Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-08 / 288. szám
Oílá^ftPofelá^aT^BJÜlfeEeí f AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRHEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA á mai számban : Találkozás az ukrajnai asszonyokkal (2. oldal) 20 hold föld (2. oldal) Szabolcs-Szatmári Ifjúság (3—4. oldal) A Szovjetunió és Burma közös nyilatkozata (5. old.) XII. évfolyam, 288. szám ARA 50 FILLER 1955 december S, csütörtök 25 éves a Gülbaba burgonya Hírek a zárszámadásról 1930. őszén indultak el az első Gülbaba burgonyával megrakott vagonok megyénkből a Dunántúl felé. Jól emlékszem erre, mert ez volt életem legszebb ősze. Ekkor láttam kutató munkám első eredményét, tízéves fáradtságom első gyümölcsét, a fiatal Gülbaba burgonyát. Ennek már 25 éve. Hajam megderesedett, mire első boldogságom, s a burgonyatermelők ezreinek örömét a Gülbaba burgonya negyedszázados évfordulóját kutató társaimmal ünnepelhettem. Ezzel a fajtával pótoltuk a Rózsát ízében, zamatéban, koraiságában és bőtermésében egyaránt. Akárhol termeltük, mindenütt 40—50 százalékkal többet hozott, mint az erősen leromlott Korai Rózsa. Gumója is tetszetősebb, nagyobb volt. Már az első kiállításon 1932-ben is hatalmas sikert arattak a Gülbaba szép darabos, hosszú, nemzetiszínű pántlikákkal összefűzött gumói. A Gülbaba a kiváló termelési eredmények következtében csakhamar igen közkedvelt lett, s vetésterülete gyorsan szaporodott. Az öröm azonban nem sokáig tartott, mert néhány évvel később sok csapás érte a Gülbabát. Alig volt 3 éves, amikor egy olyan betegség támadta meg, amelyben csaknem elpusztult 1933-ban Magyarországon eddig ismeretlen mértékben lépett fel a fertőző-hervadás betegsége. Ennek következtében a Gülbaba 97—98 százaléka vetésre teljesen alkalmatlan vékony csirás lett. Az akkori minisztérium szervei, a különböző „mezőgazdasági szakemberek“ kimondták rá a halálos ítéletet. Előbb megsirattuk, de később, akik a Gülbaba bábái, nevelőszülői voltunk, Ismertük annak minden jó tulajdonságát, nem mondtunk le a beteg gyógyításáról. Bíztunk benne. Inkább felvettük a harcot azoknak a véleménye ellen, akik halaira akarták Ítélni. A Dunántúlról visszahoztuk, s elölről kezdtük a fajta nemesítését. Az idő minket igazolt és megmentettük a Gülbaba életét. Nem sokkal utána újból nagy csapás érte burgonyánkat. Megszűnt a Tornyos- pálcái Nemesítő Telep és a nemesítéssel a Dunántúlra, Tolna megyébe költöztünk. A Szabolcsban született Gülbaba ismét árva gyermek maradt. Megszűnt Szabolcsban, az ország burgonyatermelésének szivében a nemesítés, a burgonya fajták szülő és nevelő otthona. Csak jóval később, 1943-ban sikerült tető alá hozni a Kisvárdai Növénynemesítő telepet. Sajnos, jött egy harmadik csapás, a háború, amely tönkrezúzla a nevelő-munkát, s vele együtt a Gülbabát. Majd 1947- bcn újból élőiről kezdtük a Gülbaba nemesítését, de mostmár a népi állam szerető gondoskodását, támogatását élvezve. 1951-ben először Szabolcsban 9, Somogybán pedig 4 község határát jelölték ki erre a célra, s az ősz idején Szabolcsból már 180 vagon Gülbabát szállítottak az ország többi részére. A nyírségi burgonyatermelés feljavítására pedig 3000 holdra tudtak biztosítani vetőgumót. Végül az 1953-as párt- és minisztertanácsi határozat előírta az egész ország területére kiterjedő ve‘őgumó termelési rendszer kiépítését. Ez 1954-ben meg is indult. A szaporítórendszeren belül a Kisvárdai Növénynemesítő Telep a szuperelit, elit I. fokú vetőgumótermelés szervezője, irányítója és ellenőrzője lett. Ebben az évben ez elit és I. fokú szaporító területeken már 1000 holdon felül termeltünk Gülbaba vetőburgonyát. Ezen keresztül — kiegészítve a szelekciós körzetek anyagával — tudiuk biztosítani a Gülbaba fajta megfelelő vetőgumóutánpótlását. A Gülbaba győzött. A piacot is meghódította és rövid idő alatt pótolhatatlanná vált. Éppen a napokban voltam szemtanúja egy budapesti vásárcsarnokban, amikor a számtalan, olcsóbb áron, Ella név alatt árult mindenféle fehér vegyes burgonyára alig akadt vevő, s az egyetlen standnál lévő Gülbabáért két hosszú sorban álltak a háziasszonyok. Ha nem is mindenütt jó a Gülbaba, mégis termelnünk kell, hogy a háziasz- szonyok jó minőségű burgonyához jussanak. A termelőknek az a feladatuk, hogy szelektált, jó Gülbaba vetőgumó előállításával és jó agrotechnikával nagy termést biztosítsanak. Mi a nemesítés során igyekeztünk a Gülbabát nemcsak eredeti termőképességében fenntartani és annak vetőgumójat a termelésnek átadni, hanem új termő- képesebb Gülbabát kinemesíteni. Ez sikerrel járt. Kinemesítettük a 2558-at, amelyet mint új Gülbabát bejelentünk. Ez a régi Gülbabából van kinemesítve és vele minden szempontból teljesen azonos, termelése viszont sokkal gazdaságosabb. A felsorolt csapások és nehézségek ellenére, sokszor mostoha körülmények között a Gülbaba 25 éve él, a termelés és a fogyasztók teljes megelégedésére. Ebből látszik, hogy helyes az a törekvés, hogy hazai nemesítéssel előállított fajtákat termeljünk. Reméljük, hogy ebben az esztendőben elismert 3 új fajtánk és a közeljövőben újabban forgalomba hozandó fajtáink a Gülbabához hasonlóan teljesen ki fogják elégíteni a termelés és a fogyasztás igényeit. Teichman Vilmos tudományos kutató. 170 előadást tartott öt év alatt f a Nyírlugosi Állami Gazdaság népi együttese A napokban ünnepelte fennállásának 5 éves évfordulóját Szaboles-Szat- már megye egyik legegyenletesebben szereplő népi együttese, a Nyírlu- gosi Állami Gazdaságé. Az együttes magva a nyolc lányból és nyolc fiúból álló tánccsoport 1950 végén alakult a gazdaság fizikai dolgozóiból, A létszám azóta 60-ra emelkedett. Első komolyabb fellépésük Nyíregyházán a Sóstón volt, amikor is dicséretben részesültek, a leányok pedig táncruhát kaptak. Ez még nagyobb lendületet adott munkájuknak. Ettől kezdve már rendszeres foglalkozásokat tartottak, s megkezdték a gyűjtő munkát is, amely szerves része tevékenységüknek. — Műsorszámaikhoz a táncokat. dalokat, szokásokat, játékanyagot nagyrészt a helyi és környéki hagyományokból merítik. így született meg eisä komolyabb művük is, a „Szombat este a Hortobágyon’’ című táncjelenet, amellyel az első díjat nyerték az 1950—51-es kultúrverseny döntőjén. Azóta minden évben részt vettek és nagy sikerrel szerepeltek a megyei kultúrversenyeken. — Emellett igen sokszor vendégszerepeitek a megye többi községeiben, Nyíregyházán, más megyékben, sőt Budapesten is. öt év alatt összesen 170-szer lépett fel a népi együttes. A „Szombat este a Hortobágyon” című táncjelene- ten kívül eddig a „Kukoricafosztó”, a „Fonó”, a „Dohánycsomózó” népi játékokat adták elő. Legutóbb pedig az „Aránylónál” című népi mesejátékukkal arattak nagy sikert. Az együttes megalakulásától eltelt 5 év sikerekben és eredményekben gazdag időszak volt. Az együttes tagjai között jó közösségi szellem alakult ki. Tagjai rendszeresen tanulnak. Az együttes vezetői nagy gondot fordítanak az utánpótlás nevelésére. Az együttes legfiatalabb tagja például Kujbus Mária, mindössze 10 éves, a legidősebb tagja Makszim János már 60 éves, a gazdaság sertésgondozója, a kiváló állattenyésztői jelvény tulajdonosa. Az együttes tagjai és hozzátartozói részt vesznek a gyűjtési és feldolgozási munkákban is. Mindez biztosíték ezutáni jó szereplésükhöz. Jó eredménnyel zárt a halmosbokori IJj Elet TSZ Az elmúlt napokban ünnepélyes keretek közt tartotta meg zárszámadását a halmosbokori ÜjÉlet Termelőszövetkezet, amelyre számos egyénileg dolgozó parasztot is meghívtak. A szövetkezet fennállása óta ez volt a negyedik zárszámadás, de ilyen jó eredményeknek még eddig nem voltak a tsz- tagok részesei. A nagy fejlődés néhány számadata Ebben az esztendőben mind területben, mind taglétszámban — és hozzátehetjük — jövedelemben is hatalmas fejlődést ért el a szövetkezet. Területe 616 holddal, létszáma pedig 26 családdal, 38 taggal gyarapodott. A növénytermesztésben nemcsak a tervben előirányzott termésátlagokat, hanem a környék legjobb középparasztjainak termésátlagait is túlszárnyalták. Mindezt a fejlett agrotechnika alkalmazásának, a gépi művelésnek, a szakszerű vezetésnek és nem utolsó sorban a tagság odaadó, szorgalmas munkájának köszönhetik. Hasonló jó eredmények születtek az állattenyésztésben, a gyümölcsös és szőlőművelésben is. Hitt a közös gazdaság iráüii íeielősség A múltban nagy hiba veit ebben a szövetkezetben az, hogy a tsz-tagok a háztáji gazdaságot igyekeztek túlfejleszteni. Emiatt sokan a kelleténél kevesebbet dolgoztak a közösben és nem éreztek kellő felelősséget a közös gazdaságért. Ebben az esztendőben azonban megváltozott a helyzet. Ebben a márciusi határozat adott nagy segítséget. Jobb lett a munkafegyelem és ezzel együtt az eredmények is fokozódtak. Bár terveiket túlteljesítették, premizálásra mégsem kerülhetett sor, mert munkaszervezetük erre nem adott lehetőséget. Jövőre azonban a tagosított nagyüzemi táblákon megfelelő munkaszervezéssel fognak dolgozni. Egy munkaegység értéke 50 íorini A közös vagyon megfelelő mérvű fejlesztése mellett a tagok is megtalálták számításukat. Az egyéni részesedéssel mindenki meg van elégedve. Kenyérgabonából munkaegységenként 4.35, burgonyából 6 kilót, mustból 2.5 decit kaptak munkaegységenként, nem is beszélve egyéb természetbeni juttatásokról. A termények értéke a 12.80 forint készpénzzel együtt 50 forintra rúg. Czuczor Ottó fiatal tsz-tag például, aki 413 munkaegységei ért el, 20.414 forintnyi lészese- dést vitt haza. Ez havi 1.700 forintos jövedelemnek felel meg. Ezzel szemben Trahóczki Pál Cigánybokori 11 holdas dolgozó paraszt családjával együtt 19.800 forint jövedelemhez jutott. Van olyan tsz-tag is, aki összesen 50.000 forintnyi részesedést kapott. Mindez megmagyarázza, hogy az egyénileg dolgozó parasztok miért léptek be már évközben is olyan nagy számban. A zárszámadási közgyűlésen Gajdos István púposhalmi dolgozó paraszt kérte, hogy 3 tagú családjával együtt vegyék fel a tagok sorába. Ennek a közgyűlés helyt is adott, mert minden becsületes dolgozó parasztnak joga van ahhoz, hogy a jólétét jelentő szövetkezeti útra lépjen. Számvetés Botpaládon A botpaládi dolgozó parasztok egy csoportja öez- szeült és számot vetett elmúlt évi jövedelméről. — Megvizsgálták a szövetkezet gazdálkodását is, majd sorra vették a tsz-tagok egyéni jövedelmét. Sok olyan tsz-tagot találtak, mint Fürtös Endre, aki másodmagával dolgozott a tsz-ben és évi tiszta jövedelme 64.000 forintra rúg. Kocsis Endre egyedül dolgozott, jövedelme 26.000 forint. Szikszó Andrásné jövedelme 18.600 forint. E számvetés és vizsgálódás eredményeképpen többen elhatározták, hogy belépnek, mert a szövetkezeti gazdálkodás nagyobb jólétet biztosít. December 1-én Gyurkó Péter 10 holdjával, ötöd magával lépett be a tsz-be. Előzőleg rendezte minden kötelezettségét. Példáját követte B. Varga Endre 10 holdas középparaszt negyedmagával. Liszák Bertalan, Kocsis Gusztáv és még több dolgozó paraszt. Bíró Sándor F. J. K. felvásárlási felügy. Másfél literrel emelik a fejési átlagot a nyírlugosi tehenészek A november 7-i műszakban a Nyírlugosi Állami Gazdaság tehenészei 0.6 literrel emelték az istállóátlagot. Flugyik Kálmán tehenész ugyanakkor 1 literrel emelte standátlagát. Ezek a kezdeti eredmények arra ösztönözték a gazdaság tehenészeit, hogy a versenyt tovább íejlesz- szék. Ezért javasolták a gazdaság szakemberei és tehenészei számára tapasztalatcsere-értekezlet tartását. Az eredmények mutatják, hogy érdemes volt elfogadni a javaslatot. Az értekezlet hatására a szakemberek megvizsgálták a takarmányok tápanyag- tartalmát és gyakorlati bemutatókat rendeztek. Nagyon érdekes volt, amikor Tassi János tehenész bemutatta az utócsepegtetés gyakorlati végrehajtását és eredményét. Illés József tehenész standján a fejés után még egy litert fejt ki utócsepegtetéssel. Megmérték a zsírtartalmát s 7.5 százalék volt az eredmény. Ilyen tapasztalatok alapján a tehenészek elhatározták, hogy a IV. évnegyedben 2.000 literrel túlteljesítik a tervet, az istállóátlagot pedig 1.5 literrel növelik. Tassi János versenyre hívta tehenész társait: standátlagát a hónap végéig 3 literrel emeli. A tehenészek — ki-ki a maga körülményei szerint — megtették vállalásukat, ugyanakkor versenyre hívták a Balkányi Állami Gazdaság tehenészeit a következő feltételekkel: December 31-ig a jelenlegi istállóátlagot 1.5 literrel emelik, ugyanakkor az önköltséget 5 százalékkal csökkentik. Most már a balkányiakon van a sor a válaszolásban és a tetteken. Dlesérőtábla A megye dolgozó parasztjai közül egyre többen teljesítik beadási kötelezettségüket. Igen sok azoknak a száma, akik eddig mindenből száz százalékig eleget tettek beadási kötelezettségüknek. Ezek közül dicséretben részesítjük Maszák Miklós 11 holdas, Szőllösi Sándor 10 holdas, Kiss János 8 holdas érpataki dolgozó parasztokat; Pólón János 7 holdas, Szálkái Sándor 5 holdas kállósemjéni dolgozó parasztokat; Gyirán Mihály 8 holdas, Szőke János hat holdas és Harajda György 7 holdas biri dolgozó parasztokat. Dicséret illeti a kukoricabegyűjtésért ököritó- fülpös és a burgonyabegyfijtésért pedig Nyírmegy- gyes dolgozó parasztjait. A három község megkapta a szabad értékesítés jogát. Ht jjlfÍ jfja* I m J&t X ap> jmggSwí m am AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA
