Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-28 / 305. szám
NÉPLAP 1955 december 28, szerda PARTEPITSS Nyilatkozat a párívezetőségek újjáválasztásának előkészületeiről liaíkó Elemér elvtárs, a kisvárdal járási pártbizottság PTO vezetője a következőket mondotta: A Néplap postájából — A vezetőségválasztással kapcsolatos határozatot idejében megkaptuk, s hozzálátunk megvalósításához. Ennek eredményeképpen az alapszervezetek is munkájuk előterébe állították ezt a tennivalót. Sajnos, azonban azt tapasztaljuk, hogy még vannak pártvezetőségek, amelyek nem foglalkoznak kellőképpen a vezetőségválasztások előkészítésével. Úgy látom, hogy nagyrészt csupán a technikai előkészítésre fordítanak gondot, s ugyanakkor elhanyagolják a politikai előkészítő munkát, amely a legfontosabb lenne. így például egyes helyeken nem gondolnak arra, hogy a vezetőségválasztás előkészítésének lényege: elérni, hogy megjavuljon a pártmunka, elevenebb legyen a pártélet, de ugyanakkor növekedjenek az eredmények a gazdasági és kulturális élet területén is. Azaz, el kell érni, hogy a párttagok megjavuló aktivitása általános fellendülést eredményezzen a járásban, ugyanakkor minden községben is. Az a tapasztalatunk, hogy a fel- világosító munka az előkészületek során nem érkezett el a pártonkívüliekhez. Nem magyarázzák meg párttagjaink a pártonkívüli dolgozóknak, hogy mit is jelent a pártvezetőségek újjáválasztása számukra is, az egész falu számára. Jól emlékszünk az előző választásokra, amikor a pár- tonkívűliek csoportokba gyűlve várták meg az utcán a párthelyiságek előtt a vezetőségválasztás eredményét, annyira érdekelte őket. Manapság ilyen érdeklődést kevésbé tapasztalunk. Bizonyos, hogy ebben része van a jobboldali elhajlás károkozásának is, azonban a legnagyobb hiba a felvilágosító munka elhanyagolása. A mi pártonkívüli dolgozóink ma már világosan látják azt, hogy a párt nélkül nem hozhatott volna az elmúlt tízesztendő nagyszerű eredményeket, s a jövő építése is elképzelhetetlen a párt nélkül. Nem a pártonkívüliekben van tehát a hiba, hanem azok a pártszervezetek dolgoznak rosszul, amélyek nem végeznek felvilágosító munkát a pártonkívüli dolgozók körében, a vezetőség újjáválasztásával kapcsolatban. A tömegszervezeteknek is többet kell tenniük e felvilágosító munka megjavítása érdekében. Most minden erőnket arra fordítjuk, hogy a taggyűléseket jól készítsük elő. Javasoljuk az alapszervezeteknek, hogy az elhangzó beszámolókat, a tagsággal már jó előre ismertessék meg. Ez hozzá fog járulnia taggyűlések aktivitásához, növekedéséhez, több és alaposabb bíráló hozzászólás hangzik majd el. Figyelmeztettük járási pártbizottságaink munkatársait, hogy ne sértsék meg az alapszervezetek önállóságát, segítsenek, de a feladatokat az arra illetékes helybeli elvtársak végezzék el. A legmesszebbmenőkig tiszteletben kell tartani a pártdemokráciát. Huszonhat kiváló járási aktivistát bíztunk meg azzal, hogy segítsék £jlapszer- vezeteinket a vezetőség új já- választásában. Rajtuk kívül új erőket vonunk be a politikai munkába. Olyan erőket, amellyel ezelőtt nem igen számoltunk: Leszerelő katonákat, eddig elhanyagolt 45-ös párttagokat. Néhány nap alatt zajlik majd le járásunkban a sok vezetőségválasztó taggyűlés. Ez a tény is arra kötelez bennünket, hogy fokozott politikai felvilágosító munkával készítsük elő ezeket a nagyfontosságú taggyűléseket. Ä pártiskola után — újabb feladatok előtt Három hónap telt el azóta, hogy 49 termelőszövetkezeti párttitkár és DISZ- titkár átlépte a nyíregyházi pártiskola kapuját. Három teljes hónapig tanultait együtt, közösen segítették egymást a felkészülésben, a jegyzetelésben, a pártiskola anyagának megértésében. Ez a három hónap összekovácsolta a kis kollektívát. Most búcsúzlak, hazaindultak. Nem volt könnyű a válás. Hegedűs elvtársnak — a pártiskola vezetőjének — szavait az -emlékezetükbe vésték a záró összejövetelen. — Az összefoglalót megtartottuk, de a vizsga még ezután lesz otthon, a termelőszövetkezetben. A min, áennapi élet vizsgáztatja le az elvtársakat abból az anyagból, amit itt tanultai; és el is sajátítottak három hónap alatt. Meghatottan szorítottak kezet a pártiskolások, amikor búcsúzásra került sor. Azzal váltak el egymástól, hogy majd kint az életben is felkeresik egymást, elbeszélgetnek arról, melyikő- jüknél hogyan folyik a pártélet, milyen tapasztalatokkal járt a pártiskola utáni munkájuk. A búcsúzásnál többek között arról is szó esett, hogy ki hogyan lát majd a munkához otthon a saját pártszervezeténél, a saját községében, a három hónapos pártiskola gazdag tapasztalataival megerősödve. Kerekes Sándor, a tur- ricsei Acél Termelőszövetkezet párttitkára arról beszélt az elvtársaknak a záró összejövetel alkalmával, hogy most már sok mindent tisztábban lát, mint a pártiskola előtt és a párt- szervezet vezetőségének segítségével rendszeresebbé teszik a termelőszövetkezetben a pártmunkát. — Leginkább a pártoktatást kell nálunk magasabb színvonalra emelnünk — mondotta. — Haza menve, sokkal nagyobb gondot fordítunk arra, hogy minél többen jelenjenek meg felkészülten a foglalkozásokon. Az állami és pártfegyelem is eléggé ingadozó a mi szövetkezetünkben. Az iskolán sokat tanultam erről és hasznos lesz ebből a szempontból is a termelő- szövetkezet munkáját megjavítani. A népnevelő-hálózatot ugyancsak a pártiskolán tanultak szerint át kell szervezni és odavaló értelmes, becsületes elvtársakat kell állítani. Bardöczi József, a keme- csei Űj Élet Termelőszövetkezet párttitkára nagyon sokat tanult a pártiskolán és feleleteivel mindig az elsők között volt. Terveiről így nyilatkozott: — A legnagyobb feladatunk, — amihez nekem is igen sok segítséget nyújtott a pártiskola, — a pártszervezet vezetőségének újjáválasztása lesz. Ezenkívül egy igen fontos feladatom lesz. hogy ténylegesen életre keltsük a termelőszövetkezetben a pártszervezet erejével és segítségével a DISZ-szervezetet. Deák Sándor elvtárs, a csegöldi Bajcsy-Zsilinszky Termelőszövetkezet párttitkára arról beszélt, hogy náluk még nem ismeri mindenki tökéletesen a párthatározatokat. — A pártiskolán én is sokat tanultam, bár elég kezdetleges felkészültséggel jöttem ide, mégis a tanulás után úgy érzem, hogy a gyakorlati pártmunkákban és a mindennapos feladatok megoldásában a tanultak segítségével megállóm a helyem. A pártiskolán azt tanultuk, ami a jó gyakorlati pártmunkához szükséges. Én a párthatározatainak ismertetésével kezdem meg munkámat. Az a véleményem, hogy sokszor azért marad egyes helyeken vég- rehajtatlanul a párt határozata, mert akik termelő- szövetkezetünkben is dolgoznak, nem ismerik pontosan és helyesen azokat. A Központi Vezetőség márciusi, júniusi, novemberi és más fontosabb határozatait az élettel tekesen összekötve magyarázom meg a többi kommunisták segítségével a tagságnak, A záró ünnepély és megható búcsú után a 49 kom-1 púját, hogy újabb erővel munista párt- és DISZ-tit- ] segítse a falusi pártmun- kár átlépte a pártiskola ka-lkát, az ifjúsági mozgalmat. Ur. Rétháti Miklós írja Nyírbátorból: — A nyírbátori szülőotthon eredményesen zárta az 1955-ös évet. Elkészült az intézet komplett vízvezeték berendezése és befejeződött több fontos tatarozási munkálata. Most már teljes egészében korszerűvé vált a szülőotthon. Szakmai szempontból eddig is az ország első intézete volt a nyírbátori szülőotthon. Ebben az évben a vezető-főorvos ..Érdemes orvos” kitüntetést kapott kormányunktól. 1956 január 4-án a szülőotthon vezetősége beszámol a végzett munkáról a nyírbátoriaknak és a felettes szerveknek. , * Demeter László, a cé- génydányáUi községi tanács dolgozója meleghangú levélben számol be arról, hogy községükben Haladás dás néven termelőszövetkezet alakult. Az új tsz. tagjai már vásároltak egy fogatot, vettek fűrészt és üzemeltetnek egy darálót, de nagy baj van ám — írja Demeter elv társ — mert a daráló fordulatszáma sokkal nagyobb, mint a motoré és emiatt nem tudják használni. A tsz, elnöke a Fehérgyarmati Gépállomáshoz fordult segítségért, de azok még máig sem tartották be adott szavukat.— Csupán egy transzmissziót kellene a darálóhoz szerelni, de úgy látszik a aki megszegte adott szavat A szavak ünnepélyesen hangzottak el a régi vár ölnyi széles falai között. ..Megfogadom, hogy ezentúl úgy dolgozok, hogy ezt a zászlót hosszú időn keresztül megtarthassam. — Igyekszem magatartásommal és munkámmal példát mutatni a többi dolgozónak.” Ezeket mondotta Séra Gergely elvtárs, a vajai Kuruc Termelőszövetkezét könyvelője, majd meleg kézszerítások között átvette a Szabolcs-Szatmár megyei Néplap legjobb levelezőjének járó zászlót, Ezek a szavak közel másfél éve hangzottak el. azóta sok minden megváltozott. Közben Séra elvtárs munkája, magatartása is. Séra elvtárs hosszú ideig példamutató munkát végzett. Értékes tudósításaival, érdekes friss híreivel segítette a Néplap szerkesztőségét a lap színvonalának emelésében. Voltak gátló, nehézségei is: például, amikor olyan tudósítást küldött, amiben bírálta a község vezetőségét, sokszor majdhogy nem tettlegesség- gel is megfenyegették. Öt azonban mindez nem tartotta vissza abban, hogy munkáját pontosan és becsületesen végezze. A párt meg is becsülte e munkáját. Először a vándorzasz- löt, maid pedig az ennél is nagyobb kitüntetést, a párt bizalmát és megbecsülését nyerte jutalmul. Sajnos mindez csak volt. Séra elvtárs az utóbbi időben egyre jobban letért arról az útról, amelyen egy levelezőnek, egy becsületes kommunistának ha'adnia kell. Elfelejtette, hogy a nárt lapja levelezőjének lenni olyan megtisztelő feladat, amiben nem mindenkinek lehet része. Ö ezt a feladatot egyáltalán nem becsüli meg. Magatartásában nem kommunistához illő módon viselkedik .Munkahelyén napokig nem látják, de annál többet lehet látni az utóbbi időben az italboltban. Szórakozóhelyeken, ünnepi esteken ittas állapotban jelenik meg. Nem hogy a rendet igyekezne fenntartani, sokszor ő maga vét a rend ellen. Az átdorbézolt éjszakáknak az a következménye, hogy másnap, sőt még harmadnap sem tudja munkáját kellőképpen elvégezni. Ha hibás magatartásáért megbírálják, — mint ezt Kovács elvtárs, az alapszervezet titkára tette, —olyan választ ad „Ha nem hagynak békét, megírom az újságnak.” Az utóbbi időben megtörtént az is, hogy a szerkesztőségbe a valóságnak nem megfelelő adatot küldött. Ennek persze az lett a következménye, hogy a lapban is hibásan jelent meg. Mindezeket a hibákat összegezve megállapíthatjuk, hogy Séra elvtárs munkájában, s még inkább magatartásában, súlyos hibák vannak. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ezeken nem lehet javítani. Lehet, csak ehhez az szükséges, hogy ő maga is akarjon a hibákon javítani. Reméljük, hogy Séra elvtárs elfogadja e bírálatot, és okulva eddig elkövetett hibáin, magatartásán javít. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a község vezetői és dolgozói ne zárkózzanak el és ne tettle- gésséggel akarják Sára elvtársat „segíteni”, hanem jó felvilágosító munkával. Ha ez meg lesz, — remélhetjük, hogy Séra elvtárs ismét megtalálja helyét a példamutató levelezők között. Falcsik Ferenc. Fehérgyarmati Gépállomás-, nak mindegy, hogy a kör-1 nyéken lévő falvak hogyan teljesítik a sertésbeadásukat. Nem tudnak a dányá- diak semmit adni a hízóknak, mert nincs daráló, nincs dara. & Az ópályi tangazdaságból küldte levelét Kalnonokv. Béla: — Vártam már a Néplap válaszát és nagyon, megörültem, amikor megkaptam az elvtársak leve-, lét — írja. Meghatott a’ válaszlapon olvasható Lenin idézet. Én is a mozgalom hétköznapi „nem érdé-, kés oldaláról” számolóit be. Kevés gépünk van, de traktorosaink jól dolgoznak. Jelenleg gépjavítással foglalkozunk. Az előirányzott tervet már teljesítettük és a téli gépjavítást úgy. mint tavaly, határidő előtt befejezzük. * — A cserekenyér a dolgozó nők kényelmét szolgálja — írja levelében Biró László elvtárs., a Sütőipari Vállalat igazgatója. November 14-én. látott napvilágot ez a kormányrendelet és azóta jelentős eredményeket értünk el. De beszéljenek a számok: eleinte 30— 40 kilogramm volt a napi forgalom, az utóbbi két hét alatt 4 mázsára emelkedett. A vásáriók között leggyakrabban a sóstóhegyi Vörös Csillag TSZ tagjak, és a borbányaiakat láthatjuk. A dolgozók véleménye és az állandóan növekvő kereslet azt mutatja, hogy a cserekenyér a dolgozók ellátásának megkönnyítésé1 szolgálja és a legnagyobb megelégedésnek örvend. * — A magyar szakos í* nárok segítségével, és a felsőbb osztályos színjátszók közreműködésével a DISZ-vezetőság Kaffka-es- tet rendezett a gimnáziumban — írja Gödény Endre levelezőnk, a mátészalkai Esze Tamás gimnáziumból 18-i levelében. — Bartha Gábor IV. b. osztályos tanuló tartott előadást Kaffka Margitról. —- Részletesen ismertette azt a társadalmi kort, amelyben az író élt, munkálkodott. Helyesen mutatott rá Kaffka munkásságának jelentőségére és részletesen kifejtette: miért ő az első jelentős női író a magyar irodalomban. Az előadást verssel illusztrálták. Jieotl Cjtíílémj (^uílrinek, a mátészalkai ősze (Damás yinutáziumha Kedves Gödény elvtárs! Biztosan emlékszel arra, hogy amikor ott, voltam Mátészalkán, — ha nem is részletesen — beszélgettünk a levelezők feladatáról és arról: hogyan bánik a szerkesztőség a levelekkel. örültünk legutóbbi levelednek, amelyben hangulatosan, színesen írtad le, hogyan szórakoznak, tanulnak a diákok. Mondtam azt ■is, hogy eddig kevés ilyen levelet kaptunk és „A Néplap postájából“ rovatban fogjuk felhasználni. Azóta leveled megjelent ebben a rovatban. S te újból írtál és néhány megjegyzést fűztél a lapban megjelent cikkedhez. Igazad vari és nagyon örülök, hogy ennyire szíveden viseled a levelid sorsát. De két mondatod nagyon meglepett: „Szerintem kár volt a cikket a le... máskor, ha odaírom, hogy önálló cikként közöljék, gondoskodjék róla, ne kerüljön a posta rovatba." Szeretném még egyszer megmondani neked, hogy a szerkesztőség nagyon megbecsüli a dolgozók leveleit, éppen ezért közöltük abban a rovatban, amelyikben eddig kevés színes írás jelent meg. A levelezők — a közvélemény parancsnokai — a sajtó szemei. A levelezők sok olyan dolgot írnak meg, amit eltakarnak az újságíró elől. A levelek legtöbb esetben kis tudósítások. Mi közöljük ezeket a lapban, de a te írásodat, Gödény elvtárs, éppen azért közöltük a posta rovatban, hogy lássák a többi levelezők is: így kell egy levelet olvasmányosan, színesen megírni. Ottlétemkor említettem azt is, hogy én levelezőből^. lettem újságíró. Négy évig voltam levelező, gyakran olvastam levelemet a lapban és az ilyen alkalmak mindig nagy örömet okoztak nekem. Éreztem, hogy van egy segítőtársam — a sajtó. Büszke voltam arra, hogy a párt sajtójának levelezője voltam. Mindezeket azért mondtam el neked, mert szeretném, ha megértenéd, hogy nem lebecsülést jelem az, ha leveled ,.A Néplap portájából“ rovatban jelenik meg. hanem azt jelenti, hogy a párt sajtója megbecsüli a dolgozók — köztük a te leveledet is. Remélem, cgyetértssz az elmondottakkal és ezután még gyakrabban felkeresed a Néplapot szépen, érdekfeszítően megírt, leveleiddel. írásaidat várjuk. Elvtársi üdvözlettel'. KENYERES IRMA <» 0M
