Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-03 / 2. szám
1956 január 3, kedd NÉPLAP íí Párt• és kormányküldöttség utazott Berlinbe Wilhelm Pieck elvtárs nyolcvanadik születésnapja alkalmából A népek feltartóztathatatlanul törekszenek arra, hogy békében és barátságban éljenek Bulganyin elvfárs válaszai egy jugoszláv lap igazgatójának kérdéseire A Wilhelm Pieck elvtárs nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezendő ünnepségre vasárnap este magyar párt- és kormányküldöttség utazott Berlinbe; A küldöttség vezetője Kovács István, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára: tagjai: Apró Antal, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kristóf István, az MDP Központi Re-; víaiós Bizottságának einö-! ke, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja és Nógrádi Sándor vezérezredes, a honvédelmi ir.iniszrer első helyettese, az MDP: Központi Vezetőségének tagjai; továbbá Safrankó Emánuel, a Magyar Nép-j köztársaság berlini rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki Berlinben csatlakozik a küldöttséghez. hogy fejlessze a jó kapcsolatokat minden más országgal, a megoldatlan nemzetközi problémák rendezésére törekedett. Tudjuk azonban, hogy még mindig nem történt lényeges lépés az egyik legfontosabb nemzetközi problémának — a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentésének, az atom- és hidrogénfegyver eltiltásának, az e kérdésekben hozandó döntések megvalósítása felett őrködő hatékony nemzetközi együttműködés megteremtésének — megoldásában. Sajnos, a nyugati hatalmak megváltoztatták az e kérdésben 1955 májusig elfoglalt álláspontjukat, és még saját javaslataiktól is elállottak. Mint a genfi külügyminiszteri értekezlet megmutatta, tulajdonképpen a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentésének, valamint az atom- és hidrogér.- fegyver eltiltásának eszméjét is megtagadják. E hatalmak politikája arra vezetett, hogy mindeddig megoldatlanul maradt az európai biztonság biztosításának problémája és a német kérdés, pedig ezeket a hatalmak értekezletein több ízben tárgyalták. Nem lehet elhallgatni azt ti tényt, hogy bizonyos nyugati körölc, amelyeknek nincs ínyük\ e a „genfi szellem", megpróbálják az események menetét a korábbi „hidegháborús“ irányba fordítani. Ezek a körök még inkább fokozzák a fegyverkezési hajszát, növelik a katonai előkészületeket szolgáló kiadásokat. Igv például a NATO tanácsa nemrégiben amellett foglalt állást, hogy a NATO hadseregeit szereljék fel nukleáris fegyverekkel, gyorsítsák meg a nyugatnémetországi újrafelfegy- verzést, fokozzák a lcözel- és közép-keleti háborús előkészületeket, egyharmadá- val növeljék a NATO nyugat-európai légierőit. Ezek a körök a „védelmi“ előkészületek hamis ürügyével próbálják folytatni, a korábbi „erőpolitikát“. Ez a politika azonban, amely a katonai kiadások súlvos terhét rakja a népek vállára és fokozza az új háború veszélyét, már hitelét vesztette. A népek nem nyugodhatnak bele a fegyverWILHELM PIECK születésnapjára Irta: Hermann Henselmann professzor, nemzeti díjas építész KÉRDÉS: Hogyan értékeli az elmúlt diplomáciai évet és annak a feszültség enyhítése, valamint a nemzetközi együttműködés fejlesztése terén elért eredményeit? VÁLASZ: Az elmúlt évben a békeszeretö erők akciói következtében komoly pozitív eredmények születtek a nemzetközi feszültség enyhítésében s az államok közti kölcsönös megértést és a béke fenntartását, valamint megszilárdítását j szolgáló együttműködés fejlesztésében. Meg kell említeni ezzel, , kapcsolatban azt a béke j i ügye szempontjából oly fontos tényt, hogy a szovjet—jugoszláv viszony teljesen rendeződött és megszilárdult a szovjet és jugoszláv nép ! Ősi barátsága, amely a közös ellenség —a1 fasisata hódítók — ellen vi-| volt, együttes harcban pecsételődött meg. Szintén meg kell említeni az osztrák kérdés kedvező megoldását, a Szovjet-! unió és a Német Szövetségi; Köztársaság diplomáciai i kapcsolatainak megterem- i lését. A Szovjetunió, a. Kínai \ Népköztársaság, Lengyelor- j szag, Csehszlovákia, Jugoszlávia és a szocialista fej-! j lődés útjára lépett más or- \ szagok testvéri barátságá-j |?ia7c és együttműködésénekj j további szilárdulásh, vala-\ mint a Szovjetunió India-: i hoz, Burmához, Áfganisz- j Iónhoz és más országokhoz \ \ f űződő kapcsolatainak ki- j ' terjesztése és baráti visso- j ; nyának fejlesztése a nem-' I zetközi feszültség további j i enyhítésének és a nemzet.-] I közi együttműködés fejlő-: 1 dérének hatalmas tényezője, j ! Külön kell megemlíteni a! négy hatalom — Anglia,\ Franciaország, az Egyesültj Államok és a Szovjetunió■ — kormányfőinek genfi ér-1 lekezletét, ezt a történelmi} jelentőségű eseményt, ame-j lyet a népek úgy őriznek j meg emlékezetükben, mim a nemzetközi kapcsolatok, fejlesztésének fontos határkövét a béke szilárdítása útján. Fontos tényezője J volt a] l békének az ázsiai és afrikai 'országok bandungi értekez- | lete is, ahol két világrész J népeinek hatalmas hangja | szólalt meg az új háború ! előkészületei, a gyarmatiI i rendszer ellen, valamennyi; j nép barátsága és együttmű-1 1 ködése mellett. Széleskörű elismerésre ta-j I láltak ebben az évben az j | államok közti egyenjogú1 íviszony ismert elvei: a te-: ! rületi épség és a szuveréni- ; tás kölcsönös tiszteletben j j tartása, a meg nem tárna-! J elás, a más országok be1- í i ügyeibe való be nem avat- J i kozás. az egyenlőség és a j kölcsönös előny, a békés; egymás mellett élés. j Ezek az elvek egyre ! több állam — köztük Jugoszlávia, a Kínai Népköztársaság, India, a Szovjetunió, Burma, Afganisztán — külpolitikájának alapjául szolgálnak. Mindez annak jele, hogy i a népek rendületlenül igyeEgy új, magas ház tetőkertjében álltunk, a Stalinalleen: a ház építői, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke Otto Grotewohl és a Köztársaság elnöke, Wilhelm Pieck, A párt első embere, aki a Marxtól és Engelstől Ernst Thälmannig terjedő büszke sor folytatója, elnézett Berlin fölött, a mi Berlinünk fölött. Borzalmas sebek borítják még a német főváros testét, amelyeket az' imperializmus ütött rajta. Még nincsenek eltörölve a nyomok, amelyeket zsákmányra éhes spekulánsok rajzoltak e szép város arcára. A bér- kaszárnyák, gáztartályok, gyárkémények tervszerűtlen összevisszasága tönkretette a város képét. Most azonban Wilhelm Pieck nézi a várost és elvtársaival még egyszer felülvizsgálja azokat a határozatokat, amelyeknek célja egy új, szebb Berlin, egy szocialista város felépítése. Ez volt az a pillanat, amikor bennem, az építészben, aki több mint két évtizede harcolok a német építőművészet megújításáért, megerősödött a meggyőződés, hogy ez a megújulás a munkásosztálynak és Wilhelm Pieck vezette pártjának kezében van. A burzsoázia örökre elvesztette jogát hazánk nagy műemlékeihez. Felemelte a kardot, pusztított és kettéhasította hazánkat. Veszélybe döntötte legértéSzavazás FrancisorszéQban kezesi hajszába, a súlyos adóteherbe és az élet drágulásába, az atomháborús veszélybe. Hangjukra fel kell fi- gyelniök az ,.erőpolitika“ nyugati hagyományos bajnokainak is, hiszen ez a politika nem segítheti cin a nemzetközi kérdések kedvező megoldását, sőt ellenkezőleg, megnehezíti rendezésüket, fokozza a nemzetközi feszültséget és az államok közti bizalmatlanságot. KÉRDÉS: Véleménye szerint milyenek a béke további szilárdításának és a fennálló nemzetközi problémák megoldásának esélyei? VÁLASZ: A népek feltartóztathatatlanul törekszenek arra, hogy békében és barátságban éljenek. Ez a törekvés biztos záloga annak, hogy az új, 1956-os esztendő a nemzetközi feszültség további enyhülésének és a béke szilárdulásának éve lesz. Ezért kell félredobni és elfeledni az „erőpolitikát“;, Az egyes kérdések megöl-' dásában egyes értekezlete-' ken mutatkozó időleges ne-, kézségek nem gyengíthetik, és nem szabad hogy gyengítsék a népek eltökéltségéi , hogy harcoljanak az új háború veszélye ellen, a nemzetközi feszültség enyhüléséért. Élek az alkalommal, hogy, végezetül kifejezzem a testvéri barátság érzéseit, ame. lycket a szovjet emberek' Jugoszlávia népei iránt mindig tápláltak és táplálnak és a reánk köszöntő új esztendő alkalmából tiszta szívből további sikereket kívánok a jugoszláv népnek a szocialista építésben. Sztanka Veszelinova, a Nedelne Informativne No- vine című jugoszláv lap igazgatója levelet intézett N. A. Bulganyinhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökéhez. Levelében a jugoszláv közvéleményt érdeklő és a mai nemzetközi helyzetet érintő kérdésekre kér választ. Alább közöljük N. A. hulganyinnak Sz. Veszeli- nova, a jugoszláv lap igazgatója kérdéseire adott válaszát: keznek megszabadulni az új J háború veszélyétől, végett vetni a fegyverkezési haj-! szának, örökre megszüntet-! ni a gyarmati rendszert,; arra törekszenek, hogy az államok közti kapcsolatok-' ban az államok belső rendszerétől függetlenül szilárdítsák a rendezetlen nemzetközi kérdések megoldásában megnyilvánuló békés együttműködési szellemet. Az elmúlt év pozitív eredményei közé tartozik, hogy felvették az I Egyesült Nemzetek Szer- ] vezetébe a 16 államot: Albániát, Jordániát, Írországot, Portugáliát, Magyarországot, Olasz- ! országot, Ausztriát, Romániát, Bulgáriát,, Finn- 1 országot. Ceylont, Nepált, Líbiát, Kambodzsát. Laoszt, Spanyol- országot. Ez az államok j közti békés együttmű- \ 1 ködés politikájának komoly győzelme és a hidegháború“ politikájának veresége. • Ismeretes, hogy a Bizlonsá! gi Tanács és a közgyűlés j ja Szovjetunió kezdeménye-: 1 zésére hozta ezt - a fontos határozatot. A béke szilárdítását és a. népek együttműködéséi, íszolgáló fontos hozzájáru- í Ids a parlamenti kiildöttsé- | nek cseréje a Szovjetunió - és több ország között, továbbá az államférfiak köl. i csönös látogatásai, köztük i c szovjet államférfiaknak Indiában, Burmában és i Afganisztánban nemrég tett j í látogatása. A Szovjetunió i és ezen országok államiéi'-, ; fiainak találkozása még in- I kább megszilárdította a! I köztük és a Szovjetunió (közti baráti kapcsolatok! i fejlesztésének alapját. Ez | hatalmas jelentőségű a ; nemzetközi együttműködés j (fejlesztése szempontjától, j Mindennek elő kell segíte-'. ; nie a nemzetközi politikai gazdasági és kulturális kap- I csőlátók további gyarapo- ' dósát és fejlődését. A Szovjetunió minden • tőle telhetőt elköveteti, ; Hétfőn reggel nyolc óra- I kor kezdődött a szavazás F ranciaországban. A nap i folyamán csaknem 27 rr.il- ! iió szavazásra jogosult 544 ; képviselőt választ az anya- ! országban, a tengerentúli j területeket is beleértve pedig összesen 589 képviselőt ‘ választanak. Algériában — mint ismeretes — most nem j tartanak választásokat. k-esebb műemlékeinket és sokat közülük romhalmazzá; változtatott. Most a munkásosztály, mint egy gazdag alkotó múlt jogos örököse, védelmébe veszi mindezt. A munkásosztály a művészet lobogóját is felemelte és erős kezében tartja. Wilhelm Pieck nézi a várost, és pillantásában összefonódik a múltra való emlékezés a jövő ' elképzelésével. Felénk fordul, mosolyog, azzal a mosollyal, amelyet mindannyian úgy szeretünk. Lenézek a városra. Béke tölti el a jövőnek ezt a városát, amely fehéren és ragyogóan emelkedik fel a romokból. Világosan ra- j gyognak új Berlinünk há- j zai, a boldog bizalom hir- j nőkéi. Ugyanúgy, mint i Moszkvában, Varsóban és I mindenütt, ahol a munkás- i osztály a szabadság és a j nemzeti függetlenség zász- I Iáját győzelemre vitte. — j Azoknak a forradalmároknak emlékművei lesznek ezek, akik félelem és megalkuvás nélkül szentelték életüket a munkásosztálynak, népünknek s az egész emberiségnek. Az új Berlin évszázadokra szóló emlékműve lesz ezeknek a férfiaknak. Mi, építők szívből kívánjuk Wilhelm Piecknck, az elsőnek közötünk, hogy még saját szemével lássa meg ezt az új várost. Hegediitt András eli t(írs. a Minisztertanács elnökének nyilatkozata a Szakad ISépnek (Folytatás az 1. oldalról.) [ Népűnk egyszer és mindenkorra megszabadult a tőkésektől és földbirtokosoktól, szabadon él; saját cs nem a tőkések és föld- j birtokosok érdekében fejleszti népgazdaságát. A magyar nép nagyra értékeli; szabadságát és országa függetlenségét cs ezért a magyar kormány a leghatározottabban visszautasít minden olyan beavatkozási kísérletet. amely népünk kivívott szabadsága, nemzeti függetlensége és az elért társadalmi vívmányai ellen irányul. Egyes amerikai és más vezető politikusok számára nem rokonszenves a mi rendszerünk, amelyben minden hatalom a dolgozó népé. De őszintén meg kell mondanunk, hogy a mi népünk sem rokonszenvezik azzal a rendszerrel, amelyben — mint az Egyesült Államokban — tőkés] monopóliumok vannak uralmon. Nem rokonszenvezik | az olyan hatalommal, amely a XX. századra oly szégyenletes gyarmati rendszer védőiéként lépett fel., Mégis, a különböző rendszerek békés egymás mellett élése lehetőségének elve, az egymás belügyeibe való he nem avatkozás, és az országok szuverenitása! kölcsönös tiszteletben tartásának figyelembevételével együtt kívánunk működni minden országgal. Továbbra is ez egyik legfontosabb külpolitikai célkitűzésünk. Erőinkhez képest a jövőben is részt veszünk minden olyan nemzetközi akcióban, amelynek célja Európa és az egész világ békéjének és biztonságának megerősítése. Mindent el- ; követünk, hogy elömozdít- i suk a még függőben levő 1 vitás nemzetközi kérdések megoldását, a népek közeledését. az államok közötti együttműködés fejlődését. A magyar kormány az új évben népünk érdekének megfelelően arra törekszik, hogy felhasználva ENSZ- tagságát, s minden más lehetőséget is, növelje szocialista építőmunkánk biztonságát, erősítse a békéért küzdő népek összefogását és szolgálja a békés egymás mellett ólés megvalósítását. Meggyőződésem, hogy az 1956-os cv népi demokráciánk fejlődésében ríj, jelentős sikereknek az éve lesz. Minden feltétele megvan annak, hogy a magyar nép pártunk és a kormány irányításával az új esztendőben még nagyobb eredményeket érjen él a népgazdaság fejlesztésében, a népjólét emelésében, a kultúra és tudomány felvirágoztatásában.
