni fogjuk. Ha egy oldalról, tehát nem ke­reszthuzattal szellőztetünk (akinek árt, természetesen a huzattól félreáll) úgy a levegő lassan tud kicseré­lődni, miközben a • falak, bútorok is alaposan lehűl­nek s ezek az ilyen célsze­rűtlen szellőztetés után so­káig csak úgy sugározzák ki magukból a hideget. Ke- reszthuzattal a levegő áramlása miatt pár perc alatt tiszta, kicserélődött lesz szobánk levegője! A friss, oxigéndús levegőjű szobát pedig könnyebben és hamarább melegebbe tudjuk tenni a kályhafű­téssel. Helyes eljárás, ha akkoi szellőztetünk, mikor egy­ben a kályhába is begyúj­tunk, így amire a tűz jr lánggal fog égni, addigra t szoba is kiszellőződik é: hamarosan be is melegszik Köztudomású, hogy i téli beteges, sápadt kíné zést, vánoyadt arcbőrt el­kér ülhetjük, ha télen is so kát tartózkodunk,' terme szetcsen megfelelően hoz /Költözködve, a szabadban nemkülönben gondosko mink arról, hogy lakásunk ban naponta friss leveg, legyen. \ Icgulapuzolt tu oust, í aránylag magas mű­veltséget ad az általános iskola. A gyemakek oktatása cs nevelese közügy, az egész társadalom ügye, de első­sorban a szülők ős az .s- kolák ügye. Iskoláink nagy' erőfeszítéssel igye­keznek «feladatukat évrúi- évre egyre jobban megol­dani. Államunk nagy anyagi áldozatokkal az i j iskolák egész sorát hozza létre és tökéletesíti a meglévőket. D:: egyre el­terjedtebb az a-/, áldozat vállalás is. melyet, a Iá, - sadalom, a szülők vállal­nak az iskola segítésére. Számos iskolát láttak el pl. függönnyel, virággal, különböző szemléltető ko­pekkel, kísérleti eszközök­kel, de még kisebb-na- gyobb javításokat is elvé­reznek az épületeken. A szülői szeretet, lele­Ktíiítí,,; módja a kővetkező: A sonkákat egyéni íz lói tserint soványra, vagy kövérebbre ké­szíthetjük. A íiucry sonkát min. dia- kevesebb külső szalonnával készítsük. mert nz amúirv is elée zsíioB. A lefaragott son­kát a csontok mellett. Íolszúr­jak és az lay kapott nyíláso­kon keresztül jól bcsónzuk. de kívülről is jól bedörzsöljük. A konyhasóba. 1 százalék kon- zervsót ts 5 száaiUék lyorcuk- rot is keverijuk. A beeónott sonkát, húst 8—10 napi» állni h;- ;:-y;juk. s azután pácoljuk. A pár, késeitől« n követke­zőképpen történik: üG ke hús­hoz 3 5 liter vizet 1 k-_- sóval, keriendervt] é? fenyőinásKál (kb. ü ükad nci?.rcdójA,r for­ralunk. Ha kiliüit a pác-lé. a besütött húsra öntjük. Ebben a pácban mindennap mcirforsrat. jak n húst. A vékonyabb hú­sokat a, besózás időpontjától 2U—22 napifi, a sonkát 08—3C nupisr tartjuk a- pácban. A pác­ból kivett hüsokat nem akaszt­juk azonnal füstre, hanem előbb :: puv-cv-rt locsönöSM.ltti -óla A pácolt húsokat lehetőié» seáraz, hide- fürtön füstöljük, mert iey megtartják ezép. fries rózsás színüket, evenae zamatos ízüket s nem lest kő­keményre száradva. A jaroszlavi meiegágji- melegházi kombinát égés* évben termel főzelékfélét a szovjet Jakosság számára. A képen: P. G. Malisévá üvegházi brigádvezető (jobb­oldalon) és Z. M. Zalugyi- nova munkásnő uborka­szedés közben. (Foto N. Ánoszov). Kéz- és lábfagyás es áldozatkész;- j aég ic nem írna tó rejtett! Kincstára nevelésügyünk­nek. A szülőknek társa­dalmi üggyé kell tenni i.emcsuK a saját, hanom a mások gyermekének a rendszeres iskolába járá­sát. Meggyőzéssel, felvilá­gosító munkával egymás­ra is Intir>i keil. El keil crm, hogy minden szüld számoltassa be minden nap gyermekűt. Erezze ielclőiscgit gyermeke ta­nulása iránt. A gyetek tuméae'.esen és öi ónoméi veszi, hogyha ;; szülök és masak w érdeklődneit c redmétiyiik, tanulásuk iráni, különösen cmiliur erre rászokik:jak. Jo ta- iu::á.-.-si:i hála! iu . g. Meg­kell teremteni otthon is azt a 'égkört. melyben szívesen tanul a gyermek es egyben kötelességének is érzi a tanulást. Albert Antal A faKyáaokat tanácsos ko­molyan venni, Először a. fa­gy ás kéz-d&tén a. kéz vajrv _ a láb mendiutád. kivörösödik, énét és viszket. Az elváltozás későbbi szakaszában fatry- bütykök ke.etkeznek, csomóso- d ásóul. majd nehezen c.vósyuió fasysybek keletkezesével szá- molliutunk Akinek fax.vása yan. vazry facyásra hajlamos. az visoljen már a hűvösebb időszakban is cyau.iúkei'ztyítt, eyap.iúliaris- nyát. ho-ev ine-selőzzc a. tanyáét, n. jók! fuv- é : kiú.ifilázát. A cipó. kerztyü lccyrn elés bű azért hogy y. vórkeriinróz za­vartalan lereen. A fagyott vé«- táirut csak langyos vízzel mot- rtaasuk. Sóeborszeszes boroea-tás és váltakozó fürdő a lee.iobb eyócyszcre. Sóeborszeszből IC százaléknyit teszünk langyos -..í'-’-r-,. A rí:-.lakozó fürdőt 1" /is anya örömére Téli esték Csen gerben Nők az úiíté mozgalomban Szovjet nők i>erci£ kell venni. Ay, effvik \ít* Gs&uból creaatett. va.srv kutboJ húzott Ilidetr víz lesryon. a má­sik neuiír 40 fokos mßlosr. A melegvízbe tcíz^ünk 10 százalék tannint. Percen,kint kell váitio aratni a vécrtafrokat a külön- Ijözo hőfokú vizekben. T.z .a fryóíTVÍtó fürdő 10—15 pereit: tartson Círy-eqry alluilommaj Jó hájziffzcr ía.gyáara a fta- va-nyűkáposzta-. Apró. vatrv le­velezi ráízét eír.v darab lailiára tef^zük. ráborítiuk a fksyo» részre — oléesré lédúsan — má­sik ruhával <móe jobb. Jia. vizet át neut eresztő anyasRal) több­szörösen i» átkötjük, hogy át­nő nedves cdjon az temem«. Este leKalltaün^uabb a kezei,- Amennyiben nem érünk ,el roecfelelő eredményt a lenti módszerekkel, úsy meKfaUáő or­vosi kezelés vön torn bem, trí rrá s a leabiztosabb sry.óyrmód.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents