Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-03 / 284. szám
„Dicsérjük, biztassuk a jói dolgozó tanácstagokat“ IRTA: Tóth József, a mátészalkai tanács végrehajtó bizottságának titkára Most múlt egy éve annak, hogy úi tanácsaink megkezdték munkájukat a november 28-i választások után. Sok-sok eredmény dicséri egy esztendő munkáját. Külön meg kell emlékezni arról, hogy ebben az évben készültek először községpo- litikai tervek s az idén vettek részt először jelentős aktivitással tanácstagok és egyszerű dolgozók községük építésében, szépítésében. Mátészalkán 200 ezer forint értékű társadalmi munkát könyvelhetünk el ez év javára: árkokat, járdákat, utakat javítottunk, készítettünk, rendbehoztuk az új piacteret. Az októberi tanácsülésen a tanácstagok területi munkája, a tanácstagok és a dolgozók, a tanácstagok és a végrehajtó bizottság közötti viszony szerepelt a napirenden. Ez nagyon hasznos volt s nagyban hozzájárult a munka megjavításához. Ám szeretnék még ehhez a tárgyhoz, napirenden kívül — az újság hasábjain — hozzászólni. Azt hiszem, sokkal inkább meg kellene becsülni a tanácstagok munkáját. Azt tapasztalom, hogy míg egyidőben, a márciusi határozatig keveset beszéltünk a kötelezettségekről, a fegyelmezett magatartásról, keveset bíráltuk a tanácstagokat — most egyre inkább kevesebb dicsérő szó hangzik el. A tanácsülésünkön elhatároztuk, hogy vándorzászlóval jutalmazzuk a legjobban dolgozó választókerületet. Ez egy tanácstag munkáját dicséri. De szeretném javasolni, hogy a sok-sok jól dolgozó tanácstag dicséretére a megyei tanácstag végrehajtó bizottsága időnként adjon ki elismerő okleveleket. Nálunk sem egy tanácstag van, aki jól dolgozik. A községpolitikai tervek végrehajtásánál áldozatosan dolgozott Kádár Sándor, 0rdei István, Nagy Zoltán, Szép Ferenc. Fazekas Mik- 'ós példamutatóan segítet- eelő a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését. Falusi Gézáné tevékenyen szervezi a nőmozgalmat, s elősegítette, hogy a bölcsőde felszerelését kiegészíthessük. Jól dolgozik Kádár István, Lengyel Ferenc is a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében. De úgy érzem, hogy nemcsak a tanácstagok kapnak olykor kevés elismerést, hanem a hivatali dolgozók, a tanácsi alkalmazottak sem. Még a községi tanácsok vezetői is érzik ezt egyes helyeken. Meg kell mondani őszintén, hogy egyes időszakokban fegyelmivel való fenyegetést többször hallunk, mint elismerő, dicsérő szót. Pedig mondanom sem kell, hogy kevés olyan ösztönző erő van, mint éppen a segítő szándékú dicséret. Én magam is voltam ipari vállalatnál, mint dolgozó, részt vettem sok-sok élüzem ünnepségen. Nagyszerű érzés volt látni és hallani, hogy mily ösztönző ereje van a jutalomnak, a dicséretnek. A felsőbb vezetőknek nagyobb gondot kell fordítani a káderekre, többet kell törődni az emberekkel. A felső vezetőknek az alsófokú tanácsok vezetőiben nemcsak a munkaerőt kell látni, hanem a dolgozó, küzdő embert is. Hadd mondjak el egy példát. Elnökünk, elnökhelyettesünk és én hosszabb időn keresztül betegek voltunk. A járási tanács végrehajtó bizottságának egyetlen tagja sem látogatott meg bennünket, pedig egy községben vagyunk velük. — Egyedül a Tanácsok Lapja szerkesztősége kívánt levelében gyógyulást. Abban a biztos tudatban szólaltam fel itt — „napirenden kívül”, — hogy amenyiben helyesen szóltam, megszívlelik azt, amit mondtam. Benedek Lajos megyei tanácstag, — választói kérelmét tolmácsolva — javasolta, hogy Mátészalkán létesítsenek egy új kutat, a lévő kút környékét tisztítsák meg vízlevezető árokkal, és cseréljék ki a rossz villanyégőket. A községi tanács vkg-cso. portvezetője a következő választ küldte: „Üj kút készíthető, ha kitudjuk szorítani a községpolitikai tervből. A kutmenti folyóárok készítését tervezgetjük.- A villanyégővel kapcsolatban: minden égőnek bizonyos élettartama van s ezen belül nem lehet kieseréni...“ Ez a válasz a tehetetlenség és a bürokrácia egyik mintapéldánya. * A megyei tanács épületének földszintjén székelő döntő bizottság tanujelét adta a Magyar Posta iránti törhetet len bizalmának és ragaszkodásának. Az épület első emeletén székelő tervosztálynak postán, ajánlott levélben küldött el egy ügydarabot. „Csak rád való tekintettel...46 Vannak emberek, akik valóban a község érdekében dolgoznak s emellett szerények, nem hangoskodnak, nem tolják szüntelenül előre saját magukat s nem hajtogatják unos-untalan szóval, tettel: „ÉN... ÉN... ÉN„“‘ Nem az ilyen szerény és becsületes emberekről akarok most megemlékezni, hanem a közigazgatás másik típusáról, amely már kevbé kedvelt jelenség. Azokról akarok néhány szót szólni, akik még a közügyek intézésével is a saját malmukra hajtják a vizet! Mert vannak ilyenek. Nem dicsekvésként mondom, de én is ismerek közülük néhányat. Öli azok, akik egy bokarándulásnál a szocialista építés hősének jajgatják ki magukat, ők azok, akik egy értekezleten újabb, „komolyabb és mélyebb“ értekezletet javasolnak, ők azok, akik mindennél jobban szeretik a hosszúhosszú köríratokat, amelyeknek minden bekezdő sora így hangzik: „Utasítom ..Ök azok, akik egy közületi kiutalás aktáján két hétig ülnek s ők azok, akik lakásügyekben bizalmasan közlik veled: „majd én ...“ S ők azok, akik így jajdulnak fel, ha bírálják őket: „Éjjel-nappal dolgozom a közért s ez a hála?!“ — s megsértődnek. Ök azok, akik a közösség által elért eredményeket saját számlájukra írják, de hibáikat mások nyakába varrják..; Közéjük tartozik ő is. Mindennap találkozom vele. Mindig nyájas, szélesen és messziről mosolyog, s meg se várja, hogy kérjek valamit, máris mindent megígér. De csak általában biztosít jóaka- ratú támogatásától. A múltkor ö kért valamit: intézzem el. Közügyről volt szó, intézkedtem, Nem gyártottam aktákat, mégis szabályosan és törvényesen jártam el. S aztán és akartam valamit intézni hivatalával. Sürgős közérdekű közügyét. Először határozottan és kereken jelentette ki: „Nem lehet, felborítaná az egész megszokott rendet..: tessék a vállalathoz, a tröszthöz, fő- tröszthöz, főosztályhoz stb. fordulni és így tovább ..: „Kértem: forduljon közvetlenül a minisztériumhoz s- így intézze el a sürgős ügyet. Nem! hajthatatlan maradt! Két hét múlva telefonon hívott fel. — Kérlek szépen, nem bánom... ha nagyon akarod ...- megteszem neked,., de csak neked .., csak rád való tekintettel.;. másnak nem tenném meg .. .Megkövültén hallgattam. Kiderült, hogy ez az alak csak azért akadéskodott, gáncsoskodott két hétig, hogy aztán kijelenthesse: ,.,.. neked elintézem.., ÉN.;, ÉN.,, ÉN.., intézem el . ; Közben letette a hallgatót s én nem mondhattam meg neki a véleményemet. De most megmondom rövid úton, minden bürokrácia és köntörfalazás nélkül: Ártalmas és gyalázatos az ilyen magatartás! Vincze József A megyei tanács végrehajtó bizottságának határozatai A kádci'iuunka megjavításáról Az újítási cs ésszerűsítési mozgalom eddigi eredményei és további feladatai tanácsainknál A végrehajtó bizottság felhívja a járási vb-elnökök figyelmét arra, hogy rendszeresen foglalkozzanak a községi vb-elnökökkel s ezt kívánják meg az elnökhelyettesektől és titkároktól is. Helyszíni ellenőrzéseik alkalmával vizsgálják meg a munka közben tanúsított magatartásukat, helytállásukat, tanulásukat s foglalkozzanak egyéni problémáikkal is. Az új káderek beállításánál a politikai előfeltételek mellett legyenek figyelemmel a szakképzettségre is. Türelmesebben kell foglalkozni a káderekkel. Vegyék Felhívja a járási vb elnökök figyelmét arra, hogy az állattenyésztés megjavítása érdekében tűzzék végrehajtó bizottsági ülés napirendjére azoknak a községi vb-knek és legeltetési bizottságoknak a munkáját, amely helyeken nem megfelelő •az apaállatok kezelése és takarmányozása. Intézkedjenek konkrét határozatokkal. — A legeltetési bizottság munkájáról a bizottság elnöke számol* jón be a tanácsülésen: A végrehajtó bizottság előzetes vizsgálat után adjon ehhez a beszámolóhoz kiegészítő jelentést az anyagi ügyekről és pénzkezelésről is. A végrehajtó bizottság utasítja a Mezőgazdasági Igazgatóságot, hogy a terv teljesítésével elmaradt járások helyzetét viz. gálja felül egy brigád, amelyben állatorvos, állattenyésztő is dolgozik s a brigád a helyszínen intézkedjék a hibák megszüntetése érdekében. Jelöljék ki azokat a községeket, ahol a legnagyobb szükség van állattenyésztési szakkörök szervezésére. Egy hónapon belül készítse el a szakkörök tanulási vázlatát, s figyelembe minden esetben a káderek képzettségét, a községek gazdasági helyzetét, s ennek megfelelően bírálják az emberek munkáját. Véleményük • kialakításánál támaszkodjanak a dolgozók javaslataira. Törekedjenek a beállított vezetők és dolgozók szakmai továbbképzésére. A káderek helyzetének megszilárdítása és nevelése érdekében követeljék meg törvényeink megtartását és végrehajtását. A községi vezetők és dolgozók alaposan ismerjék törvényeinket, ren- deleteinket, biztosítsa az előadást. Az állami gazdaságok megyei központjával együtt jelöljék ki a legjobb állattenyésztő állami gazdaságot, ahol a végrehajtó bizottság a termelő- szövetkezetek állattenyésztési brigádvezetői részére tanfolyamot tart. 1956. januárjában szervezzen megyei állattenyésztési ankétot. Az állatállomány növelése és az állattenyésztés gazdaságosabbá tétele érdekében készítsen egyéves tervet s a tervkészítésbe vonja be az állattenyésztéssel foglalkozó tudományos szakembereket, a legjobb állattenyésztőket. Az éves terv foglalkozzon: a megye legelőproblé- máiának megrMásával, az apaállattartás megjavításával, a borjúszaporulat növelésével és nevelésevei: a tehénlétszám számszerű és minőségi növelésével; a tejtermelés növelésével; a vízi és szárnyasbaromfi tenyésztésével. a legeltetési bizottságok munkájával; a takarmányalap biztosításával és ezen belül a silózás fejlesztésével. A bürokratizmus elleni, valamint az államapparátus egyszerűbbé és olcsóbbá tétele érdekében folytatott harc helyi tanácsaink egyik legfontosabb feladata. A tanácsapparátus dolgozói átérezték e feladat fontosságát, s ezért az év folyamán sorozatosan anké- tokat tartottak, ahol sok értékes javaslat született a munka megjavítása, a takarékos gazdálkodás biztosítása, valamint a papírmunka csökkentése érdekében. Vizsgáljuk meg, mit eredményeztek eddig a dolgozók javaslatai, hogyan hasznosították azokat tanácsaink minden napi munkájuk során? A megyei tanács pénzügyi osztályán dolgozó elvtársak javasolták a magán- beszélgetések felszámolását, a felesleges távbeszélő vonalak megszüntetését, a beszélgetések számának és terjedelmének korlátozását. A javasolt intézkedése- két bevezettük, s ennek eredménye az, hogy a telefonköltség hozzávetőlegesen havi húszezer forinttal csökkent. A dolgozók javaslatot nyújtottak be a külszolgá- lati költségek csökkentésére is, s ennek eredményeként a budapesti kiszállások száma 1 '3-ával csökken ez évben az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva. Az ésszerűsítési javaslatokat nem sikerült minden területen hasznosítani. A postaköltségek ahelyett, hogy csökkentek volna, tovább emelkedtek akkor, amikor egyik fő cél a papírmunka —, a körrenrleie- tek kiadásának csökkentése volt. Ha alaposan vizsgáljuk ezt a kérdést, akkor gyakran nemtörődömsénoel. mechanikus intézkedésekkel találkozunk. A megvei VKG osztály Dl. ajánlott postaküldeményt küldött a néhány méterre lévő Irodaházba. Ezen túlmenően tapasztaltuk azt is. hoí?y az osztályok emunás között leveleznek. sőt egyesek alán- lot.t küldemönvt kívánnak feladni a néhány szobával távolabb dolgozó munkatársuk részére. A feladatok végrehaitá- sának egyszerűsítését, a párhuzamos munkakörök összevonását csak részben qí 11 rv>'f c* ez azonban már eddig is évi 140.000 forint megtakard tást eredményezett, illetve eredményez az év lejártá* val. Az elért eredmények! mellett még igen sok hiá-4 nyosság is tapasztalható^ így helytelen az, hogy aj járási tanácsok nem foglalj koznak a felaladat komolyJ Ságénak megfelelően az újítási és ésszerűsítési moz-j galom kiszélesítésével, a dolgozók javaslatainak fel-i karolásával. Járásaink nagyj része még a mai napig sémi szervezte meg a tanácsap- parátus részére az újítási és ésszerűsítési ankétot. A| titkárságok jógi- és adnii* nisztrációs előadói — an* nak ellenére, hogy az ügyj rend egyik lényeges feladat-j ként tünteti fel — nem fogj lalkoznak kielégítően a be-l nyújtott újítások gyakorlati megvalósításának ellenőrzés sével. A célkitűzések mielőbbi megvalósítása érdeké* ben kidolgoztuk és rövidé* sen a járási tanácsok vb titkárságai részére megküld* jük azokat a módszereket, amelyekkel segítséget kívá* nunk adni az újítási és ésszerűsítési feladatok végrehajtásához. Ezen kívül a megyei tanács vb. titkárságán belül újítási bizottságot szervezünk, melynek feladata az újítási és ésszerűsítési mozgalom felfrissítése, a javaslatok elbírálása és jutalmazása lesz. Természetesen mindezek az intézkedések csak akkor vezetned eredményre, ha a dolgozóié minél nagyobb számban csatlakoznak azokhoz, akiié újításaikkal, ésszerűsítéseik^ kel előbbre viszik a költségek csökkentését, a feladatok egyszerűbbé és olcsóbbá tételét, s harcolnak a bürokratizmus minden fajtája ellen. Ezen túlmenően egyik legfontosabb feladat az elfogadott javaslatok mielőbbi bevezetése, s azok hasznosítása mindenütt, ahol aa előmozdítja a feladatok e1' keres megvalósítását. Barton TAszlö hi állattenyésztés fejlesztéséről A végrehajtó bizottság megállapítja, hogy a Mezőgazdasági Igazgatóság intézkedései eredménnyel jártak. Megállapítja azonban azt is, hogy a határozatokat nem hajtották végre következetesen, s az állattenyésztés egyes ágaiban még miniig hiba van. Megállapítható még az is, hogy a járási tanácsok végrehajtó bizottságai nem foglalkoznak kellőképpen az állattenyésztés fejlesztésével, nem ellenőrzik a legeltetési bizottságok munkáját, nem szorgalmazzák a törzskönyvezést s nem fordítanak kellő gondot a minőség fejlesztésére. A végrehajtó bizottság a következő határozatot hozta: •>
