Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-22 / 19. szám
1956 január 21, szombat NÉPLAP A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1955. évi népgazdasági terv teljesítéséről CFolytatás az 1, oldalról.) Gépgyár új nemesacélműve. A műszaki színvonalat emelte néhány új eljárás bevezetése, illetve elterjesztése is, többek között a hengerperselyek felületi keménységét növel 5 nagy- frekvenciás edzés, a precíziós öntés szélesebb körben való elterjesztése, új típusú gördülő csapágyak gyár-’ tása. A vegyipar 1955. évi termelési tervét túlteljesítette és többet termelt, mint 1954-ben. A gyógyszeripar 29.1 százalékkal, a szerves vegyipar 19.1 százalékkal, a szervetlen vegyipar 7 százalékkal, a kőolaj feldolgozó ipar 6.6 százalékkal termelt többet, mint az előző évben. Elmaradt a vegyipar a mülrágyatermelési tervtől. A borsodi vegyikombinát és a péti nitrogénművek új műtrágyagyára ugyanis az előírt határidőnél későbben toezdte meg az üzemszerű termelést. Az építőanyagipar éves termelési tervét túlteljesítette és 16.5 százalékkal többet termelt mint 1954- ben. 1955-ben 1.2 millió tonna cementet termeltek, 24.1 százalékkal többet, mint 1954-ben és 5.4 százalékkal többet, mint ameny- rfyit az éves terv előírt. A téglatermelés 1.2 milliárd darab volt, 5.3 százalékkal több, mint az 1954. évi. Jelentősen emelkedett az üvegtermelés is. 1955-ben üzembehelyezték a tokodi üveggyár új csőhúzóberendezését és a salgótarjáni üveggyár IV. számú hutacsarnokát. A könnyűipar éves termelési tervét túlteljesítette és a cikkek legnagyobb részénél a termelés meghaladta az 1954. évit, 1955-ben a könnyűipar többek között 237 millió négyzetméter pamutszövetet, 26 millió négyzetméter gyapjú- szövetet, 20 millió négyzetméter selyemszövetet, 12.3 millió pár bőrcipőt gyártott. A pamutszövetter- melés 4.4 százalékkal, a gyapjúszövettermelés 20.2 százalékkal, a selyemszövet- temelés 22.7 százalékkal, a bőrcipőtermelés 15.7 százalékkal volt több, mint 1954- ben. Jelentősen bővült az év folyamán a cikkek választéka. 1955-ben megkezdte a könnyűipar a fehérített szulfitcellulóze üzemszerű gyártását. Fokozták a krepptalpú cipők termelését és a talpbőrök tartósságát növelő kombinált cser- zésű talpbőrök gyártását. Az élelmiszeripar termelése 1955-ben 1954-hez képest 6.7 százalékkal növekedett. Számos élelmiszer- ipari termékből — többek között kenyérből, péksüteményből, kolbász- és szalonnafélékből, szalámiból, különféle gyümölcskonzer- vekből, sörből — lényegesen többet termeltek mint 1954-ben. Az év folyamán több élelmiszeripari üzemet helyeztek üzembe, illetőleg bővítettek. Az építőipar 1955. évi termelési tervét — a tervezettnél kevesebb munkással — teljesítette. Az előzetes számítások szerint az állami építőipar tervtel- jesítése 104 százalék, a szövetkezeti építőipar tervtel- jesítése 105 százalék. Az egyes minisztériumokhoz tartozó építőipari vállalatok tervteljesítése —a2 előzetes adatok szerint — a következő volt: Építésügyi minisztérium 106.3“, Közlekedés- és postaügyi minisztérium 107.8% Város és községgazdálkodási minisztérium 101.1% Az építőipar 1955-ben nagyszámú ipari-, köz- és egyéb épületet fejezett be és adott át rendeltetésének, de kevesebbet, mint ameny- nyit a szerződések szerint be kellett volna fejezni. Az építőipari szövetkezetek 1955-ben sem elégítették ki kellő mértékben a lakosság szükségleteit. Nezőgazd aság A mezőgazdaság az elmúlt évben a párt és kormány határozatainak megfelelően jelentős támogatást kapott — 1955-ben az előzetes számítások szerint a mezőgazdasági beruházások összege — állami erőből mintegy 2,4 milliárd forintot tett ki. A termelőszövetkezetek 15 százalékkal több hosszú- és középlejáratú hitelt és csak. nem háromszor annyi visz- sza nem térítendő állami támogatást kaptak, mint az előző évben. 1955-ben az előző éveknél nagyobb ütemű volt a mező- gazdaság , gépesítése. Az év folyamán a mezőgazdaság közel hatezerötszáz traktort, ebből , 2500 univerzáltrak- tort, közel 400 aratócséplőt 1100 cséplőgépet, 600 kévekötő-aratógépet és számos más mezőgazdasági gépet kapott. Az öntözött terület 20.000 katasztrális holddal növekedett. Jelentősen segítették a mezőgazdaság fejlődését a mezőgazdaságba irányított szakemberek. A Magyar Dolgozók pártja Központi Vezetőségének 1955 júniusi határozata után közel ezer- kettőszáz pártmunkás és szakember ment a városok, ból falura, a falusi politikai és gazdasági munka megjavításéra; közülük több mint 400 a termelőszövetkezetekben dolgozik. A mezőgazdaság szocialista szektora 1955-ben gaz. daságilag és szervezetileg tovább erősödött. 1955. év folyamán csaknem hatvanezer családdal, mintegy 350.000 katasztális hold területtel gyarapodtak a termelőszövetkezetek. Az év végén a mezőgazdaság szocialista szektorának szántóterülete az ország szántóterületének több mint egyhar- madát tette ki. A mezőgazdaság 1955. évi termelési eredményei általában kedvezőek voltak. A legtöbb szántóföldi növény 1955. évi terméseredménye felülmúlta az előző öt év átlagát. 1955-ben 26,8 millió mázsa kenyérgabonát, 7.9 millió mázsa árpát, az előzetes számítások szerint 29,2 millió mázsa kukoricát, 20,8 millió mázsa burgonyát, 22,2 millió mázsa cukorrépát takarítottak be. A rizsre rendkívül kedvezőtlen időjárás és egyéb okok folytán lényegesen kevesebb volt a rizstermés, mint a korábbi években. A csapadékos időjárás következtében a gabonafélék és a kukorica nedvességtartalma a szokásos volt. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek 1955. évi termésátlaga — a gépi talajművelés és a jobb növényápolás eredményeként a legtöbb növénynél jelentősen meghaladta az egyéni gazdaságok termésátlagát: többek között a kenyérgabonából az állami gazdaságok közel 40 százalékkal, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 20—25 százalékkal, árpából az állami gazdaságok 20 százalékkal., a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 10 százalékkal értek el magasabb termésátlagot, mint az egyéni gazdaságok. A kapásnövények közül különösen a burgonya és a cukorrépa termésátlagai voltak kedvezőek. Az 1955. évi szőlő- és bortermés lényegesen több volt, mint a korábbi években, a csapadékos időjárás következtében azonban a minőség gyengébb volt, 1955-ban szinte valamennyi gyümölcsfajta termése meghaladta az előző évek színvonalát. A kapásokat későn takarították be s ez késleltette az 1955. évi őszi munkálatokat. Az állattenyésztés színvonala 1955. é\^>en emelkedett. A sertésállomány gyors ütemben nőtt és 1955 októberében meghaladta a nyolc millió darabot. A jó kukorica termés lehetővé tette a sertéshízlalás fokozását. A termelőszövetkezetek 1955- ben harminc százalékkal több -sertést állítottak hízóba mint 1954-ben, de a jó takarmánytermés lehetőségeit még nem használták ki megfelelően. Fejlődött a szarvasmarha- tenyésztés is. A szarvasmarhaállomány és ezen belül a tehénállomány növekedett. Az egy tehénre jutó tejhozam különösen a mezőgazdaság szocialista szektorában emelkedett. Az állami gazdaságok közel tizenhárom millió literrel több tejet termeltek és adtak köz- fogyasztásra, mint az előző évben. A juhállomány az előzetes számítás szerint 1955-ben több mint 200.000 darabbal nőtt. Az 1955. évi baromfiállomány nagyobb volt, mint az előző években és nagyobb a felszabadulás előtti évek átlagánál. Baromfiból — a mezőgazdasági lakosság nagyobb fogyasztása mellett 441 vagonnal több volt a begyűjtés, mint 1954-ben. A gépállomások 1955-ben nyolc millió normálhold traktormunkát végeztek, 1,3 millióval többet, mint az előző évben. A szántás-vetési munkák mellett nagyobb segítséget adtak a növényápolási és betakarítási munkákban: közel ötven százalékkal több gépi kapálást, négyszer annyi gépi kaszálást végeztek és 22 százalékkal nagyobb területen takarították be a gabonaféléket, mint 1954-ben. A tervezett traktormunka mennyiségét azonban a gépállomások csak 98,6 százalékra teljesítették, a traktorokat kevésbé használták ki, mint 1954-ben. Az állami erdőgazdaságok többet erdősítettek és fásítottak, mint az előző években. Az év folyamán erdősített terület több mint háromszorosa az évi vágásterületnek. A mezőgazdasági termények begyűjtése általában eredményesebb volt az előző évinél, a legtöbb cikkből a begyűjtési tervet túlteljesítették és a begyűjtött meny- nyiség — a zab, a napraforgómag és a nyersrizs kivételével — meghaladta az 1954. évit. Az 1955. évi begyűjtési tervet kenyérgabonából 6,3 százalékkal, árpából 8,7 százalékkal, zabból 9,6 százalékkal túlteljesítették. A begyűjtött kukorica meny- nyisége a múlt évinél lényegesen több, a tervezettnél valamivel kevesebb volt. —■ A borbegyűjtés tervét 33 százalékkal teljesítették túl. Az 1955. évben valameny- nyj fontosabb vágóállatból és állati termékből többet gyűjtöttek be, mint 1954- ben. Az éves begyűjtési tervet vágósertésből 9;5 százalékkal, tejből 8,9 százalékkal túlteljesítették: vágóborjúból, baromfiból és tojásból kevesebb volt a begyűjtés, mint amennyit a terv előirt. Közlekedés — hírközlés A közlekedés 1955. évi áru- és szeméiyszálllítási tervét túlteljesítette. Vasúton 7 százalékkal, tehergépkocsin 6 százalékkal több árut szállítottak, mint 1954-ben. 1955-ben a vasút és villamosok utasforgalma az előző évhez viszonyítva lényegesen nem változott, városi autóbuszon 11 százalékkal, távolsági autóbuszon 20 százalékkal, hajón 19 százalékkal utaztak többen, mint 1954-ben. 1955-ben tovább fejlődött a közlekedés, többek között 35 új mozdonyt 285 új vasúti teherkocsit, 1600 új tehergépkocsit, 262 új távolsági autóbuszt, egy Duna- tengerjáró hajót állítottak forgalomba. Az év folyamán a Budapest—Szolnoki vasútvonalon újabb 40 kilométeres, a Budapest—Hatvani vonalon 14 kilométeres önműködő térközbiztosító berendezést létesítettek. Négy vasútállomást korszerű, vágányfoglaltságot is jelző biztosító berendezéssel láttak el. Megnyitották a forgalom számára az újpesti összekötő vasúti hidat és több új közúti hidat is. A távolsági autóbuszhálózat közel 1200 kilométerrel nőtt, 225 községet és települést kapcsoltak be a rendszeres autóbuszforgalomba. A vasúti pályafenntartás és a gördülőállomány felújítása és karbantartása jelentősen — de nem az előírt mértékben — javult. A posta forgalma az elmúlt évhez képest általában emelkedett. A távbeszélőszolgálat korszerűsítésére két új automata, több új félautomata központot helyeztek üzembe, Budapesten több központ állomás- befogadóképességét növelték. r Áruforgalom A kiskereskedelem 1955. évi forgalma mintegy 5 százalékkal volt nagyobb, mint az 1954 évi. 1955-ben a lakosság élelmiszerekből mintegy 5 százalékkal többet vásárolt, mint az előző évben. Kenyérből 11 százalékkal, lisztből 16 százalékkal, tőkehúsból 7 százalékkal, hentesárukból 13 százalékkal, tej- és tejtermékekből 4 százalékkal, cukorból 7 százalékkal, csokoládéfélékből és nougatárukból 6 százalékkal, sörből 18 százalékkal, égetett szeszesitalokból 9 százalékkal, cigarettából 7 százalékkal adtak el többet, mint 1954-ben. A megnövekedett forgalom ellenére a húsellátás az év első három negyed évében nem mindig volt kielégítő. Az év utolsó hónapjaiban a húsellátás megjavult. Az élelmiszerek piaci felhozatala (megfigyelt városok piacain) némileg meghaladta az előző évit és a cikkek ára együttesen mintegy 4 százalékkal csökkent. Ezen belül a gyümölcsfélék ára mintegy 31 százalékkal, a szárazhűvelyeseké 10 százalékkal csökkent, a zöldségfélék ára átlagosan 4 százalékkal és a burgonyáé mintegy 22 százalékkal magasabb volt, mint 1954-ben. 1955-ben iparcikkekből szintén mintegy 5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi eladás. Tűzhelyből 102.000 darabbal, kerékpárból 25.090 darabbal vásároltak többet, edényáruból 91 millió forinttal, bútorból 215 miilói forinttal, építőanyagból 300 millió forinttal volt több az eladási forgalom. mint 1954-ben. A ruházati cikkek eladása valamivel kevesebb volt az előző évinél. Az év föl”-mán jelentősen bővült az iparcikkek — többek között a háztartási gépek és eszközök, edényáruk — választéka. Egyes cikkekből a keresletet nem teljes mértékben tudták kielégíteni (kerékpár, egyes építőanyagok. bútor, egyes jó minőségű szövetek stb.). 1955-ben mintegy 50® bolttal és vendéglátóipart üzemmel növelték az állami és szövetkezeti kiskereskedelem hálózatát. Falun sok, szövetkezeti boltot szakosítottak. Növekedett az idegenforgalom és valamelyest me növekedett a szállodák' befogadóképessége is. A külkereskedelmi forgalom 1955-ben 10 százalékkal meghaladta az 1954 évit és számos olyan országra; terjedt ki, amelyekkel az előző években Magyar- országnak nem volt kereskedelmi kapcsolata. A külkereskedelmi forgalom aktív egyenleggel zárult, ennek mértéke azonban kisebb volt a tervben előírtnál. A lakosság számának, foglalkoztatottságának és jövedelmének alakulása, szociális és kulturális eredmények 1955-ben a népmo. gnlom továbbra is kedvezően alakult. Az élveszületések száma az elmúlt öt év átlagát 5 százalékkal maghaladta. A halálozások száma nyolc százalékkal volt kevesebb, mint 1954-ben. Ezer lakosra 10 haláleset jutott. Kevesebb, mint eddig bármikor Magyarországon. A lakosság száma 1955-ben 112.000-rel gyarapodott és az év végén meghaladta a 9.860.000 főt. A munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére, valamint a munkás és az alkalmazott népessége (keresők és eltartottak) egy főre jutó jövedelme meghaladta az 1954- évi színvonalat. A lakásépítkezésekre, az egészségügyi, kulturális jóléti és kommunális létesítményekre fordított összeg 1955-ben mintegy 2,2 milliárd forintot tett ki. 1955-ben összesen közel 30.000 lakás felépítését fejezték be. Állami erőből többek között Budapesten négyezerötvenkettő, szocialista városaink közül Kazincbarcikán 386, Sztálin- városban 349, Komlón 276 lakás épült. Jelentősen emelkedett a magán lakás- építkezések száma. Az 1955. évben nagymértékben emelkedett a kommunális szolgáltatások színvonala is. Jelentősebben fejlesztették“' Budapest, Kecskemét és Miskolc vízellátását. Javult a falusi lakosság vízellátása is. 1955-ben tovább javult a lakosság egészségügyi ellátása. A kórházi ágyak száma az év folyamán 2900-zal emelkedett. Jelentősen növekedett a csecsemő-gyermekgyógyászati osztályok ágyszáma. Negyvenöt ágyas kórház nyílt meg Tétén, száz új körzeti orvosi állást töltöttek be, de 1955 év végén 124 körzeti orvosi állás még betöltetlen volt. A szakorvosi rendelőintézeti órák száma az év folyamán 9 százalékkal emelkedett. Ez az emelkedés nem volt elegendő a szak- rendelések zsufoltságánali lényeges csökkentéséhez. A bölcsődei férőhelyek száma 1935. év végén 2700-zal. 12 százalékkal volt magasabb, mint 1954-ben. 1955-ben tovább bővült az oktatási és a népművelési intézmények hálózata; 27 óvodát és napközi otthont, ezerhatszáz férőhely- ivei, száznegyvennégy általános iskolát 338 tanteremmel, kilenc középiskolát 45 tanteremmel, több kultúr- otthont. kultúrházat adtak át rendeltetésének. | Az 1953—56. tanéve, j 1,226.000-en iratkoztak be az általános iskolába, 19.000-rel többen, mint az előző tanév elején. A középiskolákban 154.700-an ta- numaK. Az egyetemi ok tatásban 43.800-an vesznek részt. Az elmúlt tanévben általános iskolát végzettek fele, a középiskolát végzettek mintegy egyötöde tanul tovább. 1955-ben 17.500 művet adtak ki 45 millió példányban, a könyvek példány- száma az 1954. évhez képest 15 százalékkal emelkedett. Az elmúlt évben közel 6.6 millió látogató előtt 11.700 színházi és operaelőadást tartottak, 18 százalékkal többet, mint 1954-ben. A rádióelőfizetők száma az év végén 1,430.000 volt, 13 százalékkal több, mint 1954-ben. Beruházások Az 1955. évben mintegy nyolc százalékkal több volt; a beruházásokra fordított' összeg, mint amennyit a terv előírt, 1955-ben fokozottabb gondot fordítottak a népgazdaság állóalapjainak megóvására. Az elmúlt évben a vállalatok mintegy 17 százalékkal több felújítást hajtottak végre, mint 1954-ben. A lakóházak tatarozására és karbantartására mintegy 500 millió forintot fordítottak. A beruházások szerkezete az előző évhez képest nem változott lényegesen. A könnyű- és élelmszer- ipari, a mezőgazdasági és a közlekedési beruházások arányánál! kisebb mértékű növekedése mellett némileg csökkent a nehézipari és az építőipari beruházások részesedése az összes beruházásból. 1955-ben több fontosabb, előző években leállított beruházás munkálatait tovább folytatták. Többek között újra megindult Sztá- linvárosban a kokszoló, az ércelőkészítö és a tömörítő, a rudabányai vasércdúsító, valamint a Klement Gott- wald villamossági gyár nagycsarnokának építése. A második ötéves terv sikeres előkészítése érdekében 1955. év folyamán megkezdték, illetőleg meggyorsították számos létesítmény— elsősorban a hazai műanyaggyártást megalapozó tiszavidéki vegyikombinát, a tiszapalkonyai erőmű, a sztálinvárosi szalma- cellulóze gyártervezési es kivitelezési munkálatait. ■ Budapest, 1936. január 22, Központi Stalisriikai Hivatal. s
