Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-30 / 307. szám

mí n. v p 1955 december 30, péntek Fejlődnek, erősödnek Sok millió forint megyénk földművesszövetkezetei megmentői 1955-ben sokat fejlődtek, erősödtek megyénk földmű­vesszövetkezetei. Hatvan­hét új föidművesszövetke- zeti bolt nyilt falvainkban. Most már mintegy 850 kiskeres­kedelmi l óidnál vess'ii- vetkezeti bolt és 330 közétkeztetési bolt van a megyében. tízek között 309 vegyesbolt, öt járási árubázis, három áruház, 264 fiókbolt, 28 kisáruház, 281 italbolt, 18 vendéglő, 16 cukrászda, 71 szikvízüzem, 29 tüzelőtelep, 7 vásározó részleg, 3 bútor- szaküzlet. Kisvárdán meg­nyílt a mezőgazdasági szak- üzlet, s ezzel együtt 68 szaküzlet működik most már a megyében. A MESEÖV vezetősége a jövő esztendőben tovább akarja növelni a földmű­vesszövetkezeti boltok szá­mát, hogy a legkisebb fa­luba is eljusson az ott élő lakosság igényeit kielégítő sokféle áru. Hogyan teljesíti 1955. éri tervét a MÉSZÖV? Kire a kérdésünkre Szabó Miklós elvtárs, a MÉSZÖV igazgatója vála­szolt. — Első negyedévi ter­vünket nem teljesítettük, ami a hiányos áruelosztás­ból és jórészt a földmű­vesszövetkezeti boltvezetők munkájának fogyatékossá­gából adódott. A második negyedévben is elmaradá­sunk volt, de már sokkal kisebb, mint az első ne­gyedévben. Nem nyugod­tunk bele a terv nem telje­sítésébe, megjavítottuk az áruellátást és kijavítottunk sok olyan hibát, mely aka­dályozta a terv teljesítését. A III. negyedévben 10 szá­zalékkal túlteljesítettük tervünket, de még mindig maradt a korábbi adósság­ból mintegy 13 millió fo­rint. Az utolsó negyedév ed­digi eredményei azt mutat­ják, hogy éves tervünket kb. 101 százalékra teljesít­jük. Balogh Bertalan elvtárs, igazgatóhelyettes is bekap­csolódott a beszélgetésbe. — Szépen dolgoznak a csengeri járási földműves­szövetkezeteink, már 113 százalékra teljesítették éves tervüket. Dicséretes mun­kát végzett Papp János já­rási kereskedelmi osztály­vezető, akinek nagy része van a terv túlteljesítésében. Ha értékelnénk a járásaink közötti versenyt, úgy a fe­hérgyarmatit említhetnénk másodiknak. E járás föld­művesszövetkezetei jelenleg 106 százaléknál tartanak az éves terv teljesítésében. A vásárosnaményiak most harmadik helyen vannak 103 százalékkal. Utolsó he­lyen áll a nyíregyházi já­rás, de reméljük, hogy ez j a járás is teljesíti évi ter-1 vét. j Ax önköltség alakulásáról és ax 1956. évi tervről A MÉSZÖV vezetői el­mondották, hogy 1955. évi önköltségcsökkentésí tervü­ket is jóval túl fogják teljesíteni. Különösen a fu­varköltségeknél értek el szép eredményt. Az idei ta­pasztalatokat hasznosítva, már most felkészültek a jövő évi terv teljesítésére. 1956-ban 8.5 százalékkal magasabb a MÉSZÖV terve. — Túl akarjuk és túl is fog­juk teljesíteni 1956. évi ter­vünket — mondotta Ba­logh elvtárs. — Ezt többek között úgy akarjuk elérni, hogy még nagyobb figyelem­mel leszünk a vásár­lók igényeire, egy-egy községben jobban fi­gyelembe vesszük a táj­jelleget, és ennek meg­felelő mennyiségű, mi­nőségű és fazonú ipar­cikket szállítunk a la­kosságnak. A MÉSZÖV széleskörű munkaversenyt indít azért, hogy a mostani országos negyedik helyről jövőre az első helyre kerüljenek. Már készítik 1956. évi felaján­lásukat és egyben verseny- felhívásukat az ország töb­bi megyei szövetkezeteihez. Hol nyílnak új földműves- szövetkezeti boltok 1956-ban ? A MÉSZÖV többek kö­zött 1956-ban vegyes és italboltokat létesít Lasko- don, Kérsemjénben, Fül- pösdarócon, Berkeszen, Sza­bolcson és Terem község­ben. Tiszakerecsenyben szeszfőzde épül. Mezőgaz­dasági raktárak, almatáro­lók épülnek Aporligeten, Merken, Mándokon, Tisza­vasváriban, Fehérgyarma-' ton és Nyíregyházán. Ezen­kívül mintegy 3 millió fo-1 rint értékű beruházásból | többek között földműves­szövetkezeti cukrászdákat,! szórakozóhelyeket, hizlal- j dát stb. létesítenek. A kereskedelem kiváló dolgozói | Elmondották a MÉSZÖV j vezetői, hogj' a megyében 73-an meg­kapták a „Kereskede­lem kiváló dolgozója” jelvényt. Nagy fejlődés ez, hiszen az év elején még egyetlen kitüntetett dolgozó sem volt a megyében. A földműves­szövetkezeti dolgozók lel­kesedésének, versenykedvé­nek eredménye is, hogy évi tervüket túl fogják teljesí­teni. A verseny folytatá­sára lelkesíti őket az is, hogy két 'hónappal ezelőtt általános fizetésemelés volt a kereskedelemben, s az új bérezési rendszer átlago­san 50 százalékkal emelte bérüket. Egy eladó segéd például, aki 780 forintot kapott, most 1400-at kap. Turcsik Györgyné nyíregy­házi szövetkezeti kisáruház! vezető fizetése pedig 1280 forintról 2460 forintra emel- • kedett. A tanulásról Nemrég tett vizsgát 25 földművesszövetkezeti dől-! gezó kereskedelmi alapfokú! ismeretekbäl. Több, mint! 1200-an önállóan tanulnak j és részükre három hóna-t ponként szakmai minimum j vizsgákat tartanak. El akar-, ják érni, hogy 1956 végére valameny­nyi bolti előadó letegye a szakmai minimum vizsgát. A dolgozók részére közép- i fokú felvásárló tanfolyamot | és középfokú ellátó keres-1 kedelmi tanfolyamot indí-1 tottak, melynek 1956. feb-l ruár és márciusában lesz vége. Az a cél. hogy a jövő év második felében tanfolyamot végzett felvá­sárlók dolgozzanak a föld- művesszövetkezetekban. — Jelenleg 138 kereskedelmi tanuló elméleti és gyakor­lati oktatásáról gondoskod­nak. Ezzel is biztosítják a földmű vessző vetkezeti ke­reskedelemben a megfelelő utánpótlást. O. A. A CSENGERI KULTUROTTHONBAN — Tud römizni? — Nem. — Akkor fel is út, le is út. Ide öregem csak akkor jöjjön, ha megtanult römiz­ni. Néhány hónappal ezelőtt így fogadták a „törzsvendé­gek“ azt, aki betévedt a csengeri kultúrházba. Novemberben azonban megváltozott a helyzet. Üj igazgatót kapott a kultúr­otthon. Kovács Líviára elő­ször bizalmatlanul néztek a faluban. — Ez a nő akar szembeszállni amazokkal ? — kérdezgették kétkedve. De hamar eloszlott a bi­zonytalanság. Felkereste a falu pedagógusait, akik örömmel vállaltak részt a munkából. Esténként eleven élet fo­lyik most a csengeri kul- túrházban. A klubban ba­rátságos meleg van. Halkan szól a rádió. Az egyik asz­talnál két öreg sakkozik. — Munkából jövet betértünk egy fordulóra — mondja az idősebb — de csak nem ha­gyom magam. Ma este még meg kell nyernem egy játszmát, mert indulni aka­rok a sakkversenyen. A zongora mellett egy kisfiú álldogál, bizonytala­nul nyomogatja a fehér billentyűket. — Szeretnél zongorázni? — kérdeztem tőle. — Persze — feleli a gye­rek felcsillanó szemmel. — Tanulok is, ha megkezdő­dik az oktatás. A nagyteremben hideg van, de a pingpongozok nem fáznak. Most folyik a baj­nokság utolsó fordulója. A Varga—Barcsai-pár már a járási versenyre készül. Azt is meg akarják nyerni a csengenek. Az irodában nagy a de­rültség. Most próbálja a színjátszó gárda a Bécsi bútor című Móricz-novellá. ból készült színdarabot, Az Szerdán este történt a ruházati gyár nyíregyházi telepén, hogy vacsoraszü­netben Végső Béla üzemi munkás nagy füstre lett figyelmes. Rögtön meg is kereste a füst okát. A mű­szerész műhelyben észre­vette, hogy a mennyezet nagy területen ég. — Tűz van! — kiáltotta s a közelben lévő Béltecz- ki Józseffel együtt azon­nal intézkedett. Végsői Béla a tűz oltásához kés- j dett. (Ekkor már több j munkás is odarohant, és segített oltani.) Kovács \ Miklós teremmester nyom­ban riasztotta a tűzoltósá­got. Nem telt bele három perc, a tűzoltók megérkez­tek, és rendkívüli gyorsa­sággal kezdtek a tűzoltás­hoz. Negyedórán belül el­hárították a nagy ve­szélyt. és a munkások za­vartalanul dolgozhattak tovább. Azzal, hogy Végső Béla észrevette a tüzet és a tűzoltók idejében beavat­kozhattak a tűzoltásba, sok millió forint kártól mentették meg népgazda­ságunkat. (O. A.) Dói szilveszterezhetnek megyénk dolgozói Már hírt adtunk róla, hogy Nyíregyházán hogyan gondoskodik a Vendéglátóipari Vállalat a dolgozók szilveszteri jó szórakozásáról. A MÉSZÖV vezetősé­gétől kapott értesülés szerint minden előkészületet meg­tettek a vidéki dolgozók szilveszterezése érdekében is. Mintegy 1800 hektoliter különféle bort és 1200 hekto­liter pálinkaféleséget szállítottak ki a megye negyven földművesszövetkezet i éttermébe, cukrászdájába és italboltjába. A megyében' negyven helyen lesz hurka­kolbász vacsora, jó zene. több helyen sorsolás és vi­dám műsor. József Attila olvasó mozgalom a kisvárdai járásban egyik asztalnál Eszenyi Sándor pedagógus az ének­kar műsorát állítja össze. Van már tehát kultúráiét Csengerbsn. Mindenkié a kultúrház és úgy vigyáz­nak a rendre, tisztaságra, mint otthon. Esténként az MNDSZ kézimunka szak­köre is itt tartja foglalko­zását, a színjátszó csoport­juk itt próbál. A DISZ- tánccsoportban egyelőre még csak 8 fiú van. — De majd lesznek, ha meglát-, ják, mit csinálunk — így! vélekedik Kártát József, a, tánccsoport vezetője. Rövidesen megkezdi munkáját a bábcsoport. Ze­nekari felszerelés már van és lesz nemsokára zenekar is. A fotoszakkör felsze­relését sem sokéig őrzik kihasználatlanul. A könyv­tárból még a környező vi­dékre is kiviszik a könyve­ket. Művelődik Csenger, mű­velődik a csengeri vidék. A DISZ Központi Veze­tősége által elindított Jó­zsef Attila olvasómozgalom sikere érdekében járási szervező bizottságot alakí­tottak Kisvárdón. A szer­vező bizottság munkájában részt vesz a járási párt- és DlSZ-bizottság. Ed­dig a mándoki, a dombrádi, a záhonyi és a dögéi DISZ- szervezetben végzett felvi­lágosító munkát a szervező bizottság, az alapszerveze­tek DISZ-vezetőségével kar­öltve. A szervező bizottság se­gítségével a járási könyv­tár kiválogatja azokat a könyveket, amelyek a Jó­zsef Attila olvasómozga­lomhoz szükségesek. A könyvtár örömmel segíti ezt a munkát, mert a moz­galom segítségével lénye­gesen emelkedhet az olva­sók száma, 1955-ben a 7800 kötetes könyvtárnak 1539 olvasója volt. A szervező bizottság eddigi munkájának ered­ményeképpen máris jóval több olvasója van a könyV- ! tárnak. Ütemterv szerinti gépjavítást! Gépállomásaink egyik legfontosabb feladata most: a gépek tökéletes kijaví­tásával felkészülni az 1956-os év mezőgazdasági gépi munkára. Két szem­pontból fontos ez: először azért, mert rossz, vagy ké­sedelmes javítással ki­esést okoznánk a tavaszi munkákban és kárt nép­gazdaságunknak, másod­szor, mert a jövő évben még tovább kell ápolni és növelni a termelőszövet­kezetek és egyéni dolgozó parasztok bizalmát gépál­lomásaink és gépeink iránt. Megyénk gépállomásai az ütemtervek szerint ja­vítják gépeiket: az erő- és munkagépeket. — A nagyhalászi, a tlszavas- vári és a. vencsellői gép­állomás 100 százalékos tervszerűséggel dolgozik, A tervszerű javítást meg­nehezítette ez, hogy még a napokban is mélyszán­tást lehetett végezni, sok erőgép a határban volt. Ez azonban nem tette le­hetetlenné a javítási ütemterv betartását. Ezt a fenti gépállomások pél­dája is igazolja. Az elmaradt gépállomá­sok legtöbbjén a rossz munkaszervezés okozta a ba.jt. A legutóbbi kiérté­kelés óta van ugyan vál­tozás ezen a téren is. A Nyírmadfi Gépállomás az utolsó helyen volt. Igyek­szik azonban előrébb jut­ni. Az erőgépjavfíáeok jó megszervezésével teljesí­teni tudják a gépjavítás! tervfeladatot. Hasonlókat lehet tapasztalni a Ven­csellői Gépállomáson is, pedig húszadikán még m'nd az ütemterv teljesí­tésében. mind tervszerű­ség betartásában a tize­dik helyen volt. A gépállomások igaz­gatói, és a pártszervezet! titkárok kísérjék figye­lemmel naponta a javí­tási munkák ütemét és ahol elmaradást tapasz­talnak, ott azonnal segít­senek, szüntessenek meg minden gátló körülményt. Ki a felelős at nyíi*jatb.ói ezüstkalászos tanfolyamért ? Bodó László a nyírjákóij, ezüstkalászos tanfolyam j vezetője az alábbi levelet j írta: „A legutóbbi előadást csütörtökön, 22-én tartot­tam. Az előadást hatan hallgatták végig. Ebből | kettő most jött először. — Egyetlen hallgató van, alá minden előadásra pontosan eljár, náhányan pedig 2—3 foglalkozáson vettek részt. A fentiek alapján úgy látom, hogy tíz hallgatónál többet vizsgáztatni nem tu­dunk márciusban. Miután mind a fáradtság, mind a kiadás felesleges, javulásra pedig kilátás nincs, aján­latosnak tartom beszüntet-, ni Nyírjákón az ezüstkalá- l szos tanfolyamot.” Ilyen elszomorító képet nyújt Bodó elvtárs leg­utóbbi jelentése. Elég szűk­szavúan intézi el a dolgot. Nem ír egy szót sem arról, mi az oka annak, hogy Nyírjákón nem használják ki a dolgozó parasztok a tanulási lehetőségeket. Ar­ról sem ír, hogy a köz­ség vezetői (pl. Kulcsár József elvtárs, a községi tanács vb. elnöke) beirat­koztak ugyan a tanfolyam­ra, az előadásokra viszont nem járnak el. Hát mit várjunk ezek után az egyszerű dolgozók­tól. akik mondjuk nem ér­tették még meg, hogy mit jelent pártunknak az az in­tézkedése, amely lehetővé teszi a dolgozó parasztok számára is a tanulást. Re- rr.álhetjük-e a dolgozók igényeinek növekedését a tanfolyam látogatása iránt, ha maguk a vezetők sem veszik komolyan azt?! Hol a személyi felelősség, ha a vezetőgárda maga sem érez semmi felelősséget! S egy­általán elgondolkozott a községi tanács vb. elnöke, vagy bármelyik vezatőszc- repst betöltő elvtárs azon, mit jelent ezüstkalászos tanfolyamra járni? Olvasták azokat a leve­leket, kérvényeket, amelye­ket számtalan község dol­gozói írtak azért, hogy köz­ségükben is adják meg a tanulási lehetőséget?! Nem olvasták és nem is’ gondol­koztak azon. mit jelent a gyakorlati életben az el­méleti továbbképzés, amely semmibe nem kerül, csu­pán a tankönyveket kell megvásárolni. Nem olvasták a Néplap korábbi számában megje­lent tudósítást sem, amely arról számolt be, milyen eredményeket értek el Nyírmihálydiban a tavaly- végzett ezüstkalászos tan­folyam hallgatói, s éppen ennek példáján okulva, az idén is lelkesen részt vesz­nek a dolgozók mind az első, mind a második év­folyamon. Nem hisszük, hegy Nyírj ákó dolgozói nem akarják elsajátítani a legújabb agrotechnikát, melynek segítségével sok­kal többet termelnének . . . Bcdó elvtársnak sem sza­bad ennyire elkeserednie, ha munkáját nehézségek gátolják. Mint előadó, jól tudja, hogy a tanév dere­kán nem lehet félbeszakí­tani a tanfolyamot és eset­leg más községben újat1 szervezni. Foglalkozzék a nyírjákói dolgozókkal az előadáson kívüli időben is, nyerje meg őket a tanfo­lyam számára. Tartson ér­dekes előadásokat, amely, megszeretteti a dolgozó parasztokkal a tanulást. — Teremtsen olyan otthonos légkört, mint Nyírcsaholy- ban teremt az előadó. A legutóbbi foglalkozáson pél­dául 48 fő jelent meg, 12 tsz-tag és 36 egyénileg dclgczó paraszt. A hallga­tók szeretik az előadáso­kat, amit felkészülésük, szorgalmuk is mutat. Gyak­ran túllépik a tanulásra szánt időt, annyi kérdés­sel halmozzák el az elő­adót. Igaz, a szervezésben és a tanulásban egyaránt megállják a helyüket a köz­ség vezető emberei. Kövessék az ilyen példá­kat Nyírjákón is. A helyi vezető szervek vegyék sok- lkai komolyabban az ezüst- j kalászos tanfolyamot, mu- ! tassahak példát a dolgo­zóknak, és segítsék munká­jában Bodó elvtársat, hogy az elkövetkezend 5 időben ne kelljen ilyen elkesere­dett levelet írnia! M. J. •» mm

Next

/
Thumbnails
Contents