Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-31 / 26. szám

Prága, jan. 28. (CTK)

A varsói szerződésben részvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottságának Prágában tartott üléséről a következő záróközleményt adták ki:

Január 27-én és 28-án Prágában tartotta üléseit a Varsóban 1955. május 14-én kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződésben részvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottsága. A Politikai Tanácskozó Bizottság ülésén a következő küldöttek vettek részt: az Albán Nép- köztársaság részéről Mehmet Shehu, a minisztertanács elnöke, B. Balluku altábornagy, a minisztertanács első elnökhelyettese, nemzetvédelmi miniszter; a Bolgár Népköztársaság részéről Rajkó Damjanov, a miA varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésben részvevő államok a Politikai Tanácskozó Bizottság prágai ülésszakán az alábbi deklarációt adták ki:

Az 1955. május 11-én megkötött varsói szerződésűén részvevő államok — a Szovjet Szocialista Köztársasagok Szövetsége, a kengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Népköz- társaság, a Komán Népköz- társaság, a Bolgár Népköz- társaság és az Albán Nép- köztársaság képviselői, akik összegyűltek Prágában a varsói szerződés alapján létesített Politikai Tanácskozó Bizottság ülésszakára, kicserélték véleményüket a nemzetközi helyzet és az európai biztonság kérdéseiről, Ennek eredményeként teljesen egyöntetű értékelésre jutottak mind a nemzetközi helyzet egészét, mind pedig az Európában kialakult helyzetet illetően. Egyöntetű véleményre jutottak azokra az intézkedésekre vonatkozólag is, amelyekre szükség van a nemzetközi feszültség további enyhítése, a megoldatlan kérdések rendezése, az európai béke és biztonság megszilárdítása végett.

*

A népek mélységes békeakarata már lényeges változásokra vezetett a nemzetközi helyzetben, bizonyos enyhülést idézett elő az államok közötti feszültségben. Ej, még ki nem használt lehetőségek tárullak fel az államok kapcsolatainak megjavítására és a nemzetközi együttműködés megszilárdítására, az államok társadalmi rendszerében mutatkozó különbségektől függetlenül. Helyesnek bizonyult, hogy az államok közötti nézeteltérések és viták megoldásának módszere nem az erőszak alkalmazása, vagy az erőszakkal való fenyegetőzés,

uisztertanács elnökének helyettese, P. Pancsevszki hadseregtábornok, nemzet- védelmi miniszter: a Magyar Népköztársaság részéről Hegedűs András, a minisztertanács elnöke, Bata István vezérezredes, honvédelmi miniszter; a Német Demokratikus Köztársaság részéről Walter Ulbricht, a miniszterelnök első helyettese, W. Stoph vezérezredes, miniszterelnökhelyettes, nemzetvédelmi miniszter; a Lengyel Népköztársaság részéről J. Cyrankiewicz, a minisztertanács elnöke, K. Rokossowski marsall, a minisztertanács elnökhelyettese, nemzetvédelmi miniszter; a Román Népköztársaság részéről ChivuStoica, a minisztertanács elnöke, L. Salajan vezérezredes, a

fegyveres erők minisztere; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről V. M. Molotov, a minisztertanács elnökének első helyettese, külügyminiszter,

G. K. Zsukcru marsall, honvédelmi miniszter; a Csehszlovák Köztársaság részéről A. Cepieka hadseregtábornok, a miniszterelnök első helyettese, nemzetvédelmi miniszter, V, David külügyminiszter; a Kínai Népköztársaság részéről, mint megfigyelő Nie Zsun- csen marsall, a Honvédelmi Bizottság alelnöke.

Az üléseken az elnöki tisztet Mehmet Shehu, az Albán Népköztársaság Mi. nisztertanácsónak elnöke látta el.

A bizottság — I. Sz. Ko- nyevnek, a Szovjetunió

marsalljának, az egyesített fegyveres erők főparancsnokának javaslatára — megvitatta és jóváhagyta az egyesített katonai parancsnokság szabályzatát és eldöntött néhány szervezeti kérdést, amely a varsói szerződésben részvevő államok egyesített fegyveres erőinek tevékenységével kapcsolatos.

A bizottság elfogadta a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének azt a javaslatát, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nemzeti néphadseregének megalakítása után a Német Demokratikus Köztársaság kontingensét is vonják be az egyesített fegyveres erőkbe. Elhatározta a bizottság azt is, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, az elfogadott rendelkezések értelmében a varsói szerződésben részvevő államok egyesített fegyveres erőinek egyik helyettes főparancsnoka lesz.

Minthogy a varsói szerződés előírja, hogy a tagállamok folytassanak tanácskozásokat olyan nemzetközi kérdésekről, amelyek érintik közös érdekeiket, a Politikai Tanácskozó Bizottság megvitatta a nemzetközi helyzetet. Az e vitában levont következtetéseket tartalmazza az a deklaráció, amelyet a varsói szerződés tagállamainak küldöttel aláírtak.

A bizottság ezenkívül megvizsgált néhány szervezeti kérdést, amely saját munkájával kapcsolatos.

A varsói szerződés tagállamainak deklarációja

hanem a felek kölcsönös érdekeinek figyelembe vételével a tárgyalások útja. Ennélfogva azok a találkozások, amelyek az utóbbi időben az államok vezető személyiségei között jötte* létre, különösen a négy hatalom kormányfőinek genfi értekezletén, igen pozitív jelentőségűek voltak abból a szempontból, hogy egészségessé váljék 02 egész nemzetközi helyzet, csökkenjen az új háború veszélye.

Az államok kapcsolatainak az utóbbi evekben történt fejlődése azt bizonyítja, hogy az a politika, amely a békeszerető államok ellen irányuló agresszív tömbök alakításara irányul, mint például az északatlanti tömb, a bagdadi tömb, a délkeletazsiai katonai tömb (SEATO), nem segítheti elő az államok nézeteltéréseinek rendezését, sőt ellenkezőleg, fokozza e nézeteltéréseket, az államok viszonyának még nagyobb- fokú kiéleződésére vezet. E politika eredménye a példátlan arányú fegyverkezési verseuy, különösen a tömegpusztító fegyverek: az atom-, a hidrogén-, a rake- tafegyver stb .terén. Ez a ftgyverke'ési verseny már oda vezetett, hogy az államok óriási és egyre növekedő anyagi eszközöket fordítanak az atom- és hidro- génfegyverck, a rakétatechnika, repülőgépek, hadihajók, tankok, tüzérségi fegyverek és más f egy verek előállítására. Mindez kétségtelenül növeli az új háború veszélyét, pedig ez a háború mérhetetlen áldozatokat és nyomorúságot zúdítana az emberiségre.

Ezzel együtt sok olyan állam számára. amelyet külső nyomással, az eszközökben nem válogatva vonnak be az említett katonai tömbökbe, a tömbökben való részvétel nemzeti függetlenségük közvetlen veszélyeztetését, azt a veszélyt jelenti, hogy idegen érdekekért keletkezett konflik- cusokba sodródnak, jelenti svábbá azt a veszélyt, .»egy újból gyarmati rabságba döntik azokat a népeket, amelyek kemény aarccal letépték magukról a gyarmati jármot és elnyerték a független fejlődés lehetőségét.

Nem véletlen, hogy az agresszív katonai tömbök alakításának és a fegyverkezési hajsza fokozásának politikáját mind több állam elítéli. Mind nagyobb elismerésre talál az a törekvés, hogy az államok tegyenek kollektív erőfeszítéseket a békéért vívott harcban, működjenek együtt nemzetközi téren a területi épség és a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása, a meg nem támadás, az államok belügyeibe való be nem avatkozás, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök, a békés egymás mellett élés alapján. Ezek a célok megfelelnek több állam olyan irányú törekvéseinek is, hogy az agresszív katonai tömbök politikáját mellőzve semlegesség! politikát folytassanak.

A varsói szerződés államai iidvözlik az ilyen törekvéseket. mert meggyőződésük, hogy e törekvések támogatása szilárdítja a béke erőit és gyengíti a háború erőit.

A varsói szerződés államai rokonszenvüket nyilvánítják az ázsiai és afrikai országok iránt, amelyek védelmezik a független nemzeti fejlődéshez való törvényes jogaikat A varsói szerződés államai kijelentik, hogy teljes támogatásukban részesítik az ázsiai és afrikai országok bandungi értekezletének határozatait. A bandungi értekezlet részvevői megmutatták: elhatároztak, hogy megvédelme- zik a béke és a haladás ügyét, elítélték a gyarmati rendszert, amelyre új, döntő' csapást mért a nagy kínai nép győzelme és a Kínai Népköztársaság megalakulása. A Kínai Népköztársaság ma az egész világ békéjének egyik hatalmas támasza. A varsói szerződés államai megállar pítják, hogy a bandungi értekezleten kiemelkedő szerepe volt Indiának, Indonéziának, Burmának, Egyiptomnak és más államoknak. Kijelentik, hogy készek elősegíteni a bandungi értekezlet határozatainak megvalósítását, a többi között a gazdasági és kulturális együttműködés terén a kölcsönös előnyök alapján, anélkül, hogy bárminő politikai, katonai vagy egyéb feltételeket kényszerítenének ki.

A varsói szerződés államai természetesen különös jelentőséget tulajdonítanak az európai helyzetnek és azoknak az intézkedéseknek, amelyek az európai biztonság biztosításához szükségesek. A kialakult helyzetben, midőn Európa egymással szembenálló katonai csoportosulásokra szakadt, midőn az és/akatiantl tömbben részvevő államok fegyverkezési hajszája egyre nagyobb lendületűvé válik, midőn az e tömbbe bekapcsolt Ny ugat-Németországot aktívan remili tartsál- ják, az európai népek érthetően aggódnak az európai béke sorsa miatt.

Tudatában vannak annak, milyen veszélyes a fegyveres erők — a szárazföldi hadseregek, a légierők, az atom- és hidregénfegyver- j készletek — növelése. Szá- ; mot vetnek azzal is, hogy I amennyiben ez a helyzet tovább tart Európában, akkor még inkább növekszik a fegyverkezési hajsza miatt a népekre nehezedő katonai kiadások terhe.

Az agresszív katonai 'tömbök politikájában es a fegyverkezési hajszában rejlő veszély tudatával magyarázható az a .tény, hogy a francia nép a nemrég tartott parlamenti választásokon azokat az erőket támogatta, amelyek a nemzetközi együttműködés, a megoldatta« problémát békés eszközökkel váló rendezése mellett foglalnak állást.

A SzovjAuuió, Lengyel- ország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Magyarország. Kő- mánia, Bulgária és Albánia kijelenti, hogy kész együttműködni minden, más útiammal az európai biztonság megszilárdítását és az új európai háború veszélyének elhárítását szolgáló intézkedésekben. Eltökélték, nogy továbbra is a bekecs minden állam — » nagyok és a kicsinyek — mindenre kiterjedő békés együttműködésének politikáját folytatják. Ez u törekvésük annak a mélységes tudatán alapszik, hogy az új hábirú óriási áldozatokat kövek Inc a népektől, elpusztítaná mindazon államok területét, amelyek csatamezővé vágnának. Következik ez a törekvés ezen államok belső fejlődésének és természetének szükségleteiből is. l.zcu államok népei a gazdasági és kulturális fejlesztés hatalmas tervein, az emberek jólétének fellendítését célzó terveken, a gazdasági élet és kultúra mindenre kiterjedő fejlesztésének tervein, a tudomány és a technika legújabb vívmányait az emberiség szolgálatába állító óriási tervek teljesítésén dolgoznak.

A békeszerető államok az európai biztonság megszilárdítására törekszenek. A nyugati hatalmak bizonyos körei viszont télnek a nemzetközi feszültség enyhülésétől és az államok együttműködésének kiterjedésétől. Nyilvánvalóan a háborús idegesség fenntartására, a „hidegháború” folytatására törekszenek, mert úgy vélik, hogy! csakis ily módon tudják megóvni a széteséstől Európában — és nemcsak Európában — alakított katonai csoportosulásaikat és fenntartani a fegyverkezési hajszát, biztosítván a

Elhatároztuk, hogy a Politikai Tanácskozó Bizottság a szükséghez képest íog összeülni, de évenként legalább kétszer, hogy megvitassa a varsói szerződés végrehajtására vonatkozó kérdéseket. Az elnöki tisztet egy-egy naptári évre a bizottságban képviselt államok küldöttei felváltva látják el.

A Politikai Tanácskozó Bizottság mellett k.segítő szerveket állítanak fel, amelyeknek székhelye Moszkvában lesz. Ezek a következők:

a) állandóbizottság, amelynek feladata, hogy javaslatokat dolgozzon ki külDoli- kai kérdésekben;

bj egyesített titkárság, amelyben az összes tagállamok képviselve vannak.

lóké« monopóliumok anélkül is nagy profitjának nö vetődését.

Ezeknek jw államoknak agresszív körei széles körben reklámozott katonai programjaikkal és gyújtogató nyilatkozataikkal arra törekednek, hogy megfélemlítsék, mérhetetlen katonai kiadásokra, békés gazdasági és kulturális építésük elsorvasztására kényszerítsék a békeszerető államokat.— Ezek a körök félnek a béke erőinek megszilárdulásától, a békeszerető államokban élő népek jólétének növekedésétől.

Mindez megmagyarázza azt a tényt, hogy a nyugati hatalmak egymás után gördítik az akadályokat az általános európai biztonság ügyében való megegyezés útjába, nem hajlandók

megoldani a fegyverzet

Csökkentésének és az atomfegyver eltiltásának kedését, nem hajlandók

beszüntetni a fegyverkezési versenyt.

Országaink népei, bízva erőikben, fellelkesülve a szocializmus építésében aratott nagyszerű győzelmeiktől. nem hagyják magukat megfélemlíteni, vagy félrevezetni. Országaink népei a népek lebírhatatlan békeakaratára, saját egyesült és növekvő erejükre támaszkodva, továbbra is folytatni fogják békés építő politikájukat, tevékenyen elősegítik * békének és * népek biztonságának megszilárdulását.

Az, európai népek fejlődéséhez szükséges békés fettételeket egy európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése biztosíthatná a legjobban. Ez a rendszer lépne az Európában fennálló katonai csoportosulások helyébe. A varsói szerződés tagállamai meg akarják könnyíteni a lehetőséget egy hatékony európai biztonsági rendszer megteremtésére és ezért kijelentik, hogy hajlandók

{Folytatása a 3 otdakm)

ŰUág ppölela^ax eggeJülfeUk I

N

# m i m fi ................'

• ggjlfgg m jM IPI EB® A maii >/,a*w bán :

fillip®*^ Az elmúlt héten 768 holddal gyarapodoH megyÁ**8gj| ben a közös szántó (3. oldal)

fiiul i ii; 'PnaTT Hírek (4. oldal)

XIII. évfolyam, 26. szám ARA 50 FILLER 1956 január 31, kedd .A

_______________________________________________—J

Zároköxlemén^ a varsói sieraődés Politikai Tanácskozó Bizottságának üléséről