Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-21 / 18. szám

Az újítás — közkincs

Hogyan is születik egy újítás? Egy munkás, technikus vagy mérnök gondolkodni kezd azon, hogyan tudna egy feladatot egyszerűbben megoldani. A gondolkodást tett követi. Számok, mérések szükségesek ahhoz, hogy a gépen új fogás, készülék, egyszerűbb munkafolyamat, vagy akár új gép szülessen. Nehezen jut el az ember eddig. Új országot kellett teremtenünk és — ami még nagyobb feladat — az ember gondolkodásának is meg kellett változnia ahhoz, hogy újíthasson.

Az új hazában, amely már a dolgozóké, változik az ember gondolkodása is. Legszebb bizonyítéka ennek az, hogy megyénkben százan és százan vannak olyanok, akik mérnek, számolnak, dolgoznak, törődnek, csakhogy újítással, ésszerűsítéssel is gazdagíthassák népünk vagyonát. Nagyszerű és szemléltető példája ennek a megyei újítási és ésszerűsítési kiállítás, ahol jobbnál jobb gépek, eljárások tucatjával találkozhatunk.: Valamennyi egyszerűbbé, könnyebbé, olcsóbbá teszi a termelő munkát. Bacsó Lajos többszörös újító újítása például 100.000 forintot ér. Vagy ott vannak a dohányfermentálóból: Makóczi Géza, ifjú Péchi Géza, Grasselli Miklós, Nagy Aladár, Nagy Istvánná, Szalai János és még mások újításai. Vajon véletlen az, hogy a Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalatnál ilyen sok újító van, ilyen szép eredményt értek el. Nem véletlen. Ribóczi Pál elvtárs, az újítási megbízott, maga is többszörös újító. Érthető, hogy szivén viseli az újítások sorsát, segít, tanácsot ad az újítani akaróknak; Támogatja az ilyen törekvést és munkát a szakszervezet, a vállalat vezetősége és nem utolsó sorban felvilágosító, okos szavával a pártszervezet vezetősége is. Nem csoda tehát, hogy ahol így segítenek, sok az újító, virágzik az újítómozgalom.

Az sem véletlen, hogy vannak helyek, ahol nem gondolkodnak új eljárásokon, új fogásokon; A Sza- bolcs-Szatmár megyei Épületszerelő Vállalatnál például az elmúlt év márciusa óta egyetlen újítási javaslatot sem nyújtottak be. Mi ennek az oka? Az, hogy Kanda elvtárs, az üzemi bizottság elnöke nem törődik e mozgalommal, és a vállalat vezetői is elhanyagolják, félvállról veszik. Az újítások nem születnek maguktól. Biztatni, segíteni kell a dolgozókat. Újítási feladattervet kell kidolgozni, „térképet“ kell készíteni az üzemben meglévő újítási lehetőségekről és az üzemi szükségletekről. Ebben kell a dolgozók elé tárni: hol szorít a cipő, hol kell segíteni;

Mikor tartottak például az épületszerelő vállalatnál ötletnapot? Egyszer sem az elmúlt évben. Az újítások ritkaságára már régen fel kellett volna figyelnie a Területi Bizottság elnökének, Seibli elvtársnak is. Annál inkább, mert ezt a megyei párt végrehajtó bizottság feladatául is adta. Vizsgálja meg az üzemi bizottság munkáját, tárja fel az ottlévő hibákat és segítsen azokat kiküszöbölni. Ez eredményre vezet. Ezt igazolja a Vulkán vasöntöde példája is. Ahol szintén hónapokig pangott az újítási munka. Veres László elvtárs — a jelenlegi újítási felelős — azonban rendet teremtett; Most szinte naponta keresik fel az újítók elgondolásaikkal, ötleteikkel. Szólnunk kell még az építőipari vállalatoknál folyó újítási munkákról. A 6. sz. Mélyé, Vállalat kivételével e vállalatoknál nem segítik megfelelően az újítókat, pedig megyénkben az építőipar az, ahol egy-egy ú ítás és annak elterjedése nagy eredménnyel járhat. És méfjis éppen a megyei építőipari és épületszerelő vállalat fordít legkisebb gondot az újítókra, ad legkevesebb ösztönzést, biztatást dolgozóinak új eljárások, módszerek kidolgozásához.

Nagy hiba ez, annál is inkább, mert a segítség hiánya közömbösséget szül, v ami viszont akadályozza az újító mozgalom fejlődését. Változtatni kell a vállalati vezetőknek a közömbös magatartáson, hiszen minden újítás, minden új eljárás közkinccsé kell, hogy legyen; Népünk, államunk közkincsévé, aminek áldásait már holnap érezzük. Ezért fontos, hogy ezt a mozgalmat, — a szocializmust építő emberek mozgalmát — segítsük, támogassuk állandóan, minden erőnkkel;

Mi újság Tisztaberekén

Alig pár napja adtunk hírt a tisztabereki Petőfi termelőszövetkezeti csoport megalakulásáról. Olyan dolgozó parasztok mutattak példát, mint Fórizs Bálint 13 holdas, Torma Pál 12 holdas, Pur Mihály 17 holdas termelők.

A jó példa után új belépők is vannak. Özv. Szabó Istvánné is csatlakozott a csoporthoz. S. Király Lajos pedig 23 kát. hold földjével lépett az új szövetkezeti csoport tagjai közé.

A tisztabereki Kossuth Termelőszövetkezetben a múlt héten is volt több belépő.

Ezen a héten újabb három család választotta a szövetkezeti gazdálkodás útját. 32 kát. hold földet és a felszerelésüket vitték be a közösbe.

Több gondot fordítson

a tornyospálcai tanács a termelő- szövetkezetre és az egyénileg gazdálkodókra

Ha megkérdezi valaki a tornyospálcai tanácson dolgozó illetékes elvtársakat, hogy hogyan haladnak a község dolgozó parasztjai, a termelőszövetkezet tagjai a téli mezőgazdasági munkák végzésében, akkor olyan válaszokat kap, hogy „körülbelül“, „ valószínű”, „feltételezhető“ stb. Ezek a válaszok nem igen elégítenek ki senkit. Még kellemetlenebb az. ami e mögött van: a tanács tájékozatlansága. Az ilyen tanács aztán édeskeveset tud segíteni; jó tanácsokat adni, és felhívni a fontos feladatokra a dolgozók figyelmét.

Besenyőd jó példát mutest

Az országos kenyérgabona begyűjtésben Besenyőd 1953-ban 10, 1954-ben 3.,

1955-ben pedig 2. lett. A Begyűjtési Minisztérium vándorzászlajának átvételekor ígéretet tettek a község dolgozói, hogy mindenből teljesíteni fogják beadási kötelezettségüket, ígéretüket eddig be is tartották, mert minden beadási termésből 100 százalékosan teljesítették kötelezettségüket.

Az új esztendőt tiszta lappal kezdték, de voltak akik — mint például Dusinszki Ferenc 5 holdas dolgozó paraszt, — sertésbeadási kötelezettségüknek már az 1956. évre is eleget tettek.

A község dolgozói a szarvasmarha-állomány fejlesztése és a tejhozam fokozása érdekében 10 ka- tasztrális hold legelőn megkezdték a szerves trágyázást, 10 holdon füvesíteni fognak és újabb 10 hold földet törnek fel legelő javításra.

Albert Antal

Baktalórántháza*.

Kiállítás nyílt Mátészalkán

Mátészalkán az MSZT helyiségben kiállítás nyílt. A kiállításon a szovjet kolhozok fejlődése mellett bemutatják a mátészalkai járás néhány termelőszövetkezetét, eredményeit is. Színes grafikonok, tablók mutatják be a járásokban a szövetkezeti mozgalom fejlődését, egyes szövetkezetek fejlődésén belül. Sok-sok összehasonlításra nyílik alkalma a nézőnek. Találnak olyan adatot, ahol egy 8 holdas középrsaraszt és egy termelőszövetkezeti tag egész évi jövedelmét hasonlítják össze részletesen feldolgozva.

Az ilyen és ehhez hasonló kiállítás, ha a rendező szervek jól dolgozzák fel az adatokat, hű tükrei lehetnek a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének, a termelőszövetkezetek fejlettebb, magasabbrendű életének. A mátészalkaiak úgy tervezik, hogy a kiállítást vándorútra indítják a járásban, bemutatják a falukban is. E kezdeményezésük is követendő, a többi járási MSZT szervezetek népművelési szervek részére.

Téli munka a laskodi Vorosiloiban

A laskodi Vorosilov Termelőszövetkezet vezetősége és tagsága kihasználja az enyhe téli időjárást. Tízezer mázsa trágyát szállítanak ki szarvasba a tábla szélére, hogy amikor szükséges, sokkal kevesebb erővel terítsék el a trágyázandó területre. 3000 mázsát már ki is szállítottak.

1 millió darab gyökeres

szőlővessző nevelésére kötöttek szerződést. Amihez 500 ezer síma vesszőt már meg kaptak és 350 ezer darabot el is ültettek. 65—70 százalékos gyökeres vessző kitermelésére számítanak, ami — a ráfordított költséget is beleszámítva — 600—650 ezer forint jövedelmet biztosít a szövetkezet dolgozóinak,

V. I. LENIN

Harminckét ér vel ezelőtt, 1924 január 21-én halt meg Vladimir Iljics Lenin, a világproletariátus nagy vezére, a Bolsevik Párt megalapítója, a világ első munkásállamának megteremtője, a marxizmus—1c- ninizmus lángeszű továbbfejlesztője.

Lenin elvtárs parasztokkal beszélget *

M. Iszákovszkij verse:

A LEMN-MAUZÖLEUMBAN

Az éj múlik. S a hajnal egyre följebb sugárzik, nő a fény,, s Nem halt meg ő: minden terén a földnek ezernyi tette él,

Ha híven őrződ értelmét szavának, a nagy tavasz tüzét, ezentúl már költője légy hazádnak, az alkotója légy,

Ha építesz, követ ha raksz kövekre, örökre tedd oda,

lehessen mindig büszke bölcs kezedre az emberek hada.

Kertet ha ápolsz ott, hol sírt az éhség, mezőre hogyha mégy, te mindenütt gyümölcs- és búza-bőség kisarjasztója légy,

S az ellenség fegyverzaját ha hallod hogy partjainkra csap, csatába szállj, szívósan vívd a harcod, te légy hatalmasabb.

És bármit tessz is életedben, ébren tudd ezt — a cél csak egy: hogy nagy hazánk örökre ifjan éljen, legyén merszed, tüzed.

Hogy majd ha tested már hús éjbe tért me süket vakságba halt, neved vigyék tovább a nemzedékek fennhangon, mint a dalt.

A Szovjet Békebizottság keretében bizottság alakult a népek közötti kulturális kapcsolatok elmélyítésére

Moszkva, (TASZSZ). A szovjet békebizottság elnöksége Z. N. Gagarina tanárnak, a Szovjet Békebizottság tagjának elnökletével megalakította a kultúrkapcsolatok bizottságát.

A bizottság feladata az lesz, hogy a Szovjetunió és más országok, közötti kulturális-csere kibővítésén fáradozzék.

Ott ág. proletariat eggt*ültelek T

Rádióműsor (6. oldal)

XIII. évfolyam, 18. szám ARA ISO FILLER 1956 január 21, szombat