Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-06 / 5. szám
N É P L A Í* 1956 januar 6, péntek Egy termelőszövetkezeti propagandista tapasztalatai Jó termelési tervekkel a gazdag termésért A párt Szervezeti Szabályzata kötelezően írja elő: „A párttagság kötelessége, hogy szakadatlanul fejlessze politikai tudását és emelje műveltségi színvonalát, igyekezzék elsajátítani a marxizmus-leni niz- mus tanítását“. Szükséges ez azért, hogy minden párttag éberen őrködjék a párt ideológiai tisztasága és szervezeti covssge felett, hogy védje a pártot minden ellenséggel szemben, hogy megtartsa a párt élcsapat jellegét és hivatottságát, képzettsége folytán is, az egész dolgozó nép vezetésére. Pártunk gondoskodik arról, hogy a párt tagjai teljesíthessék is ezt a párttagsággal járó szükséges kötelezettséget. Ezt a célt szolgálja a párt által szervezett és irányított politikai oktatás. Hogy a párttagok milyen mértékben teljesítik a szó- banforgó kötelességüket, abban nagy részük van azoknalt az elvtársaknak is, akiket a párt egy-egy politikai iskola, tanfolyam vagy konferencia vezetésével bízott meg. Ahol a vezetéssel megbízottak már az oktatási év megkezdése előtt hónapokkal, hetekkel, a felelősség tudatában dolgozni kezdtek s azóta is állandóan dolgoznak ez üvyben meg is van az eredmény. Az eredményes politikai oktatás egyik alapvető feltétele á szervezés. Ezt állapítom meg az általam szervezett és vezetésemre bízott politikai iskolánál. Az előző évek tanulságaiból láttam azt, hogy nem eredményes az üzenet, vagy a telefonon való értesítés. Az oktatás megindulása előtti hetekben személyesen kerestem fel a hallgatóimat és úgy irányítottam beszélgetésünket, hogy be láttassam velük politikai képzésük fontosságát. Természetesen ezt nem lehetett mindig egy beszélgetés- ' sei elérni. Volt eset, amikor Kihasználatlanul heverő forintok Kisvárdáu csatornában helyeznénk el, így még szigetelni sem kellene, mert ott is meleg víz folyik. A terv megvalósítása egy másik, újabb terv megvalósítását is magában hordja- Ha már a kórházig eljutna a meleg víz, akkor az óvodások sem lennének mostoha gyerekek. A kórház és az óvoda nem messze van egymástól és így az óvoda fűtését már könnyűszerrel megoldanák. Mindez természetesen azon múlik, hogy a kórház részéről megtesznek-e mindent a szükséges anyagok beszerzésére. A kisvárdai szeszfinomító részéről már megvan a segítségadás, de ez egymagában kevés. Kell még ehhez mintegy 125 mázsa szén megtakarításával. A nagymennyiségű meleg vizet azonban még így sem sikerült teljesen hasznosítani. Jórésze még mindig kihasználatlanul folyik el a csatornában. Weisz elvtárs újabb megoldáson töri a fejét, de ehhez már sok cső kellene, amit az üzem nem tud biztosítani. — A kórház nem messze van ide — mondja.— Ott nincs központi fűtés. Én magam is feküdtem ott és láttam, hogy milyen nagy probléma a szobák fűtése, mert a kályhákba a szenet állandóan rakni kell és míg sem elegendő a meleg. Arról nem is beszélve, hogy nincs elegendő meleg viz a mosakodáshoz, ami szintén zavarja a betegek nyugat mát. A kórházban tehát nagyon fontos lenne a központi fűtés beszerelése. S a terv, amiről az igazgató beszél, nem is olyan bonyolult. — Ehhez csupán az kel lene — magyarázza, hogy a kórház beszerezné a szükséges csöveket. A szerelésről — no, meg természetesen a melegvízről — mi gondoskodnánk. A csövet a „ házhoz vezető földalatti ! a kórház, a tanács — legyen az a községi, s járási, vagy éppen a megyei tanács — segítsége is. S ha a szén- és energiatakarékosság lehetőségem keresztül a betegek gyógyulását és a gyerekekről való gondoskodást is szem előtt tartjuk, akkor ez a feladat nem sokáig tűr halasztást. Tóth Árpád, 4-5 alkalommal kerestem fel egy-egy hallgatót s a foglalkozások közötti időben is állandóan tartom velük a teljes meggyőzés érdekében a kapcsolatot. Tehát személyes, türelmes szervező munka szükséges. Az eredmény másik fontos kelléké a propagandista jó felkészülése, színes, ér- deklődéstkeltő, figyelmet 'ekötő, közérthető előadása. Nekem ezen a téren is nehéz dolgom volt, ugyanis tagjaim számára a múlt. ban egy politikai iskola sem volt megtartva. A szervezés után a foglalkozásra én úgy igyekeztem bekapcsolni a hallgatókat, hogy az anyaghoz szemléltető képeket vittem és használtam szemléltetésre a történelmi képsorozatot is. Az érdeklődés teljessége és az előadás változatossága érdekében a szeminá fiúm után vetítettképes előadást is tartottam. Sikerült is felkelteni az érdeklődést, örömmel jönnek hallgatóim, belátva azt, hogy itt valóban köny- nyen lehet tanulni. Minden erőmmel igyekez tem a politikai oktatást megszervezni, mert magam is belátom és tapasztalom, hogy elvtársaink munkájában és a párthoz való vi szonyában is tükröződik e politikai képzés hiánya. A politikai kénzésnél kell megkezdeni a munkát, hogy minden elvtársunk úgy dől. gozzon, ahogy ezt tőle pártunk, dolgozó népünk és épülő szocializmusunk megkívánja. A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztéséhez is alapvető szükséglet a politikai képzés, a marxizmus- leninizmus tanításának el sajátítása. Az előttünk álló feladatok a KV határozatai alapján megkövetelik minden propagandistától, hogy minden erejét és legjobb tudását és felelősségérzetét igénybevéve tegyen meg mindent a politikai oktatás sikerességéért. A képzettebb párttagok által erősödik a pártszervezet, növekszik az éberség, megjavul fegyelme és biz- tosítottabb szervezeti élet és az elmélet tisztasága ez a termelésben is meghozza gyümölcsét. HORNYIK KAROLY, a nagyhalászi Dózsa Termelőszövetkezet propagandistája. A topraisari (Constanta í tartomány) kollektív gazdagságban évr öl-évre magasab- j bak a bevételek, évröl-évre nagyobb a munkaegység értéke. Pedig ez a kollektív gazdaság Dobrudzsában van, ahol a föld sok mindent megkövetel a parasztoktól ahhoz, hogy jó termést adjon. A topraisari Testvériség” kollektív gazdaság nem kis részben a körültekintően előkészített termelési terveknek köszönheti sikereit. A termelési tervet évről- évre közösen vitatják meg a termelőszövetkezeti tagok közgyűlésén. Minden év végén leszűrik a munka tapasztalatait, az elkövetett hibákból levonják a tanulságokat és így tapasztalatokban egyre gazdagabban állítják össze a jövő évi termelési tervet,. Mihelyt a közgyűlés elfogadja ás jóváhagyja, a kollektív gazdaság valamennyi tagja becsületbeli kötelességének tekinti a tervfeladatok teljesítését, sőt túlteljesítését is. A topraisari kollektív gazdaság valamennyi tagja becsületbeli kötelességének tekinti a tervfeladatok teljesítését, sőt túlteljesítését is. A topfaisari kollektív gazdaságban már néhány év óta szokásossá vált, hpgy hosszúlejáratú versenyszerződéseket kössenek az egyes brigádok és brigádtagok a termelési terv túlteljesítésére. Nézzünk néhány példát, hogyan készült el az 1955. évi» termelési terv, hogyan váltották valóra és milyen tanulságokat vontak le az 1955. évi tervteljesítésből az 1956-os évre. 1954-ben Gh. O. Gheorghe mezei brigádja hektáronként 5 mázsával magasabb kukoricatermést ért el, minta többi mezei brigád. Ez a terméseredmény bebizonyította, hogy a dobrudzsai föld is meghozza hektáronként a 20 mázsás kukoricatermést, ha alkalmazzák az élenjáró agrotechnikai módszereket, ha pontosan elvégzik a növényápolási munkálatokat. Ennek megfelelően az 1955. évi terNegjelent az Anyagos Adatszolgáltatás decemberi száma Az új szám többi' között közli P. Figurov: Hogyan tanulmányozzuk Marx „Tó- ké”-jét, D. Nadrocsejev: A kommunizmus felépítésének, lenini terve című cikkét, Vaszil Ivanov írásait az osztályokról és az osztályharcról a mai Bulgáriában. A nemzetközi kérdések rovatában két érdekes cikk jelent meg, az egyik J. Kot- kovszkijtól „A két rendszer békés gazdasági versenyéről” címmel, a másik Ulrich Schmidttől az Izrael és Egyiptom közötti feszültségről. Az Anyag- és Adatszolgáltatás új száma közli még V. Szmirnov „A lélek- mitosz és a pszichés tevékenység tudománya” című írását, a Párt — Pártmunka rovat „Tegyük aktívabbá az ideológiai munkát’ című cikkét. Válasz az olvasók kérdéseire rovatban jelent meg Martin Weck- wert: „Mely tényezők al- kotják egy nép életszinvo- nalát?” című írása. A téli szünetben sem szakadnak el az iskolától a tanulók A téli szünetben a nevelők hetente kétszer foglalkoznak az iskola tanulóival. Ezek a foglalkozások 1-2 óra korrepetálásból, meseolvasásból, játékból és tantárgyi rajgyűlésből állnak. Sok segítséget ad munkánkhoz a szülői munkaközösség is. Rendszeresen látogatják a gyengébb tanulpártvezetöségek választási hírei és tapasztalatai néhány sorban A garbóiéi Dózsa Termelőszövetkezet pártszervezetének kommunistái szerdán este gyűltek össze, hogy megválasszák a termelőszövetkezeti pártszervezet vezetőségét. A taggyűlésen minden párttag megjelent. Hisz olyan dologról hoztak határozatot, amely valamennyiük érdeklődését felkeltette. A régi vezetőség beszámolója arról tanúskodott, hogy nem égy-két ember munkája és adatszerzése sűrűsödött benne^ hanem jóformán minden egyes kommunista véleménye és állásfoglalása. K'íutott a beszámolóban az önkritikából, a kritikából. A termelőszövetkezet eredményéről és a terméshozam emeléséről is olyan határozatot hoztak a vezetőségválasztó taggyűlésen, amely az egész szövetkezet gazdagodását hozza magával. A pártszervezet titkára | Szerdahelyi József rövidesen pártiskolára készül, hogy az ott tanultak és tapasztaltak birtokában helyesen irányítsa a pártvezetőség munkáját. * . , Még majdnem egy hónap választja el a nyírbátori községi pártbizottságot a vezetőség-választó taggyűléstől. A beszámoló elkészítéséhez azonban az adat gyűjtését már most megkezdték. Végrelia.itóbizottsá- gi ülésen osztották meg. hogy kinek milyen témával kapcsolatban kell adatokat hozni a beszámolóhoz, * A kállósemjéni községi pártszervezetben okultak az eddigi tapasztalatokból. — Nem hagyják az utolsó napokra a vezetőség-választó taggyűlés előkészületeit. Bár még távolabb van a taggyűlés ideje, a beszámoló nagyrésze már is elkészült. Többek között a beszámolóban feldolgozták a község kereskedelmének fejlődését, kimutatták pontosan az árudák forgalmát, amely a község életszínvonalának és a lakosság jobblétének emelkedését mutatja. mányi eredményű pajtásokat és segítenek a szülőknek megjavítani a munkát Nagyon szépen dolgozik', Sztreboni István, a szülői' munkaközösség elnöke és Ugyan Pál szülői munkaközösségi tag. Most a tél beálltával majdnem minden második nap itt vannak az iskolában és érdeklődnek nemcsak a saját gyermekeik, de minden tanuló iránt. Ahol hiány mutatkozik azonnal indulnak a nevelőkkel az illető pajtás szüleihez és elbeszélgetnek a gyerek viselkedéséről, a tanulmányi előmeneteléről és az iskola munkájáról. A beszélgetések eredménye nem marad el — előre láthatólag félévkor nem lesz bukás az iskolában. Nagy izgalommal készülnek a pajtások a 16 budapesti úttörő fogadására, akik a téli szünetben itt vendégei kednek Nádas-bokorban. A budapesti pajtások itt tartózkodása alatt rendezünk csapatgyűlést, utána műsoros teadélutánt. Ezenkívül magyarirodalomból lesz rajgyűlés, amelyre meghívjuk a budapesti-vendégeket is. ENYED1 KAROLY igazgató, Nagycserkesz. melési évben kukoricából hektáronként 20 mázsás átlaghozamot irányoztak elő. Ugyanakkor a mezei brigádok kötelezték magukat, hogy átveszik és tovább tökéletesítik Gh. O, Gheorghe és társai munka- módszerét. A tervelőirányzat és a felajánlás teljesítéséhez nagy segítséget kap- . tak a topraisari gépállomástól, amelynek traktorai elvégezték az őszi mélyszántást, tavasszal a kulti- vátorozást és a boronálást, majd a négyzetes-fészkes vetést. Valamennyi kukoricatáblán négy gépikapálást és három kézikapálást végeztek, majd kacsozással és mesterséges pólbeporzás- sal biztosították a jó termést. A munka eredményei nem is maradtak el: az egész vetésterületen hektáronként 6G mázsás csöves kukorica termést értek el, 100 hektáron pedig, amelyet hibridkukoricával vetettek be, az átlagtermés 75 mázsára emelkedett. Ezek a számadatok bebizonyították a kollektív gazdasági tagoknak, hogy a gazdaság- ban további rejtett tartalékok vannak a terméshozam emelésére és ezek hasznosítása érdekében az 1956. évi termelési tervben már jóval nagyobb területre irányozták elő a hibridszerrel vetik el. 1955-ben 530 hektáros te- ,., rületről hektáronként átlag 10.7 mázsa búzát takarítót tak be, 80 hektáros .te-. „j rületről pedig, amelyen pillangós növények voltak az elővetemenyek és amelyet sűrűsorosan vetettek be, 31 mázsára emelkedett a hek [árhozam. Ezt a tanulságot is hasznosították az 1956. évi termelési tervben, amennyiben az őszi búzát az egész vetésterületen ke-' resztsorosan vetették el ‘Üf ’ úgy határoztak, hogy a tavaszi búzát is ezzel a módserrel vetik el, A termelési tervekben nagy figyelmet fordítanak az állatállomány fejlesztéséire is. Pontosan előirányozzák a szemes-, a szálas és a silotakarmány mennyiségét, a gazdasági építkezéseket, az állataid-'V;4 mány számának növelését!'1® stb. A tervszerű munka, az előirányzatok pontos betartása eredményeként 1952 J óta a fejőstehenek száma ' csaknem háromszorosára emelkedett, a tehenek átlagos tejhozama pedig évi 860 literről 2.254 literre növekedett. Ugyanakkor a juhállomány csaknem megháromszorozódott, az átlagos gyapjúhozam 1.5 kilogrammról 2.8 kilogrammra, a tejhozam pedig 30 literről 72 literre emelkedett. Mindez csak néhány példa a topraisari „Testvériség” kollektív gazdaság tervszerű, jó munkájából. A kollektív gazdaság 1955. évi bevételei meghaladják az 1 millió lejt és egy munkaegységre mintegy 20 kilogramm búza és kukorica, jelentős mennyiségű más termény és készpénz jut. Florea Ghindcanu kollektív gazdasági tag például jövedelemosztáskor másfél vagon különböző terményre és 2.340 lejre számít. A topraisari termelőszövetkezetiek jól tudják, hogy gazdaságukban még mindig sok rejtett tartalék van. Valamennyien felkészültek a zárszámadásra és az évvégi közgyűlésre, hogy alaposan megvitassák az 1955. évi eredményeket az elkövetett hibákat, hogy ezek ismeretében tovább tökéletesítsék 1956-ban termelési tervüket, hogy tovább emeljék jólétükét. •k FABTÉFÍTÉS A kisvárdai szeszfinomító üzemeltetéséhez napi 7-800 köbméter vízre van szükség. *A hűtésre használt és a fáradtgőzből lecsapódott víz nagyrésze 75 fokra felmelegedve hagyja el az üzemet. Weisz Miklós igazgató már évekkel ezelőtt elhatározta, hogy nem hagyja feleslegesen elfolyni a meleg vizet, hanem csőrendszer segítségével fűtésre használják. Melegvízzel fűtik már az üzem sok helyiségét. Ők látják el egy közeli iskola fűtését is. Saját részükre az üzem területén építették meg a művelődés házát, melynek fűtését szintén az üzemből kikerülő melegvíz biztosítja. Legújabban — karácsonyi ajándékként — öt üzemi lakásba is bevezették al meleg vizet. Öt csaiádrpa téli tüzelőbeszerzési problémáját oldották meg ezzel.
