Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-26 / 49. szám
Világ, proletariat egyesülhetek ! NÉPLAP AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRNfCYEj BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. évfolyam 49. szám ÁRA 50 FILLÉR 1956 február 26, vasárnap A mai számban t A szovjet film ünnepi hete (4. old.) A nagyhalászi községi pártértekezlet tanulságai (5. oldal) Megvalósuló tervek (5. oldal) Gondos gazda tanácsai (6. oldal) (itda&z&lfiik éliizzm eitiket Az 1955. év IV. negyedében végzett munkájuk eredményeként a Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat, a Malomipari ES, a Nyírbátori Villanymalom. a nyíregyházi MÁV Pályafenntartási és Szertárfőnöksége, a Keletmagyarországi Faipari Vállalat, a Finommechanikai Vállalat, a Nyomdaipari Vállalat, és a Patyolat Vállalat, valamint a MÉSZÖV élüzem lett. Dicséret illeti ezért a vállalatok munkásait mérnökeit és igazgatóit. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozata az SZKP Központi Bizottságának beszámolója alapján A kommunizmus építésének terve Nagy tervekről beszél a világ. Ki-ki a maga módján: az öröm, az elismerés vagy az irigység, a rosszindulat hangján. Nagy tervekről, amelyeket most indít útjára a kommunizmust építő szovjet nép. Naptárunk, amely napról napra, évről évre szorgalmasan méri az idő múlását, befejezett egy fél évtizedet, újat kezdett, s ezzel egyidőben új feladatoknak gyűrkőzött neki a szovjet nép. A kommunisták kongresszusán kimérte a következő fél évtized útját. Számolt erejével, képességeivel, s tervezett bölcsen, nagyvonalúan. A hatodik ötéves terv irányelveinek tervezetét már korábban megismertük. S Bulganyin elvtárs kongresszusi előadásában már 200 millió, lelkes helyesléséről beszélhetett, s arról, hogy ez a 200 millió részt vállal a nagy feladatok megvalósításából. Mi ez a hatodik ötéves terv? Nincs nehezebb dolog, mint erre rövid választ adni. Gazdagság? Feltétlenül az. Ám gazdagságot, jólétet Jelentett már az ötödik is. De milyen nagyszerű távlatokat nyit meg a hatodik! Fejlődő technika? Arról is gondoskodtak az eddigi tervek. De a hatodik ötéves ten' ebben is sok-sok újat jelent; Vlagyimir Iljics Lenin évtizedekkel ezelőtt azt az egyszerű számtani tételt állította fel, hogy kommunizmus egyenlő: szovjethatalom, plusz az egész ország villamosítása. Nos: a hatodik ötéves terv számai azt mutatják, hogy a világ élenjáró társadalma egyre inkább megközelíti e boldog korszakot. Bulganyin elvtárs azt mondta a kongresszuson: „A technikai haladás elszakíthatatlan kapcsolatban áll a villamosítással, és elsősorban a gép. és berendezésállomány állandó tökéletesítésében, a legkorszerűbb gyártási technológia bevezetésében, a gyártási folyamatok komplex gépesítésének és automatizálásának meghonosításában, a rendelkezésre álló nyersanyag- és energetikai készletek lehető legteljesebb és legésszerűbb felhasználásában, mindennek eredményeképpen a kiváló minőségű árucikkek gyát- fásának szüntelen növekedésében jut kifejezésre.“ A kommunizmus építése kivánalmainak megfelelően fejlődik 65 százalékkal a Szovjetunió ipari termelése, és benne 70 százalékkal a termelőeszközök gyártása. A mezőgazdaságnak is lépést kell tartania a megnövekedett igényekkel': szintén 70 százalékkal kell növelnie termelését. Nagyok ezek a követelmények, különösen ha figyelembe vesszük, hogy eddig sem volt tétlenségre kárhoztatva a szovjet gazdaság, vezetői és dolgozói rég elfelejtették a tőkés világ ismert egyhelybentopogását. A tervgazdálkodás évtizedeiben állandóan meredeken felfelé tart a termelési grafikon görbéje, 1929 óla húszszorosára emelkedett az ipari termelés, szemben a tőkés országok gazdaságának igen szerény, 93 százalékos emelkedésével. A Szovjetunió bátran és biztonsággal tűzheti ki most célul, hogy nemcsak ütemében, de az egy főre jutó termelésben is túlszárnyalja sok tőkés ország után magát az Amerikai Egyesült Államokat is. És mindezeket a nagyvonalú célokat nem az emberi munkaerő túlhajszolásával, hanem éppen a dolgozó ember messzemenő megbecsülésével hajtják végre. A dolgozó embert segítik majd az új gyártási eljárások, a sok új gép, az automata gépsorok és üzemek, a termelés ésszerűbb megszervezése, a mezőgazdaságot, a villamosenergia, a műtrágyagyártás, a jobb gépi munka. 1957-től kezdve áttérnek a hétórás munkanapra, egyes szakmákban az ötnapos munkahétre. Intézkedések könnyítenek a nők és az ifjúság munkáján, a tandíjak eltörlése segíti a fiatalokat a legmagasabb képzettség elsajátításában. Az új ötéves tervben mintegy 60 százalékkal emelkedik a nemzeti jövedelem. Ez szilárd alapot ad nemcsak a szovjet gazdaság fejlesztésének, a haza védelmének, hanem az életszínvonal tekintélyes — 30—40 százalékos — emelésének is. Ez a terv híven tükrözi: mennyire egy és elválaszthatatlan egymástól a kommunizmust építő állam és az egyes dolgozók érdeke. Lelkesítő program ez, amelynek híre, jelentősége nem ismer országhatárokat. Távolabbi jövendőnkbe pillanthatunk be, ha számaival adataival ismerkedünk. És lelkesít bennünket: a mi céljaink is elérhetőek. (A határozat első részét a tegnapi számunkban közöltük.) Az SZKP Központi Bizottsága a beszámolási időszakban nagy politikai és szervező munkát végzett a mézőgazdaságban. A központi bizottság hatékony intézkedéseket tett számos mezőgazdasági ágazat elhanyagoltságának megszüntetésére és a mezőgazdaság rohamos fejlesztésének megszervezésére. A hozott határozatok közül különösen fontos: a mezőgazdasági tervezés új rendjének bevezetése, amely kibontakoztatja a kolhozparasztok alkotó kezdeményezését: a kolhozok és a kolhozparasztok anyagi érdekelt-i ségének fokozása a mezőgazdasági termékek termelésében; a kolhozok vezető káderekkel és szakemberekkel való megerősítése olymódon, hogy a városokból és az ipari központokból sokezer kommunistát és pártonkívüli dolgozót küldenek falura; a mezőgazdaság műszaki felszerelésének további megerősítése, a gépállomásokon állandó gépkezelői káderek kialakítása és a gépállomásoknak vezetőkkel, mérnökökkel és technikusokkal való megerősítése; az állami mezőgazdaságfejlesztési előirányzatok növelése. A központi bizottság a mezőgazdaság fellendítésének programját kidolgozva helyesen döntött úgy, hogy elsősorban az egész mezőgazdasági termelés, többek között az igen fontos állattenyésztés alapját jelentő sze- mesterménytermelés fellendítésére összpontosította az erőfeszítéseket. Óriási jelentőségűek a központi bizottságnak a szűzföldek hasznosításáról és a kukorica vetésterületének nagyfokú növeléséről szóló határozatai. A kongresszus utasítja a központi bizottságot, hogy lankadatlan energiával folytassa a mezőgazdaság fellendítését, mozgósítsa a pártot és az egész szovjet népet az élelmiszerek és a könnyűipari nyersanyagok bőségének megteremtéséért vívott harcra. Biztosítani kell a mezőgazdaság gépesítésének folytatását, a legrövidebb idő alatt át kell térni az egyes munkák gépesítéséről az égisz mezőgazdasági termelés komplex gépesítésére, gyökeresen meg kell javítani a szovjet és a külföldi tudomány, és technika vívmányainak s az élenjáró kolhozok, gépállomások és szovhozok tapasztalatainak népszerűsítését és meghonosítását, hogy ezen az alapon lényegesen csökkenjen a mezőgazdasági termékegység megtermelésére eső munka és anyagi eszközök ráfordítása, emelkedjen valamennyi növény terméshozama és az állattenyésztés hozama. A kongresszus úgy véli, hogy jelenleg, amikor sok kolhoz gazdasági lehetőségei jelentősen megnőttek, párhuzamosan a termelés általános kiszélesítésével — aminek mindig az előtérben kell lennie — komoly figyelmet kell fordítani q kolhozokban lakóházak, klubok, gyermek, és egyéb kulturális és szociális intézmények építésére. A mezőgazdasági termelés további gyors fellendítésének döntő feltétele a mezőgazdasági vezetés színvonalának emelése. Végezni kell ezen a téren a sablonossággal, az irodai bürokratikus módszerekkel, a személyes felelősség hiányával és a felelőtlenséggel. A pá"t-. szovjet-, és mezőgazdasági szerveknek biztosítaniok kell minden egyes kerület, kolhoz, szovhoz és gépállomás konkrét irányítását, mindenféleképpen fel kell karolniok a tömegek kezdeményezését, fokozniok kell a mezőgazdasági dolgozók, köztük a vezető káderek anyagi érdekeltségét a mezőgazdasági termelés növelésében. A kongresszus felhívja a párt-, szakszervezeti- és komszömol szervezeteket, hogy szélesítsék ki az egész népet átfogó szocialista munkaversenyt, javítsák meg a versenyvezetést, emeljék még magasabb fokra a munkások és kolhozparasztok alkotó, kezdeményező kedvét, s irányítsák azt a párt és a kormány által kitűzött feladatok megvalósítására. Az ipari és a mezőgazdasági termelés növekedése reális feltételeket teremtett a szovjet nép anyagi jólétének állandó növeléséhez, a kulturális színvonal szüntelen emeléséhez. A Szovjetunió nemzeti jövedelme az ötödik ötéves terv éveiben 68 százalékkal nőtt, a munkások és alkalmazottak reálbére 39 százalékkal, a kolhozparasztok reáljövedelme pedig másfélszeresre emelkedett. A kongresszus teljes egészében helyesli az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa által a munkások és alkalmazottak reálbérének és a kolhoztagok jövedelmének emelésére, az alacsony fizetésű dolgozó rétegek munkabérének növelésére, a bérezés megfelelő rendezésére kidolgozott intézkedéseit, valamint arra irányuló intézkedéseit, hogy a dolgozók anyagilag fokozottabban legyenek érdekelve munkájuk eredményeiben. Fontos politikai és népgazdasági jelentősége van az SZKP Központi Bizottsága ama határozatának, melynek értelmében a hatodik ötéves tervben valamennyi munkás és alkalmazott munkaideje 7 órára, a szén- és ércbányaiparban pedig a vezető szakmák földalatti dolgozóinak munkaideje, továbbá a serdülő fiataloknak a munkaideje 6 órára csökken. E határozat előírja továbbá: ahol a termelés feltételei olyanok, hogy ez célszerű, át kell térni az ötnapos munkahétre (8 órás minkaidő, heti két szabadnappal). A legközelebbi jövőben megtörténik a két órával rövídebb munkaidő bevezetése szombati és ünnepelőtti napokon. A rövidebb munkaidő bevezetése a munkások és alkalmazottak bérének csökkentése nélkül történik. A kongresszus egyöntetűen helyesli ezeket az intézkedéseket, mert teljes összhangban vannak a szovjet dolgozók érdekeivel. Kifejezi azt a szilárd meggyőződését, hogy ezeket az intézkedéseket az egész szovjet nép lelkes helyesléssel fogadja, s újabb munkalendülettel válaszol rájuk a Szovjetunió hatodik ötéves népgazdaságfejlesztési tervének teljesítéséért folytatott harcban. Nagyjelentőségű a központi bizottság által tervbevett nyugdíjrendezés, amely azt a célt követi, hogy jelentősen felemeljék a kis nyugdíjakat és leszállítsák az indokolatlanul magas nyugdíjakat. Ugyancsak nagyjelentőségű az aggok ellátottságának megjavítása, s azoknak a rokkantaknak elhelyezése, akik egészségük károsodása nélkül végezhetnek társadalmilag hasznos munkát. A hatodik ötéves tervben az ötödik ötéves tervhez képest majdnem kétszeresére növekszik a lakásépítés. Ezzel kapcsolatban elsődleges fontosságú feladat a szovjet állam által lakásépítésre kiutalt eszközök helyes felhasználása. A kongresszus helyesli az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Miniszter- tanácsa által annak érdekében hozott intézkedéseket, hogy rendet teremtsenek ezen a téren, megszüntessék a kisipari jelleget, az építészeti túlzások minden fajtáját, meghonosítsák az építkezés gyáripari jellegű módszereit. A kongresszus kötelezi valamennyi párt és gazdasági szervezetet, hogy biztosítsa az állami lakásépítési tervek feltétlen teljesítését, továbbá minden tekintetbe segítsen a munkásoknak és alkalmazottaknak abban, hogy személyes megtakarításaikból saját házat építhessenek. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy határozottan fokozottabb figyelemmel foglalkozzanak a lakosság mindennapi szükségleteivel, tovább szélesítsék a köz- étkeztetési hálózatot, tegyék olcsóbbá és minőségileg javítsák meg a közétkeztetést. Ki kell szélesíteni a mosodák, ruhaszalonok, javítóműhelyek és más mindennapi szükségleteket kielégítő vállalatok hálózatát, lényegesen növelni kell a háztartási munkát megkönnyítő gépek és gyártmányok termelését. Komoly sikereket értünk el a kulturális építömunka minden területén. Mindenütt megvalósult az általános 7 éves, a nagyvárosokban pedig a 10 éves oktatás. Megszülettek az általános 10 éves oktatás fokozatos bevezetésének feltételei. Az ország főiskoláin jelentősen bővült a szakember-képzés. A népgazdaság érdekében és hazánk biztonságának megerősítése érdekében eredményesen dolgozó szovjet tudósok, a párt és a szovjet kormány állandó, hatékony támogatásával kiemelkedő eredményeket értek el számos tudományágban, köztük az atomfizikában, a matematikában, a mechanikában és a műszaki tudományok egyes ágaiban. Ugyanakkor a kongresszus megállapítja, hogy nagy hibák mutatkoznak a kulturális építés terén. Az iskolák (Folytatás a 2. oldalon.)