Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-05 / 4. szám

\ K »• I V P január 5, csütörtök PIRTÉPÍTÉS lói betöltötte hivatását a sóstóhegyi Kossuth Termelőszövetkezet vezetőségválasztó taggyűlése Látogatás a megyei tanács rendelőintézetében Vezetőségválasztó taggyű­lésre gyűltek össze a sóstó­hegyi Kossuth Termelőszö­ismertette: mit végzett aj pártszervezet az elmúlt! években. A beszámoló vilá­gos képet nyújtott a tagság; számára az eredményekről ■ és a hibákról. Megmutatta azt is, hogy a pártszervezet politikai munkája hogyan segítette elei a szövetkezet gazdasági eredményeinek fokozását. „A mi termelőszövetkeze­tünk — mondotta a veze­tőségi beszámoló — az 1954—55-ös gazdasági év­ben a tavalyi 6 mázsás rozs- termésSel szemben ez évben 10 mázsát aratott le hol­danként, ugyanakkor, ami­kor az egyénileg dolgozó parasztoké nem haladta meg a hojdankénti 8 má­zsás átlagot. Hasonlókép­pen szép eredményeket ér­tünk el a gyümölcs- és bur­gonyatermelésben. Szőlőnk­ben a tavalyi 5 hektoliter­rel szemben ezévben Í0 hektolitert szüreteltünk le holdanként. A gyümölcsös­ben megötszöröztük az ered­ményeket.“ A beszámoló a továbbiak­ban azzal foglalkozott, hogy a termelőszövetkezet kom­munistái és tagjai 1955-ben 35 új taggal és 15 családdal gyarapították a szövetkeze­tét. A pártszervezet ilyen­irányú munkája azonban nem volt kielégítő, mert félig sem használta ki az agitációs lehetőségeket. Hi­szen Zsiga József elvtárs például 580 munkaegységet teljesített egymaga, aminek eredményeképpen több, mint 19.000 forintot kapott zár­számadáskor a háztáji gaz­daságból eredő jövedelmen kívül. « Hasonlóképpen nincs szé-, gyelnivalója a termelőszö-i vetkezet több tagjának, a! Kajzer-családnak és mások- sak sem, ha jövedelmük fe-í lől érdeklődnek. Csakhogy ezeket a gazdasági eredmé­nyeket nem ismertették kellőképpen a szövetkezet népnevelői az egyénileg dolgozó parasztok között; A vezetőség a beszámoló további részében pártszerű önbirálatot gyakorolt sa­ját munkája felett. Fekete elvtárs, a termelőszövetke­zet volt párttitkára igen gyakran elhanyagolta a vezetőségi ülések megtartá­sát, Ez rányomta .bélyegét a taggyűlésekre ás az egész pártmunkára. A pártszervezet vezető­sége és a gazdasági vezetés között nem volt meg a kebő összhang. A pártszervezet vezetősége egyszer sem szá­moltatta be az elnököt, vagy a gazdasági vezetőség egy-egy tagját a folyó mun­kák állásáról, va feladatok végrehajtásáról. Ilyen kö­rülmények között ügy tűnt, hogy mindenki a maga út­ján megy. A vezetőségi beszámoló1 megbírálta azokat a párt­tagokat, akik nem tanulnak rendszeresen, nem vesznek részt a taggyűléseken. Ar­ról azonban nem esett szó a vezetőség beszámolójá­ban, hogy a taggyűlések előtt a titkár elvtárs egye­dül szokta végigjárni a ta­gokat és meghívni taggyű­lésre őket. Nem aktivizálta ja vezetőség tagjait, a párt- i csoport-bizalmiakat. A vita A Kossuth Termelőszö­vetkezet pártszervezetének tagjai már régen látják és tudják, hogy nincs minden rendben a pártszervezeten belül és a hibák felszámo­lásának egyik alapvető fel­tétele, hogy a pártszervezet élére jó vezetőség kerül­jön. Olyan, amely képes a kollektív vezetést biztosí­tani, a pártszervezeti életet fellendíteni, meghonosítani a termelés pártellenőrzését, elősegíteni a termelőszövet­kezet számszerű fejleszté­sét. Az összegyűlt kommunis­ták ennek adtak kifejezést, amikor keményen megbí­rálták a vezetőséget. „Igaz — mondotta Rendes Já­nos né elvtársnő —, hogy az utóbbi időben én magam sem járok el a taggyűlések­re. Ezért nagyop szégyel­lem magam, mivel régi párttag vagyok és a Vörös Csillag Termelőszövetkezet­nek egyik alapító tagja vol­tam. De meg kell monda­nom: bennünket, régi párt­tagokat és különösen az asszonyokat nem becsülik sokra. Miért nem adnak a mi számunkra is pártmeg- bizatásokat?! Mi, asszonyok meg fogjuk mutatni a jö­vőben, hogy felvesszük a versenyt' a férfiakkal a pártmunka és a gazdasági munka területén egyaránt.“ Kiss György elvtárs ser­tésgondozó nagyon helye­|sen beszélt a pártfegyelem | megszilárdításának szüksé­gességéről. Elmondotta, hogy elsősorban a pártszer­vezeten belül kell megszi­lárdítani a fegyelmet, nö- j vélni a kommunisták Őníu- I datát és akkor nem fog el­maradni az eredmény más | területen sem. A vezetőség beszámolója nem bírálta a városi párt­végrehajtóbizottságot. Pe­dig lett volna miért. Amit elmulasztott a vezetőség, bepótolta a tagság. Takács- né elvtársnő előbb a szom­szédjának súgta oda. hogy bizony ő meg szeretné mon­dani itt a taggyűlésen a párt városi végrehajtó bi­zottságának mulasztásait. Csak a titkárral, vagy az elnökkel tárgyalnak és nem kérik ki a dolgozók véle­ményét. Amikor felállt és ezt nyilvánosan elmondotta, a . tagság helybenhagyólag erősítette meg a bíráló sza­vak igazságát. Ebből a bírálatból le kell vonnia a következtetést a városi párt-vb.-nek. Ben­nünket, a végrehajtó bizott­ság dolgozóit is felelősség terheli azért, hogy a veze­tőség és a párttagság kö­zött nem volt meg a jó kapcsolat. Felelősek va­gyunk azért, hogy a hibás jelenségekre nem figyel­tünk fel előbb. Ez abból következett, hogy keveset foglalkoztunk és beszélget­tünk az egyszerű pártta­gokkal, egyoldalúan tájéko­zódtunk. A választás eredménye A taggyűlés igen feszült] légkörben zajlott le, amit fokozott az a körülmény, hogy a párttagság még a taggyűlést megelőző hetek­ben két részre oszlott véle­mény tekintetében. Az elv­társak egy része — a kiseb­bik rész — a régi vezetőség mellett foglalt állást, mond­ván, hogy a hibákért nem a pártszervezet vezetősége a felelős, hanem az egész tagság. A kommunisták na­gyobb része azonban sürgős változtatást követelt a ve­zetőség összetételében, erős­kezű, politikailag fejlett párttitkárt és vezetőséget kívánt a pártszervezet élű­re. A szavazás eredménye a kommunisták többségének akaratát tükrözte. Jól vá­lasztott a Kossuth Ter­melőszövetkezet pártszer­vezete. Deák György elv- társ most végezte el a 3 hónapos pártiskolát, sokat fejlődött és nagy tervei vannak a pártszervezet és a termelőszövetkezet meg­erősítése tekintetében. Ha­sonlóképpen a többi veze­tőségi tagok, Bukta Ignác és K. Papp János elvtár­sak személyében olyan elv­társakat választott a Kos­suth TSZ pártszervezete, akikről jellemzők Rákosi elvtárs szavai: „bebizonyí­tották személyes példamu­tatásukkal, hogy magukkal tudják ragadni a párttag­ságot és a dolgozókat a párt és a kormány célkitű­zéseinek végrehajtására, akik a legnehezebb hely­zetben is bátran helytálltak a párt politikai vonala mel­lett, akiket a párttagok és pártonkívüliek egyaránt megbecsülnek és szeretnek példamutató munkafegyel­mükért, termelési eredmé­nyeikért.“ MARKOVITS MIKLÓS. A vezetőségválasztások tapasztalatai A beszámolók elkészítéséről Sajnos, tapasztalni olyan jelenséget, hogy a párt- vezetőségek beszámolói késve, az utolsó pillanat­ban készülnek el. Ennek elsősorban azok az instruktorok, felelős elv- társak az okai, akik a járási pártbizottságot kép­viselve nem nyújtanak megfelelő segítséget az alapszervezeti vezetősé­geknek. Olyan gyakorlat kezd meghonosodni, hogy amíg több nap választ el a veretőségválasztástól, addig egyáltalán nem kér­dezi meg a járási párt- bizottság kiküldött mun­katársa vagy aktivistája: ml van a beszámolóval? Később, amikor csak egy nap van hátra és kide­rül, nincs beszámoló, az illető járási megbízott a legtöbbször maga csinálja meg az alapszervezeíi ve­zetésevek helyett a be­számolót. Mindkét maga­tartás súlyos elferdítése a párthatározatnak s meg­sértése a kollektív veze­tés elvének. Hogyan kell a beszámo­lót elkészíteni? Mindenek­előtt nem az utolsó nap, hanem jóval a választó taggyűlés előtt. Az a leg­helyesebb, ha a pártveze­tőség tagjai felosztják egymás között a beszá­moló pontjait s minden pártvezciöségi tag alapo­san megvizsgál egy-egy területet. Fontos, hogy ebbe a munkába bevon­juk a partbizalmiakat. propagandistákat, akikif hasznos észrevételeket te-, hetnek. A pártvezetőség S tagjai, a pártbizalmiak! aztán beszélgessenek min- \ den egyes párttaggal, be- í szélgessenek a pártonkí-1 vüliekkel is — így gyűjt- I sék össze a beszámoló adatait, részeit s ezek; után készítse el a pártve- ; zetőség a teljes beszámo-: lót. Ez valóban kollektív beszámoló lesz! Ezt a módszert nem is­meri minden pártvezető­ség a községekben. A já­rási megbízottak segítsék az alapszervezeteket hoz­zá, hogy így készüljenek el a nagyjelentőségű ve- zetőségválaszló taggyűlé­sek beszámolói. NYOLC ÖRA NEGYVEN PERC. Indul az autóbusz a i Beloiannisz térről a megyei tanács rendelőintézete felé. Mindössze öt percnyi az út a rendelőig. (Az 53-as Autó- közlekedési Vállalat dolgo­zói autóroncsokból, társadal­mi munkával készítették ezt az autóbuszt, s megajándé­kozták vele a dolgozókat, hogy ne kelljen gyalogolniok a Bocskai utca végén levő rendelőintézetbe, s onnan •vissza.) Az űj épület előtt leszáll- nak az utasok. Nincs, aki meg ne csodálná a szép eme­letes épületet, amelyet alig egy hete adott át rendelteté­sének dr. Román József egészségügyi miniszter. AZ ÉPÜLETBEN még 1 több a látnivaló. Rend, tisz- j taság mindenütt. -És tegyük ] hozzá: szervezettség is. A bejárattól balra készségesen j ad választ az eligazító. Bi- í zony tanácsadása nélkül so­káig lehetne baz-angolni az j épületben, míg egy-egy dol- j gozó megtalálná azt az osz- I tályt, amelyet keres. A jó levegőjű várakozó- | ban kényelmesen ülnek a ‘betegek. Várják, hogy mikor kerül rájuk a sor. A sebé- í szét előtt ismertük meg Be- ] lényi János nyugdíjas vas- ] utast Kisvárdáról. ■ — A kis unokám, Lajos, még a nyáron panaszkodott, hogy futbalozás közben megütötte a lábát. Törőd­tünk is vele! Ám a fiú az­óta is sántít. A kisvárdai doktor Nyíregyházára utal­ta, ide a rendelőbe. Most megröntgenezik A rendelőintézet felől ér­deklődtünk: hogy van vele megelégedve. — Szép épület. Megnéz­tem már az emeletet is, mert kíváncsi voltam rá. | Ott is ilyen nyugodtság és j tisztaság van. Egészen más í ez a rendelő, mint a régi. A 110-ES SZOBÁBAN : VAN a szemészet. Nem so- :kat időznek bent az embe- i rek, hiszen két szemorvos és két asszisztens vizsgálja őket Az egyik orvos, — 1 dr. Losonczy Ferenc a ren­delőintézet átadásakor kap­ta meg az „Egészségügy kiváló dolgozója“ kitünte­tést. Vele dolgozik dr. Ma: das János. Ketten meggyőz zik a különböző panaszok­kal hozzájuk menő dolgo­zók vizsgálását. Mikor benyitottunk a szemészetre, Gaál József nyíregyházi munkással fog­lalkozott dr. Losonczy. Szemüveget próbáltak, hogy melyik lesz jó. Az orvos, ta­nácsokat adott a gyengén látó embernek, s a megfe­lelő szemüveget kiutalta. Dr. Madas ezalatt Szilva Lajosné asszisztensnőnek diktálta a receptet, miután1 meghallgatta és megvizs­gálta Jancsó Sándor pana szát. — Kötőhártya gyulladás,, félheveny állapotban — mondta az orvos. — Vált­sa ki a csepeket, meg a ke­nőcsöt és az utasítás sze­rint használja, akkor pár nap múlva meg fognak szűnni a szempanaszok. Már jött is a következő beteg, Kulcsár Antal, a Kemecsei Állami Gazdaság dolgozója. Öt mér ismerte dr. Losonczy, hiszen egy hete kórházban van, szivár­ványhártya gyulladás miatt. Megvizsgálta, s úgy találta, hogy most már Kulcsár Antal hazamehet a kórház­ból. örült, és hálálkodott az ember, hogy ilyen hamar meggyógyították a szeméi. Özv. Furkó Istvánné Űj- íehértóról hozta be Pirosk, nevű kislányát betegségé nek kivizsgálása véget;,, Dicsérte az új rendelőt, na meg azt is, hogy udvo-v san és gyorsan intézték éf ügyét. IDŐS DR. VALENT MI­HÁLY, a tizikoterápia ve­zető főorvosa a 64-ik be-1 tég nevét vezette be az or­vosi naplóba. A középkorú asszony gyulladásos beteg­ségben szenved, s rövid- hullámú kezelésre jár. A következő beteg is isme­rős. — nyolcadszor jött ke­zelésre. Idegreumás a keze. örül a javulásnak és re­ménykedik a biztos gyógyu­lásban. Emberi szeretet, optimiz­mus árad dr. Valent Mi­hály szavából. Szerinte a jókedv nagyon sokat jelent a munkában, az életben. „65 éves vagyok, több mini; negyven éve foglalkozom betegekkel. Frissnek, erős­nek érzem magam, a gyó­gyításban. Még nagyon sok- embert szeretnék jókedvre deríteni, meggyógyítani1 — mondotta. Délután fél háromkor új orvosok, asszisztensek jöt­tek a rendelőbe. Felváltot­ták a délelőtt dolgozókat, ök vették át a gyógyítás eszközeit. Munkájukat a dolgozó nép szeretete és •megbecsülése kíséri. O. A. Választási hírek, tapasztalatok néhány sorban A kótaji községi pártbi­zottság jól segíti az alap­szervezeteket a taggyűlések előkészítésében, s ennek eredményeként az alapszer­vezetek is helyesen végzik munkájukat. A községi alapszervezetnél még csak 20-án lesz még a vezetőség­választó taggyűlés, a párt- vezétőség azonban már megtartotta a pártbizal­miakkal kibővített vezető­ségi ülést, amelyen megvi­tatták a beszámoló elké­szítését. Ez fontos lépés volt ahhoz, hogy a vezetőségvá- lasztó taggyűlés jól sikerül­jön — valóban ünnepi tag­gyűlés legyen. ■* Tiszakú.ródon január 2- án tartották a vezetőségvá­lasztó taggyűlést. Sajnos azonban a tiszakőródi elv­társak körmükre hagyták égni a munkát, és a veze­tőség beszámolóját a vég­ponton készítették el. A taggyűlésen meggyőződhet­tek a pártvezetőség tagjai arról, hogy hiányos volt az előkészítő politikai felvilá­gosító munka. Ezért Széles elvtárs, a járási pártbizott­ság megbízottja is felelős. Az előkészítés időszakában egyszer sem kereste fel az alapszervezetet. ijf­A nyírbátori olajíeidol- gozó üzem pártszervezeté­nél időben elkészült a be­számoló. Csak az volt a hi­bája, hogy nem a párt­munka és a párthatározat alapján elemezte a terme­lés kérdéseit. A beszámoló- i ban szó sem esett a tagje- • löl tf elvé télről, és a DISZ- szervezet munkájáról. A hozzászólások nagyrészt a vezetőségválasztás jelentő­ségét méltatták, — helye­sen. Kár, hogy csak a köz­ség és a pártszervezet ve­zető emberei szólaltak fel. Több téglát az Építő és Szerelőipari Vállalatnak! Egri Gábor elvtárs, a megyei Építő és Szerelő- ipari Vállalat főmérnöke panaszkodott a Néplap­nak, hogy építkezéseik­hez tervük teljesítéséhez nincs elegendő mennyi­ségű tégla. A megyei ta­nács vb. VKG osztálya közölte a vállalattal az első negyedévre kiutalt keretszámot, hogy hány- ezer darab téglát fognak kapni. A főmérnök elv­társ szerint a keretben biztosított téglamennyiség nevetségesen kevés ahhoz, hogy a munkálatokat el­végezhessék. Tervük van. munkásuk is van a tervteljesítéshez, azonban a téglamennyi­ség nem több, mint egy kőműves rendszeres fog­lalkoztatásához elegendő. Mit csináljon a többi kő­műves? Téglák nélkül ho­gyan teljesítse a vállalat I a tervét? Ezt kérdeztük mi is a megyei tanács vb. város és községgazdálkodási osz­tályától. Drcvenyák elv­társ, az osztály dolgozója azt mondotta, hogy a VKGM nagyon kevés tég­lát biztosított tanácsvál- lalal^inknak. A tervtclje- sítéshez hiányzó mennyi­séget a Város és Község­gazdálkodási Miniszté­rium szerint a tanácsi téglagyárak terven felül gyártott téglámé nnyiségc- bőt kell majd biztosítani. Megvan a bizalom tég­lagyáraink tervtúlteljesi- tése iránt, de még a jó­hiszeműség mellett is. félő, hogy a vállalat nem. kap megfelelő mennyisé­gű téglát. Az Építő és Szereplőipari Vállalat mun­káját már most hátrál­tatja a téglahiány. Hogy idejében elkészüljenek a tervezett épületek, több léglát kérnek. ** 1 vetkezet kommunistái keö- j den este 5 órára. A vezetőségi beszámoló

Next

/
Thumbnails
Contents