Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-25 / 48. szám

\ £ p L, a r 1958 február So, acnmbat OolutatA? os 1. oldalról.) az egész földkerekség államai tartós békés kapcsolatai­nak. Az élet mindenben igazolta, hogy helyesek és idő­szerűek a Szovjetuniónak, a Kínai Népköztársaságnak és más békeszerető államoknak a leszerelésre, az atom- és a hidrogénfegyver betiltására, az európai kollektív biztonság biztosítására és az ázsiai kollektív biztonság biztosítására irányuló javaslatai — ezen igen fontos problémáknak a megoldása megteremti a tartós és szi­lárd béke alapját és előscg ti más fontos, rendezetlen problémák, köztük a német kérdés megoldását. Óriási jelentőségű lenne a világbéke megszilárdítása szempontjából, ha megteremtődnének a Szovjetuniónak és az Egyesült Állomoknak, a világ két legnagyobb ha­talmának, valamint a Szovjetuniónak és Angliának meg Franciaországnak tartós baráti kapcsolatai., • A XX. kongresszus időszerűnek és helyesnek tartja a Szovjetunió e célból tett intézkedéseit és ezeket teljes egészében jóváhagyja. Az európai népek tartós békéjének .és biztonságá­nak biztosítása megköveteli a Szovjetunió és a nyugat- európai országok kapcsolatainak további megjavítását. \ Szovjetuniónak, éppúgy, mint Nagy-Britarmiának, Franciaországnak. Olaszországnak, akárcsak Kengyel- országnak, Csehszlovákiának. Jugoszláviának. 'Svéd­országnak. Finnországnak. Norvégiának. Görögország­nak, Ausztriának, és minden európai országnak létér­deke, hogy megakadályozza áz új háború kitörését, Európában. amelynek területén vívták az első és a má­sodik világháború döntő ütközeteit. Létérdeké ez a né­met népnek is. ürmödön az új háborús összeütközések megakadályozásáért vívott harc közös érdekei- Európa minden államát és népét egyesítik.­A jelenlegi nemzetközi helyzetben kiemelkedő sze­rep illeti meg a Szovjetunió és a keleti országok barát­ságának és együttműködésének kibővítését; és megszilár­dítását. A XX. kongresszus nagy jelentőséget tulajdonít i? feladat megoldásának s helyesli, hogy . az -utóbbi Idő­ben az Indiai Köztársasággal, valamint Burmával- Afga­nisztánnal és Egviptómmal ; ó. baráti -kapcsolatok ala­kultak ki. A béke és a demokrácia megerősítésével összhang­ban van az arab országok népeinek az-a mind jobban kibontakozó törekvése, hogy megvédik- és' megszilárdít­ják nemzeti függetlenségüket. A XX. kongresszus megelégedéssel állapítja meg, hogy a Szovjetuniónak majdnem valamennyi szomszé­dos országgal baráti, jószomszédi kapcsolatai létesültek.- Nem kétségéé, hogy a Szovjetunió és Irán. a Szovjet­unió és Törökország, valamint a Szovjetunió és Pakisz­tán normális kapcsolatai megfelelnének ezen országok létérdekeinek, a béke ügye és a népek biztonsága érde­keinek. Az országok közötti egylittaöködés alapjainak kibő­vítésében nagy szerepre hívatott a nemzetközi kereske­delem és a kulturális kapcsolatok fejlesztése. A XX. kongresszus megállapítja, hogy most külö­nösen nagy.ielentőségűek- a jelenlegi nemzetközi fejlődés olyan lényeges elvi kérdései, mint a két rendszer békés egymás mellett élése, a jelen korszakban, a háborúk megakadályozásának lehetősége és az egyes országok szocializmusra való áttérésének formái. A Szovjetunió külpolitikájának fő vonala a külön­böző társadalmi rendszerű államok békés egymás mel­lett élésének lenini elve volt és marad. A kommunista társadalom építését vezető pártunk erélyesen síkraszáll a háború szítása ellen. A párt abból a megingathatatlan lenini útmutatásból indul ki. hogy új társadalmi rendszer megteremtése egyik, vagy má­sik országban — ez minden ország népének belügy-e. A kongresszus megelégedéssel állapítja meg, hogy a. békés egymás mellett élés elve mind szélesebb elismerésre falál. A Szovjetuniónak, a szocialista országoknak és a röbbi békeszerető országnak minden ország széles nép­tömegeinek legfontosabb feladata a tartós béke meg­őrzése és megszilárdítása: Az új háború és az új agresz- rzió elhárítása. A jelenlegi nemzetközi körülmények kö­zött létrejöttek a reális lehetőségek ahhoz, hogy ne en­gedjük meg, hogy az imperializmus agresszív erői bele- c dóriak a népeket új háborúkba, amelyek a haditechni­ka mai színvonalén, mérhetetlen mf-encsétlensággel és rombolással sújtanák a népéket. A földkerekségen ma már a tőkés rendszer nem egyedül létezik. Hatalmas, béke- szerető szocialista tábor van, amely a békeszerető érők '-zemnontjából az- agresszió elhárításának nem csupán erkölcsi, hanem anyagi eszközeivel is rendelkezik. Ezen­kívül van egy nagy, többszázmilliós lakosságú állam- rsoport, olyan államok csoportja, amely tevékenyen sík­rajzán a háború ellen. Létezik a béke híveinek erős népi mozgalma. Óriási erővé vált -a tőkés országokban a munkásmozgalom. Ilyen körülmények között természetesen érvényben marad az a lenini tétel, hogy ameddig az imperializmus létezik, megmarad a háborúk kirobbanásának gazdasági alapja is. Ezért a legnagyobb éberséget -kell tanúsíta­nunk. Amíg a földkerekségen fnevmarad a. kapitalizmus, addig a kapitalista monopöltőké érdekeit képviselő reakciós erők továbbra is háborús kalandokra és, ag­resszióra törekszenek és megpróbálhatnak háborút ki­robbantani. De a háborúk nem végzetszerű-m elkerül­hetetlenek. Nagy társadalmi és politikai erők vannak ma, amelyek komoly eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy ne engedjék meg azt. hogy C-t imoer'alírták hábo­rút robbantsanak, ki. ha pedig, az ímn<»-*."1ísták háború­val próbálkoznának, akkor niegsemmisítően v'sszm-eriék az agresszorokaí, meghiúsítsák kalandorterveiket. Ehhez nz kell. hogy a háború ellen síkraszálló összes erők ébe­rek és harcrakészek legyének, egységfrontban tevékeny­l-edtenek és lgnkndrtl'« »■>•••’ harcoljanak a. béke megőrzé­séért ér megszilárdításáért. Az a tény, hogy a nemzetközi küzdőtéren mélyre­ható történelmi változások mentek végbe a szocializmus javára, új távlatokat nyit meg az országoknak a kapi­talizmusból a szocializmusra való áttérését: illetően. A Szovjetunió Kotnmunista Pártja abból a lenini tételből indul ki, hogy ..minden nemzet eljut a szocializ­mushoz,, ez elkerülhetetlen, de nem teljesen egyformán fognak eljutni, mindegyik sajátos vonást kölcsönöz majd a demokrácia ilyen, vagy olyan formájának, a proletárdiktatúra ilyen, vagy olyan vállfájának, a társa­dalmi élet különféle területein végrehajtott szocialista átalakítások ilyen, vagy ólyan ütemének“. (Lenin művei 23. kötet- 66. oldal, magyarul.) A szocializmus útján haladó valamennyi ország fej­lődésének történelmi tapasztalatai teljes mértékben megerősítették ezt a lenini tételt. A társadalom szocia­lista alapon való átalakításának szovjet formája mel­lett ma Itt van a népi demokratikus forma is. Ez tíz év alatt minden vonatkozásban kiállta a próbát és teljesen bevált. A néni dem okrati Ints államokban az egyes or­szágok körülményeinek megfelelően szintén számos árnyalatot és különbséget találunk. Sok sajátszerűséget kölcsönöz a szocialista építés \ formáinak a Kínai Népköz- társaság. amelynek gazdasági élete a forradalom győzelme előtt rendkívül elmaradott,, félfeudális és félgyarmati jellegű volt. A népi demokratikus állam a döntő pa­rancsnoki magaslatok kivívása alapján a magánipar és a magánkereskedelem békés átalakításának és a szocia­lista gazdasági élet szerves részévé való fokozatos átvál­toztatásának politikáját folytatja. Egészen törvényszerű, hogy ezentúl mind változa­tosabbak lesznek a szocializmusra való áttérés formái az egyes országokban. Emellett a szocializmusra való áttérés formái megvalósításának nem minden körülmé­nyek között kell feltétlenül polgárháborúval összekap­csolódnia. A leninizmus azt tanítja, hogy az uralkodó osztályok nem engedik át önként a hatalmat. De a szo­cializmusra Való áttérésért vívott osztály harc élességé­nek kisebb vagy nagyobb foka, az erőszak alkalmazása vagy nem alkalmazása ennél az áttérésnél- nemcsak a proletariátustól függ, hanem attól is, hogy milyen fokú ellenállást tanúsítanak a kizsákmányolok a dolgozók túlnyomó többségének akaratával szemben, alkalmaz-e -erőszakot maga a kizsákmányolok osztálya. Nem kétséges, hogy számos kapitalista országban, ahol a kapitalizmus még erős, ahol óriási katonai és rendőri apparátus összpontosul a kezében, elkerülhe­tetlen az osztályharc komoly kiéleződése. Ugyanakkor a nemzetközi küzdőtéren a szocializ­mus javára végbement gyökeres változások eredmé­nyeképpen, továbbá annak az eredményekép­pen, hogy a szocializmus vonzóereje rendkívül megnőtt a murikáso?:, a parasztok, a dolgozó értelmi­ség körében, kedvezőbb feltételek jönnek létre a szo­cializmus győzelméhez. Számos kapitalista országban a munkásosztálynak, amelyet élenjáró része vezet, reális lehetősége van az adott körülmények között arra, hogy saját vezetése alatt egyesítse a nép túl­nyomó többségét és biztosítsa az alapvető termelési eszközök átkerülését a nép kezébe. A jobboldali bur- zsoá pártok és kormányaik mind gyakrabban buknak meg. Ilyen körülmények között a munkásosztálynak» ha maga körül egyesíti a dolgozó parasztságot, az ér­telmiség széles köreit, minden hazafias erőt és határo­zottan visszavág az opportunista elemeknek, amelyek nem képesek lemondani a kapitalistákkal és a földes- urakkal való egyezkedés politikájáról, — van lehető­sége arra, hogy vereséget mérjen a reakciós, népeiie- nes erőkre, szilárd többséget vívjon ki a parlamentben és a pariamentet a burzsoá demokrácia szervéből az igazi népakarat eszközévé tegye. A kongresszus hangsúlyozza, hogy más orszáfünk- ban csak azért váltak lehetségessé kedvezőbb teltéte­léig a szocializmus győzelméhez, mert a szocializmus győzött a Szovjetunióban és győzedelmeskedik a népi demokratikus országokban. A forradalmi marxizmus- leninizmus diadala, továbbá következetes és erélyes harc a reformizmus és az opportunizmus ideológiája ellen e győzelem elengedhetetlen feltétele volt. A kongresszus külpolitikai téren a következő fel­adatokat lűzi az SZKP Központi Bizottsága elé: Szakadatlanul folytassa az államok — függetlenül társadalmi rendszerüktől — békés egymás mellett élé­sének lenire politikáját. Harcoljon aktívan a népek békéjéért és biztonságáért, az államok közötti bizalo-m megteremtéséért, törekedjék arra, hogy a nemzetközi feszültség eddig elért enyhülése tartós békévé terebé­lyesedjék. Minden eszközzel erősítse a testvéri kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal és minden népi demokra­tikus országgal, tudva, hogy minél üsszeforrottabbak és hatalmasabbak lesznek a szocialista államok, annál biztosabb a béke ügye. Meg kell szilárdítani a barátságot és az együtt­működést a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság test­véri népeivel. Erősíteni kell a baráti kapcsolatokat és az együtt­működést az Indiai Köztársasággal, a Burmái Unióval, Afganisztánnal. Egyiptommal, Szíriával, Indonéziával és más államokkal, amelyek a béke álláspontját vall­ják; támogatni kell azokat az országokat, amelyek nem hagyják magukat bevenni agresszív tömbökbe; közeledni keli a béke megőrzésében érdekelt vala­mennyi erőhöz. Fejjeezteni kell es meg kell szilárdítani a baráti kapcsolatokat Finnországgal, Ausztriával, Svédország­gal és a többi semleges országgal. A kapcsolatok további javításának aktív politiká­ját; kell folytatni az Amerikai Egyesült Államok. Ang­lia, Franciaország,- Olaszország, Nyugat-NÖméto’vzég, Japán, valamint a szomszédos államok' ' Irán. Török­ország és Pakisztán irányában, törekedve a kölcsönös bizalom megszilárdítására, a gazdasági kapcsolatok széleskörű kifejlesztésére, a kulturális és a tudomá­nyos kapcsolatok, valamint az együttműködés kibőví­tésére. Fejleszteni és erősíteni kell a szovjet nép testvéri/ kapcsolatait minden ország dolgozóival. É’reren ügyelni kell azoknak a köröknek a mes­terkedéseire, amelyek nem érdekeltek a nemzetközi fe­szültség enyhítésében, idejekorán le kell leplezni a béke ellenségeinek aknamunkáját. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket szocialista államunk védelmi képességének további erősítésére, védelmünket a kor­szerű haditechnika és a tudomány színvonalán kelf tartani, biztosítani keli herénk biztonságát. n. Az SZKP XX. kongresszusa mély meglégedésse! állapítja meg, hogy a Szovjetunió belső helyzete to­vább erősödött. Annak eredményeképpen, hogy az SZKP Központi Bizottsága következetesen megvalósította a' párt irány­vonalát, a beszámolási időszakban jelentősen fejlődött a társadalmi termelés minden ága. növekedett a nén anyagi jóléte és emelkedett kulturális színvonala, még inkább megerősödött a szovjet társadalom erkölcsi- politikai egysége, gyarapodott a szovjet állam hatalma A párt és a nép kiemelkedő győzelme volt, hogy a Szovjetunió ipára teljesítette és túlteljesítette az ötödik ötéves tervet. Az ipari termelés 1935-ben 1950-hez vi­szonyítva az ötéves tervben előirányzott 170 százalék helyett 185 százalék, ezen belül a termelési eszközök termelése á terv szerinti 180 százalék helyett 191 szá­zalék volt, s a közszükségleti cikkek termelése a terv­ben élőirányzott 165 százalék helyett 176 százalékra emelkedett. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy teljés állhatatossággal folytassák a harcot azért, hogy a Szovjetunió fő gazdasági feladatát békés gazdasági verseny révén történelmileg rövid idő alatt oldják meg. Ez a feladat: a szocialista gazdasági rendszer fölényére támaszkodva, utói kell érnünk és túl kell szárnyalnunk a legfejlettebb kapitalista országokat az egy főre jutó termelés tekintetében. A kommunista párt feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a jövőben is biztosítsák a nehézipar elsőd­leges fejlesztését, mindenek előtt a vas- és színesfém- kohászat, a szén- és ásványolajipar, az energetika, a gépipar, a vegyitermékek és az építőanyagok gyár­tásának fejlesztését. Ugyanakkor a kongresszus úgy véli, hogy a társadalmi termelés jelenlegi színvonala módot nyújt nemcsak a termelési eszközök, hanem a közszükségleti cikkek termelésének gyorsütemű fej­lesztésére is. Az egész ipari termelés további növekedésének döntő feltételé az állandó műszaki fejlesztés. Kitartóan és tervszerűen meg kell honosítani az iparban és a közlekedésben a. tudomány és a technika legújabb vív­mányait, valamint az élenjáró módszereket, korszerű­síteni kell a meglévő berendezést, meg kell javítani és tökéletesíteni kell a munka- és a gyártás-szervezést, ki kell terjeszteni az iparban a specializálást és a kooperációt, ezen az alapon szorgalmazva a termelé­kenység gyors emelését, mint a termelés növelésére és a népjólét további emelésére vonatkozó feladatok te1- jesítésének döntő feltételét. Az ország termelőerőinek további fejlődése megkö­veteli új nyersanyag-, fűtőanyag- és villamosenergia készletek felhasználását, mindenekelőtt az ország keleti vidékein fellelhető óriási természeti kincsek kiaknázá­sát. Az ország keleti vidékein a következő 10—15 évben létre kell hozni a legnagyobb szén- és villamosenergia- termelő bázisokat, az ország harmadik nagy kohászati bázisát, — amely évente 15—20 millió tonna nyersvasat termel — azonkívül új gépgyártási központokat kell ott létesíteni. A kongresszus valamennyi pártszervezet kötelessé­gévé teszi: Hogy biztosítsák az állami tervfeladatok teljesítését valamennyi iparágban és gyárban, nemcsak az összter­melés, hanem az előírt cikklista és minőségi mr tat ósző- rr.ok tekintetében is; hogy jobban használják ki a meglévő gyártási kapaci­tásokat, szorgalmazzál:, hogy a vállalatok egész hónap­ban ütemesen, folyamatosan, roham-munka nélkül dol­gozzanak. egyenletesen termeljenek, ami megköveteli a vállalatok tervezésének é3 anyagellátásának komoly megjavítását; hogy javítsák a gyártmány minőségét,'folyamatosan csökkentsék önköltségét, valósítsák meg a legszigorúbb takarékosság rendszerét, vezessék be az önálló elszá­molást; hogy minél szélesebb körben alkalmazzák a terme­lésben a műanyagokat, ugyanis, mint nyersanyagokat és mint segédanyagokat avégett, hogy a hatodik ötéves terv során teljesen szintetikus nyersanyagokkal helyettesít­sék a műszaki célokra használt élelmiszereket. A szovjet, állam a népgazdaságban évről ér re növel i az építkezési beruházásokat. Avégett, hogy ezeket a br. ruházásokat a legnagyobb hatékonysággal lehessen le­használni, korszerűvé, nagyiparivá kell változtatni a éoítőmunkát tovább kell folytatni, a . területi alárendel' - ségű nagy építővállalatok létesítését, meg kell javíts: i az épülettervezést, a lehető legnagyobb mértékben le kell rövidíteni az építkezések idejét, széles körben kelj alkalmazni az előregyártott vasbeton szerkezeteket ér egyéb előregyártóit épületelemeket. (A lionpressruti balárouif közlését holnap fóJyiaijuk.) 1 Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozata az SZKP Központi Bizottságának beszámolója alapján

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents