Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-17 / 296. szám
ÍW NÉPLAP 1JJ55 december 17, szombat P A I« T ÉPÍTÉS * A taggyűlések jelentősége a szamostatárfalvi Ady Termelőszövetkezet pártszervezeténél As adott ssó és a tett Késő este ért véget a taggyűlés. A sok jegyzet, a cigarettavégek garmada és főként a párttaggyűlés frissen rótt jegyzőkönyve azt tanúsítja, hogy mozgalmas taggyűlés volt a szamostatárfalvi Ady Termelőszövetkezet pártszervezeténél. Hogy miről volt szó tulajdonképpen, azt ki tudná jobban, mint a pártszervezet titkára, Székely József, aki a vezetőség beszámolóját ismertette. Am a párttitkárt most későbbre hagyjuk. Megkérdezünk helyette egy egyszerű párttagot, Bogya Jánost: „Mi a véleménye a pártszervezet taggyűléseiről, a kommunisták kollektív munkájáról?” A pártmunka javulásának jelei vetkezethez. A pártvezetőségi ülésen, amit a. taggyűlés utáni hetekben tartottak, több párttag arról számolt be, hogy biztató jelek és megnyilvánulások érlelődtek a Kommunisták népnevelő munkája után. A csattanó: a zárszámadás, á vásárlások még ezután következnek. Az őszi betakarítás és főleg az almaszállítás végétért. Kapitor József, Fehér Endre, Bogya János, a minőségi felelősök jól működtek. A szövetkezet almáinak javát különleges export céljára vásárolták meg. Alig-alig volt selejtes alma, ami a szállítás, vagy a szedés közben vált azzá. Idős Péterfi Miklós is jól az emlékezetébe véste a taggyűlés határozatát. A két kiváló diszista: Fehér Gyula és Veszprémi Gyula már is úgv dolgozik, mint két tagjelölt. Rövidesen a taggyűlés elé kerül felvételi kérelmük. Ifjú Szeles Endrének is jutott pártfeladat a taggyűlés határozatából: a pártoktatás ellenőrzése. — Szeles elvtárs mindig ellátogat a foglalkozásokra és segít a hallgatók felkészülésében is. Észrevételeiről, javaslatairól pedig minden héten beszámol a pártvezetőségnek. Nem nehéz a kommunisták szaván eligazodni és meggyőződni arról, hogy a szamostatárfalvai pártszervezet taggyűlési határozatának súlya van. Szeles István és Jenei Sándor elvtársaknak — amint már említettük — segíteniük kellett volna a DISZ-nek, hogy végre megalakuljon a községben a kultúrcsoport. A párt- szervezet tagjai tanácsokat és útmutatásokat adtak a két elvtársnak. Ök mégis megfeledkeztek a pártmunkáról és nem tudtak beszámolni a vezetőségnek. Ezért rövidesen felelősségre vonja mindkettőjüket a pártszervezet. A legnagyobb szükség pontosan most van a termelőszövetkezet pártszervezetének kollektív munkájára és a kommunisták felelősségére. Az Ady Termelőszövetkezet busás jövedelme kitűnő érveket ad a pártszervezet kollektívájának. Idős Péterfi Miidós 51, Bogya János 35, Fehér Endre 23 ezer forinton felül kap részesedést. 47 forinttal szoroznak meg minden munkaegységet. A gazdag jövedelem és a pártszervezet kollektív munkája minden bizonnyal rövidesen megindítja az egyéniek hajlandóságát a termelőszövetkezet iránt. Páll Géza. Sok állami gazdaság, gépállomás, termelőszövetkezet és egyénileg gazdálkodó tett munkafelajánlást az őszi munkák gyors és jó minőségű elvégzésére. A legutóbbi nagy verseny szakasz november 7 tiszteletéi-e indult. A betakarításnak, szántás-vetésnek most már a vége felé járunk. — Nézzük például a Barabási Állami Gazdaság hogyan tett eleget adott szavának? A talajelőkészítést és a vetést október 31-re 70 holddal túlteljesítette. A simitózást, az osztóbarázdák eltüntetését, a vetés utáni gyűrűshengerezést a feltételek szerint teljesítette. Ezeknél a munkáknál kitűntek: Géczi József traktoros, Kőrizs Mihály zeto- ros, Penke Gyula, Orosz István, Dudás János és Veres József fogatos. Az őszi mélyszántásból december 5-én 43 kát. hold hiányzott. (A csapadékos időjárás gátolta a munkát.) A betakarítást november 10-ig végrehajtották a cukorrépánál, kukoricánál, takarmányrépánál. A ta- karmánynakvalót betakarították, télire megfelelően bekazalozták. 65 hold szőlő termésének. betakarítását és szüretelését november 18-ig fejezték be. A határidő eltolódását a bortermés minőségének fokozása miatt engedélyezte az Állami Gazdaságok Igazgatósága. Ezeknél a munkáknál kitűnt: Pősze István és Bán Irén munkacsapata, egyénileg: Géczi János, Tári Ida, Tóth István és Csatári István, a szőlőben Székely Sándor munkacsapata, Kovács Imre és Bakó Julianna. A szervestrágyázásnál november 15-ig 25 holddal maradtak el. Oka: a rossz, sáros utakon a szállítás nehézkes volt. A vemhes igáskancákat kímélni kellett. A silózásnál november 15-én 120 mázsával maradtak el. Rövidesen azonban befejezik a munkát és előreláthatólag 2.300 mázsával túlteljesítik a tervet. Ennél a munkánál kitűnt Kovács Bálint munkacsapata és Berzsenyi Ernő zetoros. A megdicsért dolgozók valamennyien 100 százalékon felül teljesítették, vállalásaikat. A gazdaság vezetői es dolgozói tehát adott szavuknak tőlük telhetőleg eleget tettek és ezzel nagymértékben elősegítették a maguk és az ország lakosságának jobb ellátását. Ismét városunkba érkezik a Budapesti Fúvósötös Vasárnap, 18-án este 8 órai kezdettel hangversenyt ad a Budapesti Fúvósötös a József Attila kultúrház- ban. Az országosan ismert és Liszt-díjjal is jutalmazott együttesnek ez a harmadik nyíregyházi fellépése. Jeney Zoltán fuvolaművész, az együttes vezetője mondotta első itteni hangversenyükön: „A mi estjeinken először ■ 60-an szoktak lenni, másodikon már 300-an.” A kezdeti gyenge érdeklődést valószínűleg az okozza, hogy kevesen ismerik a fúvósötös képességeit. A fúvósok éppenúgy muzsikálnak kis együttesben, mint a vonósok (vonósnégyes). Az öt fúvósból álló együttes összetétele a következő: fuvola, klarinét, oboa, fagot (fafúvók) és kürt (rézfúvó). A szimfonikus zenekar legegyénibb, legérdekesebb hangszínű hangszerei csoportosulnak a fúvósötösben. Egy-egy dallamot felváltva hoznak ezek a más-más hangulatot adó hangszerek, tehát nem egy harsogó trombita- kar van itt, ahogy sokan hiszik, hanem az egyetlen réz, a kürt a színpad belseje felé fordulva és többnyire hangfogóval játszik. A téves előzetes elképzelés és a hangverseny valódi élménye közti különbség a magyarázata az első és a második koncert „létszám- külömbségének”. A sok színben való együttes muzsikálás öröme áthatja nemcsak az előadókat, háy-! nem a hallgatókat is. Elő-; zetes képzettség nélküli hallgatók is érezték ezt az örömöt az elmúlt hangver,-; , senyeken, amelyeknek célúja az élménynyújtáson felül az is volt, hogy meg- kedveltesse a fúvóshang-, szereket, amelyeken a jű-: ték aránylag gyorsan elsajátítható. (Kormányzatunk^ segítségével ezeken a hang-, szereken ma már a nyit-' egyházi zeneiskolában is _ tanulhat bárki.) Bach, Mozart klasszikus műver, Mendelssohn szélig-, ' mes Scherzoje mellett cseh' népi dallamokra írt és modern magyar művet hallgathatnak az est részt vevői. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség fennállásának tizedik évfordulója alkalmából számos helyen tartottak asszonyaink gyűléseket. Jól sikerült gyűlés volt Nagykállóban, Nyírbátorban, Balkányban és más helyeken. Az asszonyok mindenütt kérték, hogy áz MNDSZ a jövőben bővebben tájékoztassa a nőket'a nemzetközi n ószövetség tevékenységéről. . Becsüljük meg az üregeket Bogya elvtárs magatartásából látni, hogy még magában hordozza a legutóbbi taggyűlés hangulatát. Megfontoltan ejti ki a szavakat. Véleménye szerint a novemberi taggyűlés fordulatot hozott a pártmunkában. Elmondja, hogy milyen határozatot hoztak a taggyűlésen. — Mindenkinek kijutott a pártmunkából. Minden kommunista tsz-tag személy szerint népnevelő munkát kapott. Az a cél, hogy az a 15—20 család is mielőbb otthont találjon a tsz-ben, amely jelenleg még egyéni gazdálkodást folytat. Frenyó elvtárs csak megerősíti Bogya János szavait. Eiujságolja a „taktikát” amit a taggyűlésen vitattak meg. Mindenkinek van rokona, komája, jó barátja, aki még most is az egyéni parcellákat egyengeti. Megduplázzák a barátságot az egyéniekkel. ■— Még ott a taggyűlésen határozatba foglalták, hogy ki kivel fűzi összébb a rokoni szálakat. Milyen határozatokkal segítette még a taggyűlés á szövetkezet munkáját? Igen nagy gondot 'okozott a tsz-nél az alma válogatása. A pártszervezet segített. A taggyűlésen minden brigádba egy-egy minőségi felelőst osztottak be, aki a saját munkája mellett, ügyelt arra is, hogy a brigád tagjai az előírt minőségnek megfelelően szedjék, válogassák és szállítsák az almát. A párt erősítéséről sem feledkeztek meg a taggyűlésen. Idős Péterfi Miklós, — akinek a brigádjában két kiváló diszista, ifj. Fehér Gyula és ifj. Veszprémi Gyula dolgozik — párt- megbizatásként kapta a két fiatallal való rendszeres foglalkozást. A DISZ-szervezet erőteljesebb támogatását is elhatározták a taggyűlésen. — Jenei Sándort és Szeles Istvánt bízták meg azzal, hogy a DISZ-szel együtt a község fiataljainak részvételével egy közös kultúr- csoportot szervezzen. íme néhány adat a taggyűlés határozatából. Meggyőződésünk, hogy a legutóbbi taggyűlés elérte a célját. 1 taggyűlés határozata után Még két hét sem telt el a taggyűlés óta. Még nem lehet a kommunisták munkáját a termelőszövetkezetbe belépő gazdák számával mérni. De a párt- munka már megmutatja eredményét. A szövetkezetiek és az egyéni gazdák szorosabb barátsága, a közös disznóölések, lakzik, összejövetelek és a megfontolt, komoly beszélgetések közelebb hozzáír a kívülállókat a termelőszöMaga a porta nem any- nyira rendezett. Nem mondhatjuk, hogy modern istállók, fiaztató, betonos magtár díszeleg a telep udvarán; Egyszerű minden, kissé régiek az épületek, de takarosak, rendben vannak. Különösen a nagy gonddal megrakott szalma- és szénaasztagok tűnnek először fel a vendégnek. Sok szérűben kötésig járnak az elszórt szénán. A nyírbogát Rákóczi TSZ szérűjén nem látni ilyesmit. A szalmakazal mögül Idős ember (amint később elmondta 87 éves) bukkan elő, villával, seprővel a hóna alatt. Lassú, kimért léptekkel halad, ahol meglát egy szalmaszálat, lehullott kukoricaszárat, vagy bármi effélét, gondosan felszedegeti, s egy helyre rakja. Füse Péter a „majoros”, ahogy nevezik a többiek. A telepien tesz-vesz, állandóan fabrikál. Az ő keze munkáját dicséri e portán a rend, a tisztaság. Egy kissé morózus embernek látszik, első pillantásra úgy tűnne, nehéz szóra bírni. De hamarosan kiderül, hogy barátságos, társaságot szerető ember. Három év óta tagja e nagy családnak, mely 57 főt számlál. Szívesen beszél, hiszen annyi mondanivalója van. 87 év bizony nagy idő, sok élmény, öröm, keserűség, bizakodás és csalódás rejtőzik benne. Egy keserű sóhaj sokat kifejez, i — A mai fiatalok nem j tudják, mi az élet — mond-j ja fejcsóválva. i Elgondolkozik. — Egy kicsit korán születtem ... — No de kárpótlást kapott valamelyest! — Igen, igen — s megvakarja hátratolt kucsmája alatt hószínű haját csak itt is van egy bökkenő. — Mi az? Nevetni kezd. — Hát az, hogy öreg vagyok. S kényelmetlen olyanokkal együtt lenni, akik most vannak legjobb erőben. — Csak nem éreztetik magával?..; — Nem, nem, dehát mégis. Ügy lenne jó, ha én is ott foroghatnék, ahol a többi. Az lenne bizony jó.., ÉRTÉKES MUNKÁT VÉGEZNEK AZ ÖREGEK Végeredményben azért kerestem fel a Rákóczi TSZ tagjait, mert hallani lehetett egyet, s mást róluk, többek között azt is, hogy nem becsülik meg égy az öregeket, ahogy azt a szocialista társadalom megköveteli. Beszéltek olyasféléket is, hogy néhány öreget ki akarank zárni maguk közül, egynéhány jelentkezőt pedig nem akarnak felvenni kora miatt. Az irodában alig voltak ! '.agy hárman. Az elnök- i helyettes, Petrohány Imre t fiatal tsz-tag és Szatmári f Sándor. Arról beszélgettünk, mit ! I dolgoznak az öregek a tsz-11 ben. — Itt van például Kere- : zsi László — mondta Pét- ' rohány elvtárs. — Éjjeliőr. ‘ Egy fiatalember nem esi- ; nálná ezt a munkát. Ö megállja a helyét. Ügyel a telepre, a jószágra, a takarmányra és mindenre. — Füse bácsinak van mindig mit dolgoznia a portán? — Van. Ha ő nem volna, egy fiatalabbat kellene ene a munkára beosztani. Jobb, hogy ő van itt, ^ert nem kell kivonni a termelő munkából senkit. Amint elmondták, az ál- lattenyésztésnél is dolgozik idősebb ember, a növénytermesztésben is. Da az is kiderült, hogy olyan poszton vannak, ahol ember kell, munkájuk nélkülözhetetlen. Szó sincs tehát arról, hogy a fiatalok dolgoznak az öregekre! Miért van hát az, hogy az öregek idegenül érzik magukat a fiatalok között? Miért éreztetik velük, hogy bizony már eljárt az idejük, öregek? Ez az, amiről nem beszéltek, nem tudtak. Mint ahogy nem beszéltek arról, hogy Sebők Istvánt, akinek tsz-tag a fia, nem vették fel a tsz-be. Sőt, azt állították, nem kérte felvételét. Az ilyen felelet azt az érzést kelti az emberben, hogy a tagok tudják, hogy hibát követnek el, amikor nem adják meg az öregeknek a kijáró tiszteletet, vagy nem hajlandóak maguk közé fogadni őket. Vajon elgondolkoztak-e egv kicsit is emberségesei emiatt? Gondoltak-e arra, hogy 10. 20, vagy esetleg 30 év múlva a mai életerős tagok is öregek lesznek és akkor nekik is rosszul esr.e az ilyen bánásmód . ■. KIT KELL KIZÁRNI ÉS KIT NEM SZABAD? Hét tagot akarnak kizárni a gazdasági év végén. Joga van a tagságnak olyan embereket kizárni, akik nem dolgoznak, bomlasztják ct közösségi rendet, megzavarják a közösség életét. Jogosan zárják ki Tóth Károlynét. Az elmúlt hónapban 8 munkaegységet szerzett, s emellett azt hangoztatja, hogy ő csak azért jött a tsz-be, mert a háztájira van szüksége. Itt megkapja, miért dolgozzék hát, ha a férje is keres? De van egy olyan dolog, ami kissé elgondolkoztatja az embert. Mankó Miklós 11 munkaegységet szerzett. Nem járt dolgozni. Miért? Raktárt s volt és leváltották, ezért megsértődött. Nem járt a tsz-be dolgozni, inkább ment fuvarozni. Kizárják őt is. Ha közelebbről megnézzük ezt a dolgot, azt látjuk, hogy egy öreg ember a leváltásából azt a következtetést vonta le, hogy nincs rá szükség, hogy ezzel azt akarják mondani: — elmehet. Nem helyesebb lett volna többször elbeszélgetni vele? Értésére adni, hogy szükség van rá, de más munkát talán könnyebbet adnak neki? Ne feledkezzenek még erről, mielőtt véglegesén döntenének! Minden emberre szükségünk van. minden embert meg kell becsülni. ha öreg, ha fiatal!1 KÖZELEBB AZ ÖREGEKHEZ. . Ismerünk jónéhány termelőszövetkezetet megyénkben is, ahol a tagság a zárszámadásokon nagyobb összeget fordított a munka- képtelen öregek támogatására. A székelyi Békéért Karcoló TSZ-ben is vart' olyan öreg ember, mint Füse bácsi, aki néha elkeseredik, hogy öreg már, s mi lesz vele? De mit tesz ilyenkor a tagság? Meleg szavakkal bátorítja, ne búsuljon, jó dolga lesz neki is, majd segíti a tsz. Az öregek néha bátortalanok, elkeserednek. Ilyenkor buzdítani kell őket. Jól esik nekik, ha gyöngéden bánnak velük. Megtették ezt a Rákócziban? Nemigen; Ha megtették volna, soha nem érezte volna magát idegenül Füse Péter, vagy Kerezsi- László, aki felelősségteljes munkát végez a tsz-ben. Ne feledkezzenek hát meg a legfontosabbról: emberségesnek kell lenni és közelebb kell kerülni az öregekhez. Adjanak nekik való munkát, hallgassák meg tanácsaikat, alkalmazzák jó tapasztalataikat, hogy ebből is érezzék: megbecsült tagjai a tsz-nek, MISKA JÁNOS.