Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-24 / 302. szám

1955 december 24, szombat NÉPLAP .1 VITATKOZZUNK R téli gépjavítás! munkák tapasztalatai SALY JÖZSEF Mezőgazdasági Igazgatóság főmérnöke Idillink a teriiid^NKÖietkexetben Óriási az izgalom, a készü­lődés. Nincs itt mit kertel­ni, holnap lesz a zárszám­adás az újfehértói Áchim András Termelőszövetkezet­ben. Hogyne készülnének az ilyen alkalomra a fia­talok és első helyen a lá­nyok. Borza Marika a kul- tui'ház közepén jár-kel, mint egy parancsnok. O irányítja a kultúrpróbát, a tánctanulást, a szavalatot, a dekorálást, söprögetést. Pontosan kulturpróbakor érte őket a látogatás. Ott áll a három lány Borza Marika, Szemán Jucika. és Szemán Marika összeülel- közve, próbálják a táncot. A legélesebb hangú Jucika, teletorokkal énekli: „Szár­nya, szárnya, szárnya a madárnak, nincsen párja a fehértói lánynak.“ Együtt van a három ba­rátnő. Ez a legpompásabb. Hány évesek is lehetnek ezek a kislányok? — Találja ki, ha ügyes — vágja ki habozás nélkül Borza Marika. Mit volt, mit tenni... — Legalább tizennyolc! — Tegyen még hozzá legalább kettőt — nevet Marika. Az őszinte válasz a két Szemán kislánynak is feloldotta a nyelvét. Ju­cika tizenhét, Marika pe­dig tizenhatéves. És már mind a hárman a termelő- szövetkezet tagjai. Hogy is volt csak az a termelőszövetkezetbe való belépés? Borza Marikát "kö­vette Szemán Jucika és Marika... Ugye? Hogy. hogy? Nem? Va­lomi íórrerlóc’ lnlmf Mrnvi A folyó év szokatlan idő­járása következtében elhú­zódott őszi mezőgazdasági munkák károsan befolyá­solják a téli gép javítási műnk lkat. A téli gép javí­tási kampány november 1- el kezdődött és tart február 25-i<* Szervezeti felépítése szerint a pépjavítási mun­kák elvégzése nemcsak a gépállomások műhelyi szak­embereinek feladata, abba szorosan bekapcsolódnak a traktorosok is. Tekintettel arra, hogy a traktorosok még kint dol­goznak a területen, így a téli gépjavítás november és december hóra beütemezett gépein csak a műhelyi sze­relők dolgoztak ezideig. En­nek következménye, hogy lemaradás észlelhető a be­ütemezett gépek javításá­ban. Minthogy az utóbbi idők esőzései miatt a traktorok legnagyobb része nem tud dolgozni, legfőbb ideje, hogy azokat sürgősen be­szállítsák a műhelyekbe és munkába vegyék őket, mert az idő szalad, s észre sem vesszük máris itt van a ta­vaszi munka, s mi lesz, ha felkészületlenül ér bennün­ket? Gondolják meg a ve­zetők. milyen felelősséget vállalnak magukra: neki menni a jövő évi munká­nak használhatatlan, vagy csak félig kijavított gépek­kel? Ezt nem szabad meg­engedni! Vegyünk egy beszédes példát. A kisvárdai gépállo­más, amely a megyei javí­tási ranglistán az utolsó előtti helyet foglalja el, december 20-ig lemaradt 5 darab erőgép főjavításában, 9 darab folyó javítással, 5 eke, 7 tárcsa, 3 kultivátor, 18 vetőgép és 4 cséplőgép javítással, ami 5.760 mun­kaórának felel meg, vagyis 36 ember egyhavi munka­idejének. Ha ehhez még hozzátesszük az e hó utolsó dekádjára beütemezett gé­pek javítási idejét, úgy e hónap hátralévő idejében a gépállomásnak 108 embert kellene foglalkoztatnia, hogy a lemaradást behoz­za. Ez teljesen képtelenség! Illetve eev módon lehetsé­ges; a munkák összecsapá­sával. De ez a módszer pazar­lással is jár. Ugyanis egy- egy ilyen rosszul kijavított gépre év közben annyi a ráfordítás, hogy abból két­szer újjá lehetett volna azt építeni. Nem is szólva ar­ról, hogy a meghibásodott gépek munkából való ki­esése milyen mérhetetlenül nagy kár népgazdaságunk­ra. Nem kisebb kór népgaz­daságunkra a tervszerűtlen munkák hullámzó anyag­igénye. A tervszerinti javítási munkákhoz is nem könnyű a folyamatos anyagbiztosí­tás. Elképzelhető, hogy a tervszerűtlen munkákhoz szinte lehetetlen, mert az igény lüktetésszerű. Ez a hullámzó igény olyan zavart okoz az anyagellá­tásban, ami az egész nép- gazdasági tervre is kiha­tással van, azt is zavarja. Vannak jól vezetett gép­állomásaink is, melyek ter­vük teljesítésében és a gé­pek jó kijavításában élen járnak, mint Nagyhalász, Tiszavasvári és Tyúkod gépállomások, melyek ter­vük teljesítésében közel járnak a 100 százalékhoz. De még ezeknek is javíta- niok kell munkájukon, hogy teljesen ütemszerűen és tervszerűséggel dolgoz­zanak, hogy teljesítsék, il­letve túlteljesítsék tervü­ket. Még nem érvényesül gépállomásainkon teljes mértékben, a takarékosság elve. Jó kezdeményezések vannak, de bizony még na­gyon elején tartunk a he­lyes anyag-alkatrész gaz­dálkodásnak. Sok gépállomásunk úgy értelmezi a takarékosságot, hogy a gépből kiszerelt al­katrészt újra vissza-rakja anélkül, hogy megvizsgálta volna, vajon nem szorul-e az már cserére; vagy el­dobja anélkül, hogy meg­vizsgálta volna, vajon fel­újítással nem lehetne-e új­ra visszaszerelni. E téren — a technológia helyes al­kalmazói a terén — még sok a pótolni való. Az elmondottak mind összefüggnek a minőségi munkával. Gépállomásaink ígéretet tettek, hogy a most folyó gépjavítás jobb lesz, mint az elmúlt évi. Bízunk gép­állomásainkban — mert már sok nehéz feladatot oldottak meg becsülettel — meg fogják oldani a téli gépjavítással rájuk háruló nehéz és felelőségteljes fel­adatot is és határidőre február 25-ig — kifogásta­lan minőségben — befeje­zik téli gépjavítási tervü­ket. Borza Marikát követték? Hogyan? Borza Marika fél- szemmel rásandít a Jucika mellett sündörgő Berecz Sanyira. Jucika csak a földet né­zi, mintha valamit kutatna. A többi lányok meg már kuncognak, a fojtott neve­tés miatt. Végre aztán a saját kishuga súgja meg az igazat. — Engem ne vegyetek bele, huncutok! — szól köz­be nevetve a télisapka alól Berecz Sanyi. Folyik a huncutkodás, a csipkelődés. Nagy Erzsiké új nótát kezd, és a lányok mintha héja csapott volna le, viharzanak a színpadra táncolni. A termelőszövetkezet el­nöke örömmel nézi őket. — Ügyes lányok ezek. A kezük is, meg a lábuk is jól jár — céloz a termelő- szövetkezetben végzett munkájukra. — Ez a pirosabbik — mutatott Borza Marikára — az idén 186 munkaegységet szerzett, de ez még semmi! Cukorrépából 115 mázsát termelt 900 ölön. Ezt neve­zem lánynak... — Ott van mellette az a kerekarcú — int Jucikéra. Az még meg se melegedett nálunk a húgával, és már hegenként 10 munkaegy­ségen felül dolgoztak. Ezen sohse lepődjön meg, hogy ilyen ügyesek a lányok. Minden este ezt csináljuk. Borza Marika a vezetője a fiatalságnak. Ö DISZ tag, neki kell vezetni a többié-* két. Az elnök csak beszél, be­szél, mondja a maga mon- dókáját. A három barátnő pedig nem törődik a világ­gal, hogy ki mit beszél ró­luk. őket most csak a tánc érdekli, meg a szavalás. Azon jár az eszük, hogy jól menjen a műsor holnap a zárszámadási közgyűlé­sen. Nagy nap lesz ez. Nemcsak a tagság öltözik ünneplőbe, hanem kint lesznek a járástól is. Nem hoznak szégyent a termelő- szövetkezetre. Menjen csak pergően a tánc, van még idő 10 óráig. Holnap este aztán jókedvvel, szépen táncoljanak a zárszámadás után. P. G. Figyelemre méltó határozatok a inegvei tanácsülésen Pénteken délelőtt tartotta rendes ülését a megyei, tagok hogyan veszik ki ré„ tanács. Az ülésen megvitatták a korábbi ülésen hozott\szükct tanácsülések előkc­határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót. majd •. sütéséből, hogyan isméit ­tik a tanacs határozatait es előterjesztések következtek. kísérik figyelemmel a hatá­; rovatok végrehajtását. Ezen- i kívül azt is megvizsgálják. | hogyan végzik feladatukat | az állandó bizottságokban. i tartanak-e tanácstagi be-* I számolókat, fogadóórákat. | közreműködnek-e a felme- I rült közérdekű javaslatok és 'panaszok intézésében. Ideiglenes bizottság alakult a megyei tanácstagok munkájának megvizsgálására A megyei tanács eredmé­nyes munkájának feltétele, hogy valamennyi tanácstag becsületesen dolgozzon. A tanácstagok munkáját elő­segíti a rendszeres bírálat a munka figyelemmel kísé­rése. A tanácstagok tevé­kenységének megvizsgáló A gyermekszív A Kőszívű ember fiai — kisvárdai előadásán égj kedvesarcú, ötév körül barna kislány ült az első sorban, egy ismerőse tér­dén. A kislány érdeklődés­sel szemlélte az előadást, néha hozzászólt, megjegyzé­seket tett, felismerte a sze­replőket, s felkiáltott hoz­zájuk. A játék úgy látszott nagyon tetszett neki. Mo­solygó kis arcát le nem vette volna a színpadról semíni kincsért. De egyszer- csak megtörtént a baj. A színfalak mögött lövöldözés támadt, majd betámolygott Szemcsék János, aki Ba- radlay Richárdot játszotta. A kislány felkiáltott és zo­kogni kezdett. — Aputám, apucikám. És egyre hangosabb lett a sí­rás. Már nem mert oda­nézni. Eltakarta szemét, úgy zokogott. Szegény kis gyermekszív, úgy repked­hetett, mint a rabulejtett megijedt galamb szíve. Vi­gasztalták, jobbról is, balról is. de minden hasztalan volt, ő csak sírt, sirt. Majd szünetben csak úgy békít- liették ki, ha felviszik apjá­hoz a színpadra. Ártatlan} gyermeki szív, féltő, lán­goló szülői szeretet. Mily! mélység ez. Mennyire ra­bul ejti az apát. s anyát. Olyan ember el sem tudja képzelni talán, kinek gyer­meke nincs, mit érezhetett a színpadon Szemcsék Já­nos, mikor gyermeke hang­ját meghallotta. A könv- nyek, melyek szemesarká- ba gyűltek, azt bizonyítot­ták, hogy az ő szíve Is megmelegedett. i Régen vajúdó kérdés, hogy I a Tiszántúli Rostkikészítő | Vállalat tulajdonképpen í Tyúkodhoz, vagy Porosai­méhoz tartozik-e. A tyuko- diak ragaszkodtak az üzem­hez, azzal bizonyítva a ma­guk igazát, hogy az üzem területének egy része Tyú­kodhoz tartozik. Az üzem dolgozói azonban porcsal- mai lakosok és azzal a ké­réssel fordultak a Minisz­tertanácshoz, hogy a válla­lat területét Tyúkod köz­ségtől Porcsalmához csatol­ják. A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága javasolja a terület átcsatolását, mivel az üzem csak területileg tartozik Tyúkod községhez, ellenben a kendergyárban dolgozó munkások porcsal- mai lakosok és ezen felül az üzem fejlesztéséhez is Porcsalma nyújtott segítsé­get. így indokolt és igazsá­gos a terület átcsatolása. VB kirendeltség lesz az Ura községhez tartozó börveiyuli településen A megye; tanács ülése jóváhagyta az urai tanács javaslatát, hogy a község­hez tartozó börvelyúti ke­rületi településen létesítse­nek vb. kirendeltséget. A település lakói előzőleg kér­ték, hogy mivel a lakott területtől 5 kilométerre vannak és a legkisebb ál urai tanácshoz kell bejárni — ezért létesítsenek a bör­velyúti telepen vb. kiren­deltséget. A kirendeltség­hez körülbelül 261 katasz­teri földterület és 401 sze­mély tartozna 86 családdal. A kirendeltség áthelyezésé­hez már az épület is bizto­lamigazgatási ügyben is az1 sítva van. Hét sportolókat érdeklő rendelet Az OTSB Közlönyben rendelet jelent meg, amely Jó jövedelmet biztosít a szerződéses bikaborjú és tehén hizlalás hízottéira szerző­dés ESETÉN: 300.— Ft előleg, 400.— Ft adókedvezmény, 9.10 és 11.— Ft-os átvételi ár kgr.-ként SELEJT TEHÉN HIZLALÁS ESE­TÉN: 1.590.— Ft előleg ráhizlalt súly után ltgr.-ként 11.— Ft, mindenkori szabad ár. repelhetnek, akik igazolják, hogy részesültek védőoltás­ban. Mester Gyula. Őr ASZTALITENISZ ÉS SAKK HÁZIVERSENY VOLT ROZSÁLYBAN Nemrég az általános is­kola asztalitenisz és sakk házibajnokságát rendezték meg, amelyekben befeje­ződtek a küzdelmek. Nagy gondja van a rozsályi DISZ- szervezetnek a fiatal után­pótlás tagjaira, és minden­ben segíti munkájukat. így válik lehetővé, hogy a ser­dülőkorú sportolók egy pár év múlva, mint minő­ségi versenyzők állnak ‘rajthoz. Nagyszámú közön­séggel számolnak egy-egy versenyen. Sem az asztali- tenisz, sem a sakkozás nem kimondottan az ifjak, vagy csak az öregek sportja. Nem ritkaság, hogy _ egy családnak több tagja érde­kelt egy-egy versenyben. Versenynaptárukat kibőví­tették a rozsályi úttörők, s azóta körzeti versenyekre készülnek és a szomszédos községekbe is ellátogatnak. A már említett sakk házi­versenyen Maros Margit, Maros Róza, Molnár Attila, Vajdics György voltak a legjobbak. Az asztaliteni- szezők közül MaroS Mar­git, Sturovics Ilona és Pre- gun György szerezték meg a győzelmeket. Páskuly György. uek értelmében szabályoz­ták az úttörő, a serdülő és az ifjúsági korosztályban lévő sportolók magasabb korcsoportban való ver­senyzését. A sportágak fel­sorolásából kimaradt a kézi­labdázás. Helyesen: Ifjúsá- } gi korban lévő kézilabda játékos is csak előzetes sportorvosi engedély alap­ján vehet részt felnőtt baj­nokságban. Az egészségügyi minisz- i tér elrendelte, hogy a lab- ! darúgó, a kerékpár, és mo- j torkerékpár sportágban } szereplőket tetanusz elleni I védőoltásban kell részesí­teni. A határidő 1955 de­cember 31. Január 1-től !csak azok a sportolók sze­Szerzodés köthető az ÄLLATFORGALMI VÁL­LALAT járási kirendeltség sínél és körzeti fel­vásárlóinál. Porcsalmához csatolják a Tiszántúli Rostkikészílö Vállalatot iára a megyei tanács ülé­sén 13 tagú ideiglenes bi­zottságot alakítottak. A bi­zottság a közeljövőben fe­lülvizsgálja, hogy a tanács-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents