Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-26 / 49. szám

1956 február 26, vasárnap NÉPLAP A Szovjetunió Kommunist^ Pántjának XX. kongressausa Ä XX. pártkongresszus határozata az SZKP szervezeti szabályzatának részleges módosításáról (Egyhangúlag elfogadva 1956. február 24-én.) Moszkva, február 24. (TASZSZ.) A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kong­resszusa elhatározta, hogy az SZKP szervezeti szabály­zatában az alábbi módosításokat kell eszközölni: 1. A területi pártbizottságok, A határterületi párt- bizottságok és a szövetséges köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságainak teljes ülését négyhóna­ponként legalább egyszer, a körzeti (kerületi), városi (kerületi) pártbizottságok teljes ülését pedig három- hónaponként legalább egyszer össze kell hívni. 2. A helyi pártszervezetek kívánságait figyelembe véve, ki kell mondani, bogy a szövetséges köztársasá­gok kommunista pártjainak kongresszusait, a határ- területi, területi, körzeti és — a kerületekre oszló vá­rosokban — a városi pártkonferenciákat kétévenként egyszer össze kell hívni. A területekre oszló szövetsé­ges köztársaságok (Ukrajna, Bjelorusszia, Kazahsztán, Üzbekisztán) kommunista pártjai négyévenként tartják kongresszusaikat. 3. Az SZKP szervezeti szabályzata 35. pontjának <•) alpontja, törlendő. 4. A helyi pártszervek jogainak kiterjesztése céljá­ból be kell vezetni, hogy a több mint 30U kommunistát számláló nagyvállalatok és intézmények pártbizottsá­gait szövetséges köztársaságok kommunista pártjai te­rületi bizottságainak, határterületi bizottságainak, köz­ponti bizottságainak határozata alapján lehet megala­kítani. 5. Nem célszerű, hogy a párt szervezeti szabályza­tában továbbra is megmaradjon a pártbizottsági tit­károk számára vonatkozó útmutatás, minthogy a kőnk. rét munkakörülményektől függően számuk változhat. Ki kell mondani, hogy a pártbizottsági titkárok szá­mát az SZKP Központi Bizottsága határozza meg. 6. Abból kiindulva, hogy a pártszervezeteknek fo- kozniok kell befolyásukat a műhelyekben, a brigádok­ban és a vállalatok, kolhozok, gépállomások és szov- hozok részlegeiben, ki kell mondani, hogy a (kerületi), a városi pártbizottságok, vagy a megfelelő politikai osztályok határozata alapján a több mint 50 kom­munista párttaggal rendelkező alapszervezetekben mű­hely-pártszervezeteket lehet alakítani. 7. Az SZKP szervezeti szabályzatának 64. pontjá­ban törölni kell. a közlekedési politikai osztályokra vo­natkozó kitételt. 4 február 244 délelőtti illés Moszkva, (TASZSZ) A február 24-i délelőtti ülé­sen, amely M. G. Pervu- i'vn elvtárs elnökletével nyílt meg, folytatták N. A. Bulganyin elvtárs beszá­molójának — a hatodik öt­éves terv irányelveinek — vitáját. Sz. G. Ragimov elvtárs (Azerbajdzsán pártszervezet) tényeket sorolt fel, ame­lyek Azerbajdzsán SZSZK sikereiről tanúskodnak. Az Azerbajdzsán SzSzK szakemberképzésben megelőz olyan európai államokat, mint Hol­landia és Belgium. Az azerbajdzsáni iskolák­ban a tanulók száma nagyobb, mint Irakban, Iránban és Törökország­ban együttvéve, jóllehet ez országok lakos­sága lényegesen nagyobb Azerbajdzsánénál. A hatodik ötéves tervben tovább fejlődik a köztársa­ság népgazdasága. Ragimov elvtárs megem­lített néhány kiegészítést, amelyet a köztársaságban javasoltak az irányelvek tervezetéhez. Azerbajdzsán munkásai, kolhozparasztjai és értelmiségi dolgozói — jelentette ki — legsajátabb ügyüknek tekintik az új ötéves tervet, odaadóan fognak harcolni a terv si­keres teljesítéséért. Ezután M. I>. Kovrigina eltvársnő emelkedett szó­lásra. Az új ötéves terv minden egyes fejezete arra hivatott, hogy közvetlenül vagy közvetve elősegítse a szovjet emberek egészségi állapotának megjavítását, munkaképességük fokozá­sát, életük meghosszabbítá­sát — mondotta. — Kovrigina ezután megál­lapította, hogy a Szovjetunió jobban el van látva egészség- ügyi káderekkel, mint a világ többi országai, köztük az Egyesült Ál­lamok, Anglia és Fran­ciaország. Ugyanakkor rámutatott ar­ra, hogy az orvosokat nem osztják el egyenletesen. — Javasolta, hogy a jelenleg számos minisztérium és hivatal vezetésé alatt álló syógyintézményeket vegyék egységes irányítás alá. T, D. Uiszcnko akadé­mikus felszólalásában hang­súlyozta, hogy a párt által a hatodik ötéves tervben mezőgazdasági téren kitű­zött feladatok megoldásában nagy szerep vár a biológiai mezőgazdasági tudomány­ra. Ez a tudomány azon­ban még sok tekintetben elmarad a kolhoz- és szov­hoztermelés igényei mö­gött. Az elmaradás fő oka, hogy nincs meg a kellő kapcsolat a tudomány és a gyakorlat között. Liszenko ezután a mi- csurini biológia vívmányai­ról beszélt, ami annak eredménye, hogy ez a bio­lógia szoros kapcsolatban áll a gyakorlattal. A szónok a továbbiakban a földművelés néhány gya­korlati kérdésével foglalko­zott. Engedjék meg —. mondotta befejezésül Li­szenko, — hogy teljes szív­ből köszönetét mondjak azért, hogy engem, a pár- tonkívüli tudóst, meghív­tak a Szovjetunió Kommu­nista Pártiának kongresz- szusára. Végtelenül boldog vagyok, hogy végigjárhat­tam a párt hatalmas isko­láját ezen a kongresszuson, amely szocialista hazánk további felvirágoztatását és a világ békéjének megszi­lárdítását tűzte zászlajára. G. Sz. Hlamov arról be­szélt, hogy a hatodik öt­éves tervben jelentősen fejlődik majd a traktorok és a mezőgazdasági gépek gyártása. Az ülés elnöke közölte, hogy a központi bizottság beszámolójára vonatkozó ha tározat e’ ők őszítésére alakított bizottséíí befejezte munká ját és szavazásra bo­csátja 9, határozatterveze­tet. A kongresszus egyhangú­lag elfogadta a határozatot. Ezután jóváhagyták a párt szervezeti szabályzatá­nak részleges módosításai­ról hozott határozatot, majd folytatták N. A. Bul­ganyin elvtárs beszámoló­jának vitáját. Sz. Kamalov elvíárs (Üzbég pártszervezet) arról beszélt, hogyan fejlődik majd a köztásaság népgaz­dasága a hatodik ötéves tervben. A következő felszólaló I. A. Benyegyiktov elvtárs megállanította, hogy a párt központi bizottsága emelte a szovhozok szereoét és je­lentőségét a mezőgazdaság­ban, s megnyitotta a szov- hoztermelés jelentős kiszé­lesedésének távlatát. Ezután P. F. Uomako elvtárs emelkedett szó­lásra. Az elnök ezután közölte, hogy Bulganvin elvtárs be­számolójának megvita­tásában 34 személy vett részt. Az elnökséghez javaslat érkezett a vita beszünteté­séről. Ezt a javaslatot el­fogadták. Az elnök közölte továb­bá, hogy Bulganyin elv­társ eltekintett a zárószó­tól, mivel az összes felszó­laló elvtársak egyetértettek beszámolójának alaptételei­vel és a hatodik ötéves terv irányelveinek a párt központi bizottsága által beterjesztett tervezetével. A moszkvai, leningrádi, ukrajnai, üzbekisztáni, ka­zahsztáni, bjelorussziai, azerbajdzsáni, litván és türkmén küldöttségek ne­vében felszólaló N. A. Mu- hitdinov javaslatára a kongresszus a következő egyhangú határozatot hoz­ta N. A. Bulganyin beszá­molója alapján: 1. A kongresszus alapnak elfogadja az SZKP XX. kongresszusa irányelvei­nek az SZKP Központi Bi­zottsága által beterjesztett tervezetét a Szovjetunió népgazdaságának fejleszté­sét szolgáló 1956—1960. évi hatodik ötéves tervhez. 2. A kongresszus az irány­elvek tervezetéhez beter­jesztett módosítások és ki­egészítések megvizsgálásá­ra kongresszusi bizottságot választ. A kongresszus ezután jó­váhagyta a hatodik ötéves terv ^irányelveinek tervező- j léhez beterjesztett módosí- j tások és kiegészítések! megvizsgálására alakított j bizottság összetételét. A kongresszus küldöttei | meleg fogadtatásban ré­szesítették a külföldi kom­munista- és munkáspártok képviselőit. A Holland Kommunista Párt részéről P. De Groot üdvözölte a kongresszust. D. Urbany a Luxemburgi Kommunista Párt nevében üdvözölte a kongresszust. A Kanadai Haladó Munkás­párt nevében T. Buck be­szélt, majd Ali Jata, a Ma­rokkói Kommunista Párt képviselője, az Ausztráliai Kommunista Párt nevében E. F. Hill elvtárs mondott beszédet. Majd E. Torbjamarsson, az Izlandi Egységes Szocia­lista Párt képviselője után M. Ennaíaa eltvárs tolrná­V égéiért az SZKP XX. kongresszusa Moszkva, (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszu­sa február 25-én a Kreml­ben befejezte munkáján A záróülésen a kengresz- szus egyhangúlag elfogadta á Szovjetunió népgazdasá­gának fejlesztését célzó 1956—1960. évi hatodik ót­éves terv irányelveit. A kongresszus meghall­gatta J. X. Gromovnak, a szavazatszámláló bizottság elnökének közlését a Köz­ponti pártszervek megvá­lasztásának eredményéről. A küldöttek hosszantartó tapssal fogadták a központi partszervei? egyhangú meg­választásáról szóló közlést. N. Sz. Hruscsov az el­nökség nevében határozati javaslatot terjesztett a kong­resszus eié a párt új prog­ramjának kidolgozásáról. A kongresszus egyhangúlag határozattá emelte a javas­latot. Az ülésen elnöklő Hrus­csov közölte, hogy a Szov­jetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának napi­rendje kimerült és bere­kesztette a kongresszust, A kongresszus küldöttei fel­emelkedtek helyükről és hatalmas lelkesedéssel el­énekelték a pért himnuszát, az intemacionálét. Az ülés­teremben viharos éljenezés tört ki, felkiáltások hang­zottak: „Éljen a Szovjet­unió Kommunista Pártja!” Éljen a Lenini Központi Bizottság”! „Éljen a leniniz- mus!” K., Zsukov G. K., Zave- nyagin A. F., Zagyemidko A. N., Zverjev A. G., Igna­tov N. G., Ignatov N. F., Ignatyev Sz D., Kabanov I. G., Kaganovics L. M., Kaln- berzin J. E., K alcseuko N. T., Kapitonov I. V., Kiri­lenko A. P., Kiricsenko A. 1., Kiszeljov N. V., Klimen­ko V. K„ Koboljev B. N., Kovrigina M. D„ Kozlov F. It.. Koluscsinsz.ltij J. P., Kosiyev I. Sz., Kornyejesuk A. J., Korotcscnko D. Sz., Koszigin A. N., Kuznyecav V. V„ Kunajev D. A., Kuusincn O. V., Kucseren- ko V. A., Kebin I. G-, La­rionov A. N., Laptyev X. V., Latunov I. Sz,, Lebe- gyev I. K., Lubennyikov L. 1., Mazurov K, T.,; Malen­kov G. M., Malinovszkij K. J., Malisev V. A., Markov V. Sz., Marcsenko I, T., Mackevics V. V., Mzsava- nadze V. P., Mikojan A. I., Mityin M. B., Mihajlov N, A., Molotov V. M., Moszk- vin V. A., Moszkalenko K. Sz., Muratov Z. I., Muszta- fajev I. D., Muhitdinov N. A., Naszriddinova J. Sz., Organov N. N., Pankratova A. M.„ Patolicsev N. Sz., Pegov N. M., Pervuhin M. G., Petuhov K. I)., Podgor- nij N. V„ Poljanszkij D. Sz., Ponomarjev B. N., Po­nomarenko P. K.. Poszpje- Iov P. N., Prokafjev V. A., Puzanov A. M., Piszin K. G., Ragimov Sz. G. J., Raz- zakov I. R., Rumjanccv A. M;, Szaburov M. Z„ Szer­gyuk Z. T., Szeröv 1. A., Sznecskusz A, J., Szoko- Iovszkij V. D., Sztahurszkij M. M„ Sztrujev A. I., Szuszlov V. M., Szuszlov M. A., Tevojszan I. F., Tyitov V. N., Tyitov F. J., Tyihomirnv Sz. M., Tov- ínajszan Sz. A., Usztyinov D. F., Furceva J .A., Hvo- rosztuhin A. 1., Hrunyicsev V. M., Hruscsov N. Sz., Csemisev V. J., Svemyik N. M., Seijepin A. N., Se- pilov II. T., Skolnyikov A. M., Stikov T. F„ .lugyin P. F., Jakovlev I. D.. Jusznov M. A. Az SZKP Központi Bizottságának póttagjai Andrejcva N. N., Bag- á-amjan I. H„ Birjuzev Sz. Sz., Boiiszov Sz Z., Bub- novszkij N. D.. Bugyonnij Sz. M„ Butuzov Sz. M„ Voronov W. D., Ganycnko I. P., Glebovszkij G. N\. Gorbatov A. V., Gorskov Sz. G., Greesko A. A., Gre- csuha M. Sz., Grisin K. N., Grisko G. J., Gromov J. 1., Gurjejev N. M., lbgaj N. A., Jevszejenko M. A., Jel- jutyin V. P., Jcpisev A. A., Jeremcnko A. I., Zsavoron- kov V. G., Zsigarjev P. F„ Zsimjerin D. G., Zsukov K. P., Zsűrin N. I., Zakurda- jev V. I., Zamcsevszkij I. K„ Zaburin G. N., Zolotu­hin G. Sz., Zorin V. A.. Zotov V. P., Ivascsenko O. 1., Iszljukov Sz. M., Iskov A. A., Kazanyec I. P., Kal- mikov V. D., Kanuimyukov ui. J., Karaszjov V. J., Klimov A. P., Kova.il K. 1. ávozlov A. I., Kozlov V. 1., Komarov P. T., Kom^anov V. G., Konsztantyino v F. V., Kornyi^ec L. lí., Ko- szov v. Kosztouszov A. 1.. Krahmaijev M. K., Ku- mikin P. hi., Lacisz V. T., Linacsev I. A., Looanov P. P., Lopnov Sz. P,, Lomako P. F„ Lunyev K. F„ Lu- esinszkij A. A„ Likova L. P„ Makszarev J. J., Maiik J. A., jviemyi kov L. G., Melnyikov H. J., Menysi- kov M. A., Milarscsikov V. P., MjuriszepA. A., Na jgyek L. I„ iSyegyeijm M. I„ Nye- fedova O, I., Nyikityin P. V., Noszeíi’io I. I., Orlov G. M„ üii vszkij K. P., Osztrcv.i,. nov K. V., Pav­lov íJ. V.. í aleckisz J. I., Petuhov A. U., Pilipee Sz. M„ Popova N. V., Pcszto- valov Sz. O., Pcsei jakov A. P., Razjer D. J., Rasidov S., Rudakov A. Is., Rugyenko R. A., Kugy G. J„ Rjabikov V. M., Szemicsasztnij V. J., Szenyin 1. Sz., Szizov G. F.. í Szinyagovszkíj P. J„ Szlii- \ danyenko 1. T., Szknlkov I. P., Szmirnov N. I., Szoko- ! lov T. I., Szolovjev L N„ ! Sztyepanov Sz. A., Strokin S. I., Szurganov F. A.. i Szurkov A. A., Taraszov M. P„ Tasscnyev Zs. A.. | Tj imosenko Sz. K„ Toka Sz. K, Trofimov A. Sz., Tumanova Z. P.. Tnr T. P„ Fagyejev A. A., Firjabin N. P., Florentyev L. J., Hahalov A. U., Cseplakov P. F., Caubsnidze M. 1).. Csujkov V. 1., Csurajev V. M., Saskov Z. A., Sereme- tyev A. G„ Sumauszkas M. J.. Jugyin I. A., Jnrkln r. a. Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagjai Ababkov T. 1., Abalhi Sz. M., Agkaoev V. M„ Anisauyan S. M., Babies (Folytatás a 4. oldalon.) csórta a Tuniszi Kommu­nista Párt üdvözletét a kongresszusnak. Felolvas­ták még Costa Rica Népi Élcsapata Párt, a Guatema­lái Munkapárt, a Bolíviai Kommunista Párt, a Para- [ guayi Kommunista Párt, a Görög Kommunista Párt, ! az Acuadori Kommunista Pán, és a Trieszti Kommu­nista Párt üdvözletét. Az elnöklő M. G. Pervu­hin elvtárs az ülést a kö- ; vetkező szavakkal zárta be: Meghallgattuk a testvéri kommunista és munkáspár­toknak az SZKP XX. kongresszusához intézett ' üdvözleteit. Számos üdvözlet érkezett a kongresszus címére ide­gen országik kommunista, szakszervezeti és egyéb társadalmi szervezeteitől is. Sok üdvözletei kapott a kongresszus országunk dol­gozóitól és társadalmi szer­vezeteitől. Az üdvözletek aláírói sikeres munkát kí­vánnak a kongresszusnak, s további felemelkedést és j felvirágzást a szocializmus í országának, amely a népek ! békéjének és biztonságá­nak védőbástyája. Engedjék meg, hogy a XX. pártkongresszus nevé­ben mély elismerésünket fe­jezzem ki a tesívérpár- j toknak és mindegyik j szervezetnek, amely pár­tunk kongresszusát üd­vözölte. Engedjék meg, hogy a leg­jobb kívánságainkat ad­jam át nekik és sikereket kívánjak munkájukhoz. Az SZKP XX. kongresz- szusa nevében engedjék meg nekem, hogy drága vendégeinket és mindazo­kat, akiknek drága a mun­kásosztálynak, a békének •és az egész emberiség ha­ladásának az ügye, bizto­sítsam afelől: a Szovjet­unió kommunistái mindent megtesznek, hogy becsület­tel teljesítsék a pártkong­resszus által kitűzött fel­adatokat és erőfeszítést nem ; kímélve fognak harcolni az j egyetemes béke erősíté- [ séért. ! Az ülés ezzel bezárult. Avhireovics N. J., Alfe­rov P. N., Andrejev A. A., Arisztov A. B., Babajev Sz., Baibakov N. K., Bel- jajev N. J. O., Benyegyik- toy J. A., Bescsev B. P„ Bobrovnyikov N. I., Bojcov I. P., Brezsnyev L. I., Brezsnyev D. B., Bulganyin N. A., Vannyikov B. L, Va- sziljevszkij A. M., Volkov A. P., Vorosiiov K. J„ Vo­ronov G. I., Gajevoj A. I., Gafurov B.. Gorjacsev F. Sz., Grisin V. V., Grisin I. X., Gromiko A. A., Danyi- jalov A. D., Gycmentyev P. V., Gyenyiszov G. A., Gyer- .jugin B. I,, DzsavahisyUi G. D., Doronyiu P. I„ Dudo- rov N. P., Jenyutyin G. V., Jefremov N. T., Jcf- remov L. N., Zsegalin U Ä Szovjetunió Kommunista Fártja Központi Bizottságának tagjai

Next

/
Thumbnails
Contents