Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-09 / 289. szám

N F. P L A r

1955 december 9, péntek

A PÁRTOKTATÁS HÍREI *

Tói tanulnak a kótaji Lenin

és Vörös Október TSZ tagjai

ASZTALOS BÁLINT:

^Őúiz kőid /áld

Az elmúlt oktatási évben Kótajban különösen a Lenin Termelőszövetkezetben voltak bajok a pártoktatás területén. Am a Vörös Október Termelőszövetkezetben sem tanultak rendszeresen a párttagok és pártonkivüliek. A két termelőszövetkezet pártszervezetének vezetői tanultak az elmúlt év hibáiból, az idén jobban megszervezték a termelőszövetkezet tagjainak tanulását. — A két termelőszövetkezet tagjai a „marxizmus - leninizmus alapjai” tanfolyamon tanulnak. A Lenin TSZ-ben 21 elvtárs jár a szemináriumokra, mig a Vörös Októberben 18 kommunista és

pártonkívüli dolgozó látogatja rendszeresen a foglalkozásokat. Bár Szász elv- társ, a községi tanács vb. elnöke ebben az évben végez először propagandista munkát, de rátermettségét és hozzáértését bizonyítja, hogy hallgatói, a Lenin TSZ tagjai, rendszeresen látogatják a foglalkozásokat. Ezt úgy érte el, hogy a hallgatókkal nemcsak a szemináriumok alkalmával, hanem munkaidő alatt is foglalkozik. Felkeresi őket, segíti és ellenőrzi tanulásukat. Igyekszik a tananyag tanulságait vonatkozásba hozni a termelőszövetkezetben folyó gyakorlati munkával. A hallgatók így

könnyebben megértik az elvi kérdéseket.

Nem mondható el ez a szorgalom Rubóczki Mihály elvtársról, aki a Vörös Október Termelőszövetkezetben vezeti a „marxizmus- leninizmus alapjai”-tanfo- lyamot. ö már 3 éve propagandista és könnyen veszi ezt a munkát. Nem készül fel elég alaposan a szemináriumi foglalkozásokra. Helyes lenne, ha Rubóczki elvtárs Szász elvlárstól szorgalmat, helyes módszereket tanulna. A községben lévő propagandisták így is segíthetik egymást! Az eredmény a hallgatók fejlődésében fog tükröződni.

1 tanulás eredménye: 13 egyénileg dolgozó paraszt lépett be a% árost Új Erő Terinelősxövetlsesetbe

Az orosi Új Erő Termelőszövetkezetben a múlt évben sikeresen folyt a párt- oktatás. A politikai iskolának 18 hallgatója közül igen ritka volt, amikor hiányzott volna valaki. — M«l. a „marxizmus-leniniz- mus alapjai” tanfolyam ugyancsak 18 hallgatóval kezdte meg működését. — Ezideig nem volt még olyan foglalkozás, hogy hiányzott volna valaki. B. Nagy Sándor elvtárs, a községi tanács vb. elnöke jól vezeti a szemináriumot. Rendszeresen kimegy a termelő- szövetkezetbe és így ellenőrzi, segíti hallgatóit a felkészülésben.

Minden foglalkozás után rendszeresen értékelik azt a munkát, amelyet a hallgatók a termelőszövetkezetük fejlesztése érdekében végeznek. A tanfolyam hallgatói úgy határoztak, hogy a tanulás mellett népnevelő munkát is végeznek.

A politikai foglalkozások megkezdése óta a szeminárium hallgatói 13 egyénileg dolgozó parasztot győztek meg a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyéről, akik be is léptek az Üj Erő Termelőszövetkezetbe. Igen jó munkát végzett a hallgatók közül ebben a munkában Farkas Antal elvtárs, a termelőszövetkezet párttitkára.

Tanul janak becsületesen a nyíregrliázt vágóhídi tanfolyam hallgatói

(3.)

— Mihály ... Mihály — siet hozzá a felesége. — Te menni akarsz haza? Ne menj még. Mi is eljöttünk. Tudod, nem bírtam a lányokkal, hogy ... Ismered milyenek a fiatalok.

Tákosi Mihály leengedi az lluska karját. Csontos állához nyúl, vakarja, su- rolgatja. És áll. Egyhelyben. Mint egy leszúrt, vastag cövek. Aztán megfordul, min amikor a magános cövek alól a szél elkotorja a homokot. Megyen ki az ajtón. Lehajtott fejjel lép bele a holdvilágos őszi estébe.

— Mihály! Hova mész? Mi van, Mihály? Várjál csak! — lépne utána a felesége, de meg kell, hogy álljon, mert Baksai Páter, a Baksai József legidősebb fia, — akit a ■ közgyűlési beszámoló külön is említett, mert egymaga huszonötezer forintnyi évi jövedelmet részel, — karjára akassza az Irmus kabátját.

— Fogja már meg, Jr.lcsa néném, hadd táncoljunk,

A másik Tákosi lány, Margit is veti a kabátját. Táncra kérik. így hát meg, áll Tákosi Mihályni és pillanatnyilag azon bonzankc- dik: miért nem tudlak előbb érkezni!? Mert az az ember, hogy milyen makacs az, gondolhatta volna.

Tákosi Mihály megy, tépked a csendes estében. A hold hosszú árnyékot eres:!: utána. Lábait alyannak érzi, mint két nehéz kölönc. A szíve az fut, sebesen vágtat. Pillanatonként úgy érzi, felszaladna az a torkába, onnan egésze,i a szájába, hogy aztán kiesi',n belőle ... Húsz hold föld... hús: hold fö'd... -- veti

| az agya. dobolja. Minden csepp vére a fejében van 1 és megannyi kicsi kalapács ... Húsz hold föld ... húsz hold föld ...

Hirtelen megáll. Körülnéz. A szövetkezeti kultúr- házból még ide hullik a zene, a dal. Hegyes kucsmáját leveszi, veregeti, pedig nem poros az. És olyan jó ez a friss levegő. Tovább indul. Csak nem fordul vissza? Vissza?! Nem. Miért tegyen szégyent. Elköszönt. Azt nem kellett volna. így

elszaladni

__ Élvezetes ez

az esté. A hűvössége. Rendre igazítja a gondolatát.

... Kurucz Károly nem szaladt el. Minek is szaladt volna? A két lovára büszke? Ha a községben nincs olyan, van a szövetkezetnek. A Vörös Sugárnak. Hat. Pontosan hat. Ö. Tákosi Mihály tudja. Azok igenis különbek a Kuruczénál. Több is van ott. De ez a hat... Mégis ő, Tákosi Mihály szaladt cl. Minek szaladt el? Igen. Neki húsz holdja van. öt gyermek van hozzá. Mennyi jutna egynek? Négy. Négy hold. Eh. Kicsi, Kevés az. A Vörös Sugárnak majdnem nyolcszáz holdja van. Nem éppen Baksai József tudja azt, hanem ő is.

...Szekeres belépett. Meg T. Kapás is, Bus Miklós is. Ö nem lépett. Miért nem lépett? Neki húsz holdja van. Azért? Nem éppen. Nem mondta meg Baksálnak az igazat. Az űzte ki. A lelkiismeret. Hogy el kellene osztani a húsz• holdat a gyermekek közt. Nevükre íratni. Magának legalább

Az elmúlt években a városi pártbizottság nem szervezett politikai szemináriumot a Vágóhídon. A dolgozók egy része egyik vállalat dolgozóival, másik része pedig másik üzem dolgozóival tanult volna egj'ütt. De ebből nem lett semmi, nem lehetett sem segíteni, sem ellenőrizni a felkészülést. A városi párt- bizottság okulva az elmúlt évek tapasztalataiból, megbeszélte azokat a pártszervezettel, s így született meg az üzemben a „marxizmus- leninizmus alapjai” tanfolyam. Nagyon helyes az is, begy ezt a szemináriumot maga a vállalat igazgatója, Sebők András elvtárs vezeti, aki ismeri a dolgozókat, magatartásukat, szorgalmukat, s ha arra szükség van, azonnal tud segíteni. A hiba nem is otv van, hogy Sebök elvtárs nem készül fel a foglalkozásokra, hanem inkább ott, hogy a hallgatók nem készülnek elég szorgalmasan. Több szemináriumon, mint itt is, az a legnagyobb baj, hogy a gyakorlati kérdések mellett elsikkadnak a fontos elméleti kérdések tisztázásai. Ezen sürgősen változtatni kell. Sebők elvtársnak nagyobb igénnyel kell fellépni hallgatóival szemben. Követelje meg az irodalom szerinti felkészülést, hisz csak így érthetik meg a hallgatók azokat a fontos elméleti kérdéseket, amelyeket az irodalom tartalmaz. A szemináriumok közötti időkben is segíts

őket. Sajnos, hiba van a jegyzeteléssel is, s ez elsősorban annak tudható be,

hogy maguk a vezetők, —

Vészeli Pál elvtárs, az

alapszervezet titkára —

sem mutat jó példát. Most már nem lehet kifogásuk a hallgatóknak, hogy más helyeken kell tanulniok. — Minden lehetőség biztosivá van ahhoz, hegy szorgalmasan képezzék magukat.

három holdat hagyni. Eladni a jószágokat. Ügy bemenni. Ezt nem tudta megmondani a régi cimborának. Ezt a ... ravaszkodó sáfárságot. És nem szégyenled magad, Tákosi Mihály? Húsz holdas Tákosi Mihály! Így alakoskodni. így akarva kijátszani a szövetkezetei. Azokat, akik tisztelnek téged. Mit gondolsz: azoknak nincs eszük? Ügy felvennének? Ujjal mutatnának rád. Pedig a gyermekeid. Azok látod nem szaladtak el, hanem oda mentek és ott maradtak . ..

Jó hogy este van. Nem látja senki a Tákosi Mihály szégyenét. Arca pirulását. Miitor pirult az ő arca? Soha, Nem is fog. Hogy tudta megcsinálni ezt a butaságot. Magába zárta a rossz gondolatot. Nem beszélt. Nem volt őszinte. Azóta Kurucz Károly is kérhetett egy belépési nyilatkozatot. Azt nem űzte az ördög...

A felesége, a gyermekei, az egész család ott vannak. Csak tovább ne rontana már az asszony. Szégyenbe ne hajtaná. Nem igen. Az okosabb attól.

Benyitja a kisajtót. A Lepke éberen ugrik fel a pitvarajtó küszöbéről. Hűséggel nyalja gazdája kezét. De az most nem érző Nem veregeti meg érte vds- tagbundás nyakát.

. . . Legalább hívná meg az asszony Baksai Józsit. Vasárnapra. Nem. Előbbre is lehetne. Akár holnap estére.

Sok hasznos javaslat hangzott el a Néplap tudósítóinak értekezletén

Szerkesztőségünk tudósítóinak és legjobb levelezőinek értekezletét tartottuk meg szerdán délelőtt. Az értekezlet eredményességét igazolja, hogy tudósítóink hozzászólásaikban elmondották: mit várnak a szerkesztőségtől, a Néplaptól ők és a dolgozók általában.

HOVÁN JÓZSEF

eivtárs, a kisvárdai Béke mozi vezetője. Már hosszú idő óta rendszeresen segíti a szerkesztőség munkáját.

Bírálta sportrovatunkat, mert keveset és ritkán írt a megye községeinek rportjárói nevelő, jó sporterkölcsöt alakító cikket. \rra kérte a szerkesztőség agjait, hogy rendszeresen íeressék fel a tudósítókat,, iá községükben járnak.

— Megígérem ezen az ér_ :ekezleten — fejezte be nozzászólását —, hogy ez- jtán még több és jobb tu- lósítást, levelet küldök községünk életéről.

ENDRÉSZ LÁSZLÓ elvtárs, az Állami Könyvierjesztő Vállalat colgoiója.

— Én sokkal helyesebbnek tartottam volna — mondotta Endrész elvtárs, — ha a szerkesztőség

ciore felkor bennünket a lap bírálatára. Eredménye-] sebb lehetett volna a megbeszélés. Az én tapasztalatom az — folytatta —, ho^y tavaly és még ez év elején is, érdekesebb, irodalmibb volt a Néplap. Hiányz'k a bírálat, a szatíra, az érdekes írás az újságból, pedig azt minden olvasó szereti és várja. Szeretném felhívni tudósító társaim figyelmét a politikai képzés fontosságára. Mi, akik levelezői, tudósítói vagyunk a Néplapnak, nem végezhetjük jól ezt a fontos munkát, ha nem képezzük magunkat. Befejezésül azt kérem a szerkesztőségtől, hogy hagyjanak válasz nélkül egyetlen levelet sem. A mi számunkra igen fontos minden válasz, amit kapunk — így tekintse azt a szerkesztőség minden tagja is.

DR. VARGA GYULA

kisvárdai körzeti orvos, azzal kezdte hozzászólását: nagyon örül, hogy ezen az értekezleten rásztvehet.

— Orvos vagyok — mondotta — és hivatásomnál fogva sokat foglalkozom az emberekkel. Ma már nemcsak a testi bajok gyógyításéért keresik fel az orvosokat, hanem nagyon sokan barátjuknak, segítőjüknek is tekintenek ben

vnijar., segítsünk és én úgy érzem, hogy az ilyen esetekben feltétlen írnunk kell. Tapasztalatainkról, észrevételeinkről be kell számolnunk az újrágnak. Van és kell lenni időnek arra, hogy írjunk. Hozzászólásának további részében bírálta a sze:kesz- tcség munkáját, mert beküldött írására nem válaszolt.

Javasolta Varga eJvlárs, hogy a Néplap rendszeresen foglalkozzon egészség- ügyi kérdésekkel, valamint nyisson egy rovatot c, technikai újítások ismertetésére.

SOMOGYI GYULÁNK

elvtársnő, nyíregyházi háziasszony arra hívta fel a tudósítókat, hogy kellő időben figyeljünk fel a hibákra, hogy azokat gyorsan kijavíthassuk. Ez minden tudósítónak kötelessége.

BALOGH LÁSZLÓ elvtárs, a csengeti járási tanács dolgozója or "mái fejezte ki az értekezlet összehívása felett. Bírál! a a szcikesztőség munkáját, mert véleménye szerint nem elég színvonalasak a lapban megjelenő írások.

■ — Ügy látom, hogy megyei lapunk sok tekintetben javult. Nem elégedhetünk meg azonban ezzel. Több szép riportot, érdekes, olvasmányos írást kellene közölni. Hiányzik n szatíra, a gúnyos leleplező írás. A Nyíri Pajkos cem tölti be hivatását — viccei, tréfái nem elég derűsek. A vasárnaponként megjelenő irodalmi oldal egyre szürkébb, unalmasabb. Kevesen írnak abba és !gy elveszti élénkségét, elevenségét.

— Én a magam részéről ígérem, hogy ezután több szatirikus írást küldök a szereksztőségnek, hogy ezzel is segítsek azt érdekesebbé tenni.

NAGYIDAI BÉLA elvtárs. a nagyhalász! kendergyár pártszervezetének titkára elmondta tapasztalatait. maid így folytatja: „hosszú ideje tartom a Néplappal a kapcsolatot, de az utóbbi időben kevesebbet írtam. Én magam is rájöttem, hogy milyen hiba ez és most ez az értekezlet felhívta arra a figyelmet: a jövőben az eddiginíl nagyobb gondot kell fordítani erre a munkára. A levelezés nem öncél, hiszen a saját munkámat is javíthatom ezáltal és ha tapasztalataimat leírom, mások is alkalmazhatják abból azt, j ami jó.

BODNÁR GYÖRGY

elvtárs, a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaság agronó- ] musa nemrégén tudósítja a

Néplapot, de örömmel kapcsolódott be a vitába.

— Mielőtt eljöttem az értekezletre, megbeszéltük a vezető kutató elvtárssal, hogy miben lehetnénk mi segítségére a szerkesztőségnek, és hogyan tudnánk a legjobban segíteni a sajtó munkáját. Azt tapasztaltuk, hogy kevés olyan érdekes cikk jelent meg a Néplapban, ami a fontos kutató munkákkal foglalkozik. Mi szívesen írunk ilyen cikkeket és meg vagyunk arról győződve, hogy a többi kutató is segíteni fogja az ilyenirányú munkát.

SZABÓ JÓZSEF elvtárs, a baktalórántházl járási tanács szövetkezeti csoportjának vezetője arról beszélt az értekezleten, hogy fontos feladatot kell ellátnia a tudósítóknak a mező- gazdaság átszervezése terén.

— Már öt éve tudósítom a Néplapot és mondhatom, hogy szívesen csinálom; Azt javaslom a szerkesztőségnek, hogy dolgozzon ki egy tervet a tudósítók rendszeres segítésére.

— Szereném még arra is felhívni a figyelmet, hogy írjon a szerkesztőség többet a mezőgazdaságban folyó munkaversenyről. Nagyszerű eredmények születnek, amelyeknek méltó helyet kell biztosítani a megyei lapban.

•>