Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-14 / 12. szám

NÉPLAP 1936 január 11, s-zombal KÉPEK A SZOVJETUNIÓBÓL A moszkvai Kagantivies nevet viselő első golyós- csapágy-gyár 'kohóüzemének munkásai megvitatják a hatodik ötéves terv feladatait. A kujbisevi vízierőmű építői leküzdik a zord teli időjárás nehézségeit s eredményesen fejezik he az utolsó munkálatokat. A képen: A „Volga” nevű jég­törő hajó jeget tör a felső zsilipeknél. A Szovjetunió kolhozaiban és szovhozaiban szak­mai továbbképző tanfolyamokat szerveznek. A képen: Az adleri szovhoz (Krasznodár határte­rület) zootechnikai tanfolyamának foglalkozásán a iejöriőket megtanítják, hogyan kell a teheneket kvarcolni. Röviden o külpolitikai helyzetről A Jordániái helyzetről Mint az An Naszr című lap ammani tudósítója közli, Jordániában a ja­nuár 11-én bevezetett rend­kívüli állapot ellenére foly­tatódnak a népi tüntetések a bagdadi egyezmény és az angol imperializmus ellen. Január 10-én Jordánia új miniszterelnöke magához kérette Egyiptom ammani nagykövetét és ismételten biztosította arról, hogy Jor­dánia kormányának, nincs szándékában belépni sem­miféle katonai tömbbe vagy szövetségbe. Tito elnök beszéde a Belgrádban tartott nagygyűlésen Tito, a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság elnöke egy Belgrádban tartott nagygyűlésen beszédet mon­dott. A bagdadi tömbbel kap­csolatban Tito kijelentette: soha nem dicsérem a töm­böket általában, de a bag­dadi tömböt már nem első- izben bíráltam. Többizben bírálatnak vetettem alá a nagyhatalmak vezetői előtt is, mivel az a véleményem (és erről a helyszínen sze­mélyesen is meggyőződtem), hogy ez a tömb komolyan nyugtalanítja az embere­ket. Nézetem szerint ez nem a középkeleti országok és az arab népek összefogásá­nak, hanem szétforgácsolá- sának eszköze. Ez a tömb különösen nyugtalanító ele­meket tartalmaz és esetle­ges konfliktusok újabb gó­cait hozza létre. K. J. Vorosilov, I. Sz. Hruscsov és Y. M. Molotov ísgadta az iráni parlamenti küldöttség tagjait K. J. Vorosilov, a Szov­jetunió Legfelső' Tanácsa Elnökségének elnöke, N. Sz. Hruscsov, az SZKP Köziponti Bizottságának első titkára és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének tagja és V. M. Mo­lotov a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első el­nökhelyettese, külügymi­niszter, a Kremlben fogadta az iráni parlamenti kül­döttség tagjait. Helyreállt a nyugalom, tovább folyik a munka a földrengés sújtotta Pest környéki községekben A Pest környéki közsé­gekben, ahol a csütörtöki földrengés a legjelentősebb kórokat okozta, helyreállt a nyugalom, mindenki foly­tatja munkáját. A villamos­vezetékeket rendbehozták, a közlekedés zavartalan. Du- naharasztin pénteken reg­gel ismét valamennyi üz­letben megkezdték az áru­sítást. Huszonöt károsult család már visszaköltözött a néphadsereg, a rendőr- és tűzcltóosztagok segítségével rendbehozott otthonába. A megrongálódott épüle­tek helyreállítása minde­nütt gyors ütemben fo­lyik. A Pest megyei Tüzép- telepről nagyobb mennyi­ségű tégla, cserép, mész és egyéb építőanyag érkezett a földrengés által sújtott községekbe. Számos gyár, mint például a Rákosi Má­tyás Művek, szintén hatha­tós segítséget nyújt a ká­rok helyrehozásához. Az állami szervek min­denütt gondoskodtak a la­kosság élelmiszerellátásá­ról. Sok mázsa kenyér, hús, zsír, szalonna, liszt, cukor érkezett Dunaharasztira, Taksonyba és a szomszédos községekbe. A községi tanácsok építő­anyagot, szükség esetén közlekedési eszközt is azon­nal a károsultak rendelke­zésére bocsátanak. A Csepeli Autógyárban, amelynek néhány üzem­része kisebb mértékben megrongálódott a földren­gés során, a balesetveszély elhárítása után pénteken reggel ismét teljes üzem­mel megindult a munka. Csu Te elvtárs A hazánka érkező kor­mányküldöttség vezetője Csu Te elvtárs. Csu Te elvtárs neve el­választhatatlan a dicső Kí­nai Kommunista Párt, a nagyszerű kínai nép forra­dalmi harcától, hősi küzdel­métől. Az 1886-ban szüle­tett férfi 1922 októberében iépett be a pártba, amely 1921-ben alakult meg. 1927-ben, amikor a gyor­san fejlődő forradalomban a Kínai Kommunista Párt­nak az ellenforradalmi erők kemény támadásai ellen kellett védekeznie — Csou En-lajjal, Ho Lung-gal, Je Ting-gel és más elvtársak­kal együtt — megszervezte a híres augusztus elsejei felkelést az északi expedí- ciós hadseregnek a párt be­folyása alatt álló 30.000 főt számláló csapatait Nan- csangban, Kianszi tarto­mányban fegyveres felke­lésre vitték, majd hosszú, küzdelmes harcok után Dél- Hunan tartományba vezet­ték. Az ellenforradalmi erők támadásainak kivédésére, a forradalom megmentésére a párt 1927 őszétől 1928 ta­vaszáig fegyveres felkelést szervezett Kelet-Hupejben, Kelet- és Dél-Hunanban, Kanton városában, Kelet- Kuantung-ban és más he­lyeken s felhívást intézett a parasztokhoz, hogy indítsák meg az „Őszi Termés Fel­kelés“-! A dál-hunani felkelés élén tsu Te állt más elvtársak­kal és a felkelés során létre, hozott parasztsereggel együtt, csapataikat hamaro­san egyesítették a Mao Ce- tung vezetése alatt álló egy­ségekkel. Ezek a csapatok alkották a kínai munkás­paraszt hadseregnek, a mai kínai népi felszabadító had­seregnek a csiráját. Csu Te elvtárs főparancsnoka volt a kínai munkások és pa­rasztok vörös hadseregének és egyidejűleg parancsnoka az első fronthadseregnek. 1929-ben a Mao Ce-tung és Csu Te elvtársak vezette vörös hadsereg előretört Dél-Kiangsziba, valamint Fukien tartomány nyugati részébe és megalakította a központi tanács területet. A tanácsterületen folyó munka és az onnan kiinduló forra­dalmi háború lett az új sza­kaszban a kínai forradalmi harc főtámaszává. 1934-ben a vörös hadse­reg visszavonult a kiangszi központi tanácsterületről és megkezdte a világtörténe­lemben egyedülálló hosszú menetelést. Csu Te elvtárs a hosszú menetelés során nagyszerű energiával, el­szántan küzdött az akadá­lyok legyőzéséért. A kínai munkás-paraszt vörös had­sereg győztes menetelése fordulatot jelentett a kínai forradalomban és remény­séggel töltötte el a kínai népet. A hosszú menetelés meggyőzte Kínát és az egész világot arról, hogy a Kínai Kommunista Párt és a kí­nai vörös hadsereg ereje le­győzhetetlen, A Kínai Kommunista Párt vezetése alatt harcoló népi hadsereg lekötötte a Kínában állomásozó japán csapatok felét s döntő része volt abban, hogy az ellen­állási háború igazi nagy nemzeti forradalQrnmá vált, döntő tényezőt jelentett a; kínai népnek a japán beha­tolók felett aratott végső' győzelméhez. A japánok fegyverletétele után az amerikai imperia­listák ellenőrzésük alá akar­ták vonni Kínát, amerikaid gyarmattá akarták süllyesz­teni a kínai nép hazáját: Az 1946-ban megkezdődött népi felszabadító háború" során. Csu Te elvtárs a népi felszabadító hadsereg főpa­rancsnoka volt. Vezetésévé!, a kínai népi hadsereg csa­pást csapás után mért Csang Kaj-sek ellenforra­dalmi uralmára. A győzel­mes népi felszabadító há­ború megvívása után ■meg­alakult a Kínai Népköztár­saság Központi Népi Kor­mánya s ez a tény dicső be­tetőzése a kínai nép évszá­zados feudalizmus és impe­rializmus ellenes harcának, különösen pedig annak a harcnak, amelyet csaknem három évtizeden át vívott a nép a Kínai Kommunista Párt vezetésével. Az ország újjáépítésének és a szocializmus alapjai le­rakásának munkájában szintén az első sorokban ta­láljuk Csu Te elvtársat. Mint a Kínai Népköztársa­ság marsall ja, a Kínai Kom­munista Párt Politikai Bi­zottságának tagja, a Kí­nai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának titkára, a Kínai Népköztársaság al- elnöke, a Honvédelmi Bi­zottság alelnöke dolgozik a kínai nép boldog jövőjéért. CÁ mi ii(jíjunk hőse ilemufatjuk Pál Ernői, a nagykállói Vörös Zászló t agronómusát Jópáran beszélgettünk a napokban a nagykállói Vö­rös Zászló TSZ irodájá­ban. Ilyenkor télen már nincsen olyan sok munka, mégis összejönnek, hogy hasznos beszélgetés után jobban essék otthon a va­csora. Igaz, amíg a tervké­szítés folyt, jó volt a veze­tőségnek is, ha egy-egy ta­pasztalt tag kéznél, közel­ben volt. Mivel mind a há­rom szövetkezetnek égy he­lyen van az irodája, aka­ratlanul is felvetődött a kérdés, hogy a három kö­zül melyik az erősebb. A válasz szerint: a Vö­rös Zászló. Ezt mondták egyhangúlag a jelenlévők. — Ez azért is bizonyos — mondotta Tóth elvtás, a tsz. párttitkára, — mert nekünk volt a legjobb ter­mésünk. Ez a mondat mindjárt meg is változtatta a beszéd irányát: a terméseredmé­nyekről és a zárszámadás­ról folyt tovább a beszél­getés. A magas számokat hallva megkérdeztem, ho­gyan érték el azokat a jó eredményeket? — Hogyan? — szólt egy idősebb ember. — Hát a jó időjárás hozta. Ebbe nem egyeztek bele a többiek. Hiszen hiába a jó időjárás, ha az ember nem dolgozik jól, meg az­tán jó volt az időjárás a többi tsz. vetéseire is, de a termésátlagok mégsem let­tek egyformák. Végül ab­ban állapodtunk meg,1 hogy ebben a kérdésben fordul­junk az agronómushoz, a tsz. szakemberéhez. így találkoztam Pál Ernő elvtárssal, a Vörös Zászló agronómusával. Biztos fel­lépésű, magas, barna fia­talember Az a típus, aki­ről első találkozás után azt szokás mondani: „Derék ember”. Vagyis nem ijed meg a nehézségektől. Min­dig határozott, nyugodt ter­mészetű, beszédű. Érti a szakmáját. Pál elvtárs 52-ben került a tsz-hez. Az akkori alig másfél éves szövetkezetről nem lehetett azt mondani, hogy ott minden rendben van. A tagság bizalmát ugyan már az első hetek­ben megnyerte, de hogy érdemes is erre, az csak a •későbbiekben igazolódott. A Vörös Zászlónak közel 300 holdja van. Ezt a nagy területet megismerni is idő­be telt. Hosszú évek ta­pasztalatai kelleltek ah­hoz, hogy minden földterü­let tulajdonságát- megis­merve, tudását hasznosí­tani tudja. De neki volt hozzá türelme és szorgalma. Volt sok akadálya is a munkájának, de ezek in­kább edzettek a .lellemét, mint elkedvetlenítették vol­na őt magát. Nemcsak nappal dolgo­zott, hanem késő este, sok­szor éjszaka is. Hazavifte a feljegyzéseit, számolt, kép­leteket csinált, kísérlete­zett, hogy minél előbb nagy eredményeket érjen el a tsz. a termelésben és így biztosíthassa a tagság jobb megélhetései. A tagok látták igyekeze­tét, odaadó munkáját, nap- ról-napra jobban megsze­rették és egyre inkább hall­gattak rá, hiszen minden­ben tudott tanácsot, se­gítséget adni. Az ő javasla­tára telepített a tsz. 1955- ben 10 hold gyümölcsöst. És most szintén az ő ja­vaslata tükröződik a terv­nek abban a pontjában, amely előírja, hogy a gyü­mölcsöst még hét holddal kell 56-ban gyarapítani. Emellett persze a magas terméseredmények őt is di­csérik. A tsz. termésered­ménye kalászosokból a kö­vetkező volt: Búzából 18 mázsa Rozsból 13 mázsa Árpából 16 mázsa termett holdanként. Ez pe­dig nemcsak az időjárás „ajándéka”, hanem a tag­ság jó munkája mellett az agronómus szorgalmának és hozzáértésének a gyümölcse is. Különösen annak tud­ható be, hogy Pál elvtárs meggyőzte a tagságot a rendszeres ttágyázásnak és kpresztsoros vetésnek a fontosságáról is. Ezt a múlt évben nem is mulasz­tották el. Vetőszántás előtt adtak a földnek holdanként 70 kilogram szuperfoszfá­tot és 30 kiló kálisót. Ve­téskor pedig 30 kiló péti- tisót, utána magtakaró bo­ronával bóronáltak. Egész télen éberen őrködtek a vetés felett, hogy a fagy, a víz ne ártson a vetésnek, jégpáncél ne képződjön a bevetett földeken. Kora ta­vasszal fejtrágyáztak 25 kiló pétisóval, utána egy­irányú boronával elboro- nálták. Ennek a gondos munká­nak lett aztán a magas termés az eredménye. Pál elvtárs — bár kez­detben egy kicsit „idegen­nek” érezte magát, — most- már otthon van a tsz-ben, A tagság szereti, meg ván a munkájával elégedve. — Ezt azzal viszonozza, hogy ideje legnagyobb részét a termelőszövetkezetben tölti, hogy ha keil, kéznél legyen. A vezetőség és a tagok annyira megszokták, hogy mindig köztük van, hogy most mikor beteg, szinte óránként érdeklődnek utá­na, kérdezősködnek egész­ségi állapota felől. Persze a jó munkába be­becsúsztak kisebb-nagyobb hibák is.' De egyre ritkáb­ban. Ahogyan a tapaszta­lata gyarapszik, annál többrétűén és messzebbre- látóan végzi munkáját. Az 1955-ös esztendőben a terv- készítéskor megfelejtkezett a vezetőséggel és tagsággal együtt • az állatállomány fejlesztéséről. Most azonban pótolják ezt. Az 56-os ter­vet úgy készítették el, hogy abban a legfontosabb kér­dések egyike, a szarvas- marha és sertésállomány, növelése. A baromfiállo­mány is nagy hasznot hajthat, ezért határoztak; úgy, hogy a baromfiállo­mányt 2000-re szaporítják. íme így dolgozik az egy­szerű hétköznapok embere, a mi ügyünk hőse, a jó agronómus. 1 Faiesik F«r<w»c. *>

Next

/
Thumbnails
Contents