Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-15 / 294. szám

11)55 december 15, esülürtóii \ 1 l L A Miért maradt le az őszi mélyszántási terv teljesítésében a Nyírmadai Gépállomás? Az építők szakszervezete területi bizottságának munkájáról A Nyírmadai Gépállomás őszi mélyszántási terve 980 hold. Ebből a mai napig mindössze 400 holdon vé­gezte el a gépállomás a mélyszántást. Ennek a nagy­fokú lemaradásnak okait keresve. Kovács István elv- társ, igazgató és Iklódi László elvtárs, i'őmezcgaz- dász egyszerre több aka­dályt is felsorol. — Eb­ből kettő így hangzik: „A késedelmes betakarítás hát­ráltatta a vetés befejezé­sét, ami viszont az őszi mélyszántás megkezdését befolyásolta.“ ,,A traktoro­sok egyrésze, amikor hűvö­södül kezdett az idő, de még kora reggel lehetett volna kezdeni a szántást, későn foeott munkához.* 1* Ilyen és ehhez hasonlóak a felsorakoztatott „akadá­lyok“. ■ vajai Kuruc és Rákóczi ítsz-eknél Fucskó László. Jó | munkájukat az bizonyítja, [ hogy ezeknél a tsz-eknél már december 8-ra befeje­ződött az őszi mélyszántás. Nem egy gép azonban nemhogy napi hárem hol- I dat szántott volna, hanem | alig érte el az egy, vagy I roásfélholdnyi teljesítményt. ‘(Egy erőgép mélyszántási jnapi normája nagyüzemi gazdaságban 2.5 hold.) S fő­leg ott vannak lemaradá­sok, ahol az agronómusok. brigádve2etők hanyagul, fe­lületesen végezték a szer­vezést, gépek irányítását és egyáltalán a munka ! gyorsításának sürgetését, I mint például a laskodi Vorosilov TSZ-nél R. Éles i István agronómus és Bihari ! János gépállomás! brigád- 1 vezető. ÓRIÁSI KÜLÖNB­SÉGEK A KERESET KÖZÖTT ; A jó és rossz munka | aránya, a felelősségérzet és a hanyagság különbsége ] természetesen a keresetnél mutatkozik meg. Például idős . Király János páittag, pótképviselő, kétszeres szta­hanovista traktoros az őri i Petőfi TSZ-ben dolgozik. I Eves tervét ezideig 132-8 , százalékra teljesítette. A I legutóbbi dekádban 20.C normálholdon végzett őszi mélyszántást. Ezért 500.53 forintot, 9.6 munkaegységet I (egy munkaegység értéke , több mint 40 forint) és 48 kiló kenyérgabonát kere­sett — tíz nap alatt! Ste­fan György traktoros ped:g S3.6 normálhold szántását i végezte el a legutóbbi de- i kádban, összkeresete pénz- íré átszámítva, több mint ! 1300 forint. Ezzel szemben j Tóth Károly traktoros sem- jmit nem teljesített a leg­A LEMARADÁS IGAZI OKA Tény az. hogy az elmúlt' esős, hűvös időjárású nyír; valóban késleltette a tarmé-j sek beérését, de ez nem mindenütt akadályozta meg I azt, hogy rendes időhen1 meg ne lehetett volna kez­deni az őszi mélyszántást ott, ahol ez lehetségesnek mutatkozott. De nagyon sokat mond] például az, hogy a trakto­rosok egyrésze későn kez-j dett munkához akkor is, amikor még jó volt az idő. Iklódi Sándor elvtárs. fő-j mezőgazdász december 9-én1 kiment a laskodi Vorosilov TSZ-be a szántás ellenőr­zésére. Tóth Károlyt, Bács­kái Miklóst, Mezei Berta­lant és Újvári István trak­torosokat kilenc órakor is aj brigádszálláson találta be-i szélgetés közben. Tíz óra-j kor láttak munkához. Mit jelentett ez? Réggé} 8 órai indulással 10 óráig a négy gép négy hold mély­szántását végezhette volna el. Néhány napi ilyen idő­ben való kezdéssel ma már nem várna felszántásra még a Vorosilov TSZ-nél 35 hold. És sokat megmagyaráz a lemaradásra vonatkozóan az a tény is, hogy bármi­lyen kedvező volt is az idő, a Nyírmadai Gépállomás traktorosai nem végeztek éjjeli szántást, nem dolgoz­tak éjjeli műszakban. Pe­dig ennek megszervezése jóval közelebb segítette volna a gépállomást a terv i ellesi téséhez. AHOL AZ AGRONÓ­MUSOK JÓL DOLGOZ­NAK, VAN ERED­MÉNY November 23-án a gép­állomás agronómusainak értekezlete főleg az őszi mélyszántás kérdéseivel foglalkozott. (Eléggé meg­késve!) Kovács István elv­társ, igazgató kiszámolta: ha a gépállomás 21 erőgépe minden nap három holdat szánt le, december 1-re be lesz fejezve az őszi mély­szántás a gépállomás kör­zetében. Az agronómusok ígéretet tettek, hogy min­den erejükkel elősegítik a terv időre való teljesítését. Kinn a területen azonban nem így történt. Az agro­nómusok nem mindegyike követelte és szervezte meg a munka gyorsítását. Eltűr­ték a lassúságot, a tehetet­len idővesztegetést, Ahol azonban az agronó­musok kötelezőnek érezték ígéretük betartását, ott meg is lett annak az eredmé­nye. így tett az őri Petőfi TSZ-nél Paczári László, a i utóbbi dekádban. Keresete természetesen egy filier : sincs. Bacsó Imre ledig, aki alig 7 normálholdat tel­jesített (?!), keresete is ilyen: 119 forint, 2 munka­egység és 10 kiló kenyér­gabona. „TÖBBET IS TE­HETTÜNK VOLNA“ Bizony, nagyon igaza van Kovács István elvtársnak; a gépállomás igazgatójá­nak. amikor azt mondja: ...Többet is tehettünk vol- j na“. Mik lehettek volna ezek? El is mordja. A ve­zetőknek többet kellett vol­na kinn tartózkodni a terü­leten. Nagy segítséget ad­hatott volna a pártszerve­zet is, ha gondosabban íö- j rődött volna az őszi mély­szántás fontosságával. Jól lehetett volna például hasznosítani a tavaszi idény tapasztalatait. Ugyan­is a tavaszi tervhez csupán 145 százalékban volt szer­ződésileg a terület bizto­sítva. Ennek ellenére 122 százalékra teljesítette a j gépállomás a tervet. Miért? I A brigádszállásokon rend- ; szeresen megtartották a | brigádértekezleteket. Egy- :egy ilyen értekezleten a já- : rási pártbizottság munka- : társa is résztvett és ezek a megbeszélések minden al­kalommal meghozták a kí- I vánt eredményt. Ez most 1 nincs meg. Tudják és ismerik tehát a gépállomás vezetői a le- I maradás okát. Rajtuk a sor, hogy a legsürgősebben j megjavuljon a munka a j Nyírmadai Gépállomáson, Az idő még mindég engedi, hogy megállás nélkül, min- j den alkalmas percet ki- | használva dübörögjenek a i traktorok és szántsanak, | szántsanak! — A. B. — szövetkezeti kultúregyüttes alakult Beszterecen A KV márciusi és no­vemberi határozata az. ed­digiektől nagyobb helytál­lást és az üzemek termelési sikereiben megmutatkozó eredményesebb szakszerve­zeti munkát követel meg területi bizottságainktól. — Különösen nagy leiadatok hárulnak a határozatok si­keres megvalósításának se­gítésében, az építők szak- szervezete területi bizottsá­gára. Építőipari vállala- ainknál nagy szükség van a szakszervezet felvilágo­sító, nevelő, szervező és segítő munkájára. Ahhoz, hogy üzemi bizottságaink eredményesen működjenek az építőipari vállalatoknál, sok segítséget adhat a te­rületi bizottság. Megvizsgáltuk az építők szakszervezete területi bi­zottságának munkáját és programját. Scheibli István elvtárs, a területi bizottság elnöke ;uk segítséget kap munká­jához Faragó Béla függet­lenített TT felelős elvtárs­tól, és nem utolsó sorban a kilenc reszortfelelőstől, akik társadalmi munkában elvállalták fontos és fele­lősségteljes funkciójuk vég­zését. Meg kell, hogy mond­juk Scheibli elvtársnak még nem sikerült ezeket a reszortfelelősöket megfele­lően irányítani, ezért is történt meg, hegy a mun­kák zöme ö rá vár elinté­zésre. Scheibli elvtárs dicsérte Gajdos Mihály elvtársat, aki a bizottságban műszaki gazdasági felelős, továbbá Szilágyi János elvtársat, aki újítási felelős és Randa Pál elvtársat, aki munkavé­delmi telelés. Sajnos, nem szólt ugyanilyen dicsérő szóval a többi 'élvtársakról, s ennek elsősorban az az oka, hogy Scheibli 'elvtárs- nak nincs olyan közvetlen kapcsolata velük, mint az említett elvtársakkal. A bizottság lobbi tagjai sem húzódoznak :f vállalt j funkciójuk eredményes be- | töltésétől, a társadalmi; munkától. Ezek az elvtár- > sak is végeznek munkát i bizottságban, de még jobb munkát végezhetnének, ha Scheibli elvtárs bátrabban rájuk bízna feladatokat, — i nemcsak olyanokat, ame­lyek spontán adódnak, ha­nem olyanokat is. amelyek­ről a KV hátúi ozata és a SZOT elnökségének hatá­rozata szól. Helyesebben, ha Mizsák Gyula elvtárs. aki a bizottságban bál fe­lelős, tervbe ] venné egy- ! egy építő pari vállalat bár- 1 fegyelmének és a dolgtzók , törvényszerinti bárezésé- I neg megvizsgálását, a vál- 1 lalat szakszervezetével ; együtt. Tótfalusi Ferenc | elvtárs munkásellátási fe- ! telesnek is nagy hasznát Alig egy évvel ezelőtt a község pedagógusainak ja­vaslatára énekkart alakí­tott a besztercei Gj Ba­rázda Termelőszövetkezet. Az énekkarba meghívták a község egyénileg dolgozó parasztjait is, akik sok ér­tékes régi népdallal gazda­gították műsorát. Mintegy 30 eddig isme­retlen dalt gyűjtöttek össze és dolgoztak fel. amellyel vasárnapon­ként szórakoztatják a tsz, és a község dolgo­zóit. A termelőszövetkezet tag­jai az idén gazdag jövede­lemmel zárták az évet, és bőségesen jutott mindenre. Tízezer forintot tarta­lékoltak a kultúrcso- port fejlesztésére is. amiből színjátszó fel­szerelést és egyéb kel­lékeket vásárolnak. Amint végétért az őszi be­takarítás, - szántás. vetés, megkezdődött a kultúráiét ebben a termelőszövetke­zetben. Esténként daloltak, táncoltak, s vidám , szóra­kozással telt cl minden óra. A szórakozást kedvelők száma egyre növekedett, s csakhamar hetven szorgal­mas tagra emelkedett a kullúrcsoporf létszáma w 'löhh ruházni! ri 1:1:cl brr a 7 iszavusiá ri lö I <1 in ü vvssf.it vei he zet Szülni ruhása Látogatást tettünk a Ti- szavasvári Földművesszö­vetkezet Szakáruházában. Mostanában a szokottnál nagyobb forgalom van eb­ben az áruházban is, épp­úgy mint sok helyen má­sutt. Többek között nagy a kereslet Tiszavasváriban a lábbeli vásárlásnál. Hiba, hogy ünneplő csizmát egy­általán nem lehet kapni ez áruházban. Lányka egész cipők 35-től 38-as számig hiányoznak. — Hasonlóan gyermek és női gumicsiz- , mákból van hiány. Kevés venne.y az építőipari vaku J iátoknál, ha egy-egy alka- lommai behatóbban vizs­gálná a reszortjával kap­csolatos munkásellátási al- j lapotok is vajon elmond- j hatja-e Scheibli elvtárs, j hegy Mátéim Zsófiának, a ] nyilvántartási felé.ősnek nincs tennivalója a válla- j latoknál a nyilvántartás megfelelő ellenőrzésében? j Raska Gyula etvtars gaz-) üasági Iaidos, sok segítse-j get adhat az üzemi bi­zottságok gazdasági felelő­seinek, hiszen ezen a terü­leten sem mondhatjuk el, hogy olyan nagy rend van. Különösen nagy feladata van most es mindig a bi­zottság termelési felelősé­nek. Éppen1 ennél a funk­ciónál történt meg hogy Horváth Zsigó mérnök hosszú időn keresztül nem j töltötte be megfele.ően tisztségét arra hivatkozva, ] hogy a vállalatnál tőből mint 10 funkciója van. Hi­ba, hogy Scheibli. elvtárs nem harcolt azért, hogy a mérnök elvtársat mentesít­sék egyéb társadalmi funk­cióiból, hiszen nagy és megtisztelő feladat a terü­leti bizottságban becsület­tel eleget tenni a termelési felelősi tisztségnek. (Ez a reszort ma sincs betöltve.) Három hetenként tar­tanak területi bizott­sági értekezleteket. A legutóbbi értekezleten, — amely három hete volt, — a KV novemberi hatá­rozatával kapcsolatos teen­dőket beszélték mag. A SZOT elnöksége útmuta­tása szerint a bizottság is három fő csoportra oszlottá a tennivalókat. Az első cső- ! portban az oktatás kérdése, ; a másodikban az újító- \ mozgalom helyzete, a bar- ; madikbau pedig a techno­lógiai fegyelem betartásá­nak fontossága szerepel. Legutóbb azt vizsgálták meg, hogy hogyan foglal­koznak a megyei építőipari vállalatnál az oktatás kér­désével. Az értekezleten Právicz Béla elvtárs, a vál­lalat igazgatója tájékoztat­ta a területi bizottságot ar­ról. hogy különösen az egyes számú főépítésvezet :>- ség területén el van hanya­golva a műszakiak tovább­képzése. Ebben a kérdés­ben a területi bizottság ja­vasolta, hogy a már el­kezdett és rendszertelenül folyó műszaki iskolát év végéig fejezzék be, s a mű- j szakiakat irányítsák a TT1T rendezésében kéthetenként tartandó műszaki szabad­egyetemié. Ilt mígjegyez­zük, hogy a területi bi­zottság jól mozgósított a [ vállalatoknál, mert a mii- i szakiak és munkások köré­ben is igen nagy az ér­deklődés a műszaki szabad­egyetem előadásai iráni. A legutóbbi összejövetel­kor közel százan jelentek I meg a műszakiak és a munkások közül. I A területi bizottság tájé- j kozódott arról is, hogy a válla'atnál hogyan törődnek a tanulók oktatásával. Az, | igazgatóval történt megál- : iapedásui alapján az ipari j tanulók gyakorlati okta­tása már befejeződött. Ré­szükre a vállalat munkás- szállásának helyiségében biztosítottak tantermet, ahol a tanulók rendszeres elméle'i oktatásban vesz­nek részt. Jól képzett mű­szakiak tartják az építés­szervezésről. az anyagtan­ról, a. módszerismeretekről és egyéb tantárgyakról rz előadásokat. A munkások i szakmai továbbképzése el ! van a hanvagnlva a vátla­latnál és véleményünk sze­rint nem kielégítő az, hogy csak úgy akarják megol­dani a munkások szakmai továbbképzését, hogy őket is a műszaki szabadegye­temre irányították. Helyes lenne például a téli estéket kihasználva egy-egy szak­ma dolgozóit összevonva a szakszervezetek székházá­ban. rendszeres szakmai is­mereteket tartalmazó elő­adásokra bevonni. Énnek megszervezése fáradságba kerül, de elengedhetetlenül fontos lenne, és bizonyára megérné a fáradtságot. Faragó elvtárs hetenkint általában három napot tölt az üzemekben, Scheibli elv­társ pedig 1—2 napot. Bizo­nyára ők sem elégedettek, ezzel. Még többet kellefie a vállalatoknál tartezkod- niok, hiszen a közvetlen segítség az ÜB-nek minden adminisztratív módszernél többet ér. S éppen cda kellene, hogy menjenek se­gíteni az üzemi bizottság­nak, ahol a legjobban szük­ség van a segítségre. Kollonai Béla elvtárs, a megyei pártbizottság ipán és közlekedési osztályveze­tője, a megyei ipari nagy- aktíva értekezleten például rossz példaként említette az Építő és Szerelőipari Vállalat V. B. elnökét, s a vállalatnál a versenyszer- vezö munkát. Erre nem reagált sem a vállalat ve­zetősége, sem a vállalat, üzemi bizottsága, de még a területi bizottság sem. — Helyes lenne, ha a területi bizottság elnöke megvizs­gálná az Építő és Szerelő Vállalat szakszervezetének munkáját, különös tekin­tettel a verseny szervező és a verseny nyilvánosságát biztosító munkát illetően, és nem utolsó sorban, hogy hogyan harcol e vállalatnál a szakszervezet az éves vállalások sikeres teljesíté­séért, hogyan segíti az ÜB a vállalat igazgatóját egy- egy gazdasági feladat si­keres megvalósításában. — Ha az ott szerzett tapaszta­latokat majd széles körben ismertetné a területi bi­zottság a többi üzemi bi­zottságok elnökei és tagjai előtt, hasznos lenne a többi ÜB-nek, és bizonyára okul­nának, tanulnának a pél­dából. így is lehet, és így is kell tanítani az üzemi bi­zottságokat. Az építők szakszervezete területi bizottságának mun­kája akkor lesz igazán ered­ményes, ha építőipari vál­lalataink rendszeresen telje­síteni fogják tervüket. Me­gyénk területén egyedül a 6. sz. Mélyépítő Vállalattat büszkélkedhetünk, ahol már befejezték az 1955. évi ter­vet. A többi építőipari vál­lalatnál hiba van ezen a téren. A hiba kijavításából a vállalatok üzemi szals- i szervezetein keresztül a te- ; rületi bizottságnak is ki kell vennie részét. Az építők szakszervezete területi bizottsága Scheibli I elvtárssa) és Faragó elv- i társsal az élen harcoljon j még jobban, hogy 1956-ban t.valamennyi építőipari vál- j lalatunk rendszeresen tel­jesítse a terveket és hogy sikerüljön újra magasra emelni az építőipari mun­kások, műszaki dolgozók, tervezők, mérnökök és igazgatók jó hírnevének zászlaját. Orom. .András. • A kultút csoport már az idei zárszámadásra vidám jelenettel, több énekszám­mal és egy 3 telvonásos színdarabbal készült. Ezen a zárszámadáson meg is alakították a kultúr együttest, amely besztercei népdalokkal, mesékkel, regékkel és [ a „Csikós” c. színda­rabbal készül Szilvesz­terre. [Elhatározták, a tsz. tagjai. | hegy együttesükkel meglá- | legalják a hortobágyi ter­miéi ^szövetkezeteket is. gyermek fiúkabátot és i lányka kabátot kapott az áruház. így ebből a ruhá­zati cikkből sem tudják megfelelően kielégíteni t vásárlókat. Természetes, nz aruház vezetőségének hi­bája is. hogy a- . tájjelleg­nek megfelelő ruházati cik­kekből. mint például ujjas- I mellénvo :. rövid lél’ka­I hátból nem gondoskodtak [ elegendő választékú és mennyiségű áruról. A vá­sárlók Ványojják, hogy ke­vésszer lehet a boltban Se- I ri>s-flane i i- ípni

Next

/
Thumbnails
Contents