Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-25 / 48. szám
Pétóái mutatnak a benpjíesi kiteteíííístsek trijtsttéstten a ityirjákci községi tanácstagok Tanácstagok beszélgetnek a választókkal A terméshozam emeléséről, a község- politikai tervekről esik o legtöbb szó A községi tanácstagok az elmúlt napokban hasznos beszélgetést folytattak vá-‘ lasztókerületük dolgozóival. Ezeken a beszélgetéseken a terméshozam, emeléséről és a községpolitikai tervek végrehajtásáról esett a legtöbb szó. Nyírbátorban kisgyűlése- ket tartottak a tanácstagok választókerületükben. — A 14-es választókerületben Vasvári Lajos dolgozó paraszt elmondta, hogy túlteljesíti a 3 százalékos emelési előirányzatot. Az állat- tenyésztésben is az első akar lenni. A nyírbátori kisgyűléseken sok szó esik a villanyhálózat bővítéséről is. Nyírbátorban több mint ötven éve ég a villany, azonban a külső részek villamosítása csak most került napirendre. A lakosság javaslatai, felajánlásai alapján eddig mintegy 3000 méter bővítésre kerül sor. A községfejlesztési tervhez javasolták még a baromfipiac kövezését, járdaépítését, valamint autóbusz-váróterem építését. Nyírgyulajban azok a tanácstagok, alak termelőszövetkezeti tagok is, megbeszélést tartottak a szövetkezeti fejlesztés prolémá- járól. Elhatározták, hogy a községben levő Béke és Petőfi Termelőszövetkezet eredményeit megismertetik az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal, választókerületük lakosaival. Nyírcsászáriban már tizenöt választókerületben tartottak kisgyűlésektt a községfejlesztési tervjavaslatokkal kapcsolatban. A választók az utak javítását, a sportpálya rendbehozását, a kultúrház építésének befejezését javasolták. Társadalmi felajánlásokat is tettek. A dolgozók eddig mintegy IX ezer forint értékű társadalmi munka elvégzését vállalták. Takács József tanácstag kerületében 2500 forintnyi, Szilágyi Sándor kerületében szintén 2500 forintnyi felajánlás született Február 10-é.t tartottuk meg Nyírjákón a község tanácsülést, amelyen többes között a begyűjtési kötelezettségek teljesítése szerepelt a napirenden. Elhatározta a tanácsülés, hogy a pusztadobosiak kezdeményezése nyomán 1 eljesíti begyűjtési kötelezettségét a község. Erre mozgósítják a tanácstagok választóikat. A A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 6/1955. M. T. szám alatt rendeletet hozott (megjelent a Magyar Közlöny íebruár 21-i számában) a termel öszövetke- .zetbe lépők jövedelemadó mentességéről. A rendelet intézkedéseinek következtében mentesíteni kell az 1956. évi jövedelemadó kivetése alól azt az egyénüeg gazdálkodót, aki 1956. április 30. napjáig termelőszövetkezetbe lép be és a háztáji gazdaságként meghatanácslagok maguk is példát mutatnak. Ifjú Jakab József, Lénárt József és más tanácstagok már egészévi sertésbeadási kötelezettségüket is teljesítették. A tanácstagok elhatározták, hogy választókerületi kisgyűlésen beszélik meg a begyűjtés problémáit. Kwmta Ilona. gyotton kívül a többi föld- ingatlanát beviszi a termelőszövetkezetbe. Azoknak az egyénileg gazdálkodóknak, akik április 30. napja utáni időben lépnek be a termelőszövetkezetbe, de termésüket nem egyénileg, hanem közösen takarítják be; kivetett jövedelemadójukat törölni kél!. Mindkét esetben kivételt képez a háztáji gazdaságra cső adó, melynek megfizetési kötelezettsége alól e rendelet nem mentesít. KEN DELETLSM ERIE TES 4 yíinis^írrtuiiávs rendelet* a iermelíissiit'etliexetekhe belépő jöeedeleuunlé-meti ( ességéről cA le/jiijjubb megy Huczilc Lajosnét január 2V-én nagy megtiszteltetés érte. Megyei tanácstagnak választották. A régi öregek — ha élnének — azt mondanák róla: fiatal még, nem nőtt be eléggé a fejelágya. Hiszen alig 21 éves ... Szerencse, hogy az effajta szólás-mondásokat száműztük, aktív szókincsünk sorából, s az embereket nem csak életévük alapján mérlegeljük, hanem sok más körülmény tekintetbevételével. Hucziknát azok javasolták, jelölték és választották, akik jól ismerik őt hétköznapi életében, munkájában. Három év óta dolgoznak egy fedél alatt vele, a nyíregyházi dohányfermentálóban. Sokan gyerekkorától ismerik, szemük láttára cseperedett fel. SZIVE IDEHOZZA Törékeny termetű, gyerekarcú asszony. Szőke szemöldöke alól puha melegséget áraszt mindig mosolygó szeme. Vékony vjjaitól serényen mozog a tűhegyes ceruza. Olyan ügyesen számol, mérlegel, mintha vüágéletében lapokat írt volna. — Pedig nagy utat tettem meg, míg ide jutottam — mondja mosolyogva. — Léc- hordó munkával kezdtem, majd mérlegeltem. Nem megyén ám az csak úgy...! Különösen az ilyen magamfajtájánál, aki mm végezhetett magasabb iskolát — o tiszta papír fölé hajlik, s pontos egymásaié írja a számoltat. — Az első gimnázium után ki kellett maradnom, anyámon kellett segítenem. Ipari tanulónak mentem: gondolva, itt hamarabb végzek... Aztán nem folytattam a gyalus mesterséget, ide húzott a szívem a ferment Hóba. Szeretem ezeket az embereket. Nagyon Icözelállvak hozzám. Anyám itt dolgozik, a férjem, úgyszintén, az asszonyok is régi ismerősök... A dohányillattól terhes teremben a jókedvű asszonyok, lányok tréfás hangja csapódik innen is — onnan is. — Ügy taposod art a bálát, mintha az ugrást járnád a Feri karjai közt — mondja nevetve egy idősebb asz- szony a présben a dohányt taposó fiatal lánynak. MTVEL ÉRDEMELTE KI A NAGY MEGTISZTELTETÉST? Szerényen maga elé ’-tcz. — Ezt már inkább zz elvtársak tudnák megmondani; alak javasoltak ... Én úgy dolgozom, ahogy csak tőlem legjobban telik. Bizalmi vagyok, üb-tag és bztsglato- gató felelős. Egy kicsit sokat követelnek tőlem ezek a szép megbízatások, de jc- sziwcl csinálom. S amit kedvvel csinál az ember, annak látszatja is ran. Én meg kedvvel dolgozom. Szívesen segítek az embereken ... — Fogadóórát még nem tartottam — arcán az izgalom halvány pírt virágzik. Nagy dolog, valóban nagy dolog egy huszonegy éves fiatal asszonytól... — Egy kicsit félek, hogy nem tudom pontosan elintézni a dolgozók ügyes-bajos dolgait. Nincs elég gyakorlatom hozzá. De bizonyosan segítenek a gyakorlottabb elv ár sah. Bennem megvan a jószándék, s remélem, menni fog minden ... AMIT A DOLGOZŰ TÁRSAK MONDTAK EL — Ismerjük mink gyermekkora óta a lelke mit — magyarázza hévvel Járó Sándorné. — Hát még mióta köztünk dolgozik!... Mi jelöltük megyei tanácstagnak is. — büszkélkedik. — S bíztak abban, hogy megállja a helyét ezen a poszton? Csodálkozva néz, s e legtermészetesebb hangon mondja: — Már hogyne bíztunk volna. Aki míuáiunk megállja a helyét a munkában, azt mi nem féltjük. Ilonát, meg pláne hogy. nem féltjük. Szorgalmas, járatható asszonyka, közülünk való. (M. 3.) Szoros együttműködés a jó munka alapja Az ebnult héten a megyei népművelési osztály rendezésében a népművelés dolgozói számára értekezlet volt Nyíregyházán, a pártoktatás házában. Ez az értekezlet a népművelési apparátus szokásos továbbképző tanfolyama volt. Célja: a munkásosztály körében végzendő kulturális nevelőmunka megtárgyalása, majd ezen anyag szemináriumon való megbeszélése. Október óta rendszeressé váltak ezek a kultúrpolitikai foglalkozások. Igen helyes, és igen hasznos dolog ez, mert a népművelés dolgozói ezeken az előadásokon és szemináriumokon egységes. útmutatást kapnak a további munkához. E téma, melyről a legutóbbi továbbképzés folyt, különösen megyénkben igen időszerű volt már. Népművelési munkánk, azzal az elgondolással, hogy mező- gazdasági jellegű megyénk, munkásosztályunk kulturális és művelődési igényeit nem törekedett 100 százalékosan kielégíteni. A szak- szervezet, amely hívatva van a munkásosztály kulturális életének irányítására, tett lépéseket, de az eredmények azt mutatják, hogy szükség van az egységes vezetésre, a szakszervezet és népművelési osztály szoros együttműködésére. Nagyobb ip3ri üzemeink, mint például a dohányfermentáló Nyíregyházán, vagy a tisza- vasvári Alkaloida műsorpolitikájával azt mutatja, hogy inkább a könnyed szórakoztatás a céljuk, mint az igényesebb kulturális nevelőmunka. A Csárdáskirálynő és a Luxemburg grófja, vagy Csiky Gergely: Nagymamája szórakoztató, de szórakoztató volt ezelőtt 30—10 évvel is. és talán az is marad hosszú évtizedeken keresztül. Egyik darab sem visel magán semmit sem új életünkből. De ezentúl nagyfokú befeléfordulás is jellemezte ipari üzemeink kulturális tevékenységét. Az előadás és a szeminárium olyan értelmű irányt szabott, hogy azok az ipari üzemek, melyek megfelelő kulturális bázissal rendelkeznek, patronálják az új termelőszövetkezetet, vagy termelőszövetkezeti községeket. A kölcsönhatás, mely itt bekövetkezik, valószínű, hogy nemcsak a községekre, termelőszövetkezetre, de az ipari üzemre is jó hatással lesz. A továbbképzés tehát’ igyekezett aláhúzni, hogy mennybe szükséges a népművelési osztály, a népművelési apparátus és a SZMT kulturális munkatársainak együttműködése. Ez annál inkább szükséges, merthisz a /megyében egész sor kultúrotthon került, vagy kerül a MEDOSZ kezelésébe. Igv még sokkal nagyobb része lesz az SZMT-nek a megye kulturális élete irányításában. A népművelési munkásokra igen nagy feladat vár, hogy az együttműködést és az egységes irányítást és a megye kulturális profiljának kialakításéit megteremtsék. Ez annál inkább is nehéz, mert a megye területéről többezer munkás távoli munkahelyekre jár dolgozni, E munkások kulturális igényének kielégítéséről is lakóhelyükön keil gondoskodni, mert a vasárnapokat itthon töltik. De ezentúl is van feladat. Igen sok értékes munkás hagyomány van megyénkben, hiszen aránylag fejlett szesz- és malomipar volt jellemző Szabolcs-Szatmár megyére. Ezek összegyűjtése is á népművelési munkások közvetlen irányításával kell, hogy történjen. E munkát természetes a pártszervezetek és a tanácsok támogatása nélkül nem tudják elvégezni a népművelési munkások, mintahogy a párt és az állami szervek segítsége nélkül a népművelési munka nem képzelhető el. Éppen ezért a megnövekedett feladatok elvégzéséhez adjanak még több segítséget pártszervezeteink és tanács- saerveink. A népművelési apparátus tag iái pedig, ha néha ki térő választ kapnak, ne törődjenek bele. Mondják el újra és újra, hogy a feladat közös. Elvégzéséért nemcsak ők, hanem a pártszervezetek és a tanácstagok is felelősek. Hogyan dolgoznak a csegőldi állandó bizottságok? I cHeugeri járást „AUundóbi*4»tÍMági Híradó“ cikke Irta: Béiteki László, a csengeri járási tanács végrehajtó bizottsága titkárságának szervezési előadója Az állandó bizottságok fontos feladata, hogy elősegítsék a község társadalmi, gazdasági és kulturális feladatainak végrehajtását. — Csegöldön öt állandó bizottság alakult — ezek működése azonban nem k’elé- -gitó. A végrehajtó b-zottság papíron tartja csak nyilván az állandó bizottságokat, nem támaszkodik véleményükre, tapasztalataikra — nem segíti el 5, hogy az állandó bizottsági munka eleven legyen. Sajnos, a tanács sem erez felelősséget. az állandó bizottságokért. Nem bízza meg őket az üléseken hozott határozatok végrehajtásával, ellenőrzésével. Sajnos, még évi munkatervük sincs az állandó bizottságoknak. A végrehajtó bizottság titkára azon gondolkodik, hogy néhány bizottságot összevon s azt gondolja, így kevesebb lesz a gondja. Ez pedig nem igaz. A végrehajtó bizottság előtt álló felhdatok nem csökkennek, viszont az összevonással csökkenne azoknak a száma, akik a feladat megoldásában segítségül lennének. A titkár elvtárs inkább segítse a bizottságokat az ülések előkészítésében, szervezésében, biztosítsa a rendszeres munka technikai előfeltételeit. — Fontos tehát, hogy Csegöldön is nagy gondot fordítsanak az állandó bizottságok munkájának állandó javítására. Ä kör ségi tanácsülések nyomán... A nagykállói járás Biri községében a községi tanácsülés helyesen foglalkozott a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével. Felszólalt többek között B. Szilágyi János tanácstag, termelöszövetk«:- zeti tag és elmondotta, hogy az elmúlt esztendőben 21.600 forint jövedelme volt. Hasonlóképpen szólalt fel Kévés József is, aki hangsúlyozta, hogy jövedelme bármelyik egyénileg gazdálkodó paraszt jövedelmét meghaladta. Sajnos nem foglalkozott a szövetkezeti mozgalom fejlesztésével a balkányi tanácsülés. A felszólalások során szó sem volt a termelőszövetkezetekről . & A gyügyei ta -ác-sülésen a tavaszi munkák előkészítésével foglalkoztak, s ezzel kapcsolatban a terméshozam emeléséről i! szó esertt. Kiss Ernő nácstag javasolta, hogy a végrehajtó bizottság igényeljen nemesített kukorica vetőmagot, mivel ?. községben már elfajzott a tengeri-vetőmag. Javasolta még, hogy a mütrágva- harzuálat hasznosságát kísérleti parcellákon mutassák be. A községben eddig csupán a oétisót ismerik, s ez nem eb '-endó. ha r ta- ffp s termese -edmé nyelet t akarnak elérni. * Kovács Pál nábrádi tanácstag elmondotta a tanácsülésen. hogy választókerületében a lakosúit 35- 90 százaléka befizette már negyedévi adóját. Vélcroé-' nye szerint, lta minden tanácstag rendszeresen felhívná a lakosok figyelmét az adófizetés kötelezetté gére, akkor a község máikig-’ább 75 százalékra teljesítette volna adótervét. * Korozs István gávaí tanácstag a tanácsülésen £ begyűjtéssel foglalkozott.; Hangsúlyozta, nagyon föntess az, hogy a tanácstagok mutassanak példáé Arra kell törekedni, hogy hónapról-hén^Tira teljesítse a község a tervet Korozs István rámutatott arra: &z erőskezű vezetés is fontos. A törvényt fel« tétlenül érvényre kell juttatni.
