Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-01 / 282. szám
*» ,\\ E r L A r» 1935 december 1, csütörtök A kill ált igazi area Nemrégiben panaszos és segélyt, kérő levél érkezett Lövöpetriböl a megyei tanácshoz. Arról van benne szó, hogy Maczinkó Mihály kulák, a dolgozó parasztok és az állam becsapásával üzérkedik. Harmadosait becsapja, állandó gazdasági alkalmazottja után nem fizeti az SZTK-járulékot. A levélíró sürgős segítséget kér a sok dolgozót befolyása alatt tartó kulák megfékezésére. A megyei tanács mező- gazdasági igazgatósága azonnal egy brigádot küldött ki az ügy kivizsgálására, melynek tapasztalatairól az alábbiakban számolunk be: Mi a véleménye Molnár Pál községi párttitíiárnak ? Molnár Pál párttitkár elvtárs nem régen került a pártszervezet élére, de amint mondta — jól ismeri a faluját. Valamikora gazdag Révészeknek volt a cselédje. Éppen annál a háznál szolgált, amelyikben most a tanács székel. Most Molnár elvtársnak a község gondjai foglalják le idejének jelentős részét. A tanácselnök harmadik hónapja beteg, vb-titkár két hónapja nincs, így a falu életének irányítása most kétszeresen terheli a vállát. De ott vannak a pártügyek is... — Hogy viselkednek a kulákok? — tettük fel a kérdést. — Két külák van a faluban: Maczinkó Mihály és L. Molnár Miklós (nem rokona). Kötelezettségeiket pontosan teljesítik, jól gazdálkodnak. Rendes emberek, nincs velük semmi baj. — De a panaszos levél mást mond, titkár elvtársi — Az csak amolyan irigység, juhászok civódása egymásközt a legelőért... Furcsa vélemény ez egy kommunista párttitkár szájából Most már érthető, hogy a levélíró miért fordult a felsőbb fórumhoz segítségért. A falu első embere, a párttitkár, nem ad neki igazat. Miről beszélnek a községi tanács kartotékjai ? A tanácsházán két fiatal leány: az adminisztrátor és a begyűjtési megbízott dolgozik egy ügyeletes tanácstag vezetésével. Együtt nézegettük az adókönyvet és a beadás nyilvántartására szolgáló kartotékokat. Maczinkó Mihálynak rendezve van minden cikkből a kötelezettsége. 1 kh. és 600 négyszögöl szerződéses termelésért kedvezményt is írtak a javára. Adójából csak 400 forint hiányzott, ami körülbelül a mezőgazdaságfejlesztési járulék ösz- szegének felel meg. Ezt hagyta utoljára. Ügy látszik, ez nem tetszik neki. A nyilvántartás szerint most 9 kát. hold, 1.480 négyszögöl szántó, 1.000 négyszögöl legelő és 642 négyszögöl szőlő után fizet adót és beadást. Milyen alapon rótták ki rá a mezőgazdaságfejlesztési járulékot? A korábbi évekre szóló kartotékok szerint 1954-ben 25 kh. és 561 hégyszögöl földje volt. 1953-ban 10 kh„ 1952-ben 15 kh. Miért változott minden évben a földterület? Az idén azért lett kevesebb, mert László fiának és egyik lányának — akik családot alapítottak — kiadta ez anyai örökséget: 11 kh. és 1300 négyszögölet. Meg eztán adott is el 3 holdnál többet, amint a kartotékokhoz csatolt hivatalos irat a tiszavidi tanácstól ezt tanúsítja. A két gyermekének kiadott föld külön kartotékokon szerepel. Ez rendben van. De hogyan történhetett meg a föld eladása, amikor a kormány 1948. évi rendelete értelmében kulákok ingatlant . el nem idegeníthetnek? Sxcmtöl-Kxenibr ti kólákkal • •• A többi változás indokolására a tanács nyilvántartásai nem adtak választ. A len ács tag behívatta "MuJZih- j kó Mihályt, hogy tisztázza j vele a körülményeket. Magabiztosán felelgetett .a feltett kérdésekre, mint a község „legtekintélyesebb” polgárához tartotta méltónak. — Mi volt az oka, hogy 1953-ról 1954-re megnövekedett a földterülete? , — Hat holdat örököltem — felelte és úgy jártatta végig rajtunk a tekintetét, mintha csak leckéztetett volna bennünket, hogy: „Na, arról aztán nem tehet senki, hogy földet örpköl?” — ötvenkettő előtt menynyi földje volt? — ötven hold, kérem, — sajnálkozva tette hozzá — igaz, hogy csak 1200 öle- .ek, de jó kis földek voltak Hogy hova lett a földek egy része? Karászon eladta és Gyulaházán vett helyette. Itt azonban egy kis, bökkenő állt elő, mert a földeknek majdnem a fele tagosítás alá került. Adtak volna ugyan helyette másutt, de Maczinliónak nem kellett, illetve, mint később kibökte, kíshaszonbér- letbe adta. Ki is vették. Innen is elpártolt hamarosan és Lövőpetriben telepedett le, ahol még nem igen ismerték, hogy kulák., 1953- ban 3 holdat visszavett á kishaszonbérletből, így nőtt meg a saját kezelésében lévő föld 19 holdra, majd az örökléssel 25 holdra s végül a gyermekeknek átadott föld és az eladott föld hiányával lecsökkent 10 holdra. Maczinkó ugyan azt állította, hogy nem ő adta el a földet, hanem a gyermekek. 1948-ban Lövőn megvette a Luckermann-féle házat, amelyet most a termelőszövetkezet használ. Ez most egyik legfájóbb pontja a kuláknak. — Ügyvédtől ügyvédig jár, hogy megtudja: vissza lehetne-e valamiképpen venni. Nem igen biztathatják, mert csak legyint, amikor szóba kerül. Hanem „az a kis almáskert”, az igen. Termő- fánkint 2 mázsa almát termett a kuláknak a 1.5 hold gyümölcsös. Az igaz, hogy nem ő, hanem napszámosai dolgoztak. (Folytatjuk.) A hét köuvvei J Politikai művek Rákosi Mátyás: Építjük', a nép országát 23.— Szépirodalmi művek Dickens: A pickwick Klub hátrahagyott iratai. I-II. 65.—Leonov: Orcsz erdő 36.50 Mickíewicz: Krimi szonettek 10.— Ifjúsági és mesekönyvek Jékely Zoltán: Csu- nyinka álma 14.— Mezőgazdasági szakkönyvek Cscpregi Pál—Zilahi János: Szőlőfajtáink 40.50 Műszaki könyvek Niklas Artur: Fa-kobozó erdei faválasztékok és fűrészelt készítmények köb- tartalmának meghatározására 20.— Művészettörténet Radocsay Dénes: A középkori Magyar- ország táblaképei 103.— Megtérült tűzkárok A közelmúltban több tűzkárt szenvedett dolgozó, termelőszövetkezet teljesértékű térítést kapott az Állami Biztosító megyei igazgatóságától. Id. Kircsák János nyírkarászi dolgozónak például a pajtája égett le, s közel 11 ezer forint kártérítést kapott érte. Angyal György piricsei dolgozó paraszt ugyancsak leégett dohánypajtájáért 17,550 forint pénzösszeget vett fel. Legnagyobb tűzkárt ez évben a napkori Új Világ T—-melőszö vetkezet szenvedte. Leégett a tsz csűrje, egy lakóháza, takarmány készletének , egy része, 5 hold csépeletlen maglucer- nája, lóheréje, két hold dohánytermése, s megégett 17 darab sertése. A tűzvész a Leült a lócára. Egy ideig nézte két markában a gyűrött pénzt, aztán az asztal lapjára tette és lassan szétnyitotta két tenyerét. A százasok lassan nyújtózkodtak, egyenesedtek kifelé, mint a megtört ember. Újra megsajnálta. Azzal az érzéssel, mint ahogyan egy harctéri vitéz könyörül meg a sebesülten, ő is ellágyult. Kezdte kisimítani és egymásra rakni a százasokat. Aztán megszámolta, de felénél ösz- szezavarodott. Vagy háromszor újra kezdte, aztán megint újra kezdte és végül ott ültében elaludt. így ébredt fel. Már világos volt. Kintről behallatszott a malacok visítása, a felesége beszédje. Megrázta a fejét. Nyújtózkodott és közben meglátta maga előtt a pénzt. ■s- Hm, ha?... — hüm- mögött. önmagán elcsodálkozva tapogatózni kezdett emlékezetében visszafelé: mit is csinált ő tegnap? Arra még emlékszik, hogy hazajött, az asszony veszekedett. De aztán... És mit keresett nála ez a pénz? Ez a komódfipkban volt, ki vette ki? — Ej, az istenit neki.,-, vajon mit csináltam? Hirtelen elhallgatott, mert közel zörgött a felesége. Aztán lassan benyitott, de amikor meglátta, hogy már ébren van, elköhentette magát, csattogott a kilinccsel, nehogy az lássék, hogy any- nyira tart. A homloka egy fehér ruhával körül volt kötve. (Nem látszott azon semmi. Csak ijesztésül csinálta, hogy nagyobb legyen az ura megbánása. A szomszédasszonyoknak azt mondta: Fáj a fejem, bekötöttem, hogy ne csapja a hideg.) Vadas nyomban kitalálta, hogy mit csinált. „Megvertem ... meg, hogy a fene egye meg a ke ...“ Nem folytatta az átkot. Már csak nem átkozza meg magát emiatt. Kicsit, csiklandozott is benne az a gondolat, hogy megverte az asszonyt, mert „Ha első pendelyben nem tanítottam meg, most se késő az még ...“ Tekintetével kisérte a felesége minden mozdulatát. Az asszony pedig legugolt a tűz elé és hajlott, a fa után, de a fejéhez kapott. — Jaj, hogy az én istenem ... — sóhajtotta és mintha nagyon fájna, a homlokát a tűzhely szélére hajtotta. — De nagyon fáj, de fáj... — szólt az ember békítő kicsinyléssel, de nyomban eszébe jutott, hogy most keménységet kell mutatni, azt, hogy ezentúl ő már ilyennek marad. Most hibázott, igyekezett jóvá tenni. — Mit jajgatsz, mint a pendelyes gyermek... jóformán nem is ütöttem ... — félig haragosan mondta, félig nem. Az asszony felnézett. — Azt hiszi — magázta most — állat az ember, hogy birja? — mondta, mert észrevette férje hangján a megbánást. De Vadas is megérezte a megbocsájlást. I.ehajolt, gyorsan a feleségét ölbekapta, csókolta, harapta, mint... óh, ki tudja megmondani hány évvel ezelőtt. — Hát lelkem, nincsen olyankor az embernek az esze a helyén... — mondta, de gondolta, jó less azért nem magát hibáztatni, egészen ezért hozzátette. — De, ha láttad ... miért nem hallgattál... — De arra van esze, hogy a csoportba menjen mi? Az ember nagyot nézett. Most átvillant előtte, hogy mit csináltak ők a korcsmában. Hát már ezt is tudja az asszony, biztosan Nyíri- nétől, vagy Lengyelnétől. — Hát... szóval... hát... — hebegett. Nagyon biztosan szeretett volna beszélni, nem tudta mit mondjon. — Olyan bo... (azt akarta mondani, hogy bolond). Olyan bolondos, mint Nyíri, meg Lengyel __ azok is reggelig ültek a tanácsháza lépcsőién és „tárgyaltak“, reggel meg beléptek a tsz- be. — magyarázta az asz- szony. Tudta, hiszen találkozott mind a kettőnek a feleségével ma reggel és elmondták. Nyiriék haza se mentek, hanem a belépés után visszamentek a korcsmába. Azóta isznak. Ügy gondolta, minthogy még-! egyszer megverje, inkább menjen a szövetkezetbe. Vadas csak nézett, forintnyi szemeket meresztett, nyelt nagyokat. .1 Néplap elintézte Megjavítják a mátészalkai kutat Erdei János, Mátészalka, Sallay út 15. szám alatti lakos arra kérte szerkesztőségünket, intézkedjünk, hogy az udvaron .lévő kutat megjavítsák. Innen sok dolgozó hordta a vizet és most távolról kell hordaniuk, ami kellemetlen. Levelünkre a községi tanács vkg. csoportja azt a választ adta, hogy azért nem történt meg a kút javítása, mert az udvaron van a Zalka Máté TSZ darálója is, viszont a tsz. nem akarja megjavíttatni, mivel telek- könyvileg nincs nevükön az épület. Most intézkednek _ a kút megjavítása ügyében. 100 forintot kapott Tóth János K. Tóth János, Petpehá- za Dobi út 5 szám alatti lakos levelében a következőket írta: „A Tarcali Állami Gazdaságban dolgoztam. Már három hónapja eljöttem onnan és munkabérem azóta sem kaptam meg.” Jogo» volt bejelentése. A gazdaság igazgatója azt a tájékoztatást adta, hogy 140.40 forint fel nem vett' munkabére volt a gazdaságnál. Ebből levontak 40 forintot étkezési térítés címén és a fennmaradó ösz- szeget postán elküldték Ki Tóth Jánosnak. l.i ^íllanyégőket kapóit Sxamosbcfs Fercnczy János- Szamo becsről írt leveleid. Arról)* hirt adott, hogy a községben lévő 18 közvilágítási égőből csak 3 ég. Emiatt jogosan panaszkodnak a község lakói, hiszen a betakarítási munkák végzését is akadályoztál Felhívtuk az Áramszolgáltató Vállalat figyelmét. Á vállalat nagyecsedi üzemvezetőségén keresztül utasította a körzeti szerelőt, hogy a közvilágítási lámpákat sürgősen javítsa meg. zárszámadás előtt következett be. A veszteség teljes egészében megtérült a biztosítás következtében. Eddig közel 180 ezer forint térítést kaptak, az elégett dohánytermés értékét pedig a Dohánybeváltó ármegállapítása után úgyszintén kifizeti az Állami Biztosító. Láthatjuk tehát, mily namr jelentősége van a kötelező tűzbiztosításnak, mind a termelőszövetkezetek. mind az- egyénileg dolgozók szempontjából. Az Állami Biztosító a biztosítottak által befizetett pénzösszegből fizeti meg a kártérítéseket'. Saját érdeke tehát mindenkinek, hogy a biztosítási díjat idejében befizesse. Tekintettel arra is, hogy a díjhátralék után havi 1 százalék pótlék kerül felszámolásra. Skipin eljárással dolgoznak 8 nyírbátori nővénynlsiípri vállalatnál A Nyírbátori Növényolaj- ipari Vállalatnál szovjet ta< pasztalatok alapján mán korábban megkezdték az étolajnak a napraforgó magból Skipin eljárással való kinyerését. A kisérle-í tezések eredményre vezet-l tek. Ennek alapján átállí-í tetták az üzemet, s ez cv) első felében a Skipin eljárás bevezetéséhez szükséges gépek szerelése is elkészült. Már az új eljárással dolgoznak. A. Skipin eljárás lényege abban áll, hogy az olaj ki4 nyerése vízkiszorítással, jóval alacsonyabb hőfokon történik. Az őrölt maglisztet anélkül, hogy pörkölnék Skipin üstökbe rakják, s otb direkt gőz és víz megfelelő adagolása mellett általában 10—12 percig keverik. Ezután technikai beavatkozás nélkül megindult az olaj kicscrgása» A magban lévő olajnak, mintegy 50—60 százalékát ily módon nyerik ki. Csak a visszamaradt 40—50 százalék menny v.éget sajtolják mechanikai úljaíi; csigapréssel. Az így keletkezett pogácsa olaj tartalma az előző 10 és fél százalékkal szemben 7.5 százalék körül mozog. A kezdeti eredmények, azt mutatják, hogy sok más. előnye is van az áj eljárásnak. A termelékenység máris körülbelül 25 százalékkal. emelkedett. Az eljárás további tökéletesítésével azonban még igen nagy a. lehetőség a termelékenység növelésére. Javult az olaj minősége, világosabb a szine, és, jobb az íze. A vág dat előreláthatólag dccerrlg{ közepére teljesíti éves. hí t, december 25-re ,ft tervüket is *JssagPn év végére tercet tonna étolajat e*eff * A felesége még tovább beszélt, mostmár megbo- csájtó feddéssel. — De, ha már ennyire van azért a szövetkezetért, hát szépen is meg lehelne azt mondani... nem úgy, mint a kutyának... Megértem szépszóval is. Azt hiszi, hogy nekem nem az a jó, ami magának. — magyarázta, aztán, hogy az ember még jobban szégyelje magát, így folytatta: — Ma reggel átjött Ani- ca, látta, hogy fekszik az asztalon. — Hát nem ... (azt akarta kérdezni, hogy nem bolond?) Nem igaz? Az asszony elnevette magát. — Látott már olyat, hogy valaki akkor bolondult meg, amikor boldogul? Vadas megcsóválta a fejét. Közelebb lépett és megölelte a feleségét. — Hát nem ... nem ... De, ha már te, te ennyire akarod ■ ■. hát (kereste a szavakat) belépek >.. Az asszony felnevetett. — ... Akarom? hahaha : ■. Szépen levette a kötést és cuppanós csókot adott a. félesége homlokára. Észre sem vette, hogy nincsen ott ülésnek nyoma sem, olyan szépnek látta, mint *'■'asszony korában, (Vég c.y £ SZABÓ GYÖRGY: A MENYECSKE PÉNZE Arany" János: Toldi 20.— Dudás Júlia: Csicsija Bubája (leporelló) 12.— Bredel: Az apák. Regény. II. átdolg. kiadás 26.—
