Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-24 / 47. szám
195«. február 24, péntek Ní?iaf • 3 A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa \Tm Mm Svernvik elvtárs besséde A - szakszervezetek — mondotta többek között — az új társadalom építésének minden szakaszán hűségesen valósították meg a párt politikáját. Nem kétséges, hogy a szakszervezetek felszámolják munkájuk hiányosságait és továbbra is latbaVetik erőfeszítéseiket, hogy mint a kommunizmus lenini iskolái becsülettel eleget tegyenek megtisztelő szerepüknek. (Tops.) A szocialista munka verseny harcos irányításáért A hatodik ötéves terv a viharos ütemű technikai fejlődés, a villamosítás és a békés célú atomerőfelhasz- nálás ötéves terve — mondotta Svernyik. A hatodik ötéves terv legfontosabb feladatának, a ■munkatermelékenység nagyarányú emelésének nemcsak teljesítését, de túlteljesítését is biztosító roppant erőforrás az, hogy a tömegek az össznépi szocialista munkaversenyben kimeríthetetlen kezdeményezőkészségről tesznek tanúbizonyságot. A jelenlegi szakaszban a munkaverseay jellemző vonása az, hogy részvevői elsajátítják az élenjáró technikát, megváltoztatják az elavult technológiai eljárásokat, tökéletesítik a termelést, felhasználják a- meglévő tartalékokat, s ezen az alapon a lehető legkisebb munkaidőfelhasználással biztosítják a termelés növelését, a minőség javítását és az önköltség csökkentését. A termelésben élenjáró dolgozók, az újítók, a munkaverseny hatalmas mozgató erejévé váltak, számuk napról-napra növekszik. Üjítónak lesmi annyi, mint tökéletesen ismerni a munkát, bevezetni és elsajátítani az új technikát, felhasználni az élenjáró tudomány eredményeit, átadni tapasztalataikat a többieknek, magukkal ragadni a lemaradókat. A szakszervezeteknek és a gazdasági szerveknek a leggondosabban kell szervezniük és tanulmányozni ok a gyárak, a kerületek, az üzemrészek, a műhelyek és az egyes munkások közti szocialista munkaversenyt. Sajnos, sok szakszervezeti és gazdasági szerv rosszul tanulmányozza az újítók módszereit, nem szorgalmazza olyan szervezési és műszaki intézkedések végrehajtását, amelyek megteremtik a nagytermplékeny- ségű munka feltételeit. Sok vállalatnál nagyot fejlődtek az élenjáró munkamódszerek iskolái. Itt maguk az újítók e tanítók, akik a munkahelyen mutatják meg, hogyan kell termelékenyen dolgozni és a lehető legjobb eredményeket elérni. A vállalatok ilyen iskolái, ban 1955 első félévében több mint egymillióhatszázezer munkás tanult. A szakszervezetek minden intézkedést megtesznek arra, hogy a hatodik ötéves tervben, a kiváló munka- módszerek tömeges elterjesztésének és a munkások szakmai továbbképzésének j ez a kipróbált formája még nagyobb mértékben fejlődjék. A vállalatoknál az egyéni és kollektív verseny változatos formáit, az újító módszerek propagandájának különböző módozatait alkalmazzák. Sokban a feltalálók és ésszerűsítők alkotó kezdeményezésétől, aktivitásától függ a műszáki fejlesztés ütemének meggyorsítása. A szakszervezetek kötelessége, hogy nagyobb gonddal foglalkozzanak a feltalálókkal és ész- szerűsítésekkel. Ezután a tudományos technikai társaságok nagy szerepéről beszélt, majd a termelési értekezletek munkájának eredményeiről szólott, de utalt arra is, hogy sok pártszervezet, gazdasági és szakszervezeti szervezet rr ég mindig lebecsüli jelentőségüket, ritkán hív össze termelési értekezletet, nem harcol az elfogadott javaslatok megvalósításáért, A kommunista szakszervezeti funkcionáriusok kötelessége — hangoztatta —, hogy irányítsák és a népgazdaság továbbíoil esztését szolgáló hatodik ötéves te v megvalósítására összpontosítsák a munkások, mérnökök, technikusok és alkalmazottak egyre növekvő aktivitását. A munkaverseny a társadalmi munka magasrendű fegyelmétől áthatott tömegek alkotó kezdeményezőkészségének megnyilvánulása. Az üzemek, műhelyek, brigádok munkaversenyérek konkrét irányítása, a tömegek megszervezése, a munkatermelékenység eme- 'ésére — ezek a munkán k az ügy sikerét eldöntő fő formái. idején, amikor a párt azt a feladatot tűzte ki, hogy a reálbéreket átlag 30 százalékkal emeljük, a szakszervezeteknek alaposabban kell töglalkozniok a bérezés és a műszaki normázás kérdéseivel. A munkások, a mérnökök, a technikusok és az alkalmazottak bérezésének és normázásának rendezéséi szolgáló egész intézkedéskomplexum végrehajtásáról van szó. E célból új bérskálákat kell bevezetni és az egyforma cikkeket tér" elő vállalatok számára a bérskálákat úgy kell megállapítani, hogy a skála alapján járó fizetés legyen a munkások bérének fő része. A nehézipar, a gépipar, az építőipar, valamint az ország keleti és északi vidékeinek munkásai számára magasabb bérszínvonalat kell megállapítani. Az érvény- benlévő munkanem- és bérbesorolási utasításokat az új technika és az élenjáró munkaszervezés figyelembevételével felül kell vizsgálni. A premizálási rendszeréknek egyszerűeknek, ért- hetőeknek kell lenniök, erélyesebben kell elterjeszteni a műszaki normákat. Felül kell vizsgálni a vezetők, a mérnökök és a technikusok bérezési viszonyait, olyan értelemben, hogy bérük egy része a munka fő gazdasági mutátószámaitól függjön. Nagyobb figyelmet a norma- és bérkérdésekre A Szakszervezetek Központi Tanácsa és az egyes szakszervezetek központi bizottsága a háború utáni években nem foglalkozott kellőképpen a munka és a bérezés kérdéseivel. A minisztériumok sok bérezési rendszert vezettek be egyes termelési feladatok megoldása, a szűk kereszt- metszetek felszámolása érdekében. Csakhogy az adott cél elérése után a buzdító bérezési rendszereket nem vizsgálták felül, és így azok gépiesen továbbra is érvényben maradtak. Sok üzemben még mindig a technika eredményeinek számításba vétele nélkül állapítják meg a normákat. Az üzemek vezetői nem törődnek a műszakilag megalapozott normák kidolgozásával. A tapasztalati statisztikai normák még most is túlsúlyban vannak a haladó műszaki normák felett. A Szakszervezetek Központi Tanácsa és az egyes szakszervezetek központi bizottsága nem tanúsított kellő kezdeményezést a h.b'k kijavítása és a bérezési kér. elések felvetése tekintetében. A hatodik ötéves terv Jobban törődjünk a munkások és alkalmazottak igényeinek kielégítésével Azok a kérdések, amelyeket Hruscsov elvtárs a párt központi bizottságának beszámolójában felvetett: a munkanap hét órára csökkentése, a serdülők és egyes iparágakban a vezetőszakmában dolgozó munkások hatórás munkanapja, a szombati és az ünnep előtti napokon a munkanap csökkentése két órával, egyes helyeken az áttérés a két mnnkaszüneti napos, ötmunkanapos hétre, alacsonyfize- tésű kategóriái bérének emelése — óriási politikai és népgazdasági jelentőséget öltenek. A munkások és az alkalmazottak szabadidejének a munkanap csökkentése révén nyert növekedése a szakszervezeteket arra kötelezi, hogy megjavítsák a dolgozók kulturális igényeinek teljesítését és a gazdasági szervekkel együtt magasabb szintre emeljék a műszaki oktatást, intézkedéseket tegyenek az összes munkások, mérnökök, technikusok és alkalmazottak termelési szákképzettségének növelése, az élenjáró tapasztalatok, valamint a legújabb tudományos és műszaki eredmények népszerűsítése céljából. A szakszervezetek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a rendezett munkanapot maximá’isan kihasz- , nálják a kommunizmus építésében elért sikerek megsokszorozására. A termelékenység fokozása szempontjából igen nagy jelentősége van a munkakörülmények egészségesebbé tételének. Hazánkban az üzemi balesetek megszüntetéséért és a foglalkozási betegségek számának csökkentéséért vívott harc a gazdasági és a szakszervezeti szervek kötelessége, amelyeknek közös erőfeszítései vitathatatlan eredményekkel jártak. Ennek ellenére sok vállalat vezetője, a szakszervezetek beletörődésével, nem törődik azzal, hogy megjavítsák az üzemi helyiségek szel- ’őztetését, világítását és fűtését. A szovjet szakszervezetek a széleskörű társadalmi ellenőrzésre támaszkodva igyekeznek megjavítani a "'''■ások és alkalmazottak lakás- és szociális körülményeit. A szakszervezeteknek, mint a gazdálkodás, az igazgatás iskoláinak az a teendőjük, hogy élére álljanak az alulról jövő bírálatnak, kérlelhetetlen harcot vívjanak a hibák ellen, szívósan szorgalmazzák kijavításukat. Különösen - nagyjelentő ségű az ellenőrzés a közétkeztetés megjavítása szem pontjából. Hruscsov elv-társ jogosan bírálta azt, hogy sok szak- szervezeti és gazdasági vezető tűri a kollektív szerződések megsértését. Határozott harcot kell indítani e hibák ellen. A munkások és alkalmazottak szakszervezeteikben érdekeik védelmezőit akarják meglelni a szovjet törvények megsér- tóivei szemben. Svernyik elvtárs ezután arról beszélt, hogy a szovjet szakszervezetek r munkásmozgalom egységének megvalósításáért harcolnak, és a dolgozók létérdekeiért, a világ békéjéért küzdő egységes akciókra szólítják fel a szabad szak- szervezetek nemzetközi szövetségét. A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa az összes szakszervezetek nevében felháborodását fejezte ki Helmer úr, osztrák belügyminiszter rendőri „ítélete” miatt, amellyel betiltotta a Szakszervezeti Világszövetség bécsi tévé- kenységét. Ezt a durva, önkényes lépést az egész haladó emberiség elítéli, mini Szégyenletes erőszakot z szakszervezeti világszövet, ségben egyesült dolgozók becsülete és lelkiismerete ellen. A szovjet szakszervezetek szélesíteni és mélyíteni fogják a világ szakszervezeteihez fűződő kapcsolataikat, erősíteni fogják a nemzetközi munkásmozgalom sorainak egységét. Svernyik befejezésül többek között a következőket mondotta: A szovjet szakszervezetek a XX. cártkongresszus határozatain fellelkesülve, a munkások és az alkalmazottak alkotó kezdeményezését a hatodik ötéves terv teljesítésére és túlteljesítésére, a kommunista építés új győzelmeinek kivívására mozgósítják. Ünnepi ülés Moszkvában a szovjet hadsereg megalakulásának 38. évfordulója alkalmából Moszkva, (TASZSZ) A Szovjetunió honvédelmi minisztériuma a moszkvai párt-, szovjet- és társadalmi szervezetek képviselőivel együtt február 22-én a szovjet hadsereg központi színházában ünnepi ülést tartott a szovjet hadsereg és haditengerészet megalakulásának 38. évfordulója alkalmából. Az ünnepi ülést G. K. Zsukov, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere nyitotta meg. Beszédében emlékeztetett rá, hogy a szovjet hadsereg megalakulásának 38. évfordulója egybeesik az SZKP XX. kongresszusának nevezetes napjaival. A szovjet fegyveres erők harcosai — épp úgy, mint az egész nép — a lenini zászló alatt, a szeretett párt és központi bizottság, valamint a szovjet kormány köré szorosan tömörülve érkeztek el a XX. kongresszushoz. G. K. Zsukov rámutatott arra, hogy az SZKP Központi Bizottságának beszámoló jelentése nagyra értékeli a a szovjet fegyveres erőket és azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a Szovjetunió fegyveres erői becsülettel teljesítik kötelességüket a szovjet állam iránt. Az ünnepi ülés után a szovjet hadsereg központi színházának együttese bemutatta a „Moszkva Kreml” című színművet. Az évforduló alkalmából ünnepi ülést tartottak Leningrádban, Kievben, Minszkben, Taskentben ős más városokban is. A Szovjetunió honvédelmi miniszterének parancsa a szovjet hadsereg megalakulásának 38, évfordulója alkalmából Moszkva, (TASZSZ) A Szovjetunió honvédelmi minisztere február 23-án a szovjet hadsereg megala-. kulásának 38. évfordulója alkalmából parancsot adott ki, amelyben többek között ez áll: Köszöntőm a katonákat, tengerészeket, tiszthelyetteseket és tengerész-tiszthelyetteseket,- a tiszteket, tábornokokat és tengernagyokat a szovjet hadsereg és hadiflotta napja alkalmából és újabb sikereket kívánok nekik harci és politikai kiképzésükben. A szovjet fegyveres erők megalakulásának 38. évfordulójának alkalmából megparancsolom: Ma, február 23-án húsz tüzérségi díszsortűz dördüljön el Moszkvában, hazánk fővárosában, továbbá a szövetséges köztársaságok fővárosaiban, valamint a hős városokban: Leningrádban, Sztálingrádban, Sze- vasztopolban és Odesszában, A parancsot G. Zsukov, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere írta alá. Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Malinovszkij-szo- bor előtt feszes tartással vonultak el helyőrségürk csapatai. Tiszelegtek a szovjet hősi emlékműnek, A magyar és a szovjet himnusz után a koszorúzási ünnepségen Takács László elvtárs, a városi pártbizottság PTO vezetője mondott ünnepi beszédet. — Február 23-án, a békét és szabadságot szerető emberiség a szovjet hadseregben a világ első, újtípusú, a népek igaz ügyét védelmező hadseregét, a béke és a nemzetközi biztonság erős, szilárd támaszát köszönti. — A szovjet hadsereget a Szovjetunió Kommunista Pártja a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmának biztosítására hozta létre, és a hadseregnek nemes feladata a szocialista haza függetlenségének, a szovjet emberek szabadságának és békés építő munkájának védelme. — mondotta Takács elvtárs. Majd így folytatta: — A Készítik a jó A nyílkarászi Május 1, a fényeslitkei Fürst Sándor tsz-ek fiataljai ismjr.k azt a közmondást: ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát ... Éppen ezért már most megkezdték a vetőmagvak S gondos kiválogatását, hogy vetőmagot ezzel se kelljen bajlódni aj tavaszi munkák idejéry Kiválogatják a burgonyát, és a szépen termett kuko-’ ricacsöveket. A gyümölcsösöket is elő. készítik a bő termésre. Nem egy tsz-ben végeztek! a metszéssel; Koszorúzást ünnepély a szórj et hadsereg megalakulásának 38. érfordnlólán mi népünk, amely szabadságát és függetlenségét, az új élet kapujának megnyitását köszönheti a szovjet harcosoknak, soha el nem múló hálával és szeretettel emlékezik meg felszabadítóiról és azt kívánja, erősödjék és fejlődjék a szovjet hadsereg, a béke és a szabadságszerető népek reménysége, a béke és a nemzetközi biztonság szilárd támasza. Ezután Endrédi és Végh elvtárs. a megyei pártbizottság koszorúját helyezték el a szovjet emlékműnél. Majd a város tömegszervezetei, üzemei, a tanácsok, a népfront bizottság, cs a helyőrség alakulatai helyezték el soha el nem múló hálájuk és tiszteletük jeléül koszorúikat a szovjet emlékműnél. A helyőrség alakulatának díszmenete zárta be a koszorúzási ünnepséget; ^fcCsütörtökön este a Tisztiklubban ünnepséget rendeztek a szovjet hadsereg 38, születésnapjára.
