Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-10 / 8. szám

Több figyelmet a nőkre és fiatalokra!

Az utóbbi időben sok fontos párthatározat jelent meg a pártmunka, a termelőmunka további fellendítése érdekében. Igen nagy jelentőséggel bír az a határozat is, melyet a KV az ifjúság és a nők között végzett politikai munka megjavítása érdekében hozott. Ugylátszik azonban, hogy ezekről egyes helyeken elfeledkeztek, most a taggyűlések idején. Sajnos, az eddig megtartott vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatai azt igazolják, hogy a párttagság mellett, elsősorban a vezetőségi tagok feledkeznek meg arról, hogy fiatalokat, a termelésben, a pártmunkában példamutató nőket javasoljanak az új pártvezetőségbe.

Itt nem csupán aira kell gondolni, hogy formálisan biztosítsuk a pártvezetőség jó összetételét. Arról van szó, hogy nagy élettapasztalattal rendelkező idős, a munkában már kissé fáradt elvtársainknak alkalmat, lehetőséget adjunk arra, hogv átadják gazdag tapasztalataikat a fiataloknak, akik nagy lendülettel, lelkesedéssel végzik a pártmunkát. A nőknél hasonló a helyzet. Nem azért keil beválasztani a vezetőségbe elvtársnőket, mert így javul az összetétel, hanem azért, mert a nők között végzett politikai munka az a terület, ahol ugyanúgy mint a fiatalok között, sürgősen javítani kell a politikai felvilágosító munkán. Hisz a tapasztalatok azt mutatják, hogy a dolgozó nőkre kevés gondot fordítanak a párt- szervezeteink, s kevés a női párttag, tagjelölt; s bizony többet kell velük foglalkozni, ha azt akarjuk, hogy tovább erősödjenek pártszervezeteink.

Nagyon helyesen c^lekedtek a záhonyi alapszervezet kommunistái, amikor a veztőségválasztó taggyűlésen Szőgyéni Sándort, a községi DISZ-titkárt is beválasztották a vezetőségi tagok közé. Büszke volt Tóth Pálné is, aki erre az alkalomra Kisvárdáról utazott haza azért, hogy miután megválasztották a vezetőségbe, ígéretet tegyen arra, hogy jó munkát fog végezni.

A fehérgyarmati járás példája figyelmezteti a megye kommunistáit. Itt 9 termelőszövetkezetben összesen 29 pártvezetőségi tagot választottak s ezek között mindössze egy elvtársnőt (Biró Józsefnét a tisza- kóródi Szabadság TSZ-ben) és egyetlen fiatalt (Varga Istvánt a panyolai Szikra TSZ-ben) javasoltak a vezetőségi tagok közé.

Az adottságok viszont mást mutatnak. Azt, hogy a milotai Űj Élet TSZ-ben, a vámosoroszi Kossuth TSZ-ben, s még jónéhány alapszervezetben meg lett volna a lehetőség arra, hogy a termelésben, a pártmunkában élenjáró fiatalokat, nő dolgozókat választottak volna a vezetőség sorába, de nem csak tsz-ekre, hanem más munkahelyek pártszervezeteire is áll ez.

A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy sok kommunista elfeledkezett Sztálin elvtárs ismert tanításáról. „Az öreg kommunistáknál van bőven tapasztalat — mondta Sztálin elvtárs — meggondoltak, alaposak, de viszont a rugalmasságot, a lendületes, kitartó munkát, harckészséget a fiatalokban találjuk meg. Tehát a kettőt egyesíteni kell ahhoz, hogy a párt tovább erősödjék.” Arra is gondolni kell, hogy az öregek egyszer kidőlnek a sorból és mi lenne, ha a párt nem gondoskodna megfelelő utánpótlásról? Nagy hiba lenne! Ezért fordítsanak nagyobb gondot a kommunisták most a választások idején a nőkre és a fiatalokra. Válasszák be őket a vezetőség tagjai közé.

483 új szövetkezeti tag a jobb élet útján

Űj termelőszövetkezet alakult Újfehértón

A téli időszak jó alkalmat ad arra. bogy a reá következő tavasz ne érhesse váratlanul a gazdálkodó embert. Tervek és számiig?, tások készülnek ilyenkor: hova mi legyen majd vetve, hogy legyen munkálva, mert a termelést növelni kell és előrébb jutni pedig nem lehet máskép. fis ezekben a nagyfontosságú tervez- getésekben, számífga fásokban mind többen vannak, akik félre teszik az egyéni gendot, magánoskodást s a nagyobb erőt és a gazdálkodásban több biztonságot jelentő szövetkezés útjára lépnek. Ez a tábor pedig szüntelenül nó' és erősödik!

Az új esztendő első hete is meghozia e téren a maga eredményét: január 2-től 9-ig 334 család 483 tagjával lépett megyénkben a jobb életet jelentő szövetkezeti gazdálkodás útjára. A közös szántó peítig 361 és fél hold földdel gyarapodott. A legtöbb belépő változatlanul a nyíregyházi járásban volt: 23 t«z-be 58 család 84 tagja lépett be 96 és fél hold földdel. Jő eredmény alakult a mátészalkai járásban is, ahol 8 tsz-be 41 család

5# tagja lépett be. Leggyengébb eredménnyel kezdték az új esztendő első hetét a tiszalöki és a kisvárdai járások.

Megalakult megyénkben az új esztendő első új termelőszövetkezete is. Lengyel András elvtárs, az újfehértói községi pártbizottság titkára, a népnevelők és a község tsz-einek élenjáró tagjai minden arra alkalmas időben fáradságot nem ismerve járják az utcákat és térnek be egymásután a még egyénileg dolgozó parasztok házaiba. Ismertetik előttük a termelőszövetkezetek nagyszerű sikereit. A munka eredményeként nap, mint nap több egyéni gazda tér át a közös útra. Hétfőn hajnalban — a jó munka eredményeképpen — aztán űj szövetkezet is alakult Vadastanyán vadas! Űj Élet néven. Est a szövetkezetét 9 család 17 tagja 62 bőid földön alakította meg. Szabó Mihály például har- madmagával lépett az új termelőszövetkezet tagjai közé. Nagy Józsefné pedig 13 holdját vitte az ú.j termelőszövetkezetbe.

Terem tsen jé feltételeket a tanuláshoz a felsősima! tanács

A felsősimái dolgozó parasztok közül sokan tanulnak ezüstkalászos tanfolyamon, hogy eddigi tapasztalataikhoz elméleti tudást szerezzenek és több, jobb termelvénnyel segítsék dolgozó népünk ellátását. A tanács azonban — nem tudni miért — nem teremt jó feltételeket a tanuláshoz. A teremben, ahol az előadásokat tartják, még csak egyetlen alkalommal fűtöttek. Az előadó és hallgatói kénytelenek hideg teremben tanulni. Érthetetlen okból a tanács a világításról sem gondoskodik. Eddig 11-es lámpa mellett tartották meg az előadásokat. A legutóbbi előadáskor azonban már csak egy 5-ös lámpa világított.

Úgy hisszük, Drágony elvtársnak, a tanács vezetőjének kötelessége a tanfolyam hallgatóinak a tanuláshoz a legjobb feltételeket biztosítani. Arra való tekintettel is, hogy ő maga is hallgatója ennek a tanfolyamnak. (Sajnos, még csak egy előadáson vett részt, akkor be is fűttetett és 11-es lámpa világított.)

Zenés cukrászda nyílt Nyíregyházán

A szórakozni vágyók régi kívánságát teljesiteite a.1 Vendéglátóipart Vállalat, amikor szombaton megnyitotta az Anna cukrászda 29-j nés helyiségét.

A két újjáalakított, átépi-. telt helyiségre többezer fo-! rintot fordított a vállalat. j A megnyitó napján — az íz-1 lésesen festett és díszített teremben. — cttkrászsü'e-j menti kiállítást is rendeztek.', A vállalat legjobb cukrászai'

állal készített sütemények várták a vendégeket, akik megkóstolva a mignonokat, tortákat és süteményeket, javaslatot tettek, hogy még ízlésesebb és bőségesebb legyen a jövőben a választék.

A most menyílt zenéste- rem — ízléses berendezésével és hangulatával — elősegíti a szórakozni vágyók igényeinek fokozottabb Kielégítését.

Sándor Béla íírvezető — néphadseregünk egvik büszkesége

Beregsurányból vonult be. Ott is született. A csendes, kis határszéli faluban szinte eseménytelenül telt el az a tizenegy-néhány esztendő, amíg ott élt. öt elemit járt, aztán a vagy család miatt munkába kellett állnia. Volt 13 hold jó fekete földjük, azt művelték. 1952-ben a családdal együtt beléptek az ottani Dózsa TSZ-be. Sokat tanult a tagoktól és sokat olvasott. Lassan szűk lett neki Beregsurány, többre vágyott. Nekiindult az akkori építkezéseknek. Megjárta Kazincbarcikát, Budapestet, Almásfüzitőt, A behívót otthon kapta meg.

Úgy kezdte a katonaéletet, mint a többiek, hiszen nem volt náluk különb. Sőt. Néha még szégyenleite is, hogy olyan kevés az iskolája. Parancsnokai elégedettek voltak vele. Szerénységéért — amit ma is mindenki elsőnek említ meg, ha jelemzi őt —megbecsülték.

Az eskütétel után megnőtt az önbizalma. Bátrabban fogott feladatai elvégzéséhez.

Az az emlékezetes lőgya- kcrlat, amiről írni akarok, a múlt év februárjában volt. Páncélosok támadását kellett elhárítaniuk. Füst, láng csapott elő a lövegből. Surrogva szállt a lövedék. Aztán a kézifegyvereket szedték elő, majd a kézigránátot. Kibiztosították azokat és néhány pillanat múltán eldobták.

Sándor elvtárs meglódi- totta a karját. Abban a pillanatban valami koppant a

mellvéden ... Begurult eléjük. Az egyik harcosnak rosszul sikerült a dobása. Megdermedve nézték a füstölgő gránátot. Sándor Béla honvéd mögött ott feküdt a raj... Valamennyien elpusztulnak, ha felrobban a kézigránát. Sándor elvtár.; határozott. Eldobta sajátját, aztán előrevetette megát. Elérte a másikat. Felugrott, eldobta azt is és a dobás lendületével szinte oda tapasztotta testét a földhöz.

5-6 méterre a levegőben robbant a gránát.

így történt, így leit belőle hős.

Sándor Béla honvédet közvetlenül a gyako lat után tettéért — amellyel megmentette a raj életét — a magasabb egység parancsnoka megdicsérte és 5 napi jutalomszabadságban részesítette.

Szülei, amikor hazaérkezett nagyon megörültek neki. Amikor aztán elmesélte az 6 szabadságának történetét a derék édesanya, csak törölg ette könnyező szemeit. Amikor azt kérdezték tőle, hogy mi volt, ami arra késztette, hogy saját életével sem törődve elhajítsa az árokból a kibiztosított gránátot, egyszerűen, csendes szóval felelt:

— En nemrégiben tettem le az esküt. Abban megfogadtam, hogy n többiékért, elvtársaimért kész vagyok véremet hullatni is. A Ica- torai eskü letétele a legkomolyabb erem ?n» a férfiember életében és bizony nem ember az, aki a szavát — esküjét nem állja.

A történetnek nincs vége a jutalomszabadsággal. Sándor elvtárs résztvett. as 1955. évi nagy díszszemlén,

Ott egy alluilommal ünnepséget tartottak. Az ünnepelt ő volt. A honvédelmi miniszter elvtárs dicséretben részesítette, dicsérő oklevéllel és 1000 forinttal jutalmazta. Az oklevél az alakulatnál maradt, a pénzt meg haza küldte. És dolgozott tovább szerényen, becsületesen. Nemsokkal ezután gépkocsivezetői iskolára küldték. Onnan a budapesti DISZ-akiíva értekezleten tudatták vele, hogy nevét bejegyezték a DISZ Dicsőségkönyvébe.

Így vált híres emberré Sándor Béla őrvezető (őrvezetővé november 7-én léptették elő). Nevét'megismer, ték országszerte a diszvták. Példaképe minden fiatal harcosnak.

Büszkék lehetnek rá szülei és a beregsurányiak, akik igaz hazafivá nevelték Sándor Bélái!

SÜTŐ GYULA,

Óvjuk meg őssel kalászos vetéseinket a viznyomás okozta pusztulástól

Az elmúlt nyáron bővelkedtünk a csapadékban. Az ősz folyamán szintén sok csapadék hullott. — Más években is előfordult, hogy tavaszi# a sok eső miatt a talajvíz egyes mélyedésekben a talajszint fölé emelkedett!, s elsősorban az őszi kalászosainkat veszélyeztette. Most különösen veszélyes, mert a rendkívüli sok csapadék miatt már ősszel megfeküdte egész nagy területeken a víz vetéseinket. Nagy gondot kell fordítani főleg a fehérgyarmati, vásárosé aményi és a keme- csei járás mélyfekvésű te-, rüieteire. Ezeket a területeket sok helyen mór egy hónap óta víz nyomja.

A növény élőlény, levegő nélkül elpusztul. Legfontosabb feladatunk tehát, hogy minél előbb olyan körülményeket biztosítsunk szó-' mára, amelyek, elősegítik fejlődését.

Az időjárás viszonylag enyhe. Az állóvizek sem fagytak még át, s így le tudjuk azokat vezetni. A víz alatt álló területekről ideiglenes vízlevezető árkokkal — amelyeket kapával, ásóval, fogatos ekével készíthetünk •— vezessük le a vizet csatornákba, vagy olyan területekre, amelyre még most nincs káros hatással. Ezek az árkok természetesen a tavaszi víz levezetését is szolgálni fog - ják. Igen sok helyen oka a vízállásnak az is, hogy az. állandó jellegű vízlevezető árkok, csatornák beomlottak, eltömődtek. A téli hónapok a legmegfelelőbbek arra, hogy ezeket a vízlevezetőket kitisztítsuk, a beomlott földet, s a víz által belehordott üledéket eltávo- lítsuk. Igen fontos, hogy a most épülő, vagy tisztítandó csatornák munkálatait nagy körültekintéssel végezzük. A frissen ásott', vagy felrakott, javított falakat az elvonuló víz köny- nyen elmoshatja, ezért alaposan le kell döngölnünk azokat. így a vakond es más földben iakó rágcsáló sem tehet bennük nag> kárt. Ne sajnáljuk a begyepesedett partokat alaposan felnyesni, megtisztítani, mert az évtizedes gyepes, bozótos részekben előszeretettel, zavartalanul húzódnak meg télire a gabo- naföldsk kártevői, hogy innen induljanak majd rohamra a kultúrnövények ellen.

Ezzel a munkával nem várhatunk kora tavaszig, amikor a hólevet kell majd lobocsájtanunk a területről, hanem most kell a veszély', elhárítanunk víz alt szenvedő vetéseinkről.

Világ, proletariat efypejülieUkf

ffjf A mai számban :

jggsfii HB» Nagyobb gonddal készítsék elő a vezetőség választó

PapL-, l|j|P«W9Swy taggyűléseket a Kisvárdai Vulkánban (2. oldal)

ign Január 20-ig hozzák be a gépjavítás! lemaradást gepQBBnSH 8SS9& KSSBBHS mU Wttk HH állomásaink (3. oldal)

________________________ij . u um mii írni ni Ijj,Imii ii iiii in inumjii iII"IitThMOlPffklDlWllllll Hírek (4. oldal)

Sport *4. oldal)

XIII. évfolyam, 8. szám Ált A Í5Ö PILLÉK 1956 január 10, kedd .V__________________________________________________________/