Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-17 / 296. szám

Szakmai konferenciát tartanak a községi tanácselnököknek és titkároknak I a nyíregyházi járásban Községi végrehajtó bizott­sági elnökeink és titkáraink a szakmai tanulás során a népünk előtt álló legfonto­sabb feladat problémáival ismerkednek meg, ezeket tanulmányozzák. A tanulás tárévá: a falu szocialista átalakításának kérdéséi. A tananyag tehát olyan, amely igen szoros kapcso­latban van a gyakorlati élettel, a ma tennivalóival. Következésképpen az a szakmai konferencia a leg­jobb, amelyik a helyi gya­korlati tennivalók talaján ismerteti meg a hallgatók­kal az elvi útmutatásokat. A nyíregyházi járási ta­nács végrehajtó bizottsága helyeden cselekedett akkor, amikor a szakmai konfe­renciát egy termelőszövet­kezetben tett látogatással, gyakorlati tapasztalatcseré­vel kötötte össze. A konfe­rencia hallgatói a nyírte­leki Szabad Nép Termelő­szövetkezetet látogatták meg és e látogatást köve­tően tartották meg a kon­ferenciát a helybeli községi tanácsú ázánál. A konferenciát Keresztes László, a járási tanács vég­rehajtó bizottságának el­nökhelyettese vezette. A hozzászólások rendre igazolták, hogy helyes volt a szövetkezeti látogatás. SIPOS FERENC, a napkori községi tanács elnöke elmondotta, hogy a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke sze­mélyesen felelős a terme­lőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért, a termelőszö­vetkezetek alapszabály sze­rinti működéséért. Ez töb­bek között azt is jelenti, hogy szakítani kell az író­asztal-munkával, s az el­nököknek szinte minden­napos látogatóknak, tanács­adóknak kell lenniük kinn a termelőszövetkezeti föl­deken, a termelőszövetke­zeti tagok között. Hasonló módon szólalt fel RÁCZ FERENC elvtárs, a kótaji községi ta­nács elnökhelyettese: — Azt javasolom min­den elnök társamnak, hogy vegyenek személyesen részt a termelőszövetkezeti veze­tőségi üléseken és a taggyű­léseken. A gyakorlatból tudom, hogy a legtöbb se­gítséget a helyszíni intéz­kedéssel lehet nyújtani. Itt a nyírteleki termelőszövet­kezetnél örömmel tapasz­taltuk. hogy a helyi tanács vezetői ilyen helyszíni se­gítséget nyújtanak és bi­zonyára nagy részük van abban, hogy ez a szövetke­zet virágzik, erőteljesen fej­lődik. Kótajban több ter­melőszövetkezetünk van, és valamennyit segítjük, tá­mogatjuk, valamennyinél otthon vagyunk. Rácz elvtárs ezekután néhány hibára hívta fel a nyírteleki tanács vezetői­nek figyelmét: — Nagyobb gondot kell fordítsanak a termelőszö­vetkezeti állattenyésztésre. A malacfiaztatón nincsenek feltéve az ablakok, ajtók, hideg az ól, a malacok fáz­nak s ez kihatással van fejlődésükre. Maguk a szö­vetkezeti tagok is panasz­kodtak, hogy a malacsza­porulat gyenge, sok volt az elhullás. Ezért bizony a ta­nácselnök, titkár, a végre­hajtó bizottság minden tagja felelős. FUTKOS ELVTÁRS, a vencsellői tanács végre­hajtó bizottságának elnöke arról beszélt, hogy igen fon­tos a termelőszövetkezetek politikai, gazdasági és szer­vezeti megszilárdítása. Ügy látta, hogy Nyírteleken mindenre gondot fordíta­nak. látta, hogy a tagok is szorgalmasait, hiszen gyümölcsös és más jöve­delmezőbb üzemág hiánya ellenére is jó a zárszám­adás. MOHÁCSI ANDRÁS elvtárs, az orosi községi ta­nács végrehajtó bizottság elnökhelyettese örömmel mondta el, hogy Nyírtele­ken jó tapasztalatokra tett szert. Itt látta, hogy milyen nagy jelentősége van an­nak,, ha a termelőszövetke­zet elnöke tagja a végre­hajtó bizottságnak. Bizony Oroson még a tanácstagok között sincs termelőszövet­kezeti tag és ez nagyon megnehezíti a termelőszö­vetkezeti mozgalom meg­szilárdítását és fejlesztését. Előfordul például az, hogy a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke, aki egyé­nileg gazdálkodó dolgozó paraszt, nem vesz részt olyan ülésen, amelyen a termelőszövetkezeti mozga­lom van napirenden. Most még inkább rájöttem — mondotta Mohácsi elvtárs, hogy milyen nagy jelentő­sege van annak, ha a ter­melőszövetkezet és a ta­nácselnök között szoros kapcsolat van. SZILASI ISTVÁN elvtárs, a nyirpazonyi köz­ségi tanács végrehajtó bi­zottságának titkára arról beszélt, hogy a tanácsok fontos feladata létrehozni és segíteni az előkészítő bi­zottságokat. Hasznos és értékes volt ez a szakmai konferencia. Természetesen, hogy meny­nyire volt gyümölcsöző, azt a gyakorlati élet mu­tatja majd meg, mennyire alkalmazzák a hallottakat otthon az elnökök és tit­károk. Sokat vesztettek azok, akik nem vettek részt ezen a konferencián: Drevák Béla balsai, Bemáth Ist­ván timári, Deák József szabolcsi vb. elnök, Tóth Mihályné nyírszőlősi vb. titkár és Kriston Lajos gá- vai vb.-elnökhelyettes. A konferencián való megjelenés kötelező — nem véletlenül. Akik nem vesz­nek részt a szakmai kon­ferenciákon, azok elsősor­ban saját községük ellen vétenek, mert a kötelező ismeretek hiányában nem tudnak megfelelően vezet­ni, irányítani. S egyetlen egy elnöknek, vagy titkár­nak sincs joga ahhoz, hogy visszaéljen a dolgozók bi­zalmával. Soltész Istvánná, A Nyírteleki Állami Gaz­daság üzemi étkezdéjében meglehetősen kultúrálatlan állapotok vannak: piszko­sak a falak, sáros a padló s hiányosak az evőeszkö­zök Is. Dicséret illeti a szakácsokat, mert jófőztíí ételt adnak a dolgozóknak, azonban a gondnok furcsa módon a tisztasággal, az evőeszközükkel takarékos- kodili. S ilyen környezet­ben a legjobb étel sem esik jóL A községi tanács végre­hajtó bizottsága több ízben felhívta erre az illetékesek figyelmét, azonban nem történt semmi változás. Bár az állami gazdaság nem tartozik a községi tanács végrehajtó bizottságának hatáskörébe, azonban java­soljuk, hogy a végrehajtó bizottság ne hagyjon békét addig az illetékeseknek, amíg meg nem szűnik ez a tűrhetetlen helyzet. * A kemecsei községi ta­nács végrehajtó bizottsága úgy határozott, hogy de­cember 9-re hívja össze a tanácsülést. így értesítet­ték a járási és megyei ta­nács végrehajtó bizottsá­gát. Az ülést a végrehajtó bizottság egy héttel elha­lasztotta, s erről nem érte­sítette a felsőbb szerveket. Ez jog- és fegyelemsértés. * A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1951. évi 16. számú határozata a kővet­kezőképpen szabja meg a községi tanácsülések elő­készítését: „A végrehajtó bizottság a tanácstagok ré­szére írásbeli meghívót kö­teles küldeni, mégpedig olyan időben, hogy azt a tanácstagok legalább 5 nap­pal a tanácsülés előtt meg­kapják.” — A meghívóhoz mellékelni kell a határo­zati javaslatok szövegét. — ügy látszik, hogy a tor- nyospálcai községi tanács- végrehajtó bizottságának vezetői ezt a határozatot nem ismerik, mert a ta­nácsülés előtt egy nappal küldték ki a tanácstagok­nak a meghívót és a hatá­rozati javaslatot egyáltalán, nem küldték meg. Hogy an tudja a tanácstag választói­nak véleményét elmondani a tanácsülésen, mikor egész késve szerez tudomást a tanácsülés idejéről és na­pirendjéről. Községi tanácsaink az iskolákért A megyei tanács végre­hajtó bizottsága december 9-én oktatási ankétot tar­tott járási, községi tanács­elnökök, elnökhelyettesek, állandóbizottsági elnökök, tömegszervezetek és peda­gógusok részvételével. Az ankét célja az volt, hogy községi tanácsaink figyel­mét jobban irányítsuk az iskolai oktató-nevelő mun­ka tartalmi kérdéseire. A vitaindító előadást Orosz Ferenc elvtárs, a megyei tanács oktatási osztályának vezetője tartotta. Előadásában vázolta a megye közoktatásügyének fejlődését, célkitűzéseit, majd kitért a községi ta­nácsok munkájára. Megállapítható, hogy községi takácsaink az utóbbi időben fokozot­tabb figyelemmel for­dulnak az iskolák felé, de ez a javulás inkább csak az iskolákról való anyagi gondoskodásban mutatko­zik meg. A legfőbb hiba az, hogy az anyagi gondosko­dás mellett igen sok helyen hézagosán, nem kielégítő módon foglalkoznak az is­kolákban folyó élettel, az oktató-nevelő munka fon­tos kérdéseivel. Feltétlenül helyes és szükséges, hogy községi tanácsaink vég­rehajtó bizottságai olyan kérdéseket is tűzzenek napirendre megvitatás céljából, mint pl. a tanulók ma­gatartása, fegyelme, az úttörő csapat élete, az iskola és a szülői ház kapcsolata, a hazaszerelet-j re való nevelés, az iskolai gyakorlókertek, a mező­gazdasági szakkörök mun­kája, az úttörők táborozá­sa, hasznos társadalmi munkája stb. Rendszeresen foglalkoz­zanak a 15. sz. tvr. végre­hajtásával, mert az utóbbi időben egyes helyeken emelkedett a tanulók mu­lasztása, aminek egyik oka, hogy tanácsaink nem min­denütt tartják meg ezen a téren a törvényességet és megalkuvó álláspontra he­lyezkednek. Ezután részletesen ismer­tette a mulasztások okait és az ellenük való harc módszerét. Tanácsainknak a tanács­tagok bevonásával jobban kell segíteniük a szülők között végzendő nevelési munkát. Még közelebb kell hoz­ni a szülői házat az is­kolához. össze kell hangolni a gyer­mek érdekében az iskolai és a családi nevelést. En­nek egyik fontos feltétele a pedagógusok megbecsülése. Tanácsainknak többet kell foglalkozniuk a fiatal pe­dagógusokkal. Segíteni keli őket problémáik megoldá­sában, hogy a községet megszeretve, hosszú éve­ken át dolgozzanak azon a helyen. Segítsenek a peda­gógusok társadalmi munka, jának helyes megszervezé­sében is. A beszámoló foglalkozott a gyermekek otthoni tanu­lásának biztosításával, a továbbtanulás kérdéseivel, az állandó bizottság felada­taival és sok kérdésben adott útmutatást a felada­tok végrehajtására. A községpolitikai tervek 42 községben biztosítanak a társadalmi munka mellett megfelelő összeget az isko­la, óvoda szebbé, otthono­sabbá tételére, fejlesztésé­re. Tanácsainknak jobban kell támaszkodni a község dolgozóinak aktivitására, az iskola és az iskolában folyó munka fejlesztése, elősegí­tése érdekében. Az előadást hozzászólások követték. Takács elv társ, a nagy- kállói járási tanács elnöke elmondotta, hogy járásuk­ban az idén még tovább csökkent a tanulók hiány­zása. A járás vezetői ki­szállásaik alkalmával mindenkor érdcklői­i nek a: iskolák mun­kája felől. j részt vesznek az iskolai : ’ endezvényeken és össze- i hangolták az egyes szer- i veknek az oktatást, neve­lést elősegítő munkáját. A ! nagykállói járásban ta- ! nácsüléseken és a végre­hajtó bizottságok ülései­nek napirendjén sokszor szerepel a tanulók nevelése. Ilyen alkalmakkor is igye­keznek elősegíteni az iskola és a családi ház közötti 1 kapcsolat fejlődését. Katona János elvtárs Bi- j riből megemlítette, hogy | míg náluk az 1953—54-es | tanévben 15 nap mulasztás ! esett egy-egy tanulóra, ad- | dig ez év első negyedévé­ben az egy tanulóra eső mulasztási átlag 0,42 nap. A pedagógusok augusz­tus 26—27-én vala­mennyi szülőt megláto­gattak. A hiányzó tanulók szülei­vel a vb-elnök személye­sen foglalkozik. A tanulók lelkesen versenyeznek a hiányzásmentes napokért, | hetekért. Kiépítették az ut- - ca felelősi hálózatot. A szü- j lök segítségével Budapest- í re t esznek kirándulást 10.341- ! ban az iskola tanulói. Dani Endre elvtárs, a baktai járási tanács okta­tási állandó bizottságának elnöke megemlítette, hogy az állandó bizottság tagjai rendszeresen látogatnak iskolát és segítséget adnak ' a községi állandó bizottsá- i gok működéséhez is Vaján a vb. titkár 26 ki- I maradt tanulóból 18—at 1 visszahozott az iskolába. Tanácsiilés Mándokon Érdekes jelenség Mándok községben, hogy a tanács­tagok minden évben megünneplik a tanácsválasztás évfordulóját. Ez történt 10-én délután 4 órakor, amikor a tanácstagok fekete ruhába öltözve elfoglalták helyü­ket a községi tanácsteremben. Amíg az ünnepi tanács­ülés tartott a tanácsteremben, a tanácstag-feleségek szorgalmasan készítették az ünnepi lakomát. A vadász­társulat 32 db. nyállal ajándékozta meg a tanácsot, melyből ízletes nyúlpörköltöt készítettek. Nem hiányzott az ital sem, mert a tanácstagok hozzátartozói egy-két korsó borral is felsétáltak az esti órákban. Hiányossága volt ennek az ünnepi tanácsülésnek, hogy a tanácsülés elnöke igen rövid hozzászólási időt engedélyezett a tanácstagoknak és ő maga is sürgette már a befejezést, hogy a vacsorára készült ennivaló el ne hüljön. A járási tanács vb. nem fukarkodott a segítség nyújtásban, hiszen ezen a tanácsülésen három vezető elvtárs vett részt. Szerintünk helyes, hogy részt vettek az ünnepi va­csorán, de még helyesebb lett volna., ha más községek­ben is részt vettek volna egy-egy tanácsülésen. Hiszen minden községben egv évese k az új jáválasztott tanácsok! Járásunkban megszervezik a községi óllandóbizottsági elnökök részére az ankéto- kat, tapasztalatcserét. Juhász Gyula elvtárs, a tiszalöki járási tanács ok-.' tatási osztályának ve­zetője elmondotta, hogy a tiszaeszlári tanács vb-elno- ke ebben a tanévben már négy osztály szülői értekez­letén vett részt, ennek kö­vetkeztében a szülők sok­kal nagyobb számban jöt­tek el az értekezletre, mint korábban. Szabó Gyula elvtárs, Ajak község vb.-titkára elmon­dotta, hogy a tanácsok munkáját is elősegíti a szü­lők nevelése. Negyedéven« ként t endszeresen foglal­koznak az iskola munkáján vak Toldi Irén elvtársnő, a nagykállói járási tanárs oktatási állandó bizottságá­nak elnöke hangoztatta, hogy a pedagógusok sok segítséget adjanak a szü­lőknek, hogy a családon belül is tisztázva legyen a nevelés ügye. Egységes ál­lásfoglalás kell a k "zségen belül is. Elmondotta, hogy a leg­utóbbi járási tanácsülésen 15 hozzászólástól 7-8 az is­kolákkal foglalkozott. Fodor László elvtárs Bal- sóról elmondotta, hogy köz­ségükben a tanácstarok egyre többet foglalkoznak választókerületükben a csa­ládokkal. Felvetette, hogy a gyermekek versenymozgal­mát mindig értékelni kell.- Legyen meg a legteljesebb együttműködés és bizalom I a tanács és az iskola kö­zött. Agárdi József elvtárs Nyíregyházáról arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermekeket fokozottabban kell nevelni a társadalmi tulajdon megbecsülésére.. Kéri, hogy a helyi sajtó többet foglalkozzon nevelé­si vonatkozású kérdések­kel. Az ankétot Gulyás Emil- né elvtársnő, a megyei ta­nács elnökhelyettese zárta be. Hangsúlyozta, hogy köz­ségi tanácsainknál még nem kielégítő az iskolai munkával való foglalkozás. Tanácsainknak azon kell lenniük, hogy a község egész társadalmát megnyerjék az ifjúság nevelése érdekében; A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága a jövőben fo­kozottabban irányítja a ta­nácsok figyelmét az oktató^ nevelő munkára. 2 a

Next

/
Thumbnails
Contents