Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-25 / 21. szám

NÉPLAP 1936 január 23, szerda PÜRTEPITES ★ Jó határozatok születtek a nyírturai Vörös Hajnal Termelőszövetkezet vezetöségválasztó taggyűlésén Irta: Hagy Tibor, a kemecsei járási pártbizottság ágit. prop. o. vezetője Bemutatjuk Orosz Irén nyíriunosi levelezőnket A falu nyírbéltek felöli 1 peremén nádfedeles házikó ( áll. Sok hasonlót látni, ha: 'végigmegy az ember a | keskeny, kövezetlen úton. A taggyűlés délután 5 órára volt szervezve. A kommunisták azonban már a kora délutáni órákban gyülekezni kezdtek a nyír­turai Vörös Hajnal Termelő- szövetkezet központjában, a taggyűlés helyén. Csaknem valamennyi párttag eljött. Ónodi bácsi is, pedig az el­múlt hetekben gyakran ágyba kényszerítette a be­tegsége. Gyapka János elv­társ a betegágyból kelt fel, hogy résztvehessen a veze­tőségválasztó taggyűlésen. Minden párttag szívügyé­nek tekintette: kik kerülje­nek az új vezetőségbe. Hal­latni akarták szavukat. A régi pártvezetőség két éves munkájáról Varga Mi­hály elvtárs, a tsz. párt- szervezetének titkára mon­dott beszámolót. Nem volt ez a beszámoló hosszú, hangzatos szólamok sem voltak benne. Egyszerű, őszinte szavakkal tárta fel a régi vezetőség munkáját, eredményeit, hibáit. Öröm mel mondhatták: az utóbbi két évben nagyot léptek előre a nagyüzemi gazdál­kodás útján. Kétszeresére emelték az előző két évihez viszonyítva jövedelmüket, szaporodott jószágállomá­nyuk s nem maradt gázosán a föld 1955-ben. A falube­liek előtt megnőtt a tekin­télyük. Az is eredmény, hogy a vezetőségválasztó taggyűlés előkészületei alatt öt csalá­dot vettek szövetkezetükb Gyakrabban látogatták ott­honukban szomszédaikat ismerőseiket, — az egyéni­leg dolgozó parasztokat. A beszámoló nem hall­gatta el a régi pártvezetőség hibáit sem. Csak most lát­ják igazán kárát a „bandá zásnak“. Nem osztották egyénekre a területet s ezt a pártvezetőség is elhallgat­ta tavaly. A beszámoló csaknem va. lamennyi fontos kérdést I megemlített, ami mégjob- ban érdekeltté tette a kom­munistákat a hozzászólás­ban, bírálatban, javaslatok­ban. De bíráló szavuk mellett ott volt mindjárt a segítségként elmondott javaslat, amit a határozati javaslatba vett bele a régi pártvezetőség a tagság kívánságára. hogy küldjenek legközelebb több bélyeget, hogy pótol­hassák elmaradott tagdíjai­kat. O A határozati javaslat; *“'• második pontja így szólt: „Az új pártvezetőség rendszeresen foglalkozzon a pártépítéssel. Fel kell ven­ni tagjelöltnek, illetve párt­tagnak a legjobb dolgozó­kat, mint Kerekes József pártonkivülit még ebben a hónapban." Mikor elhangzott a hatá­rozati javaslat második pontjának ismertetése, Ke. rekes József pártonkívüli mellett a párttagök beszél­tek Takács József tsz. tag­ról is, aki becsületes mun­kát végez a szövetkezetben. Kérték, hogy az ilyen pár- tonkívülieket is vegyék fel tagjelöltnek! ‘t Szövetkezetük szám- szerű fejlesztése érde­kében a határozati javas­lat magában foglalta a kö­vetkezőket: „Az új pártve­zetőség szervezzen 10 tagú népnevelőgárdát és ezeket az elvtársakat, legjobb pár- tonkívülieket rendszeresen tájékoztassa a soronkövet- kezö feladatokról és számol­tassák be őket végzett mun­kájukról. Január 25-ig az új pártvezetőség állítsa munkába a népnevelőket. A taggyűlés egyhangúan elfogadta ezt a pontot is. Fontos, mert a rendszeres népnevelő munka nagyobb eredményeket hoz nemcsak! a számbeli gyarapításban, hanem gazdasági eredmé­nyeik növelésében is. A. „Az új pártvezetőség vizsgálja meg a szö­vetkezet állattenyésztését és az ott dolgozók munkáját és ahol szükséges, oda a legjobb dolgozókat, főleg kommunistákat állítsák dol­gozni." valóraváltását a gyakorlat­ban is segíteni kell az élen­járó agrotechnika fokozot­tabb alkalmazásával is az időben végzett jóminőségű munkával. Ebben a kom. munisták mutassanak pél­dát." Ez annál is inkább fon­tos, mert a járás számos termelőszövetkezetében ta­pasztalható, hogy az elmúlt éjei gazdag terméshez viszo­nyítva az idén kevesebbet terveznek. Például a vasme­gyeri Micsurin Termelőszö- vekezetben tavaly 205 má­zsa cukorrépát termeltek holdanként. Az idén 180 mázsát irányoztak elő ter­melési tervükben. Ez nmes vonzó hatással a termelés­ben közvetlen résztvevőkre, nem harcolnak eléggé a 3 százalékos emelkedésért, tervük túlteljesítéséért- Most azonban, amikor a pártve­zetőség megvizsgálja a terv- készítést. még lehet segíteni a tervkészítő bizottságnak. Q Ezután a határozati javaslat arra hívta fel a megválasztásra kerülő új pártvezetőség figyelmét, hogy a gazdasági vezetőket rendszeresen számoltassák be végzett munkájukról s bírálataikkal, javaslataik­kal segítsék a vezetőséget, a tagságot munkájában Majd egy igen fontos 'pontot érintett: „Az új pártvezető­ség adjon segítséget a gaz­daságvezetőknek, hogy a tsz. központja a lehető leg­rövidebb idő alatt körül le­gyen kerítve, mert így gyak­ran előfordul, hogy nyom­talanul eltűnik valami az udvarról“ — szólt a javas­lat. Ide települtek a község hajdani szegényei, a volt felesek, harmadosok. Itt épített meleg kis csa­ládi fészket Orosz Mihály Is, ki tudja, hány évtizeddel ezelőtt. Sárból rakta a falat, szalmából, nádból a tetőt rá. Másmilyenre nem futotta... Az udvarra belépve, ké­szülődő építkezés nyomai láthatók. A léccel bekerített tornácon frissen fűrészelt nyárfadeszkák nyújtózkod­nak egymáson. A jó gazdát dicsérő szérűben kőrakás. Házépítéshez készülnek. Az egyablakú hátsó szo­bában Orosz néni szorgos­aik. Jóillatú ételszag ter­jed a meleg levegőben. Irén —a lánya — az ablaknál ül, Jleoelezoink (Ff áll Suska Ferenc elvtárs ar­ról tudósított a Nyíregyházi Dohányfermentálógyárból, hogy a gépi fermentáló üzem, január 16-ra 100.3 százalékra teljesítette a ja­nuár havi tervét. * A Magyi Állami Gazda­ságból Csonka István párt­titkár elvtárs arról írt, hogy február 20 helyett, január 18-án befejezték a téli gép- I javítást, 82 darab erőgépet és növényápoló gépet jáví­A határozati javaslat Lényegében a fontos kér­déseket- tartalmazta a hatá­rozati javaslat. Nem általá­nosságban, hanem konkré­tan, határidőkhöz kötve, fe­lelősöket megjelölve. 1 Gyakran előfordult -®- * például, hogy nem volt 100 százalékos a tag- díjfizetés. A határozati ja­vaslat első pontja így hang­zott: „El kell érni, hogy már ebben a hónapban 100 százalékos legyen a tagdíj fizetés." S azt is megszab­ta a javaslat, hogy a meg­választandó új pártvezető­ség gazdasági felelőse vé­gezze ezt a munkát, a párt­tagsága, pártbizalmiak segít­ségével. Eddig gyakran elő­fordult, hogy egyedül a tit­kárra maradt a tagdíjelszá­molás ügye. A határozati javaslat első pontja elérte célját: a hoz­zászólásokban elmondták és kérték a kommunisták, hogy ezután a járási pártbizott­ság is fordítson nagyobb gondot a bélyegek idejében való kiküldésére, Kérték Ezt a feladatot január 30-ig váltják valóra. Igen fájó pontját érintették a határozati javaslatban ezzel a szövetkezetnek. Bizony gyakran előfordult az utób­bi időben, hogy nem bántak lelkiismeretesen a jószá­gokkal, takarmánnyal. Va­lóban szükséges, hogy a leg­jobb dolgozókat küldjék ez állattenyésztésbe!--I Ezután a pártoktatás- sál foglalkozott a ja­vaslat. Megszabták ponto­san, hogy mit kell tenni an­nak megjavításáért. A „ ... Az új pártveze- tőség vizsgálja meg a gazdasági felszerelések és munkagépek* ja.vitását és biztos-ítani kell, hogy a tava­szi munkák kezdetére min­den felszerelést kijavít a- nak. Ezzel egyidőben meg kell vizsgálni a vetőmago­kat és biztosítani kell határ­időre való kitisztítását, elő­készítését és jó áttelelteté- sét." — hangzott a javaslat, amit valamennyien magu­kénak éreztek a kommunis­ták, hisz a vetőmagon is múlik, hogy nagyobb lesz-e az idén a termés, mint ia- valy volt! 'T Ezután, igen fontos • * pontja következett a javaslatnak. így hangzott: „Az új pártvezetőség vizs­gálja meg a tsz. termelési tervkészítését és ahol szük­séges, adjon segítséget. El kell érni. hogy a múlt évi terméshez viszonyítva 3 százalékkal tervezzenek több termést az idén. Ennek Q Majd azt szabta meg, hogy többet és körül­tekintőbben foglalkozzanak a dolgozók problémáival, kérelmeivel és ami jogos, minden alkalommal orvo­solják. Előfordult például, hogy Gerda Józsefnéí nem részesítették szociális ked­vezményben, pedig hosszú ideig beteg volt. S többen is vannak ilyenek. Itt van pél­dául Gyapka János elvtárs: mindég becsületesen dolgo­zott a szövetkezetben. Most már hosszabb ideje beteg s még sem segítették eddig Az új nártvezetőség ígérte a taggyűlésen, hogy orvosol­ják ezeket a jogos kérelme, két és a szociális, kulturá­lis alapra biztosított 2 száV zalékból segítik a munká­ból kiörgedetteket, betege­ket. mer* ezt a tő-vényt, az alapszabály is előírja ■V-, I A pártvezetőségbe {■főm­mel választották bs Jónás István elvtársat, a szövet­kezet új elnökét, aki a párt hívó szavára jelentkezett falusi pártmunkára s akit a Vörös Hajnal TSZ tagjai kértek: hozzájuk menjen dolgozni, hogy még' erősebb, szilárdabb legyen szövetke­zetük. Visszavála«ztották a tottak ki, 3653 munkaórát, és 16803 forintot takarítot­tak meg. ollóval a kezében. Most lábad ki a tüdőgyulladás­ból, gyenge még, de mar nem bírja a tétlenséget.' Most a kirajzolt papírból szép, egyenletes betűket nyír. Egymás mellé rakja azokat az ágyra. Az önma­gukban értelmetlen betűk­ből kialakul a mondat: „Él­jen az új pártvezetőség!“ A fehér abrosszal leterí­tett asztalnál piros képű, fiatal legény ül. ő is a nyír- lugosi Rákosi TSZ tagjai. — Kész a felkiáltójel is — mondja Irén. — Leg­alább ennyivel segítem elő a taggyűlést. Orosz néni oda áll az ágyhoz, betűzgeti a jelmon-j datot, aztán oldalt fordul, a j szemét töröli. — Csak szegény apád élne, milyen boldog vóna az... Felsóhajt, nagyon mély­ből jön ez a sóhaj. Irén is elkomolyodik. — Régen halt meg? — kérdem. Irén keze a fényes olló­val csendesen az ölébe ereszkedik. Hosszan néz maga elé. Majd beszélni kezd apjáról, a szegény fa­lusi szabómesterről, aki an­nakidején a legjobbak, a kommunisták között harcolt a nép ügyéért. Utána egy évig bujdosott, rejtőzött, mégis elfogták. Két évi oör- tönre ítélték. Kiszabadulása után sem nyugodhatott meg. Külföldre kéllett menekül­nie, Argentínába. Hazátlan­ná, otthontalanná vált. A tengernyi kínlódás leverte lábáról. Kiutazása után nem sokára halálhíre jött. Most Alig kaptunk valami támo­gatást. A Néplaphoz fordul­tunk segítségért. Nem volt eredménytelen. Attól kezd­ve sokkal több támogatást kaptunk a megyei, járási szervektől egyaránt. Saját példánkon tanultunk, hogy a Néplap sokat segít, ha az ember bizalommal fordul hozzá. így lettem én szor­galmas levelező. Kezdetben csak akkor írtam, ha vala-. mi ügyes-bajos dologhoz, kértünk segítséget, később kikívánkoztak belőlem a gondolatok, a látottak, ta­pasztaltak. Úgy éreztem, meg kell írnom. Jól esik az örömöket elmondani mások­nak, a Néplapon keresztül­MIRŐL ÍR OROSZ IRÉN? Nyírtétről írja Takács Fe­renc levelezőnk': „A DISZ tagsági könyvek kiosztását színvonalas ünnepség kö­vette az Új Élet TSZ-ben. Reggelig tartott a mulat­ság. A tanácstagok elhatároz­ták, hogy megjavítják a falu kövezetlen útját. A ja­vítást a falu központját összekötő mellékutakon kezdték meg.. A mezőgaz­dasági gépek kijavításával is jól állnak. A tsz-ben rö­videsen befejeződik ez a munka és majd az egyéni­leg dolgozó parasztoknak segít a tsz a gépjavítás­ban.“ nártvezetőségbe Varga Mi­hály elvtársat, aki fáradt­ságot nem ismerve dolgozott a pártszervezet élén. A párt- vezetőség harmadik tágjá­nál: Kondás János e'.vtárs- pat választották, aki lelkiis­meretes munkájával, be­csületével nyerte meg a párttagság bizalmát. tét A tagság a javaslatot ha­tározatra emelte, s most újult erővel küzd azért, hogy a határozat pontjai valóra váljanak — a maguk hasznára, az egész közösség javára, „A téli szünet után újra megkezdte foglalkozását a magyar szakkör — írja Cseszlai Erzsébet nyírbáto­ri levelezőnk — minden egyes foglalkozáson ismer­tetünk eg.y-egy irodalmi művet. Jelenleg Mikszáth Kálmán munkásságával foglalkozunk. Én példul a „Fekete város“ című köny­vét fogom ismertetni.“ * „Második ötéves tervünk első heteiben gazdaságunk valamennyi dolgozója nagy lendülettel és eredménye­sen dolgozik — írja Bod­nár György levelezőnk Gyulatanyáról. — Dudás János 130 százalékot, Zaj- der László 125 százalékot, id. Pásztor Miklós 120 szá­zalékot ért el szántási és szállítási munkával. A téli gépjavítási terv teljesítésé­ben legjobb munkát végez­tek: Béltecky Mihály és Urbán Ferenc szerelők. A kocsisok közül Menda Já­nos és Szalanics József elv­társak. Hiányosság az állat­tenyésztésben mutatkozik, ezért a gazdaság vezetősé­ge elhatározta, hogy a kö­vetkezőkben erre nagyobb gondot fordít. A levelek témáján nem kell sokat törni a fejét. Egy- , szerűen, — mint ahogy mondja — a gondolatait, mindennapi problémáit, örömeit megosztja a szer- j kesztőséggel és azon túl a. megye sok ezer dolgozóján val. Nézzünk csak néhány' példát: Július 9-én arról ír. hogy ;,; keresztfia vasipari tanuló szeretne lenni, ehhez kéri a szerkesztőség segítségét: s 16-i levelében köszöni a se­gítséget és arról értesít bennünket, hogy a tsz. 80 mázsa rozsot adott be: Augusztus 3-án írott leve­lében ismét a tsz-ben folyó munkáról tájékoztatja a megye olvasóit. 29-én ismét több dologban kéri a szer­kesztőség közbenjárását. A villanydaráló áthelyezésé­hez, s egy Budapestre távo­zott ember címének a fel­kutatásához, aki egy hízó árával megkárosította a tsz-t. Szeptember 24-i leve­lével nagy örömet szerzett: Arról írt. hogy a tsz. augusz­tus óta 18 taggal erősödött- Beszámolt még a vetésterv teljesítéséről és arról, hogy a tsz. hat tagja kezdett ház­építéshez, novemberre be is fejezik azt. Kéri még, hogy. ICrancz Béla iskolai bizo­nyítványa ügyében intéz-, kedjünk az MTH-nál. Egy hét múlva, szeptem­ber 30-án büszkén újságol­ja, hogy termelőszövetkeze- - tűk. a Rákosi TSZ tagsága kivétel nélkül jegyzett bé­kekölcsönt. Október 14-i le­velében arra kér bennün­ket, hogy intézkedjünk Papp Istvánné, tsz-tag szülési sg- - gélyének kiutalásában. Két,,, hét múlva megbírál ben­nünket. hogy késnek az intézkedések, nincs rendben a villanydaráló ügye, és siettessük Pappné szülési segélyét... Ezekből tehát láthatjuk. Orosz Irén mindig olyan té­máról ír, ami sok-sok em­bert foglalkoztat — a kö­zösség ügye. A levelek té­máját jól megválasztja. A közlésre szánt írásai érde­kesek, időszerűek. S köny- nyen út, egyszerűen, ahogy beszél á hétköznapi életben, nem törekszik mesterkélt­ségre. A mindennapi életet adja vissza, a maga valósá­gában. ' Levelei a termelő-, szövetkezet, a falu embe­reiről, mindennapi életük örömeiről, gondjairól, mun­kájáról beszélnek. Napról- napra bizalommal fordul­nak hozzá az emberek problémáikkal és lehet-e ennél nagyobb elismerése a falu szószólójának, a párt­sajtó falusi levelezőjének. MISKA JÁNOS. APJA VAGYA TELJESÜLT Az árván maradt Orosz gyerekek élete nem volt irigylésre méltó. Zaklatták őket, nem volt megállásuk. Irén 15 éves korában Pestre ment, a papírgyárban dol­gozott. Keresetével a csalá­dot támogatta. Hét éven át nem látta a szülői házat, s szeretteit. Nem térhetett vissza, hiszen a falu vezetői ellenségesen figyelték. 1945 októberében jöhetett csak haza, Nyírlugosra. Az­óta édesanyjával együtt' tagja a pártnak. — Megboldogult apám­nak az volt a vágya, hegy minket boldognak lásson. — mondja csendesen. — Szebb, könnyebb lett az életünk ... Saját munkájáról nem szívesen beszél. Mások, a tsz. tagjai mondták el róla, mennyit dolgozik. A tsz. megalakításában nagy szerepe volt. Az 1953- as évben, amikor sok em­ber hite megingott a terme­lőszövetkezetben, ő kitar­tott. Alig maradt 14 család a Rákosi TSZ-ben, de ma már 80-nál is többen van­nak. Nagy része van ebben Irénnek is. A múlt év augusztusában 17 család lé­pett be az ő szava után a termelőszövetkezetbe. Fá­radhatatlan agitátora a szö­vetkezetnek. Megalakította a tsz. DISZ-szervezelét, melynek azóta is titkára. Most egy kuitúrcsoport lét­rehozásán fáradozik. E ízel sok fiatalt megnyer a tsz. számára. HOGYAN LETT LEVELEZŐ? — Hogyan lettem leve­lező? —- ismétli a kérdést­— Azzal kezdem, hogy 1953- ban nagy bajban volt a Rákosi TSZ. Valósággal görbe szemmel néztek ránk, •jt £W

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents