Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-28 / 50. szám

1956 l’ebruár 28, kedd \ £ P L I Magyar—Szovj et Mezögazdasagi Hét: l9áo. 11. £6—ill. 4. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése A TTIT nagyszabású programot dolgozod ki a Magyar-özovjet iViezogazda- sagi metre. A hét írnyarnan Nyuegynazán, jarasamk székhelyen es nagyobo köz­ségeinkben Kudin műsorral, vagy íumvetitessei egybe­kapcsolt ankétokat tarta­nak, anol a Szovjetunióban járt mezőgazdasági szak­emberek elmondjak élmé­nyeiket, tapasztalataikat. Vasárnap Ny.regynazán tartották az ankétot. Ezen Vincze József, a Mezőgaz­dasági Igazgatóság vezetője mondta el a Szovjetunióban szerzett élményeit. Ezután három szovjet filmet mutat­tak be: a Hajnal kolhoz életéről, az őszi kalászosok téli és tavaszi ápolásáról és a legeltetésről. Nyíregyházán a hét folya­mán a következő helyeken és időpontokban rendeznek hasonló műsoros ankéto­kat: 28-án, 15 órakor: Dózsa TSZ. Előadás: a szarvas­marhatenyésztés időszerű kérdéseiről. Előadó: Kra­konperger Mihály, a MT állattenyésztési osztály ve­zetője. Film: Magas tejho­zam módszerei. 17 órakor, Vajda-bokor. Előadás: Az őszi kalászosok jtéli és tavaszi ápolása. Elő­adó: Héri Mihály, a VT fö- agronomusa. 29-én 17 órakor: Manda- ookor. Előadás: Az őszi ka­lászosok téli és tavaszi ápolása. Előadó: Szilágyi János VT mg.-i előadója. Március 1-én 15 órakor, Kossuth TSZ. Az őszi kalá­szosok téli és tavaszi ápo­lása. Előadó: Héri Mihály íőagronómus. Filmbemuta­tóval. 13 órakor, Rákóczi TSZ. Előadás: A nagyüzemi gyü­mölcstermesztés újabb mód­szerei. Előadó: Nagy Sán­dor kertészeti felügyelő. Utána metszési bemutató. 15 órakor, Felsősima. Elő­adás: Az őszi kalászosok téli és tavaszi ápolása. Elő­adó: Czine András. Utána kultúrműsor. Márc. 2.-án 13 órakor, Vörös Csillag TSZ. Elő­adás: Az altalajtrágyázás­ról. Előadó: Héri Mihály főagronómus. Filmbemuta­tóval. Márc. 3-án 15 órakor, Ságvári TSZ. Előadás: A nagyüzemi sertéstenyésztés problémái. Előadó: Szkita József a MT állattenyésztési osztály előadója. Utána kultúrműsor. MOSZKVA, (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusán megválasztott Központi | Bizottság 1956. február 27-én teljes ülést tartott. A teljes ülés megválasztotta az SZKP Központi Bizottságának elnökségét. Az elnökség tagjai: N. A. Bv.lganyin, N. Sz. Hrus­csov, L. M. Kaga rtovies, A. I. Kiricsenko, G. M. Ma­lenkov, A. I. Mikojan, V. M. Molotov, M. G. Per- vuhin, M. Z. Szabarov, M. A. Szuszíov, K. J. Voro- silov. Az elnökség póttagjai: G. K. Zsnkov, L. I. Brezs­nyev ,N. A. Mubitdinov. D. T. Sepilov, J. A. Furceva, N. M. Svemyik. A teljes ülés megválasztotta az SZKP Központi Bizottságának titkárságát, amelynek tagjai: N. Sz. Hruscsov, a Központi Bizottság első titkára, A. B. Arisztov, N. I. Beljajev, L. I. Brezsnyev, J. A. Furceva, P. N. Poszpeljov, D. T. Sepilov, M. A. Szuszíov. A teljes ülés az SZKP Központi Bizottsága mel­lett működő pártellenőrző bizottsága elnökévé N. M. Svemyiket, a pártellenőrző bizottság elnökhelyette­sévé P. T. Komarovot választotta meg. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Revíziós Bizottságának ülése Moszkva, (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Reví­ziós Bizottsága 1956. feb­ruár 27-én ülést tartott. A Központi Revíziós Bi-: választotta meg a bizottság zottság P. G. Moszkatovot i elnökévé. Mintegy 100 amerikai személyiség nyílt levele az Egyesült üllamok kongresszusának tagjaihoz A Népiap cikke nyomán A Néplap február 17-i számában „A matölcsi őr­mester úr” címmel cikk jelent meg arról, hogy Pető Pál tunyogmatolcsi lakos, volt horthysta őr­mester a közellátást át­játszva, fondorlattal egy sertés helyett 3-at vágott le. A Néplap cikke nyomán a fehérgyarmati járási ügyészség nyomozást foly­tatott le Pető Pál volt horthysta őrmester ellen. Amint a Néplap cikkében a fekete vágásra vonatkozó­lag megírtak, a nyomozás során beigazolást nyert. Nevezetett a járási ügyész­ség előzetes letartóztatásba helyezte és ellene enge­dély nélküli állatvágással elkövetett közellátás érde­keit veszélyeztető bűntett miatt a fehérgyarmati já­rásbírósághoz vádiratot nyújtott be. Iváncsik Miklós megyei ügyész helyettes. Jó étkű malacok VannaK emberek, akik­kel szűkmarkúan bánt a sors, amikor a különleges adottságok osztogatásáról volt szó. Sokan aztán se­gítenek a dolgon. Rendkí­vüli embereket csinálnak magukból, így tűnnek ki a „szürke” emberek sorá­ból. Szondi István is meg­maradt volna egyszerű re­formátus lelkészi minősí­tésben, leélte volna az éle­tét az eldugott Mezőla- dányban, ha nem tünteti ki magát kiváló matema­tikai tudásával. A dolog úgy történt, hogy egy verőfényes őszi délutánon özvegy Lakatos Mihályné rakoncátlan két malaca szemet vetett a lelkész 600 ölet kitevő ku­koricatáblájára. . Hosszú ideig tanakodtak,, míg megállapodtak abban: ün­nepi vacsorát rendeznek. Meg is tették. Kereket ol­dottak a kondáról, még azt sem mondták: befelleg­zett. Nem tudni pontosan, mennyi időt töltöttek a kukoricatáblában.. Minden valószínűség szerint keve­set, tekintve, hogy a ké- s 5i órákban csapódtak bele, no meg a harangozó furkósbotjával egy-kettőre kikergette az étkes mala­cokat. Utána lélekszakad­va futott a lelkészhez el­mondani a nagy Iragéd'át. A lelkész nem soká gon­dolkozott. Gyorsan felke­reste két egyházi emberét, akik jószívúel vállalták a becsüsi szerepet. (Ha már a tiszteletes úrról van szó!) Fel is mérték a káit, s Szondi István javaslatá­ra 250 kiló májusi mor- zsoltban állapodtak meg. Ez a dolog egyik része. A lelkésznek azonban eszébe jutott, hogy korábban Ger- zsenyi János két üszője is el-eljárogatott a kukoricá­ba. Nyilván ezek is kárt tettek. És most jön a ma­gasfokú művészet. A lel­kész és az egyházflak (bi­zonyosan az úr sugallatá­ra) pontosan kitudták szá­mítani, hogy a jóétkű malacok 250 kiló szemes kukoricát ettek meg két óra hossza alatt, a borjuk meg egy- vagy két mázsát. Minő matematikai tu­dás! Az ember akarata ellenére is tisztelettel adó­zik az új pittagorászoknak. A járásbíróság is felka­rolja az ilyen tudományú embereket. Mert, Szondi lelkészt felkarolta. Habo­zás nélkül 500 forint térí­tésre szólította özvegy La­katos M:hálynét a tárgya­láson, bár vált’g hangoz­tatta, . hogv a sertések a kondáról szöktek mse, te­hát néni ő felel értük. A járásbíróság azt fe’e’- te: ha magának két gyer­meke van, nem ügyel rá­juk?! Vagvjs: Ha két ma­lacot kondára hajt, nem vievázza őket? Van benne valami. Hát mit képzel L?k"t~sr’á. a kondás azért van, h~sy a malacokat őrizze? Deh'gy Azért, hegy íe1 veeye a darabonkénti 00 forintot!... M. J. New - York, Mintegy 100 kiemelkedő amerikai személyiség nyílt levélben szólította fel az Egyesült Államok kongresz- szusának valamennyi tag­ját, támogassák azokat a türelmes próbálkozásokat, amelyeknek célja: „megkeresni a konkrét megoldásokat a nemzet­közi nézeteltéréseknek a genfi szellemben való rendezésére és vizsgál­ják felül országaink törvényeit és eszkö­zöljenek raUuk meg­felelő változtatásokat a hidegháború idején ke­letkezett nemzetközi fe­szültség további eny­hülésének íneekönnyí- tésc végett.” A nyílt levél kezdemé­nyezői között szerpel Henry Grady volt külügyi állam­titkár, Wilson, az országos törvényhozás kérdéseivel foglalkozó Quaker-szervezet titkára és M. Johnzon, a Harvard-egyetem elnöke. A levél többek között el­mondja, k°gy minden nap újabb követelményeket tá­maszt abban a vonatkozás­ban, hogy „a béke szemszögéből vizsgálják meg, melyik gazdasági rendszer hasz­nosabb a népek szá­mára, amelyek az ipari óriásokhoz — kapitalis­tákhoz, vagy kommu­nistákhoz — fordulnak segélyért saját jólétük javítása végett.” A levélírók felszólítják az Egyesült Államokat, „fo­gadja el a békés versenyre való kihívást”. Javasolják a (TASZSZ) 1 kongresszusnak, vizsgálja felül a korlátozó jellegű kereskedelmi törvényeket és minden egyéb olyan tör­vényt, amely akadályozza a nem-katonai jellegű' áruk cseréjét és a küldöttségek cseréjét a Kelet és Nyugat között. A levelet aláíró kiemel­kedő személyiségek között 23 pedagógus szerepel,, köz­tük Hill, a Willberforsi egyetem elnöke, ' Blanchard professzor, a Yale-egyetem tanára, Carnap, a califör- niai egyetem tanára. Ünnepélyesen megnyílt a Magyar—Szórj ct Mezőgazdasági Hét Hétfőn délután a Magyar- Szovjet Társaság székházé­ban ünnepélyesen megnyi­tották a Magyar-Szovjet Mezőgazdasági Hetet. A megnyitón részt vettek a rendező egyesületek: a Ma­gyar-Szovjet Társaság, a Társadalom- és Természet- tudományi Ismeretterjesztő Társulat és a Micsurin Ag­rártudományi Egyesület. Továbbá a mezőgazdasági tudományos intézmények és főiskolák, a mezőgazdasági szakigazgatás, valamint a budapesti gépállomás es termelőszövetkezetek kép­viselői és dolgozói. Tétényi Péter, az MSZT központi agrártudományi szakosztálya elnökének be­vezetője után Pogácsás György, az állami gazdasá­gok minisztere mondott be­szédet. A megnyitó után Somos András egyetemi tanár, akadémikus tartott él-adást „Élenjáró szovjet módsze­rek a kertészeti termesztés­ben“ címmel. Berlin, (MTI). Lipcsében U vasárnap délután 1' órákor |; megnyitották a tavaszi nemzetközi árumintavásár kiállítási csarnokait, ame­lyekben a Német Demokra­tikus Köztársaságon és a Német Szövetségi Köztár­saságon kívül harminc­nyolc állam gazdaságának képviselői mutatják be ter­mékeiket. Az első napon különösen nagy érdeklődés nyilvánult meg a Szovjetunió,; a Kinri Népköztársaság és- India pavilonja iránt. A mintavásár hivatalos megnyitása előtt a Német Demokratikus Köztársaság minisztereinek kíséretében külföldi kormányküldöttsé­gek tekintették meg a kiál­lított árukat. A lipcsei ta­vaszi árumintavásár a két világpiac képviselőinek ta­lálkozóhelye. A vendégek között van Malisev, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, Nan Hán­csén, a világkereskedelem íejlesztesére tilcilvu.lt Ivíusi bizottság elnöke, Hidas Ist­ván, a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsának elnökhelyettese. G. M. Puskin levele a bárom nyugati hatalom bonni nagyköveteihez Berlin, (TASZSZ). Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország bonni nagykövetei február 10-én levelet intéztek G. M. Pus­kinhoz, a Szovjetuniónak a Német Demokratikus Köz­társaságban működő nagy­követéhez, s ebben azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy a berlini dolgozók január 15-én Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg meggyil­kolásának évfordulóján rendezett tüntetésen mun­kásosztagok vettek részt. G. M. Puskin, a Szovjetunió Dulles újabb beszéde Washington, (TASZSZ) Dulles amerikai külügymi­niszter február 25-én Phila­delphiában újabb külpoli­tikai beszédet mondott. — Beszédének jelentős részé­ben a nemzetközi kereske­delem kérdésével, továbbá az Egyesült Államok részé­ről más országoknak nyúj­tott úgynevezett gazdasági segély kérdésével foglal­kozott. Mint Dulles beszédéből kitűnik, az amerikai kül­ügyminisztert komolyan nyugtalanba — mint kife­jezte magát — annak az ,.új módszernek” gazdasági oldala, ahogyan a Szovjet­unió a közel- és közép­keleti, a délkeletázsiai or­szágokkal való kereskede­lem és az ezeknek az or­szágoknak nyújtandó tech­nikai seg'tség kérdését ke­zeli. Dulles kijelentette, hogy a Szovjetunió e politi­kájával „jelentős te­kintélyt szerzett a ke­vésbé fejlett országok széles tömegei körében.” Ezekben az országokban — állapította meg Dulles — az iparosítás szónak mági­kus hatása van. Ez olyan jelszó amely, — mint az emberek most gondolják — megold minden belső gaz­dasági és politikai kér­dést. Ezeknek az országok­nak a népei az iparcik­kek tekintetében népi akarnak az ipari nyu­gattól függni. Nagy­részt most is függetle­nek politikailag, de még nem rendelkeznek az­zal, amit kellő gazda­sági függetlenségnek tartanak. A szomszédos ázsiai népek látták, hogyan vált a Szovjet­unió egy emberöltő alatt ipari hatalommá,” Mindamellett Dullas azt a látszatot igyekezett kel­teni, hogy a Szovjetunió politikájának célja beavat­kozás más országok bel- ügyeibe. Azt állította, hogy „a szovjet gazdasági kam­pány mögött rejlő cél azoknak az országoknak aláásása és kommunizálása, amelyekre e kampány irá­nyul.” Dulles kijelentette, hogy a szovjet gazdasági politi­kának „nem szabad páni­kot keltenie nálunk” (az Egyesült Államokban — a szerk.) majd felszólította az amerikai monopóliumokat, fokozzák a magántőkebe­fektetéseket a gazdaságilag elmaradott országokban. En­nek során Dulles rámuta­tott arra, hogy az Egye­sült Államok kormánya igyekszik biztosítékot sze­rezni az amerikai befekte­tők számára, hogy ne fe- | nyegesse veszély tőkebe­fektetéseiket a gazdasági­lag elmaradott országok­ban. Dulles követelte, hogy ne csökkentsék az Egyesült Államok haderejét, erősít­sék az északatlanti szövet­séget, a SEATO-t, a bag­dadi szerződést és az Egyesült Államoknak más j országokkal kapcsolatos: ' egyéb katonai szövetségei!,' berlini nagykövete február 25-én a következő válasz­levelet juttatta el a három nyugati hatalom nagyköve­teihez: „Tisztelt nagykövet úr! Igazolom február 10-i le­velének vételét, amelyben azzal a kérdéssel foglalko­zik, hogy Berlin dolgozói­nak január 15-én Kari Liebknecht és Rosa Luxem­burg meggyilkolásának év­fordulóján rendezett tünte­tésén munkásosztagok vet­tek részt. Levelének tartalmát az NDK kormányának tudo­mására hoztam, mivel az ügy Berlinre, a Német De­mokratikus Köztársaság fő­városára vonatkozik. Amint a Német Demok­ratikus Köztársaság kormá­nya közölte, az említett osz­tagokat azért létesítették a válla'átokban, hogy meg­védjék a népi tulajdont éa a polgárok békés munkáját a kártevő csoportok és kéir* szervezetek, valamint a kü­lönböző militarista és fa­siszta úgynevezett hagyo­mányápoló szövetségek me­rényleteivel szemben. Eze­ket a szervezeteket Nyugat- Németországból és Nyugat- Berlinből irányítják. Nézetem szerint Önegvet- érthetne velem abban, hogy ha a három nyugati hata­lom hatóságai, amelyek je­lenleg felelősek a Nyugat­berlini helyzetért, megten­nék a szükséges intézkedé­seket a kártevő és kémszer­vezetek tevékenységének beszüntetésére, továbbá a különböző nyugatberlini mi­litarista és fasiszta szövet­ségek feloszlatom, ez elő­segítené a feszültség lénye­ges enyhülését és Borii n életfeltételeinek rendeződé­sét. A lipcsei tavaszi árumintavásár a két világpiac kénviselőinek találkozóhelye

Next

/
Thumbnails
Contents