Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-18 / 15. szám
1956 január lg, szerda nmmammrnmmmmmmaammmm NÉPLAP TERV ÉS ELET r A Hodászi Állami Gazdaság a több és olcsóbb termelésért Sikerek után — győzelmek előtt Mind az ipar, mind a mezőgazdaság termelésében további legfőbb cél: az életszínvonal emelése, az eddig elért eredmények megszilárdítása és továbbfejlesztése. A Központi Vezetőség javaslatára ezt vette figyelembe, vitatta' meg és hagyta jóvá az Országgyűlés népgazdaságunk 1956. évi tervével. A tervszerint a nagyipari termelés 6.3 százalékos növekedése mellett a mezőgazdaság termelésének 3 százalékkal kell növekednie. Ezen belül az állami gazdaságoknak az elmúlt évhez képest 6.3 százalékkal kell növelniük a termelést. Hogyan és miképpen akar ennek eleget tenni megyénk egyik legnagyobb gazdasága, a Hodászi Állami Gazdaság? hogy igen elenyésző lehet csak az a mennyiség, amit központi készletből kell majd igényelni. A munkák további köny- nyítését, a termelés növelését, az önköltség csökkentését segítik elő azok a gépek is, amelyeket a gazdaság ebben az évben a már meglévőkhöz kapni fog. Ugyanis 2 zetorral, 3 darab féllánctalpas G. 35-ös traktorral. több zetorvontatású fűkaszálógéppel és egy nagyteljesítményű permetezőgéppel fog növekedni a gazdaság gépállománya. A meglévő gépek alapos jaVí- tása pedig igen jó ütemben halad, amire mulaszthatat- lanul nagy szükség van, nehogy megismétlődjenek a tavalyi esetek. A több termelés növelésének lehetőségét kedvezőbbé teszi az is, hogy ebben az évben villamosítják a Bogja-tanyai és a gólyaszállási üzemegységeket. Három hónap óta 12 darab villanyfejőgép könnyíti és ejgyben gyorsítja meg a fejőgulyások munkáját. Április 4-re elkészül a központi víztorony — erre a gazdaság mérnöke, Trifonov Gábor elvtárs vállalást is tett, —- ami lehetővé teszi a szarvasmarha istállókba az önitató készülékek beszerelését. Mindezeknek a készenle- vő és adott körülményeknek a segítségével harcol a gazdaság a több cs olcsóbb termelésért. Az ezévi terv szerint többek között a borjúnevelésnél az egy kiló ráhizlalás költségét a tavalyi 16.40 forintról 12.60 forintra csökkentik. Rozsból egy. burgonyából 25, kuko-1 ricából 3, cukorrépából kö- j zel 70 mázsával emelik az j idén a termésátlagokat. Tanulnak a gazdaság dolgozói Hogy a Hodászi Állami Gazdaság is méltóan hozzájárulhasson az 1956. év népgazdasági terv teljesítéséhez, az életszínvonal további emeléséhez, ahhoz az kell, hogy dolgozói az eddiginél nagyobb ' felkészültséggel, alaposabb szakmai tudással végezzék munkájukat. Hiszen a terv sérthetetlen törvény, s azért azt nemcsak nagyjában, hanem minden részletében teljesíteni kell. A hosszú téli estéket igen ] hasznosan aknázzák ki a gazdaság dolgozói: tanulnak. A különböző szaktan- folyamok igen élénken működnek. A növénytermelési szaktanfolyamoknak 32, a gyümölcstermelésinek 21, az állattenyésztésinek 26, a gépesítésnek 16 hallgatója van. Az előadás-sorozatokat minden héten pontosan megtartják. Kell és érdemes a további jó munka, Ezideig a gazdaság dolgozói közül 38 család épített új házat állami támogatással. Az idén további 25 családi ház fog épülni. Az ország jólétével együtt szépül az ő életük is. Asztalos Bálint Hat új Ikaroszt kapott a kisvárdai járat Tovább java! megyénk aolóbuszközlekeilése Az elmúlt évben még sok üzemágban túl magas volt a gazdaság termelési költsége Köztudomású, hogy a termelés növelése csak abban az esetben hozza meg a kívánt eredményt, ha vele párhuzamosan csökken az önköltség. A Hodászi Állami Gazdaságban az eddig elért eredmények mellett azonban éppen ezen a téren voltak hibák. A termelés és termelékenység üteme nem nőtt kielégítően, az önköltség alakulása elsősorban a tehenészetben, de a növénytermelésben sem alakult kedvezően. 1 liter tej termelési költsége az elmúlt évben 4.45 forint volt. Jóval drágább, mint a szabadforgalmi tej hatósági ára! Az istálló átlag pedig mindössze 5.5 liter volt. Egy mázsa rozs termelési költsége az előirányzott, tervszerinti 132 forint helyett — ez a tervszám is magas! — 170 forint lett. De ráfizetéses volt mind a sertés, mind a borjú nevelésnél az egy kilogramm súlygyarapodás költsége is. Milyen tényezők drágították az önköltséget? Hogy például még az elmúlt évben is túl magasak voltak a gazdaság termelési önköltségei, oka van annak. Egyik ilyen például az, hogy egy-két növényféleség kivételével nem ért el kielégítő termésátlagokat a gazdaság. De ugyanakkor a felhasznált munkabérek, és más termelési ráfordítások költségei épp úgy terhelték a termelést, mintha nagy termésátlagok születtek volna. Még ettől is nagyobb hiba volt, hogy a növénytermelés területének alig 30 százaléka volt csupán megfelelő táperőben. Súlyosbította a helyzetet az is, hogy a múlt télen felületesen végezték el a gazdaságban a gépjavítást s így több esetben és szinte váratlanul kiesett ' egy-egy gép a termelő munkából. A gépek kiesését túlzott mértékben emberi munkaerővel kellett pótolni, ami aztán a termelés drágulását idézte elő. Aratáskor már indulni kellett volna a kombájnoknak, aratógépeknek, de mivel felületesen voltak azok kijavítva, csak megkésve állíthatták be a munkába. Még így is. a 2 kombájn közül csak az égjük, a négy kévekötő aratógép közül pedig egy-kettő volt egész aratási idő alatt üzemképes. A felületes javítás miatt a munkából kiesett gépeket napszámos munkával kellett pótolni, ami sokkal többe került a gazdaságnak. Az állattartásnál ha lehet, még rosszabb volt a helyzet. Az 1954. évi termésből az abrakféleségek és szálastakarmányok csak 1955. január derekáig fedezték a -gazdaság szükségleteit. Ezidőtől kezdve az abrakot központi készletből, a takarmányokat pedig egyéni vásárlások útján tudták úgy-ahogy biztosítani. S hogy miért lett 1 liter tej termelési költsége 4.45 forint, arra magyarázatot ad az, hogy a gazdaság 671 ezer forintot fizetett ki vásárolt abrakért és takarmányért! A tehenészet bevétele 1955. évben 906 ezer forint, a ráfordított kiadások pedig egy millió 348 ezer forint. (!?) Ráfizetés tehát 440 ezer forint. Mindenesetre hasznos volt, hogy egy-két üzemág mellett különösen a gyümölcsös jő termést hozott — 3.500.000 forint haszonnal —, ami sokat segített azon, hogy a gazdaság nem zárja veszteséggel az évet. Ml a tennivaló? A gazdaság vezetői sokat tanultak az előző évek tapasztalataiból. Komoly felelősség hárul rájuk azért, hogy ebben az évben a nép- gazdasági tervnek megfelelően növeljék a gazdaság termelését. Nagy segítség erre az, hogy a párt hívó szavára Kovács László elvtárs, ott hagyta előbbi munkahelyét, a népművelési minisztériumot, és mint igazgató a gazdaság élére állt. Mi tehát a tennivaló? Növénytermelési vonalon: megfelelően előkészíteni a talajt, pótolni annak táperejét, minden lehető módon kihasználni a rendelkezésre álló gépeket, alkalmazni a bevált új módszereket. Az állattenyésztésben: el kell érni, hogy mind az abrakféleségeket, mind a szólastakarmányszükségletet — amit az állatok kifizető tartása megkíván — maga a gazdaság termelje meg. A termelés növelésére minden lehetőség meg van A magas termés biztosításának egyik legfontosabb alapja: az őszimélyszántás időben való elvégzése. A gazdaság ezt most 137 százalékra teljesítette. A talajerő , istállótrágyával való visszapótlását a művelés alatt álló terület 60 százalékán végezték el ezideig. Az őszivetések talán soha nem kerültek még a gazdaság fennállása óta olyan jól előkészített és jó táperőben lévő talajba, mint az elmúlt ősszel. Ahol istálló- trágyázatlan földbe került a vetés, ott minden holdra 1 mázsa szuperi’oszfátot, 25 kiló pétisót, 35 kiló kálisót használtak el. A kapások közül legfontosabbnak számít a kukorica. Ez az idén a tavalyi 50 holdról 200 holdra fog növekedni. A vetését négyzetesen és fészektrágyázással fogják végezni. A termés beéréséig hatszor kapálják majd meg. Általában nagyobb gonddal, szervezettséggel termelnek az idén. Minőségileg is jobb munkára törekednek majd. A gazdaság minden igyekezete arra irányul, hogy önellátó legyen az állattenyésztésben. Ez ebben az évben annyiban sikerül is, hogy 3857 köbméter siló pótlásával a takarmány egészen május 10-ig biztosítva van. Abraktakarmányt any- nyit termelnek az idén, Megyénk autóbusz forgalma az utóbbi időben sokat fejlődött. Soha er.y- nyi buszjárat nem volt a megyében, mint 1955-ben. Ennek ellenére egyes he- b ékről olyan panaszok érkeztek az 53. Autóközlekedési Vállalathoz, hogy kicsik a gépkocsik és nem tudják ellátni a megnövekedett forgalmat. Most ez év elején a vállalat már ezideig hat új Ikarusz autóbuszt kapott a kisvárdai járat részére, hogy az ott lévő öreg, elhasznált Rába gépkocsikat kicserélje. Ezzel tovább javították megyénk e fontos részének közlekedését. A most érkezett autóbuszok nagyobb teherbí- rásúak, többen is utazhatnak azokon. ígéretet kapott arra is a vállalat, hogy a közeljövőben még egy Ikamsz-t kap pótkocsival a ltözlé- kedés további javítására. Minden remény meg van tehát arra, hogy az új autóbuszok forgalomba állításával tovább csökkennek a panaszok és foko- zotan javul .az ellátottság ezen a téren. Méy több árut, nagyobb választékét biztosit a nábrádi fsldrnuvesszöveikezet a dolgozóknak A napokban megkérdez-1 tem községünk földműves- j szövetkezeti boltkezelőjét, Tar Gyula elvtársat, milyen volt az 1955-ös esztendő forgalma. Kérdésemre elmondotta, hogy az 55-ös év első félévében nem mutatkozott különösebb eredmény, de a második félévben igen. Különösen pedig november, december hónapban. Ezekben a. hónapokban 100 ezer forintra is felment a havi forgalom. A Béke Termelőszövetkezet zárszámadása után még 100 ezer forinton felül Is volt. A szövetkezeti bolt ki tudta elégíteni a szükségleteket, áruhiány nem volt, mindenből bő választék állt a dolgozók rendelkezésére. Különösen sok ruhaanyagot, zománcos edényt, kerékpárt, rádiót — a 380 forintostól az 1.320 forintosig — vásároltak. Az 1955-iis esztendő második félévi forgalma 54 százalékkal haladta meg az első félév forgalmát. Ehhez a szép eredményhez — amellett, hogy a termelőszövetkezeti tagok a zárszámadás után sokat vásároltak és általában az egyénieknek is jó jövedelmet biztosított az 55-ös év — hozzájárult az is, hogy Tar elvtárs előzékeny, udvarias ember, szeretik a dolgozók. Nem mentek másfelé vásárolni, hanem hozzá. Ö pedig gondoskodott elegendő é.3 nagyválasztékú áruról is. Tar elvtársnak az a terve, hogy az 1958-03 esztendőben még emelni fogja a forgalmat. Bízunk benne, hogy terve sikerűim fog, hiszen a falu fokozott áruellátása, a dolgozó parasztság életszínvonalának emelkedése ezt a jövőben méginkább lehetővé teszi. Szabó Mihály Nábrád. Irta: Varga András, a nyírteleki községi tanács vb. elnökhelyettese Az O-év búcsúztatásakor minden gazda számot vet: vajon kihasználta-e gazdasága lehetőségeit, mennyire jutott önszórgal- mával, tudásával és a sokféle állami segítséggel. Ezután összehasonlítja számvetése eredményeit a termelőszövetkezetek sikereivel. Legvéfül felteszi magának a kérdést: Hogyan haladjak tovább? Már ugyan elmúlt az Ó- év, az újban is benne járunk, de tudom sok dolgozó paraszt van, aki még most sem felelt _e kérdésre. Szeretnék nekik segíteni a felelet kialakításában azzal, hogy én most teszek számvetést az 55-ös esztendővel és mondok néhány szót az új esztén- dő terveiről. Amikor az 1954-es esztendőt búcsúztattuk, termelőszövetkezetünk helyzete gyengébb képet mutatott, mint most. A jobboldali nézetek Nyírteleken is kárt tettek. A termelő- szövetkezetek számszerű fejlesztése itt is megakadt, jócskán volt a tsz- ekben a szövetkezeti tagok között egyenetlenkedés, kishitűség, bizonytalanság. A márciusi határozat azonban szétzúzta a káros nézeteket és az azokból folyó ártalmas gyakorlatot megállította. A határozat minden dolgozó ember számára világosan feltárta, hogy csak a szövetkezeti úton továbbhaladva biztosíthatjuk a dolgozó parasztság jólétét, boldogságát, az ország ellátását, a szocializmus építését. A határozat úgy hatott a szövetkezeti mozgalomra Nyírteleken is, mint a fonyadozóban lévő virágra a jó eső: feléledt és lombosodik is azóta. A gyakorlati élet, a szövetkezti mozgalom sikerei a párthatározatot igazolják. Pártunk a terméshozamok emelésére is felhívta a szövetkezeti és egyéni dolgozó parasztság figyelmét, A falu lakói igyekeznek is megvalósítani az eléjük tűzött célt: jobb agrotechnikával, jobb munkával harcolnak a magasabb terméshozamokért. AZ 1955-ös esztendőben több termett mindenből, mint az előbbi években. Különösen a termelőszövetkezetek földjei fizettek jól: a termésátlagok 15—20 százalékkal az egyénieké fölött vannak. Most az új esztendőben az a feladat, hogy az elért termésátlagokat állandósítsuk, illetve tovább fokozzuk. A termelőszövetkezetekben ezt könyebben ^megtehetjük, de az egyéni kisgazdaságok — bár lehetőségeik még nincsen- nek teljesen kihasználva — nehezebben. Terméshozamuk nagyon függ az időjárástól, míg a nagyüzemi gazdaság jó agrotechnikával, gépi erővel, mindig a legalkalmasabb időben végzett növényápoló és talaj munkával bizonyos mértékben függetleníteni tudja a terméseredményeket az időjárástól. Ezen érdemes az egyénieknek elgondolkozni. Akik mélyen és alaposan elgondolkoztak, megpillantották a nagyüzemben rejlő lehetőséget és jövőt, úgy feleltek a feltett kérdésre, hogy: „A szövetkezeti gazdálkodással lehet tovább haladni, tehát belépek.“ A mai napig 7 család 16 tagja döntött így már ebben az esztendőben. Tavaly pedig 111 család 203 tagja. 55 augusztus óta alakult egy új termelőszövetkezet is, a Vörös Zászló, IS család 22 taggal 166 hold földön alakította. A régebben alakult termelőszövetkezetek 105 családdal, 264 hold földdel gyarapodtak. Az új esztendőben termelőszövetkezeteinket tovább kell erősítenünk, a dolgozó parasztokat a nagyüzemi gazdálkodás útjára kell vezetni, hiszen ott a jövőjük, a boldogságuk. A meglévő tsz-ek gazdálkodásán is javítanunk kell. Eddig bizonyos fokú egyoldalúság jellemezte azt: főleg növény- termesztéssel foglalkoztak és kevés gondot fordítottak az állattenyésztésre. A termelőszövetkezetek új terveiben már tükröződik ez a változás. Nézzünk csak meg egy példát: A Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek most van 12 fejőstehene. Az 1956-os esztendőben erejéhez mérten emeli a tehén létszámot. 56 végére hárommal több, 15 jó fejőstehene lesz. Azt kell elérnünk, hogy az egyéni gazdaságok is több állatot, különösen több szarvasmarhát tartsanak és tenyésszenek. Az egyéni gazdaságokban is igen tekintélyes hasznot biztosít az állattenyésztés. Ügy hiszem, ha mérlegre tesszük az elmúlt esztendőt, akkor azt mondhatjuk: hasznos volt. Ha a mérleg egyik serpenyőjébe az egyéni, a másikba a szövetkezeti gazdaságokat tesszük, akkor megláthatjuk, hogy a szövetkezetek — bár még fiatalok, viszonylag kevés vezetési, tervezési, nagyüzem-gazdálkodási tapasztalattal rendelkeznek a tagjai és vezetői — nagyobb sikereket értek el, mint a kisüzemi termelés minden lehetőségét, természetét, zegét-zugát jól ismerő egyéniek. Tehát a jövő a fejlődő,1 az egyre nagyobb eredményeket elérő közös gazdálkodásban van, ott kell keresni mert csak ott lehet megtalálni. Nem lesz viznyomásos a vencsellei Szabadság földje Január van még,' de az előrelátó ember már most készül a tavaszra. Anrál is inkább, mert az ősz folyamán sok eső esett és a mélyebb fekvésű földeket könnyen elöntheti a víz. Ezért a vencsellői Szabadság TSZ tagjai már most javítják a beomlott vízlevezető árkokat, ahol szükséges, újakat ásnak. 5 Sáros, esős időben az utakkal is elég sok baj volt az elmúlt esztendőben, már. most meg kell azokat javítani, hogy mire eljön a tavaszi munkák ideje, jóálla-| pótban legyenek. Ennek a munkának a végzésére is van erő, de akad trágyaki-; hordásra, is. Úgyhogy a tag-j ságnak több, mint a kétharmada állandóan dolgozik)
