Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-07 / 287. szám

dJiläq proletariat eptquälieUk f NÉPLAP AZ MDP SZABOLCS -SZATMÁRMECYEI; BI20TTSACANAK LAPJA A mai számban : A Sturmaun házaspár a falusi életet választotta (2. oldal) Elutazott megyénkből a sr.ovjet-nkrán küldött*?? (3. oldal) Asszonyoknak, lányoknak (4. oldal) Gondos gazda tanácsai (5. oldal) XII. évfolyam, 287. szám AHA 50 FILLFH 1955 december 7, szerda Jobb minőséget és nagyobb tervszerűséget a téli gépjavításnál! Megyénk az 1955-ös esztendőben ki­magasló terméseredményeket ért el. Eb­ben többek között nagy szerepe van korszerű gépi technikánknak, gépeink folyamatos, jó üzemeltetésének is, an­nak, hogy a téli gépjavítást évról-évre jobb minőségben és tervszerűbben vé­geztük el. Az elmúlt téli gépjavítás minősége a megelőző évihez viszonyítva például mintegy 50 százalékkal javult. Ez kife­jezésre jut az egy gépre eső teljesítmé­nyek növekedésében, a gépi munka mi­nőségének javulásában és végső soron a nagyobb terméseredményekben. Az erő- és munkagépek folyamatos munkája fokmérője a gépjavítás minősé­gének. A most lezáruló gazdasági évben gépállomásaink megyei átlagában mind- ö«sze 3—4 százalék között mozog a gép­hiba miatti kiesés ideje. A vencseilői gépállomáson például 0.5 százalékot sem érte el. Volt azonban olyan gépállomá­sunk is, ahol a 10 százalékot is meg­haladta, például a nagyecsedi és a kis- várdai gépállomáson. Természetes, hogy az ilyen nagyfokú kiesés a terv teljesí­tését erősen gátolta. Ennek bizonyítéka az, hogy mind a két gépállomás az utolsók közt kullog a tervek teljesítésé­ben, viszont a vencseilői gépállomás az elsők között jár. ■ De mi az oka, annak, hogy az egyik gépállomáson kevés volt a géphiba miatti kiesés, a másikon sok? Az,‘ hogy az olyan gépállomások, mint a vencseilői, lelkiismeretesen javították ki a gépeket, vagyis minőségi munkát végeztek, — az olyan gépállomásokon pedig, mint a kis- várdai, vagy a nagyecsedi, nem fordítot­tak kellő gondosságot a gépek kijavitá- sára. Már pedig ilyen hibáknak a mostani gépjavítasi időszakban nem szabad elő­fordulniuk. A gépjavítási munkák jó megszervezésével, a brigádok helyes ki­alakításával a kijavított gépek rendel­kezés szerinti átvételével meg kell aka­dályozni a múlt hibáinak megismétlődé­sét. Vajon elegendő-e az az intézkedés, ami ezen a téren eddig történt? Az augusztus 31-én tartott megyei értekez­let, amelyen a gépállomások főmérnökei és főmechanikusai vettek részt, felhívta a figyelmet a gépjavítási tervek elké­szítésére, a gépjavításhoz szükséges anya­gok és alkatrészek biztosítására és egyéb fontos problémákra. Ez az értekezlet, amely a legfelsőbb párt- és kormányha­tározatok útmutatásait vette figyelembe — hangsúlyozta, hogy legfőbb szempont a téli gépjavításoknál a minőség és a tervszerűség követelményeinek betar­tása. Itt megállapítást nyert az is, hogy a gépek főjavítására megadott 300 mun­kaóra és a folyójavításokra megadott 200 munkaóra bőségesen elegendő a jó mi­nőségű munkára és a jó keresetre, amit a legutóbbi minisztertanácsi határozat a korábbiakhoz mérten jelentősen meg is emelt. Az új bérezési rendszer és a téli gépjavítás egyaránt november 1-től in­dult. Minthogy a téli gépjavítás végső határideje február 28 és ennek az időnek első negyede már mögöttünk van, levon­hatjuk az idei téli gépjavítás első tanul­ságait a további munka megjavítása ér­dekében. Mi a helyzet a novemberi gépjaví­tás; tervek teljesítésével? November 30-ig megyénk az erőgépek főjavítási tervét csak 68 százalékban teljesítette. Ennek az az oka, hogy Kölese és Nyír­bátor csak 50 százalékban, Demecser, Kisvárba, Mándok, Nagyvarsány, Nyírte­lek, Tiszaszalka és Vencsell í pedig egy­általán nem végezték el az erőgépek fő­javítását november hónapban. De nem jobb a helyzet az erőgépek folyójavítá­sánál sem. Ebből a tervtsljesíiés csak 55 százalék. A munkagépek novemberi ja­vítási tervével szemben .s nagy elmara­dások mutatkoznak. Ekét például a de- mecseri gépállomásán egyáltalán nem javítottak, pedig tervük szerint 8 darab volt előirányozva. Tárcsát nem javított a mándoki, a nagyvJfsár.yi és a tiszaszai- kai gépállomás. A beütemezés szerint csak a kislétai gépá' lomás végezte el mind a fő, mind a folyó javítást a/ crő- és a munkagépeknél. Általános tapasztalat gépállomásaink­nál az, hogy a gépjavítást ötletszerűen és nem a beütemezi szerint végzik. Ti­pikus példái ennek Nagyecsed, Nagyvar­sány és Tiszaszalka. Egyes gépfajlák ja­vításával, a tervvel szemben, túl előre szaladtak, másokkal pedig nagyon el­maradlak, vagy egyáltalán nem is javí­tottak. Ezeknél a gépállomásoknál na­gyon fontos, hogy ne a fiókban tartsák a tervet, hanem vegyék elő és ahhoz igazodjanak a munkában. A tervszerűt­len. kapkodó munka nemcsak selejtes javítást, hanem az önköltség tetemes megnövekedését is eredményezi. Igaz, hogy a megkésett őszi munkák miatt a gépjavítás is késedelmesen és nem az előzetes terv szerint indulhatott meg. Azonban ez a kivételes helyzet semmiképpen sem vezethet arra, hogy a gépjavítás befejezésének határidejét szem elől tévesztenők. Minden gépállo­más körzetében vagy már befejezték, vagy rövidesen befejezik az őszi munká­kat és akkor nem lehet akadálya a terv­szerinti munkának. Most tehát legfonto­sabb feladat; utolérni a tervet, hogy február végére valamennyi gépállomá­sunk jó gépekkel, friss lendülettel álljon készen a tavaszi új feladatok végrehaj­tására. R vásárosnaményü járás még mindig utolsó a silózáshan Járásaink a silózási ver­senyben a november 1-i értékelés alapján megtar­tották a korábbi sorren­det. A kemecsei járás to­vábbra is az első helyen halad. 111.8 százalékra tel­jesítette tervét. Második lett a mátészalkai járás, 102.4 százalékos teljesíté­sével. Dicséretet érdemel a mátészalkai gépállomás melynek körzetében a ter­melőszövetkezetek túltel­jesítették silózási tervüket. Ez a két járás teljesítette, illetve túlteljesítette a be­ütemezett tervet. Messze fölötte állnak valamennyi járás silózásban végzett munkájának, különösen, ha a vásárosnaményi járásról van szó. — Ügy látszik, eb­ben a járásban haragban vannak az állatokkal vagy a traktorosok, vagy a dol­gozó parasztok. Nehéz el­dönteni, melyik a kettő közül. így aztán megálla­podtak a 15.9 százaléknál. Űgylátszik, nem szívlelte mgg a korábbi bírálatot Pogácsás Péter elvtárs, a nagyvarsányi gépállomás igazgatója. Hasonlóan áll a bírálattal a nagykáliói já­rás mezőgazdasági osztály- vezetője, Forró Sándor elv­társ és Tőry Emil, a nagy- kállói gépállomás főmező­gazdásza. 10 nap alatt ugyanis 344 köbmétert si­lóztak a járás területén — Akárhogy nézzük, minden­képpen kevésnek bizonyul ez a kemecsei járásban si­lózott 2254 köbméterhez vi­szonyítva. Jó volna, ha azok a já­rások, amelyek nem a leg­jobb munkáért kaptak bí­rálatot, megszívlelnék azt. és mostmár teljes erővel munkához látnának. Hírek a xárixámadáüról 77 forintot ér egy munkaegység Olcsváxt Ünnepélyes keretek kö­zött tartották zárszámadási közgyűlésüket az olcsvai Béke Termelőszövetkezet dolgozói. Együtt ünnepel­tek a tsz-tagokkal a fiatal úttörők, akik kedves mű­sorral tették emlékezetessé a közgyűlést. Nagyon sokat fejlődőt', az elmúlt két év alatt a Béke TSZ. 1953-ban még 365 ezer forint volt a szö­vetkezeti alaptőke, most pedig 1 millió 10 ezer forin­tot tesz ki ív közös va­gyon értéke. Az egyéni részesedésen is megmutatkozik az erős gazdasági alap. Az idei zárszámadáson 35.33 forint volt egy munkaegység ér­téke. Ez csak a készpénz­ben kiosztott összeg. A ter­mészetbeni juttatásokkal együtt 77 forintot ért egy- egy munkaegység. Jól dolgoztak ebben a gazdasági évben a Béke tagjai. Előirányzott terme­lési tervüket mindenben túlszárnyalták. Búzából például 9 má­zsára számítottak, s 13 mázsánál jóval többet adott vetésűk. Ugyanígy jól jövedelme­zett valamennyi terményíé- leség: a 35 mázsát termő ku­korica, a 3-Kl-et terma répa, a burgonya, mely 160 mázsát adott hol­danként. Nagyon megdolgozlak érte. Háromszor-négyszer kapál­tak, tárcsáztak. Meg is látszott a jöve­delmen. Fekete János harmad­magával dolgozik a termelőszövetkezetben, s közel 59 ezer forintot vett fel a közgyűlésen. * Tóth Károly pedig egymaga dolgozott, 378 munkaegysége volt, s 29 ezer forintnál jóval többet kapott. A földjáradékot is pon­tosan kifizették a dolgozók-! nak, holdanként 304 forint; 60 fillért. (Ez az Ö3szeg a; fent említett jövedelembe! nincs beszámítva.) Indokolt,) a Béke TSZ tagjainak meg­elégedettsége. s az a kije-: lentésük: „Helyesen vá-l lasztottunk, amikor belép-! tünk a iermelőszövetke-! zetbe.” I•»-üli léplek he a zámámaiiánion a botpalád! Petőfibe A botpaládi dolgozó pa­rasztok közül sokan elmen­tek a Petőfi Termelőszövet­kezet zárszámadási közgyű­lésére. ök is várták már ezt a napot, hiszen sokan előre meggondoltan úgy határozlak, hogy ekkor ké­rik . felvétel ükét Elhatározásuk valóra vál­tásában óriási szerepe volt a zárszámadási eredmé­nyeknek. Számot vetettek magukkal az egyéniek, belátták, soha olyan jöve­delmet nem érnek el kis- parceliáikon, mint a ter­melőszövetkezetben. Fürtös Endre, aki másodmagával dolgozott, s évi tiszta jö­vedelme meghaladja a 64 ezer forintot, vagy a Ko­csis Endréé, aki egymaga 26 ezer forintot keresett. Gyurkó Péter 10 hol­das dolgozó paraszt gyermekei jövőjére gon­dolt, amikor ötödmagá­val lépett be. B. Varga Endre ugyancsak, 10 holdat, vitt be négy munkaerővel. Liszák Berta-! tannak nincs egy talpalat-j nyi földje sem. De van két! eifes karja, ami sok eset­ben mindennél többet ér.. Szükség van a Petőfiben aj munkásra is, nemcsak ai földjükért veszik be a dől-1 gozókat. Most, hogy számbelileg! is gyarapodtak, még na-) gyobb reményekkel láttak' az új gazdasági évhez. Műszaki fejlesztés a Szabolcs megyei lejipari Vállalatnál Az MDP Központi Ve­zetőségének márciusi hatá­rozatára tettekkel vála­szoltak a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat dolgozói. Éves termelési tervüket már október 29-én befejez­ték. Export kötelezettségük­nek is eleget tettek. Az év­végéig terven felül mintegy félezer mázsa vajjal többet adnak népgaz­daságunknak és előre­láthatólag 115 száza­lékra fogják teljesí­teni 1955. évi tervüket. A KV határozata arra is mozgósította a vállalat dol­gozóit, hogy fejlesszék to­vább vállalatuknál a tech­nikát. Ésszerűsítettek, újí­tottak. A műszakiak és a munkások több olyan ja­vaslatot tettek a műszaki fejlesztésre, melyek közül többet azonnal, különösebb befektetés nélkül tudtak megvalósítani. Az alagút­szárító légfúvásnak meg­változtatására tett javaslat megvalósításával évi 12 ezer forint ér­tékű szenet takarítanak meg. A javaslatok közül meg­valósították Tátrai István kisvárdai üzemvezetőnek a túlhevítő beépítésére tett javaslatát, mely biztosítja az üzem melegvízzel való ellátását. A túrószárító lá­dát guruló szerkezettel lát­ták el, ami jelentős munka­óramegtakarítást. mintegy 8 ezer forint bérmegtakarítást ered­ményezett. Nagy gazdasági eredmény­nyel jelentkezik Kerekes Gyula nyíregyházi üzem­vezetőnek az a javaslata, hogy a göngyölegeket házi­lag javítsák ki, amivel az idegen javítási költségeket csökkentik. Sára Gyula ja­vaslatára tartálykocsik be­állításával a gépkocsi állás­idejét csökkentették, és a gépkocsi kihasználást javí­tották meg. A termeit áruk minősé­gének megjavítására is több javaslat hangzott el. Farkas József főművezető az étkezési túró gyártására új technológiát dolgozott ki, melynek alapján a túró minősége sokat javult, és 100 százalékosan első­osztályú minőségű lett. Ja­vasolta továbbá a főmű­vezető az exportvaj minő­ségének megjavítása végett a tejcukor használatát, melynek segítségével el­érték, hogy novemberben már nem volt kifogás az' exportvaj minősége ellen. A vállalat kisvárdai üze­mében nemrég javaslatot tettek a dolgozók kazein­túró készítésének gépesíté­sére. Ezt a javaslatot 1956- han fogják megvalósítani. Az ez évben megvalósí­tott beruházások és felújí­tások között szerepel a nyíregyházi üzem átépítése,' és többek között két darab 100 kalóriás fűtőberendezés üzembeállítása. A kisvár-1 dai üzemnél felújították a félautomata szárítóberende­zést, mely a kapacitás bő­vülését szolgálja. Továbbá' a megye területén felújítot­tak több hűlőcsarnoaoT. Újításokat kivitelező brigád alakult a Kisvárdai Vulkánban A Kisvárdai Vulkán Vas­öntöde vezetősége kezde­ményezésére az újító moz­galom továbbfejlődése ér­dekében újításokat kivite­lező brigádot alakítottak az üzemben. A brigád tagjai között van műszaki tanács­adó technikus, hidegüzemi gyártásvezető, szerszámké­szítő, gyalus, öntödei Iá­éi próbaformázó. A brigád vezetője Andrikó Ferenc mintalakatos. Az újításokat kivitelező brigádot azért hozlak lét­re, hogy az üzemben min-) den beadott újítást határ­időn belül elbíráljanak, valamint a kísérletekre utalt újításokat az élőírás­nak megfelelően határidőre kivitelezzék. Ezzel is se­gíteni akarják a technika fejlesztését és a gyors ki­vitelezéssel hozzájárulnak a dolgozók munkájának, megkönnyítéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents