Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-02 / 28. szám
1336 február Z, esü«rt8k NÉPLilP & potsdami egyezmény kötelezi a nyugatnémet államot, hogy biztosítsa minden demokratikus politikai párt szabad működését Közös szovjet-afgán közlemény Mint ismeretes, a Nyugat-Német Szövetségi Alkotmány Bíróság ismét napirendre tűzte a Német Kommunista Párt elleni terrorper tárgyalását. Beér János, a jogi tudományok kandidátusa, az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem államjogi tanszékének vehetője ezzel kapcsolatban a következőket mondotta a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — Nagy megdöbbenéssel crtesülterp arról, hogy a bonni nyugatnémet kormány mégis folytatni akar. la a Német Kommunista Párt ellen a kalsruhei alkotmánybíróság előtt megindított és minden részében koholt vádakra épített pert. Ez a per ugyanis már eddig is mélységesen felháborított nemcsak minden jogászt, aki elítéli a fasiszta módszereket, hanem általában minden olyan becsületes embert, aki elítéli az önkényeskedést és * a törvények megcsúfolását. Maga a nyugatnémet kormány is érezte, hogy . ennek a pernek lefolytatása túlmegy minden határon. Csak ezzel lehet magyarázni, hogy 1951. november 22-e óta, amikor a pert benyújtotta, — miért nem törekedett annak a befejezésére, annak ellenére, hogy a legdurvább módszerekkel szeretett volna valami olyan „bizonyítási anyagot” összeszedni, amellyel legalább formálisan alátámaszthatta volna az önmagukban is nevetséges vádakat. A bonni alkotmány 21. paragafusa szól- az országiján működő politikai pártokról. Megállapítja, hogy azok alapítása, tevékenysége elé semmiféle akadályt nem szabad gördíteni, feltéve, hogy a demokratikus alapelveknek megfelelnek. Az alaptörvény tehát éppen azt emeli ki, hogy azoknak pártoknak a működése ütközik az alkotmányba, amelyek a demokráciát sértik. Szeretném még megjegyezni,/hogy a bonni alaptörvénynek a pártokra vonatkozó rendelkezése a potsdami egyezményre épült. Ez pedig kifejezetten előírta, hogy nemcsak meg kell engedni minden demokratikus pát működését, hanem egye-- nesen elő kell azt mozdítani. Érdemes megnézni néhányat azok közül a „vádak“ közül, amelyekre a nyugatnémet kormány támadását alapozza: 1. A bonni kormány kifogásolja, hogy a kommunista párt végcélja: a szocializmus. Egyáltalán nem érthető, hogy az adott helyzetben ez miképpen lehet az alkotmánysértés alapja. — Annál kevésbe érthető ez a kifogás, mert mindig is ez volt a párt nyíltan hide- tett végső célja, s ebben az időben a kormány Adenauerral az élén, semmiféle kifogást nem támasztott azzal szemben, hogy Német Kommunista Párt mint demokratikus párt — részt vegyen a választásokon. 2. A bonni kormány azzal vádolja a Német Kommunista Pártot, hogy Németország egységének helyreállításáért harcol. Ez igaz. De miként lehet ezt alkotmányellenesnek minősíteni, amikor az alkotmány bevezetője maga . is azt tartalmazza, hogy a német nép hivatása a német egységért küzdeni. 3. A bonni kormány azzal vádolja a Német Kommunista Pártot, hogy a népet olyan népszavazásra hívta fel, amely elítéli Nyugatnémetország felfegyverzésére irányuló imperialista politikát. Ez is igaz. Mégis j nagyon nehéz megérteni, j hogy ez miért ütközik az alkotmányba? Az alkotmány ugyanis arra hivatkozik, hogy hatalmát a néptől származtatja és hogy a népszavazáson keresztül is kinyilatkoztathatja akaratát. (20. paragrafus.) De azt is magában foglalja az alkotmány, hogy minden polgárnak joga van megtagadni a fegyveres hadiszolgálatot (4 paragrafus, (3) bek.), sőt azt is, hogy a Német Szövetségi Köztársaság köteles békés politikát folytatni (24. §.). Büntetendő cselekménynek bélyegez az alaptörvény minden olyan lépést, amely a béke ellen irányul, a népek békés együttműködését megzavarja, vagy támadó háborút készít elő. (26. §.) \ karisruhei-per — mint már említettem — igen sokoldalúan foglalkoztatja a nemzetközi jogászvéle- ményt. Éppen ezért a demokratikus jogászok nemzetközi szövetsége öt neves francia jogászt kért fel arra, hogy tanulmányozza ennek a pernek az anyagát és adjanak szakvéleményt. A szakvélemény 1955 elején el is készült és megállapítja, hogy annak minden mozzanata törvénysértő, többek között a következőket tartalmazza: A karlsruhei szövetségi bíróság előtt folyó pernek már megindítása is sérti a Német Szövetségi Köztársaság alaptörvénye 3., 9., 21. és 25. szakaszában foglalt rendelkezéseket és a potsdami egyezmény intézkedéseit. Az alaptörvény ugyanis félreérthetetlenül megköveteli a véleménynyilvánítási, egyesülési, pártalapítási szabadság tiszteletbentartását. a potsdami egyezmény pedig kötelezi a nyugatnémet államot arra, hogy biztosítson szabad működést minden demokratikus politikai pártnak. Amikor a bizottság ezt megállapítja, leszögezi azt, hogy tagjai egyébként ellentétes politikai felfogásokat vallanak, nem lehet azonban pártkülönbség jogászok között akkor, amikor minden országban a törvényesség megtartását követelik." A szakvélemény aláírói pedig: Leon Lyon-Caen, a Francia Legfelső Bíróság tiszteletbéli elnöke, Jean Boulier, a párizsi katolikus intézet volt nemzetközi jogi professzora, Henry Torres szenátor, az igazságügyi tanács alelnöke, Louis No- gueres az igazságügyi tanács volt elnöke és Joe Nordmann a Demokratikvg Jogászok Nemzetközi Sző. vétségének főtitkára. A karlsruhei boszorkány- per ügye foglalkoztatja a világ minden igazságszerető emberét. Minden olyan ítélet, amely ennek a pernek az alapján bármilyen vonatkozásban is elmarasztalná a Német Kommunista Pártot, válójában nem a Német Kommunista Párt, hanem a nyugatnémet kormány és az alkotmánybírósága felett mondana ki marasztaló ítéletet. . Kabul, (TASZSZ). Január 28-án Kabulban a Szovjetunió és Afganisztán között egyezményt írtak alá, amelynek értelmében a Szovjetunió hosszúlejáratú hitelt nyújt Afganisztánnak. Az egyezményben többek között ez áll: A Szovjetunió kormánya az afganisztáni kormány kívánságára gazdasági küldöttséget indított Kabulba, hogy — mint ezt az 1955. december 18-án kelt közös szovjet-afgán közlemény előirányozza — az afgán kormány képviselőivel megtárgyalja a gazdasági és műszaki együttműködés további kölcsönösen előnyös módozatait. Á baráti és a kölcsönös megértéstől áthatott légkörÁtadták Afganisztánnak a szovjet repülőgépet Kabul, (TASZSZ) Január 30-án a kabuli repülőtéren átadták as afganisztáni király megbizottainak azt a IL—14 szovjet repülőgépet, amelyet N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének tagja ajándékozottá szovjet Iromány nevében 1955. decemberében Zahir Sah afganisztáni királynak szovjet—afgán barátság jeléül. A - repülőgépet a király megbízásából Mu- hammed Oszmán Amir külügyminiszterhelyettes és Abdul Rezak, az afgán légi erők parancsnoka vette át. M. V. Gyegtyárj kabuli szovjet nagykövet a repülőgép átadásakor azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a szovjet kománynak ez az ajándéka a szovjet—afgán barátság és jószomsaédság szimbóluma ' lesz. Muhammed Oszmán Amir és Abdul Rezak az ajándékért őszinte háláját felezte ki és hangsúlyozta, a két ország barátságának és jószomszédi kapcsolatainak nagy jelentőségét. Meleg köszönetét mondottak a szovjet pilótáknak, akik rövid idő alatt megtanították az afgán legénységet áz IL—14 repülőgép vezetésére. ben lefolyt tárgyalásokj eredményeképpen Kabulban egyezmény jött létre arra vonatkozóan, hogy a két kormány együttműködik áz afgán gazdaság, nevezetesen a mezőgazdaság fejlesztésében, továbbá öntözési, energetikai és szállításügyi létesítmények építésében. A fenti együttműködés megvalósítására a szovjet kormány 100 millió amerikai dollár összegben hosszú- lejáratú hitelt nyújt az afgán kormánynak s a szó- banforgó hitel terhére biztosítja, hogy a Szovjetunió, ból berendezéseket és anyagokat szállítanak Afganisztánba, A fentemlített hitelt 30 évi időtartamra nyújtják, évi 2 százalék kamattal. A hitel törlesztése 8 év múlva kezdődik. A törlesztés 22 éven át afgán exportcikkeknek, évenkénti azonos értékben a Szovjetunióba szállításával történik. Az egyezményt a szovjet kormány megbízásából M. V. Gyegtyárj kabuli szovjet nagykövet, az Afgán királyi kormány megbízásából Abdul Malik pénzügyminiszter írta alá. Mlhajlov szovjet kaltorsiiM miniszter Angliába utazott MOSZKVA, (TASZSZ.) Mihajlov szovjet kulturális- ügyi miniszter a Britis Council szovjet kapcsolatokkal foglalkozó bizottságának meghívására a szovjet-angol kulturális együttműködés kiterjesztésével kapcsolatos kérdések megtárgyalására szerdán Angliába utazott. Kommunista győzelem a Le Havre-i polgármesterválasztáson Párizs. (MTI) Le Havre- ban hétfőn polgármesterválasztást tartottak. A harma- di fordulóban René Cance-t, a Francia Kommunista Párt jelöltjét választották meg 18 szavazattal, a radikális jelölt tíz, a poujadeista jelölt három szavazata ellenében. Hat szavazat érvénytelen volt. A szavazás eredményeképpen a nagy francia kikötő kommunista polgármester irányítása alá került. A nyugatnémet hadsereg megalapítása Bonn, (TASZSZ) A szövetségi gyűlés elé terjesztették? azt a tövényterveze- tet, amely szerint a szövetségi határrendőrség személyi állományát a létesítendő nyugatnémet hadsereghez helyezik át. A törvény- tervezet szerint a határrendőrség jelenlegi alkalmazottait automatikusan felveszik a hadseregbe, ha a törvény elfogadásától számított egy hónapon belül nem utasítják el az áthelyezést, vagy ha a hadügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértésben (a határvédelmi rendőrség a bel ügy minyugoinémet katonákat „automata harci gépekké kell nevelni“ nisztériumhoz van beosztva), nem utasítja el a határrendőrség alkalmazottai egyik vagy másik csoportjának a hadseregbe való felvételét. A hadügyminiszter e jogának gyakorlatilag nincs jelentősége, mert a törvénytervezetet a hadügyminiszter elsősorban kezdeményezte. Iraö szervezetek táviratai a Washingtonban tárgyaié Eisenbowerhez és Edénkéi Washington. A Reuter- Iroda hírt ad arról, hogy a Washingtonban tárgyaló Eisenhower és Eden számos levelet és táviratot kapott olyan társadalmi szervezetektől, amelyek az északafrikai és közép-keleti problémák megoldásáért harcolnak. Az Észak-Afrika felszabadításért küzdő bizottság » két államférfihez intézett táviratában hangoztatja, hogy az arab problémákhoz való reális közeledés megköveteli az észak-afrikai arab-francia ellentétek j egyidejű rendezését is és különösen szükségessé teszi az Algériában folyó háború megszüntetését.” A bizottság felszólítja Eteen- howert és Edent, „tanácsolják Franciaországnak, hogy vessen véget az algériai céltalan háborúnak és teljesítse az algériai arab lakosság jogos önrendelkezési követeléseit.” Bonn, (ADN) Mint azAP jelenti, a bonni hadügyminisztérium egyik képviselője kedden egy amerikai háborús propagandafilm bemutatása alkalmával Bonnban kijelentette, a nyugatnémet katonát „automata harcigéppé kell nevelni”. Ezt a követelményt Man- teufí'el volt náci tábornok, j a bonni katonai bizottság j tagja konkretizálta. Man- i teuffel ugyanis azt köve- i telte, hogy az újoncoknak> „igen kemény kiképzést” i kell adni „harctéri feltételek mellett’. BAGDADI PAKTUM A bagdadi paktum teljes biztonságot jelent a &ö-‘ zel-Keiet népeinek” — közük a burzsuá lapok, (karikatúra) Nnsszci* miniszterelnök válasz«! a Rudé Práro munkatársának Kairó, (CTK) Gamal Abdel Nasszer egyiptomi miniszterelnök január 30-án az elnöki palotában fogadta Jiri Meisnert, a Rudé Právo kairói tudósítóját. Az egyiptomi miniszterelnök válaszolt a tudósítónak a csehszlovák-egyiptomi kapcsolatokról, valamint Egyiptom külpolitikájáról feltett kérdésekre. A csehszlovák-egyiptomi viszonyról Nasszer kijelentette, hogy még tovább erősödik a két ország szívélyes barátsága mind politikai, gazdasági, kulturális téren, mind pedig más területeken. Nasszer Egyiptom külpolitikájáról a következőket mondotta: A bandungi értekezleten mondott megnyitó beszédemben összefoglaltam külpolitikánk főbb elveit, amelyek a következők: 1. Támo gatni az ENSZ-t, mint olyan 1 világszervezetet, amelynek feladata a nemzetközi béke i megőrzése és az országok j baráti kapcsolatainak fej- i lesztése. 2. Enyhíteni a világfeszültséget a leszerelés útján, valamint annak tévén, hogy az atomerő bő- j kés felhasználásában ki alakítják a nemzetközi együttműködést. 3. Erősíteni az az arab ligát, mint az ENSZ alapokmányának megfelelő területi szervezetet, amelynek célja az arab országok megvédclmezése az agresz- szióval és a külföldi beavatkozással szemben: 4 Meg védelmezni az elnyomott és függő országok jogát a szabadságra és ön-| rendelkezésre. A bandung' j értekezleten jóváhagyott ha- tározatok teljes összhang-; ban állnak mindazzal, amit!, mi döntően fontosnak tartunk a világbéke szempontjából, az ázsiai és az afri-, kai népek fejlődésének fej együttműködésének szem- i pontjából. •s
