Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-14 / 293. szám
1955 december 14. szerda \ í l* L A V Az állami kötelezettség teljesítése Újfehértón is törvény! Befejezéshez közeledik a Kiss Ernő utcai híd építése Üjíethértó nem azon községek közé tartozik, amelyek a beadási kötelezettség teljesítését mindenkor a legfontosabb feladatnak tekintik. Ellenkezőleg! Kevés olyan község van megyénkben, mint Űjfehértó, ahol a községi tanácsnak és a begyűjtési dolgozóknak évről-évre kemény harcot ítéli folytatniok a hazafias kötelezettségek teljesítése érdekében. Mi ennek a magyarázata? Mi az oka, hogy Üjfehértó mindig az utolsók között van a beadás teljesítésében? Ez után érdeklődtünk, amikor felkerestük a begyűjtési csoport vezetőjét, Figecki János elvtársat és a községi tanács vb. elnökét. Korábban úgy tűnt, hogy az újfehértói dolgozó parasztok hosszú nógatásra teljesítik csak kötelezettségüket. — Amint kitűnt, ez a feltevés nem bizonyult helytállónak. A dolgozó parasztok nagy többségére nem ez a jellemző. Túlnyomó része nem vár felszólításokra, helyszíni elszámoltatásra. Első és legfontosabb feladatnak tekinti a beadás rendezését. Az ilyen termelőkkel semmi baj nincs. De nem mindenki ilyen. Sokan húzzák-ha- lasztják, többszöri felszólításra rendezik csak, és számos dolgozó. paraszt csak a helyszíni elszámoltatáson fizette ki maradék nélkül tartozását. Honnan erednek a hibák gyökerei? Nincs megyénkben egyetlen olyan község, amelyben az osztályidegen elemek, magyarul kulákok, ne próbálkoznának megakrmm unkát kifejteni. Munkájuk eredményessége mindig attól függ, milyen éberek a község vezetői, s milyen a kapcsolat a vezető gárda és a dolgozók között. Ahol legkíméletlenebbül lépnek fel mesterkedéseik ellen, ahol a dolgozó nép minden segítséget megad a vezető szerveknek ténykedéseik leleplezésére, ott visszaszorulnak, nem tudnak befolyást gyakorolni a dolgozókra. Űjíehértón az elmúlt években éppen azért nem tudtak eredményes harcot vívni a ládáitokkal, mert a dolgozó parasztok nem segítették leleplezésükben. Sokan tudták például azt, hogy Cs. Kál- mánchelyi Dánielné, — aki jelenleg börtönben ül ter- ményrejtegetésért .— földjét szerződés nélkül fia használja. így a ráeső beadási kötelezettséget senki nem fizette. S hány ilyen kulák van a községben! Sípos Gyula és mások. — Félrevezették a helyi párt- szervezetet, a tanácsot, a ' együjtés dolgozóit. Szomszédjaik, . ismerőseik, s a becsületes dolgozók nem hívták fel erre a figyelmüket. Arra sem, hogy állataikat feketén adják el, olyan dolgozók nevére íratják a rédiát, akik kötelezettségeiket rendezték. — Ugyanígy adják el a terményt is az állam megkerülésével. Nagyrészét pedig elrejtegetik. Hiába mennek aztán hozzájuk, semmit nem találnak náluk. — Ha a dolgozók, akik tudtak erről a dologról, korábban felhívják a figyelmet, sokkal előbb meg tudták volna akadályozni spekulációjukat. Ma már ugyan kevés ’ ilyen dolog fordul elő. mert, s Kálmánchelyi Dánielnék tartozásait kifizettetik azokkal, akik földjeiket használják. Az idegen elemek ténykedése nemcsak abban nyilvánult meg, hogy megpróbálták kijátszani az állami törvényeket, nem fizettek, hanem abban is, hogy sok becsületes dolgozó parasztot befolyásollak, nagy hatással voltak rájuk, s a beadás halasztga. tására biztatták őket. Elsősorban ez tette szükségessé azt, hogy az elmúlt két hónapban több, mint 240 helyszíni elszámoltatást kelljen végrehajtani. Olyan dolgozók, nem teljesítették beadásukat, akik 8—10 hold földdel rendelkeznek, s évekre visszamenően nem fizettek rendszeresen. Miért fizessenek ők, gondolták, amikor a kulákok sem fizetnek. Azok földjéért nem fizet senki. Ennek alapján nem rendezte beadását Pásztor József például, akinek 8 hold jó földje van, csupán nem műveli úgy, ahogy kellene. A sertés-beadását sem igyekszik teljesíteni. Van egy hízója, de azt a Pesten élő fia . nevére íratta, így hát nem vihetik el. A burgonyát elrejtette, ázt sem akarta rendezni. C. Komor József is hozzá hasonló. Az elmúlt évben is helyszíni elszámoltatást végeztek nála, amiből tanulhatott volna, hogy az állami kötelezettségek teljesítése * törvény, amelyet mindenek előtt rendezni kell! Hogy a dolgozó parasztok között is sokan elhanyagolják, vagy nem szívesen fizetik ki adósságaikat, abban elsősorban az előbb említett példák, a kulák befolyásnak van nagy szerepe. De a rendszertelen munka is nagyban elősegítette a 240-nél több elszámoltatást. Az elmúlt évekről nagyon sok hátralékos maradt, akik arra számítottak, hogy nem kell kifizetni a régi tartozást. De miért ringatták magukat ebben a tévhitben? Azért, mert az elmúlt években nem végzett a begyűjtés rendszeres munkát, nem szoktatták a dolgozókat pontosságra, s arra, hogy az adósságot mindenképpen ki kell fizetni. Az idei munka erre épült az újfehértói begyűjtési csoportnál. Nehéz volt, nehezen megy. Jövőre annál inkább könnyebb dolguk lesz. mert a parasztok belátják, hogy nem érdemes és nem lehet az állami kötelezettségek teljesítését el- hanyogelni és elmulasztani. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a helyi irányító szervek a továbbiakban sokkal több támogatást adjanak egymásnak. A földművesszövetkezeti dolgozók, a T. V. dolgozói például ne válaszszák szét az ő munkájukat a begyűjtéstől. Sokkal nagyobb erőkoncentrációra van szükség, ha azt akarjuk. hogy egy község életében összhangban legyenek a munkák, hogy a begyűjtésben ne maradjanak le. Újfehértó községben akkor fog eredményesen végződni a hazafias kötelezettség teljesítése, ha az osz- tályellenség elleni harcot eredményesen vívják, ha a dolgozókat megnyerik és pontos munkára szoktatják, M. J. A napokban a Nyíregyházi Építőipari Technikum 75 tanulója látogatta meg a Kiss Ernő utcai hídépítést. A fiatalok megcsodálták az állványra helyezett Diesel i’endszerű cölöpveró- gépet, amely a patak két partján a vasbeton cölöpöket verte. Bartha Gyula építésvezető szívesen magyarázott a fiatal, leendő technikusoknak. Az építésvezető 43 év alatt 116 híd építését vezette, köztük olyat, mint a balsai, a polgári, és vásá- rcsnaményi tiszai hidak. A 15 méter széles csuklós, vasbeton lemezeit hídra a megyei tanács 220 ezer forintot irányzott elő. De több ésszerű újítással 50 ezer forintot sikerült megtakarítani. A hidat régi formájában akarták előállítani, ami. 80 ezer forint költségtöbbletet jelentett volna. Ez az ösz- szeg a rendkívül folyós homok miatti szádfalazás alapozásából adódott. Ehelyett 32 drb. négy és félméter hosszú, 30 cm. átmérőjű vasbetoncölöpöt vertek le a meder. két oldalán. A eölöpsor az altalajt teljesen tömörítetté, így a hid teljes tervét, 176 tonnát és 60 tonna hasznos terhelést, négyszeres biztonsággal tartja. Ez a fontos munka 8 napon át tartott. Ezután vasbetongerendákat helyeztek a földből kiálló cölöpsorra, majd az állványozás és zsaluzás következett. December 3-án reggeltől, 4-én este 11 óráig tartett a nagy gondosságot. igénylő munka, a vasbetonszerkezet behelyezése az előkészített „szekréns'be“. Így 6-án megindulhatott a nagyszilárdságú cement bedolgozása. A vibrátorokkal történő tömörítőmunka, 8-án be is fejeződött. A késve megindított mun. ka december 31-i határidő előtt már december 20-án befej eződik. és a híd terhelési próbájának megtörténtével átadhatják a hidat a forgalomnak. Ez a siker a Balogh és a Sim- kó vasbetonszerelő brigádoknak is érdeme, akik a szerelési munkában átlagosan 130—140 százalék között teljesítettek, és keresetük meghaladta a napi 140 forintot. A hidat szegélyező, ter- iméskőből építendő, hidkar j csak fagymentes időben i készülhet, így addig ideiglenesen fakorlát fogja helyet- 1 tesíteni. A hídépítésnél ta- | pasztaltak nagy tanulságul i szolgálnak a technikum nö- I vendékeinek. Az ott látót- ■ tak bebizonyították, hogy I építőiparunk a gépesített munkamódszerek előzetes ! megteremtésével olcsón, jól ; és pontosan tud termelni, Dr. Bánkúti Ferenc I iskola igazgató Kifizető rostkendert szerződtetni 50 holdon termeltek rost- kendert a csengerújfalui Béke" Termelőszövetkezet dolgozói. Az idén ugyanennyire kötöttek szerződést. Ezévi termés jövedelmezőségét . látva, érdemesnek tartják ezzel foglalkozni. Az idei termés eredménye például 612 mázsa volt, amelyet a porcsalmai kendergyárba szállítottak be. A járandóságon felül 15.300 forint értékű ingyenes textil utalványt kaptak. Óriási előnyt jelent ez a termelőszövetkezet számára. A kendertermelés kevés munkaegységet igényel, hiszen jól kihasználták az agrotechnika, a gépek segítségét. A kapálást, a betakarítást kizárólagosan géppel végezték, ami nagyon megkönnyítette a tsz-tagok munkáját. Tudják a többi tei-melő- szövetkezetek is, hogy a rostkender termesztéshez kevés munkaerőre van szükség, s mégis nagy jövedelmet biztosít. A iyu- kodi Előre TSZ-ben ebben az évben 50 holdon termeltek, jövőre ugyanennyit szerződtettek. A györteíeki Dózsa TSZ 5 holdon tér-, mclt, az ősz folyamán pedig 9-re szerződött. Érdemes szerződést kötni, hiszen már most nagy kedvezményekben részesülnek a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok. Erre az előbb említett csengerújfalui Béke TSZ a legjobb példa, amely a leszerződött 50 holdra 10 ezer forint előleget kap, illetve ezt az értékű textilvásárlási utalványt. S a beszállított kender minden mázsája után 25 forint ingyenes vásárlási kedvezményben részesülnek a termény meghatározott árán felül. Ugyanakkor a leszerződött terület után nem kell tojás-, baromfi-, zsirbeadást teljesíteni, a gabonabeadás is csökken. Mező Imre termelési felügyelő. Mátészalka, c'/ mezujifekét óid alán A Nyíradonyból Nyírmi- hálydi -felé vezető köves- útón bandukoltam elgondolkodva. Tekintetem, a nagy határon végigfutott, s megpihent a zöldelö vetéseken és a mélyen felszántott homokbuckákon. Az úttól nem messze érdekes látvány tárult elém. Egy 35 év körüli asszonyka és vézna gyerek fia tehenekkel szántott. Kényszeredetten vonszolták a tehenek a nyikorgó ekét. Az akácoshoz érve megbokrosodtak és semmi képpen nem akartak befordulni a barázdába. A tehetetlen fiúcska szitkozódva futkosott előttük, majd ütni kezdte ostorával azokat. Anyja hol a fiára, hol a tehenekre kiabált. Nem boldogultak. A megvadult jószág a fasorba rángatta az ekét, ahol megakadt egy száraz tüiikőben, s eltört a járom. Tehetetlenségükben mindketten sírni kezdtek, — Ilyen szerencse tle- 7iek, mint mi vagyunk, nincs a világon — mondta az asszonyka jajveszé- kelve, amikor segítségükre siettem. — Old el azt a kötelei — kiáltott fiára. Nagy üggyel-bajjal sikerült kiszabadítani a lihegő jószágot. Tanácstalanul néztek egymásra. — Most mit csináljunk? Az úton vontató száguldott végig, hatalmas la- nnsvasú ekét húzva mega után. Elgondolkodtam. Mennyivel könnyebben menne a sorsuk, ha az övékét is ez szántaná. Ha az ő földjük is ahhoz a nagy táblához tartozna, amely ide látszik a Kossuth TSZ-éhez. — A férje hol dolgozik? — Kérdeztem. — Miskócon, Győrbe, mikor hol, Jó ha egy hónapban egyszer hazavetődik. — mondta szepegve. — Mennyit keres? — Keveset. S—900 forintot, — Miért nem itthon dolgozik? — Hát itthon mit kezdjen? — nézett rám csodálkozva. — Mit? Ott látszik az a nagy tábla, amelyen olyan jó mélyen felszántották már a földet, A Kossuth TSZ táblája az. Nem jobb lenne ott maguknak? Az ura hazajönne, s nem kellene bejárni a fél országot. Maguk is könnyebben élvénél;, nem kellene így bajlódni, a gyerek is iskolába járhatna nyugodtan... Elgondolkozott, s én tovább m?n*ein. A MEZSGYE INNENSŐ OLDATÁN A tsz földjétől nem messze cikk-cakkos barázdák húzódnak végig, pontosan kiszabott mes- gyékkel. Milyen tarkabarka ez a határrész. ifőTT'i nnrócska. keske^".' földszalag fekszik egymás mellett. Itt van a Bihari Sándor néhány holdja is. Bihari bácsit mindenki jól ismeri a faluban, Azt mondják róla a nyírmi- hálydiak jól gazdálkodik. Hitesebb ember már, két háborút is régig küzdött, de azért jól tartja magái. 8 hold szántója van, ebből hat silány homok. Ha az időjárás ő ellene szegül, néha még mázsa forgót sem ad egy-egy hold. .Mert rossz föld", mondja Sándor bácsi. Persze teremne az jobban is. ha műtrágyával jól leszórná úgy tavasszal, ha négyzetesen vetné, vagy fész- kes-trágyázva. Deltát ’ ki győzné azt? Egyik darab erre, a másik arra. Hiába vámnak öten, mégse bírnak így vele. Gyengén sikerült a napraforgója is. a kukorica is. Két és fél hold volt bevetve, s alig adott 30 mázsa kukoricát. Még a dohány csak hagyján, azért kapott 11 ezer forintot. Annak meg ezer helye volt már. Beadás. adó, tűzbiztosítás, s ami sorbajön ilyenkor. Gabonája 30 mázsa van összesen. Úgyhogy az évi jövedelmet mérlegelve, nem. sokra rúg a tiszta haszon. Pedig dolgoztai; ok, négyen is a családból. De hova lett a pénz? Nem mondhatjuk azt sem, hogy sok gazdasági felszerelést vásárolt. Az idén egy ekét. meg egy vádló* vett Ez nem sok. ezzel nem nagyon gyarapodott a gazdasági felszerelés. Nyugalmas életre vágyik Bihari Sándor. Biztos körülmények között szeretné leélni hátralévő éveit. Milyen jó volna, ha túl nézne a saját mes- fjyéjén, ál a szomszédba, a termelőszövetkezet földjére. TÜL A MEZSGYÉN A Bihari Sándor föl- decskéjétől nem messze terül el a Kossuth Termelőszövetkezet hatalmas táblája. 521 hold, jó minőségű föld. A tsz egyébként nem nagy létszámú. 35 tagja van. A föld kissé sok. elég nehezen tudnak megbirkózni vele. De ha nagyon akar az ember valamit, nincs akadály. Ők pedig nagyon akarnak. Szívvel lélekkel dolgozik öreg fiatal. Meg kell fogni a munka nehezebb végét, hiszen közel 15 hold esik egy-egy tagra. De nincsenek egyedül. I-la nagyon szorít a munka, segít az állami gazdaság. Nem ingyen, de az is jó, ha támogatják őket. Nagy segítséget jelent ez. Az évi munkák, mérlegelése még nem volt meg. A jövedelmük, amelyet elzárná madáson várnak, nem nagy lesz. Korábban ugyanis a Békeharcos TSZ állami segítséggel vásárolta meg a felszerelést. A két tsz egyesült, sőt. a Szabadság is melléjük szegődött. Igya hitelt közösen kell tör- leszteniök. De ez is elmúlik egyszer, akkor aztán gyorsabban erősödik a közös vagyon, s az egyéni részesedés is. SZÉP JÖVEDELMÜK VOLT Ebben az évben sokkal több terményt kaptak, mint a korábbi években. Nagy Erzsébet például egyedül dolgozott, 253 munkaegységet szerzett. S mit kapott eddig? Kenyérgabonából 10 mázsánál jóval többet szállított, haza, ebben nincs benne a prémiumként kapott 1.5 mázsa búza. 260 kiló rozs. 130 kiló cukorrépát, közel 4 mázsa burgonyát, 2 malacot. 400 darab cigarettát, 1200 forint körül pénzt, nomeg egy kis káposztát, mákot, téli tüzelőt, takarmányt, egyszóval mindent. Most fejezte be a csinos kis lakás építését, ami az asszonyka büszkesége. Ez az övé. Ahová lever egy karót, az ott marad. Az építkezésben nagyon sokat segített a tsz. Fát a tetőhöz, töveket a vályoghoz, s a szállítási a közös fogatok végezték. Ez csak egy példa. De c.z idén is négyen-öten építettek új házat, tsz-ta- (jok. Azok. akik ezelőttiben alig tudták megélhetésüket biztosítani a silány nyírmihálydi homokon. A Kossuth nem tartozik a legjobb termelőszövetkezetek közé. De eredményeik, jövedelmük túlszárnyalják az egyénieket. És túlszárnyalják sokszorosan akkor, ha megerősödik az alap, a közös tőke. M. J. Rendszeres munkára van szükség...
