Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-16 / 295. szám

N £ I’ L A f 1955 december 16, péntek A* új diadala a régi fölött Régi, „öreg” termelőszö­vetkezet a felsősimái Béke. Még 1949-ben alakult. — Azóta jó pár év eltelt. — Küzdelmes, nehéz évek voltak. Hiszen állatállo­mány nélkül, egy pár eké­vel és egyéb kisüzemi szer­számmal kezdtek munkál­kodni a szövetkezeti tagok. Jövedelmük is, bizony, kez­detben kevés volt, de eb­ben az évben már 60 fo­rintot ér egy miinaaegy- ség. Egy akaraton a vezetőség és a tagság — Ha jövedelmet aka­runk — mondották az ala­kuláskor a termelőszövet­kezet tagjai, — állatállo­mány kell. Mert jó nö­vénytermesztés nem lehet állatállomány nélkül. És nagy jövedelmet csak a kettő együtt tud biztosí­tani. A tagság és a vezetőség tehát már kezdetkor meg­értette hogy milyen nagy jelentősége van az új utat járó termelőszövetkezeti gazdaságban az állatállo­mánynak. Állami segítség­gel vásároltak is szarvas- marha törzset, lovakat, anyakoca-állományt adott az állam és juhállományt is. Állatállományuk így már volt. De megfeledkez­tek arról, hogy takar­mányt biztosítsanak. Még az elmúlt évben is igen nagy nehézségekkel tudták az átteleltetést megoldani. A jövedelem nyilván így nem volt olyan, hogy von­zotta volna a kívülálló egyénileg dolgozó parasz­tokat. Baj volt a munkaszerve­zéssel is, a különféle me­zőgazdasági munkák vég­zése hátrányt szenvedett. Kukoricájuk, burgonyájuk, de egyéb terményféleségük sem érte el a kívánt szín­vonalat. enleg 60 forintot ér egy munkaegység, és például \Tagy József, aki fiával 976 munkaegységet teljesített, 60 mázsa gabonát, 39 má­zsa kukoricát, 29 mázsa burgonyát, ugyanennyi ta­karmányrépát, 136 kiló cuk­rot és 7800 forintot kapott, Emellett egyéb takarmá­nyokat, malacot, no meg prémiumot is osztottak. Ha Nagy József ez évi kerese­tét pénzbe számoljuk át, tiszta jövedelme megköze­líti a 60.000 forintot. Ebben azonban nincs benne a háztáji gazdaság jövedel­me, pedig az is hozott jócs­kán a konyhára. Nagy Jó­zsef míg egyénileg gazdál­kodott 9 hold földjén, az 1949-es cséplési eredmény­lapok szerint alig 30 má­zsát csépelt, s ebből kellett teljesítenie a beadást, fi­zetni az adót, vetőmagról és a család ellátásáról is ebből kellett gondoskodnia. Ahogy Nagy Józseffel be­szélgettem, furcsa volt hallgatni, hogy addig, amíg a többi tagok elégedettek, Nagy József elégedetlen. Persze, ha ez az elégedet­lenség azt szolgálja, hogy a jövő évben még többet termeljenek, az ország és a maguk javára, akkor he­lyes. De Nagy József sza­vaiból úgy lehetett érezni, és ezt mutatta az is, ami­kor azt mondta, ha ebben az évben megraknék két szekeret pénzzel, és haza- vinnám, jövőre az is ke­vés lenne. — hogy az elé­gedetlenség az bizony nem a szövetkezeti vagyon, a terméshozamok növelését Az elmúlt év őszén már I egészen másképpen gazdái-1 kodtak. Időben földbe ke­rült a mag, gondoskodtak arról is, hogy takarmá­nyuk legyen. Ezt szolgálta a 32 hold lóherés és lucer­nás. Ebben az évben több, mint 2000 mázsa takar­mányrépát vermeltek el, annyi lucernát és lóherét tárolnak, amely elég a 43 darab szarvasmarha, 12 da­rab ló és 230 darab juhát- teleltetéséhez. Emellett per­sze több mint 200 köbmé­tert silóztak is. Ebben az évben a tagok szorgalmasan dolgoztak, és időben megkapálták a bur­gonyát, kukoricát, cukorré­pát, az így bőven termett. Kukoricából 42 mázsás át­lagtermést értek el holdan­ként. Cukorrépából 192 má­zsát, burgonyából 150 má­zsát, búzából 12 és fél má­zsát, rozsból 13 mázsát, ár­pából 15 mázsát takarítot­tak be holdanként. Takar­mányrépájukat csodálta az egész környék és ebből holdanként közel 400 má­zsát takarítottak be. Már most azon gondol­kodnak, hogy a közeljövő­ben kialakítsák a helyes vetésforgókat, s ezen ke­resztül növelni tudják a termésátlagokat. Őszi veté­sük már rég a földben van és az őszi mélyszántással is egy-két napon belül vé­geznek. Ez az év — mint ahogy a tagok is mondják — a megszilárdulás éve volt, hiszen minden mun­kával időben végeztek. Ez azt eredményezte, hogy je­segítő elégedetlenség. Kö­rülöttünk 5—6 termelőszö­vetkezeti tag állott, s igen­csak csóválták a fejüket, amikor Nagy József arról beszélt, hogy a prémiumot nem helyesen osztották el. No meg kevés a jövedelem. Ha kevés, rajta, a jövő évben jobban kell Nagy Józsefnek és családjának, no meg a többi tsz-tagok- nak is dolgzoni, és akkor egész biztos, többet fognak részelni. Hiszen a tagság túlnyomó része — Gyetvai Ferenc, ki családjával 1200 munkaegységet teljesített, Ungvári János, akinek csa­ládja 960 munkaegységet szerzett — arról beszéltek, hogy ennyi jövedelmük még soha nem ' volt. És ez így igaz. Nem véletlen, hogy ebben az évben 12 család 22 tagja lépett be a felső­simái Béke TSZ-be. És ha Nagy József jövedelmét összehasonlítjuk Gráf Ist­ván nyolcholdas egyénileg dolgozó paraszt jövedelmé­vel, s mellette megnézzük azt is, hogy Nagy József másodmagával kereste meg a közel 60.000 forintot a TSZ-ben, míg Gráfék né­gyen dolgoztak jövedelmü­kért — akkor látni fog­juk, hogy igen, ez a régi „öreg” termelőszövetkezet tagjai számára jólétet biz­tosít. Gráf Istvánnak négy hold földön termett 42 má­zsa búzája, két és fél hold kukoricaföldjén 64 mázsa tengeri, 1200 négyszögöl te­rületről 90 mázsa burgo­nyát szedett fel, árpából nyolc mázsát termelt, cu­korrépából 27 mázsát, • ta­karmányrépából 70 mázsát. Eladott egy 100 kilós ser­tést. Szóval summa sum- márum saját maga diktál­ta be, miért mennyit ka­pott, ebben az évben né- győjük keresete mindössze 30—32.000 forint. De ebből lejön még az adó és egyéb kiadás, amire a tsz-tagnak nincs gondja. Ezek a tények, amelyek mellett nem lehet elmenni, olyan tények, amelyek bi- zonyítiák a nagyüzemi gaz­dálkodás fölényét a kis­üzemi gazdálkodás felett. Gráf István is úgy nyilat­kozott, hogy bizony gon­dolkodik és rövidesen, azt hszem, őt is üdvözölni fog­juk a felsösomai Béke TSZ tagjai között. (Zs. M.) Népművelési munkások értekezlete Csengerben A Megyei Tanács Nép­művelési Osztálya legutób­bi konferenciáján a nép­művelési csoport vezetője megigérte — rend lesz a csengeri járásban is a nép­művelési munka terén. — Május ,1-re népi együt­tes lesz Tyúkodon — mon­dotta Szuromi Péter, nép­művészet mestere. Ebben a szellemben tar­tották meg Csengerben a kultúrotthon igazgatók, népművelési ügyvezetők és a kulturális munka legjobb szakemberei szakmai to­vábbképzését és értekezle­tét. A népművelési csoport vezetőjének beszámolója az elmúlt időszak kulturális munkáját értékelve, meg­szabta a soron következe mondotta, hogy a Szabad Föld Téli Esték-et mindig összekapcsolja rövid sajtó- tájékoztatóval. — Nincs mai témájú színdarab? Mi a feleségemmel a tanya életéből kiragadott jelleg­zetes eseteket dolgoztuk fel pár szereplős jelenetekké. — mondotta Kocsár elv­társ. Például színpadra visszük — nem mindig név- szerint — ha valaki vesze­kedett a szomszédjával, vagy nem jól végzi munká­ját, megdicsérjük, aki élen­jár a beadásban stb. Ezek nem nagy dolgok, de ne­velő hatásuk komoly.. ;— Szív kel] a népműve­lési munkához elvtársak, —- nyilatkozik Szuromi Péter, a népművészet mestere. feladatokat, ismeretterjesz­tő, művészeti és a többi szakterületeken. Az értekezleten élénk vita alakult ki. A jelenlévők mindegyike elmondotta ta­pasztalatait, tanácsaival; javaslataival segítette a munka megjavítását. Kocsár Imre Tyúkod, Kálmán-majori tanító el­Termékenv műszaki értekezletet tartottak az 1956. évi tervteljesítésre való lelkészülésről a Tiszavasrár! Alkaloida Vegyészeti Gyárban A Néplap december 10-i számában cikket közöltünk arról, hogy a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár vezetősége milyen szerve­zési intézkedéseket tett az 1956. évi terv széleskörű is­mertetésére és a megfelelő felkészülésre. Szerdán a vállalat műszaki dolgozói vitatták meg a tervet, a tervteljesítésre való felké­szülést. és azokat a felada­tokat, amelyek a terv sike­res teljesítése érdekében megvalósításra várnak. Az értekezleten a mű­szakiakon kívül az üzemi pártszervezet titkára, az üzemi bizottság elnöke és az üzemi DISZ-szervezet titkára is részt vettek. AZ 1956. ÉVI TERV FELADATAI Varga János elvtárs, Igaz­gató örömmel jelentette be, hogy december havi tervüket előreláthatólag 105 százalékra fogják tel­jesíteni. ígv a negyedik ne­gyedévi tervteljesítés' is valószínűleg ennyi lesz. Felhívta a műszakiak fi­gyelmét az önköltségcsök­kentés fontosságára, ho'y ezen a téren még szebb eredménnyel fejezhessék be az 1955. évi tervet. Az Igaz­gató elvtárs ismertette az Mezőgazdasági gépeket, darálókat, villany- motorokat vásárolnak a termelőszövetkezetek A megye termelőszövet­kezeteinek zárszámadása a befejezéshez közeledik. Az évi gazdag termésből van bőven mit osztani a tag­ságnak egy-egy munkaegy­ségre, ugyanakkor a közös vagyon is jelentős össze­gekkel növekedik. Ez meg­mutatkozik abból is, hogy a termelőszövetkezetek igen. jelentős mennyiségben vá­sárolnak mezőgazdasági gé­peket, darálókat, villany-és robbanómotorokat. A gépe­ket a MÉSZÖV nyíregyhá­zi lerakatától vásárolják. Az utóbbi időben megnö- vekfedett vásárlások felől megkérdeztük Kun István elvtársat, a le-gkat vezető­iét, mondja ei, miiyen gé­matosan leszállítunk a ter­melőszövetkezeteknek, vagy azt személyesen elszállít­ják. A gépek szakszerű ke­zelésére, használatára sze­mélyesen adunk tar ácsol , hogy biztosítsuk a gépik teljes és üzembiztos műkö­dését. Ugyanakkor külön­böző fajtájú gépeket is be­mutatunk a tsz-eknek, hogy amennyiben szükségük van rá, úgy tervezzék be költ­ségvetésükbe, mert a több gép kevesebb kézimunkát igényel, ami a tagság mun­káját megkönnyíti és nö- veli a terméseredményeket — mondotta Kun elvtárs. Dorogi Mihály. az első negyedévi tervet i havi bontásban, a január < havit pedig dekádra és na­pokra bontva. i A vállalatnak több, mint 30 százalékkal maga- 1 ‘ szbb a jövő évi terve. A termelékenységnek az 1955. negyedik negyedévi­hez viszonyítva 1.8 száza­lékkal kell emelkedni az első negyedévben. Varga elvtárs ismertette, hogy az első . negyedévben havonta és külön január hónapban, dekádonként mi­lyen termékből mennyit kell gyártaniok. Ezután is nagy gondot kell fordítani az ütemterv szerinti export szállításokra — mondotta, majd külön ismertette az egyes üzemrészek tervfel- adatait. Felhívta a figyel­met arra, hogy a tervezett kitermelési szintet feltétle­nül tartani kell, tehát az előírt nyersanyag-mennyi­ségből mindig elő kell állí­tani a tervezett készáru­mennyiséget. A gyártáshoz szükséges anyaggal taka­rékosan kell bánni. Tartani kell a kialakult anyagfel­használási szinteket, s ahol lehet, csökkenteni kell az anyagfelhasználást. Az igaz­gató kérte, hogy o műszakiak segítsenek olyan belföldi eredetű anyagok felkutatásában, melyekre a gyártáshoz szükséges import nyers­anyagokat helyettesíte­ni tudják. Beszélt arról is. hogy a béralapfelhasználást ezután nemcsak dekádonként, ha­nem dekádon belül is el­lenőrizni kell. A terv tel­jesítése a karbantartóktól is nagyobb öntevékenységet igényei. A TMK dolgozói készítsék el a tervteljesítés mellett egy vonalban haladó tervüket, hogy az üzem r-éD3i cs készülékei olyan időben kerüljenek kijaví­tásra, hogy termelési ki­esés ne adódjék elő. A jö­vő esztendei tervteljesítés sikere érdekében tovább kell szilárdítani a vrllaiat- nál a technológiai fegyel­met és a munkafegyelmet. Varga e’vtárs ezután el­mondotta, hogy a műsza­kiak hogyan készüljenek fel a soronlévő vállalati nagy aktíva értekezletre, azon túlmenően pedig a tervismertető értekezletek­re. Készítsék el a nagyak­tíva értekezlet tapasztala­tait, felhasználva a. beszá­molójukat, és a dolgozókkal együtt vitassák meg ez évi munkájukat, valamint jövő évi tervüket. Magyarázzák meg a dolgozóknak, hogy a termelékenység emelése összefügg az életszínvonal­lal. Választ kell adni a tervismertető értekezleten arról is, hogy az 1955. évi tervteljesítésben hogyan hasznosították a dolgozók javaslatait, mi lett a ja­vaslatok sorsa, eredménye, s arra kell őket mozgósíta­ni, hogy ötleteikkel, javas­lataikkal segítség elő a vál­lalat tervteljesításét. Ki kell kérni véleményüket a műszaki fejlesztéshez. A műszakiakon is mú­lik, hogy a tervismer­tető értekezlet növelje a dolgozók segíteni aka­rását és alkotó kedvét. El kell érni, hogy a válla­lat valamennyi dolgozója a saját munkaterületén mun­kafelajánlással járuljon hozzá a tervek határidő előtti teljesítéséhez, a gaz­daságos munkához. Az értekezleten elhang­zott hozzászólásokat holnsp közöljük. Teljes szívvel kell ezt vé­gezni. Sajnos, ma még csak egy-két ember, elsősorban a pedagógusok dolgoznak ezen a téren ügy, ahogy kell. A tyukodi Előre TSZ vezetősége többet is foglal-, kozhatna a fiatalok kultu­rális nevelésével. Én válla­lom — ha segítenek az elv- társak — Tyúkodon meg­csináljuk a népi együttest, mert szeretnek tanulni a fiatalok. Balogh László. Ha boldogan és jól akarnak élni. a tss-ben a helyük A nábrádi Békeharcos TSZ-ben is megtartották az elmúlt szombaton a zár­számadást. Az ünnepi gyű­lésre meghívtak több egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztot is. Pál Lajos, tsz- tag például csak készpénz­ben 7900 forintot kapott, a húga és az anyja 9000 fo­rintot és mindezen felül minden munkaegység után a természetbeni járandósá­got: kenyérnekvalót, árpát, zabot, cukrot és más egye­beket. Jól megtalálta szá­mítását a tsz-ben Balogh Mihály kovács is. Majdnem tízezer forintot kapott kész­pénzben. Pál Bertalan, a szövetkezet fogatosa 11.600 forint készpénzt vitt haza. Minden tsz-tag meg van elégedve. Mondják is, hogy sokkal magasabb a jövedel­mük, mintha 10, vagy an­nál több holdon egyénileg gazdálkodnának, A jövedelemhez még hozzájön a szappan, alma és pálinka járandóság ki­osztása is. ami még növeli azt. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok — a zárszámadás előtt kicsit hitetlenkedtek — de most meggyőződtek arról, hogy ha boldogan, jól akarnak élni, akkor a tsz- ben a helyük nekik is. Szabó Mihály Közel másléimillló forintot osztottak ki a tagságnak a zárszámadáson a császárszállási Ú; Alkotmányban A császárszállási Üj Al­kotmány Termelőszövetke­zetet megyénk egyik leg­gazdagabb tsz-ének tartják. Nem is méltatlanul. Meg­alakulása óta eltelt évek­ben mutatott szép fejlődési, gazdagodása, növekvő jö­vedelme bizonyságtétel a kollektív gazdálkodás nagy- szerűsége mellett. Erről győződhettek meg a csá­szárszállási egyéniek az idei zárszámadás tapaszta­lataiból is. E hónap t z:d> kén tartotta a tsz. á zár­számadó közgyűlést. A köz­gyűlésen közel másfélmillió forintot osztottak ki a tsz- tagság között. A tsz. tagjai elégedett emberek, jól élnek, szépen ruházkodnak. A zárszám­adáson a nagykállói föld­művesszövetkezet árubemu­tatót és vásárt rendezett. A szövetkezeti tagok 27 da­rab gyermekkabátot, 12 női kabátot, 9 férfiöltönyt, sok férfi, női és gyermekcipőt vásároltak. Hidasi István tsz-tag például egymaga 10.000 forint értéken felül vásárolt. Derecske; Mihály 6 ezer, Kucsa Mihály 5300 forint értékű árut vásárolt. Ezen az árubemutatással egybekötött vásáron 143 ezer forint értékű áru kelt el. A tsz-tagok közül hatan beléptek a földművesszö­vetkezet tagjainak sorába is. PálócZi János ügyvezető, Nagykálló. Jó munkaszervezés — jó eredmények j pékét vásárolnak a terms- í lőszövetkezetek. — A növekvő keresletei | bármilyen mennyiségben ki tudjuk elégíteni. — mondja Kun elvtárs. — Az utóbbi hetekben a termelőszövet­kezetek egész sora — úgy mint a mágyi, gyürei Béke az anárcsi Petőfi, csaioda i Bástya és még igen sok — | közel 50 tsz. vásárolt kalapácsos darálót. Nerr kevesebb, mint 100 villanv. | motort, közel 50 MIA és MIB robbanómotórt és S 1 hídmérleget vásároltak a termelőszövetkezetek. De még igen sok kisgép, oa ráló, motor és különböze i felszerelések vannak elö- . jegyezve, melyeket folya

Next

/
Thumbnails
Contents