Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-11 / 9. szám

Szarvasmarhotenyésztésiínk néhány kérdése

Irta: Krakomperger Mihály megyei főállattenyésztő

A fasiszta rablóháború megyénk állattenyésztését úgy számszerűleg, mint minőségileg tönkretette. Szarvasmarha állományunk 43, sertésállományunk 79, juhállományunk 80, baromfiállományunk 98, lóállományunk 59 százalékkal csökkent.

Az állam segítsége, dolgozó parasztságunk szorgalma és állatszeretete nyomán lóból, juhból, sertésből és baromfiból elértük a háború előtti létszámot — és ezt jóval túlszárnyaltuk, — szarvasmarhából viszont, alig közelítettük meg. Sőt, mint ahogy a KV 1955. éld júniusi határozata is rámutatott — szarvasmarha- tenyésztésünk fejlődése még 1950 után sem volt és ma sem kielégítő.

Amíg 1951 március 1-töl 1955 március 1-ig a juhlétszám 82.9, ' a sertéslétszám 18.8 százalékkal és az egyébként is nagyon megnövekedett lólétszám 6.0 százalékkal növekedett, addig szarvasmarhalétszámunk 2.3 százalékkal csökkent.

Megyénk termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztságának közismert — és hozzátehetjük, túlzott — lóiránti szeretete, és a szarvasmarha lebecsülése miatt évről-évre csökken a vágásra kerülő szarvasmarhák átlagsúlya. Ez a nagyfokú vágósúlyesökkenés igen nagymértékben megnehezítette a húsellátást, de ezen túlmenően a szarvasmarha lebecsülése veszélyezteti főleg termelőszövetkezeteink, de minden gazdaság pénzbe’ i növelését, és a talajerő zavartalan utánpótlását is.

Ha megvizsgáljuk akár az állami, kísérleti és tangazdaságok termelőszövetkezetek, vagy vállalatok gazdálkodását, azt lehet megállapítani, hogy azok a gazdaságok értek el a növénytermesztésbe n igen szép átlagterméseket, azok a gazdaságok jutottak nagy pénzbevételhez,, amelyek jó tehenészettel rendelkeznek.

Hiszen a ló a munkán kívül semmi jövedelmet nem biztosít. Trágyája is értéktelenebb, mint a szarvasmarhatrágya. Tartási és takarmányozási költsége igen nagy.

Például a nyírteleki Szabad Nép Termelőszövetkezetben 35 vegyes ló évi takarmányozási költsége, vasaltatás, szekér és szerszámjavítás több, mint 300 ezer forintba kerül a ráfordított munkaegységen kivül. Ezzel szemben a 28 tehén évi takarmányozási költsége nem haladja meg a 110 ezer forintot. A borjúszaporulaton és a trágyán kívül 178.120 forint bevételhez juttatja a csoportot, mivel egy-egy tehén évi 'tejtermelése 2616 kilogramm.

Ahogyan emelkedik a tehenek tejtermelése, úgy csökken a tej előállítási, a tehenek takarmányozási költsége és nő az 1 tehén utáni jövedelem. A kccsordi Űj Élet Termelőszövetkezet tehenei átlagosan 300 nap alatt 3830 kiló tejet adtak 3.7 százalékos zsírtartalommal. Csak 2.50 forintba számolva 1 liter tejet, tehenen- kénti évi bevételük 9565 forint. A gávgi Dózsa Termelőszövetkezet legjobban zárta a nyíregyházi járásban, az 1955-ös gazdasági évet. Munkaegységenként töfcb, mint 71 forintot fizetett tagjainak. Az 1 munkaegységre kifizetett összeg igen nagy százaléka állattenyésztés-bevételből van. A tehenek darabonként 300 nap alatt 3085 kiló tejet termeltek 3.7 százalékos zsírral. Csupán szarvasmarhatenyésztésből (tej, tenyészbika) 1954—5ö-ös gazdasági évben 140.149 forint volt a bevételük. Az 1955—56-os gazdasági évben tehenenként 3600 kg tejet fognak fejni;

A szarvasmarha hizlalás igen gyenge pontja állattenyésztésünknek, pedig igen jövedelmező. Például a nyírcsaholyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet 13 szerződésre hizlalt szarvasmarháért 78 ezer forintot, a laskodi Vorosilov Termelő- szövetkezet 5 darab 13 hónapos hús- bikáért 22.067 forintot kapott. Ki kell használni a termelőszövetkezeteknek és dolgozó parasztjainknak a szarvasmarha- hizlalás előnyeit jövedelmük fokozására. Minden gazdaságnak elsősorban saját érdekében, de ezen túlmenően népgazdasági érdekből is a leggyorsabb ütemben növelni kell a tejtermelést és a vásárra kerülő szarvasmarhák átlagsúlyát.

Igen fontos a tehénlétszám növelése, főleg termelőszövetkezeteinkben. Az a termelőszövetkezet cselekszik helyesen, amelyik a lólétszám rovására növeli a tehénlétszámot. Egy-egy járásban legalább 250 darabbal növeljék termelőszövetkezeteink a tehénlétszámot. Különösen sok a tennivaló a tiszalöki, csengeri, fehérgyarmati és a vásárosnaményi járásban, hiszen a lehetőségek itt a legjobbak a fejlesztésre. Szarvasmarhatenyésztésünk elmaradottságának felszámolásához minden lehetőség megvan. Legfontosabb feladat úgy megszerettetni termelőszövetkezeteinkkel és dolgozó parasztjainkkal a szarvasmarhát, mint ahogyan a lovat szeretik.

A mezőgazdaságban dolgozó szakemberek — az agronómusok, termelőszövetkezeti állattenyésztők, állatgondozók — feladata, hogy a szarvasmarhák (főleg a tehenek) takarmányozásána'k, gondozásának megjavításával 1956 január 31-ig« minden gazdaságban 5 kiló fölé emeljék* tejhozamból az istéllóátlagot. A legjobb szálastakarmányt (lóherét, lucernát) a tehenekkel és éven aluli növendékekkel kell etetni.

Minden meglévő takarmányt gondosan előkészítve — a termelés figyelembevételével — használjunk fe! minden állat- tenyésztési ágban. Szakembereink használják fel a téli napokat, a termelőszö- vekezeti, és egyénileg dolgozó parasztságunk állattenyésztői kultúrájának növelésére. Tartsanak minél több előadást. Az előadások keretén belül főleg a tejtermelés, a szarvasmarha- és sert «hizlalás fokozásának lehetőségeivel, növendékállat nevelés megjavításával foglalkozzanak.

Termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztjaink használják fel a párt- és kormányhatározatok által biztosított kedvezményeket — növendék szarvasmarhák utáni adókedvezmény, szerződéses hizlalás! felárak és előlegek stb. —. amelyeket kormányzatunk nyújt az állattenyésztőknek. Nagy segítséget adna me- ayénk állattenyésztésének fejlesztéséhez, ha a nagykállói, kisvárdai kísérleti gazdaságok és az óyáiyi tangazdaság állattenyésztői sajtén, rádión ke e ztü) elmondanák, milyen módszerekkel ériéit cl nagylétszámú tehenészeteikben tehén- , darabonként a 4000—4200 kilón felüli tejtermelést, milyen módszerrel neveli a tenyészbikát a gyulatanyai kísérleti gazdaság. A nyírcsaholyi Vörös Csillag, a nyírcsászári Haladás TSZ állattenyésztői mondják el, mit jövedelmez a szarvas- marha hizlalás, hogy megyénk leggyengébb állattenyésztési ágát, a szarvasmarhatenyésztést javítani tudjuk.

Versenyre keltek a Kisvárdai Vulkán üzemrészeinek dolgozói

Az év vége szép munkasikereket hozott a Kisvárdai Vulkánban. December havi tervünket 125.5 százalékra teljesítettük, a negyedik negyedévi tervünket pedig 112.8 százalékra. Az új esztendőben harcot indítottunk a terv rendszeres teljesítéséért. Üzemrészeink dolgozói a TMK kezdeményezése nyomán versenyre keltek. Az öntöde II, a megmunkáló üzem és a j szerelde már csatlakoztak a j versenyfelhíváshoz, ahhoz a versenyhez, hogy első negyedévi tervüket túlteljesítsék és a selejtet lecsökkentsék.

Az öntöde II. dolgozói például felajánlották, hogy első negyedévi tervüket 2 százalékkal túlteljesítik, * selejtet 8 százalék alá csökkentik.

A munkaverseivy és a munkamódszerátadás jó megszervezésével biztosítják, hogy a formázók között nem lesz olyan dolgozó, aki nem teljesíti a normát. Vigyázni fognak a béralap és a létszámterv betartására is.

Hasonló felajánlást tettek a többi üzemrészek dolgozói is. Ha a vállalásainkat teljesítjük, akkor a negyedév végére elnyerhetjük az élüzem címet

Sípos Gyula és Papp András

tudósítók.

Meg akarjuk nyerni a rostkikészítő vállalatok versenyét

Vállalatunk, a Tiszántúli Rostkikészítő Vállalat sikeresen fejezte be az 1955. évi tervet. Az eredmények elérésében sokat segített a dolgozók munkaversenye. Tovább folytatjuk a jó munkát, tovább szélesítjük a munkaversenyt. Az újabb munkafelajánlások arra bátorítottak minket, hogy versenyre hívjuk a Dunántúli Rostkikészítő Vállalatot, a Délmagyarországi Rostkikészítő Vállalatot, valamint a Komáromi Lenfonó Rostkikészítő üzemet.) Harcolunk terveink rendszeres túlteljesítéséért, azárt, hogy havi és negyedévi tervünket legalább 1 százalékkal mindig túlszárnyaljuk és éves tervünket legalább 15 nappal a határidő előtt fejezzük be. Jól felkészülünk a tervteljesítéshez és mindent megteszünk azért, hogy megnyerjük majd a rostkikészítő vállalatok versenyét.

Kiss József igazgató.

A juhtenyésztés eredménye

A tiszalöki Üj filet Termelőszövetkezetben a zárszámadáskor visszapillantást tettek és megállapították, hagy a növénytermelés után a juhtenyészet jelentette a legtöbb jövedelmet.

A jahonkénti 5.7 kilo gyapjúátlag értékét és az eladott bárányok árát is beleszámolva, több mint félmillió forint jövedelmet hozott a szikes legelőn tenyésztett juh.

Teljesítettük felajánlásainkat

lattanul nem mulasztottak. A versenyben sikerült elérni, hogy minden dolgozó teljesítette normáját. A decemberi kiváló eredményük sokat segített abban, hogyl

1955. évi tervüket 100.7 százalékra teljesítették és így adósságmentesen kezdhettük a második ötéves terv első évét.

Legeza János levelező.

Épül, szépül községünk

veket a termelőszövetkezeti tagok. A fehérgyarmati járási könyvtár, hogy teljesítse a szövetkezeti tagság kívánságát, megerősítette a községi népkönyvtár könyv- állományát és így a könyvtáros megvalósíthatja régi tervét, mely szerint a két termelőszövetkezetben kü- lön-külön fiókkönyvtárat létesít, hogy közelebb legrer a könyv az olvasókhoz. Lelkes úttörők segítségével fogja a kölcsönzési munkát lebonyolítani. A fiatalok kölcsönzés közben a termelőszövetkezet belső életéve' is megismerkedhetnek.

Oilá(j ßfdiétádat eppejuljetek. f

N

Ül*** SsSp iajgffSgffjSM Kotaji jegyzetek a vczclóségválasztásrél «2. óld-d-1

fass» Tíz éves az Albán Népköztársaság (3. oldal)

jjPpffBSaSj ü||f Ha? Asszonyoknak — Lányoknak (4. oldal)

. ___________._______________________________________________ A járványos májgyulladásról (5. oldal)

*TffljBfpTCXlLLyaminl Keresztrejtvény (6 oldal)

XIII. évfolyam, 9. szám ARA 50 FILLÉR 1956 január 11, szerda _______________________________________________________J

Szemlátomást épül. szé-j pül a mi községünk. Üj házakat látni az utcákon, orvosi rendelőt építenek és a gyalogjárdát is rendbehozzák, meghosszabbítják. Községünkön kívül is látni ü‘: fejlődést.

A Nagykálló és Kiskálló közötti útszakaszon két sor díszfát ültettek. Tsz-ünk, a Dózsa is gazdagodik. Nemrég alakult, s már tanyát építettek maguknak a tsz.- tagok. Halastavat is létesítettek. amiből a falu népének is haszna van. Látjuk haladásukat, a közös gazdálkodás eredményét. Ha jól dolgozunk 1956-ban, akkor még szebb lesz a környezetünk, gazdagabb és boldogabb lesz az életünk.

Juhász Ferenc Kiskálló.

A Demecseri Burgonya- kerr.ényítőgvár dolgozóinak december havi munkaversenyében kiváló eredmények születtek. A szörpüzemi dolgozók két nappal előbb fejezték be havi tervüket. A kazánház dolgozói 600 mázsa szánmegtakarításra tettek felajánlást, ezzel szemben 956 mázsát1 takarítottak meg. A villanyszerelő műhely dolgozói vállalásuk teljesítésével 2600 forinttal tették olcsóbbá a termelést azzal, hogy észszerűen irányították az elektromoser.ergia elosztását.

Kiemelkedő. munkát végzett Jenei András brigádja. A tervet 1 százalékkal túltelj esitették, a kemény ítő- liszt-szóródást 25 százalékkal csökkentették s igazoTermelőszövetkezeti pa-, rasztságunk egyre jobban1 igényli a jó könyveket. A\ téli esték alkalmával a jól végzett munka után szíve-j sen ismerkedik mai életűn- j \ket bemutató szépirodalmij művekkel, regényekkel, ver- ! sekkel, elbeszélésekkel. Emiire inkább megkedveli a fejlett agrotechnikai módszereket ismertető mezőgazda-', sági szakkönyveket. Rácá~ föl szövetkezeti parasztsá- j gunk arra a régi közmondásra, mely szerint a magyar paraszt nem könyvből, hanem tapasztalatból gazdálkodik. Mindinkább kifejezésre jut ez abban, hogy

megyéna számtalan községéből olyan igénnyel fordulnak a járási és „ megyei könyvtárhoz, hogy a községben telepített népkönyvtár mellett a megalakult, vagy újonnan alakuló termelőszövetkezetekben is létesítsenek külön könyvtárakat, melyekben a szépirodalmi művek mellett leginkább a legújabb mezőgazda ági vonatkozású szakkönyveket forgathatják.

Kispaládon már két virágzó termelőszövetkezet működik s több mint 2000 holdon gazdálkodnak. A nép- könyvtáros, Donka Elemér szerint igen szeretik a köny7 ermelősT.örpfhvzpti könyvtárak fejlődése