Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-19 / 272. szám
1955 november 19, szomlMt N £ l* L A P Az országgyűlés elfogadta az 1956. évi népgazdasági tervet 1 Folytatás a 2. oldalról) ven áll rendelkezésre, minthogy ezt magunk termeljük — részben különféle plasztikus, illetve úgynevezett műanyagokkal. Meg kell azonban mondani, hogy ezen a téren is még nagy lehetőségeink vannak, amelyeket eddig nem használtunk ki teljesen. Gazdasági vezetőinknek tudniok kell, hogy az egész világon igen nagymértékben helyettesítik a rezet és az ólmot s különösen élen kell járnunk nekünk a helyettesítésben, minthogy nálunk ezek az anyagok hiányanyagok. Faszükségletünk fedezése I mind nagyobb nehézségekbe ütközik, egyrészt azért, mert általában erősen nő szükségletünk, másrészt, mert a fa nálunk túlnyomórészt behozatali anyag. Végül pedig, mert általában a fa a legtöbb országban hiánycikk. A fa helyettesítésében értünk el jelentős eredményeket az elmúlt években, de ezekkel az eredményekkel sem lehetünk elégedettek. Rendkívül komoly intézkedéseket kell tennünk avégett, hogy a rosszabb minőségű fát farostlemezzé, a hulladékfát, forgácsot lemezzé stb. dolgozzák fel. 1957-re valósítjuk meg u televíziós műsorszolgáltatást sokkal jelentősebben, min az építkezésekre fordítót összeg. Ugyanis azonot költségráfordítással mindéi száz darab összkomfortom [kétszobás lakás helyett 17< egyszerűbb lakást lehe építeni. Persze lehet, hogj valaki kifogásolni fogja ' miért akarunk átmenetile: — hangsúlyozom: csak át menetiieg — aránylag nagi : számban ilyen típusú laká sokat építeni? Azért, mer azok, akik most albérlethez laknak, úgy gondolkoznak hogy az egyszerűbb kiviteli ! lakás is sokkal jobb, min ;a semmilyen lakás. (Taps. Meg kell azonban mon dani, hogy az építkezések költsége még miad’g rendkívül magas, nincs meg még az építkezéseknél az a szervezettség és előrelátás, az a gyors ütem, amelyre szükség volna, s amelyet a legfejlettebb országokban megvalósítanak. Építőiparunk komoly eredményeket ért el az üzemi építkezéseknél, de a lakóházak tömeges építésénél még elmaradott módszereket alkalmaz. Az új, korszerű, magastermelékenységű, gyors, üzemi és szerelés jellegű építkezés nálunk még csak szórványos és számos esetben az újfajtájű építkezést is lényegileg kézműves módszerrel valósítják meg. Csak kevéssé alkalmazzák nálunk a típusterveket. Ideje a lakásépítésnél is előrelépnünk egy nagyot. A jobboldali opportunisták szétaprózták, s részben szétherdálták a nagy munkával és nehézségek árán megteremtett központosított, korszerű állami építőipart. Központi Vezetőségünk határozata alapján az építőipart újból észszerűen. a realitásokkal s/ámoló mértékben összpontosítjuk, s ugyanakkor területileg decent- | rali/.áljuk, azaz, budapesti és megyei j vállalatokat hozunk létre azért, hogy egy-egy területen ne építsen 37 íéle különböző vállalat. (Helyeslés.) i Az állami építkezések: | költségeinek csökkentésére | i.komoly lehetőség van. Je-1 lenleg a lakásépítkezések I költségráfordításának össze-' * sen mintegy 15—20 százaié-j ! kát a mellékköltségek ad-l ják. Ez az arány, megenged-[ i hetetlenül magas. A mel-1 | lékköltségnek 25 százaléké s1 [csökkentése — ami teljesen’ reális feladat, megválói' ható — körülbelül .">0 millió fount megtakarítást ered- j menye- egy magában, s ebből 1956-ban csaknem ezer kislakást lehetne építeni. Az Építésügyi Minisztérium, vezetőinek és dolgozóina», feladata, hogy ezt a lehetőséget valósággá tegyék. Ál-1 lami építőiparunk megfelelő műszaki felkészültséggel rendelkezik "ahhoz, hogy, nagy tömegben, kifogást; -; lan minőségben, gyorsan tudjon tömegméretekben Ja-' kásokat építeni. Éhhé-' azonban nagyobb szerve-, zettségre, az építőanyag.' ipar jobb megszervezésére,* korszerűsítésére van szák-' ség. Mindez együttvéve tehe-l tőséget ad az Építésügyi! Minisztériumnak, s az egyéb j építésügyi szerveknek ah-; hoz, hogy az ediginél sokkal gondosabban, jobb minőségben, gyorsabban építsenek nemcsak üzemeket, ipari és mező- gazdasági épületeket, hanem lakásokat is. Ezt joggal elvárja Építésügyi Minisztériumunktól, egész építőiparunktól, pártunk, kormányunk. munkásosztályunk, dolgozó népünk! (Taps.) Tisztelt országgyűlés! Iparunk műszaki színvonalának emeléséről itt, az országgyűlésben már részletesen volt szó. A magam részéről csupán egy kérdést akarok kiemelni e területről: a rádióelektronika és a vacuumtechnika kérdését, sőt; ezen belül is csak egyet, a televízió kérdését. Magyarország a híradás- és vacuumtechnikai iparban jelentős helyet foglalt el a múltban, számos kiváló tudósunk volt és működik jelenleg is ezen a területen, olyanok, akiket ismernek és megbecsülnek nemzetközileg is. Ennek ellenére elmaradtunk a televízió megvalósításában. — Most azt a feladatot tűzzük magunk elé, hogy ezt az elmaradást mielőbb felszámoljuk és 1957 közepétől kezdve a jelenlegi kísérleti adások helyett korszerű, rendszeres, tömeges televíziós adást valósítsunk meg. A televízió kulturális szempontból valósággal forradalmasítja nemcsak a várost, hanem a falut is. — Rendkívül nagy jelentősége van a televíziónak egész híradástechnikai iparunk, sőt mondhatnám, egész iparunk fejlődése és fejlesztése szempontjából. Elősegíti a mikrohullámú távközlést, ami a távközlésnek és a rádióadásoknak a legkorszerűbb formája. Fontos eszköze a honvédelemnek is. A televízió megvalósítása és- a televíziós berendezések gyártása és forgalomba bocsátása egyben az életszínvonal emelésének fontos eszköze. gozo népünk szamara. Ezért évről évre növekvő összeget irányzott és irányoz elő lakásépítésre, valamint a lakások tatarozására. így 1952-ben tatarozások nélkül az összes beruházások 4,3 százalékát, 1953-ban 6.1 százalékát, 1954-ben 10.1 százalékát. 1955-ben 11,4 százalékát. 1956-ban 11,8 százalékát fordítottuk, illetve fordítjuk állami lakásépítésre. Más szóval: 1952- től 1956-ig az állami eszközökből lakásépítésre fordított összeg aránya a beruházásokon belül csaknem megháromszorozódott. Hasonlóképpen igen jelentősen emelkedett az állami lakásépítésre fordított abszolút | összeg is. amennyiben az az 1952. évi 682 millió forintról 1956-ban mintegy 1440 millió forintra növekszik. Ha ehhez az 1440 millióhoz hozzászámítjuk azt a 400 millió forint hitelt, amelyet 1956-ban az állam a dolgozóknak sajátház-építésre, kedvező feltételek mellett rendelkezésre bocsát, úgy azt látjuk, hogy 1956-ban az állami eszközökből lakásépítésre felhasznált összeg megközelíti a kétmilliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy négy év alatt az állami eszközökből lakásépítésre fordított évi összeg mintegy háromszorosára nő. Tekintettel arra, hogy a párt és a kormány határozata értelmében 1956-ban átmenetileg mintegy 70 százalékban egyszerűbb kivitelű lakásokat akarunk építeni, az 1956-ban megépülő, s átadásra kerülő vagy 1957 elején beköltözhető lakások száma igen jelentősen emelkedni fog A Szovjetunió, az Egyesült. Államok, Anglia és Franciaország külügyminisztereinek genfi értekezletét illetően a Pravda vezércikke utal arra, hogy a zárónyilatkozat arról tanúskodik: a külügyminisztereknek ez az értekezlete valamiféle lényeges határozatok elfogadása nélkül zárult. Az értekezlet megmutatta, hogy az alapvető kérdések-' ben — az európai biztonság kérdésében — a négy állam között , még nincs meg* a kellő egyetértés. A szovjet kormány, híven a kormányfők irány- elveihez, több olyan konkrét javaslatot terjesztett megvitatás céljából a kül- j ügyminiszteri értekezlet elé, amelynek elfogadása biztosítaná az európai biztonsági rendszer létrehozását. [ Az Egyesült Államok, Ang-. lia és Franciaország küldöttségei azonban nem vol-; tak' hajlandók érdemben foglalkozni ezekkel a javaslatokkal. Számottevő társadalmi körök világszerte tisztán látják a leszerelés problémájának megoldásához vezető reális utakat. A Szovjetunió a genfi értekezleten rámutatott arra, hogy napjaink fontos feladata a íegyverkezési hajsza megszüntetése és a népek felszabadítása az atomháború veszélye alól. E célból ki kell dolgozni és meg kell kötni olyan nemzetközi konvenciót, amely előirányozza valamennyi fegyverzet lényeges csökkentését, az atomfegyver eltiltását nemzetközi ellenőrzés megteremtésével. A nyugati hatalmak nem fogadták el a Szovjetunió javaslatát. A külügyminiszteri értekezleten volt alap arra, hogy megegyezzenek a harmadik napirendi pontban, a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésének kérdésében. A Szovjetunió olyan javaslatot terjesztett be. amely a nemzetközi kereskedelem fejlesztését akadályozó sorompók megszüntetésére irányul és előirányozza a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését a ku’- túra, a tudomány, a sport és az idegenforgalom területén. A nyugati hatalmak képviselői azonban elutasították ezt a javaslatot, előterjesztették raját tervüket. amelynek elfogadása azonban nem mozdítaná elő a népek közeledését. Az a buzgalom, amellyel az Egyesült Államók és Anglia sajtója elhantolni igyekszik ..Genf szellemét'- arról tanúskodik, hogy a nemzetközi feszültség enyhülésének ellenfelei valóban vissza akarják taszítani a népeket a „hidegháborúba“. A négy hatalom külügyminisztereinek értekezlete megerősítette, hogy a nemzetközi feszültség további enyhítésének útján megteendő minden lépés nehézségekkel jár, hiszen le kell küzdeni azokat az akadályokat, és azokat a hangulatokat, amelyek visszatartják a nemzetközi kapcsola- 1 (ok fejlődését. ! Ez az értekezlet azonban a legnagyobb néptömegek figyelmét ráirányította nap- , jaink égető problémáira, s , ennek csak kedvező hatása ! tehet. A „genfi szellem“ 1 elhantolására irányuló pró- | bálkozások nem a „hidegháború“ hívei pozícióinak erősödéséhez \ezetnek a népek között, hanem teljes elszigetelődésükhöz — írja többek közt a Pravda. Pearson kanadai külügyminiszter nyilatkozata 1956. évi tervünk a lakosság életszínvonalának viszonylag szerény, de szilárdan megalapozott emelkedését irányozza elő. Mint ismeretes, növekedni fog 1956-ban a lakosság rendelkezésére álló iparcikkek mennyisége, növekedni fog a lakosság rendelkezésére bocsátott húsmeny- nyiség, s általában nőni fog az élelmiszerek meny- nyisége. Mindez persze nem jelenti azt, hogy minden kívánságot és minden igényt korlátalanul ki tudunk majd elégíteni. Ettől még távol állunk, de lépésről lépésre megalapozottan, bizton haladunk előre. A lakosság életszínvonak emelkedésének egyik legfontosabb tényezője a la. káskérdés. Ami a lakás- helyzetet illeti, ismeretes, hogy a régi nagytőkés-nagybirtokos rendszertől súlyos örökséget vettünk át. A munkásosztály, a nép állama természetesen nem békélhet meg olyan lakás- viszonyokkal. amelyek között a kapitalista nagybirtokos Magyarországon dolgozók éltek. A lakáshelyzet megítélésénél azonban nem árt emlékezni a Horthy- rendszer lakáskörülményeire, az ínséglakásokra, a kilakoltatásokra. az éjszakai tömegszállásokra. A háború a régi lakásállományt is megtizedelte. A lakáskérdés egyike népünk legégetőbb kérdéseinek. Végleges, teljesen kielégítő megoldása nem egy ötéves terv műve lesz. A Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népköztársaság kormánya világosan látja c kérdés nagy jelentőségét és fontosságát doldasági tervünk, munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, államunk, népünk, pártunk terve. Támogatni fogja azért, mert munkás- osztályunk. dolgozó parasztságunk, értelmiségünk égy a mi államunkkal, a Magyar Népköztársasággá', mert népünk egységesei-, híven követi kipróbált páriánkat, a Magyar Dolgozók Pártját. (Hosszantartó, lelkes, nagy taps.) Számos felszólalás után az elnök a vitát bezárta. Az országgyűlés az 1956. évi népgazdasági tervet elfogadta. Az elnöknek ezt a megállapítását nagy taps köszöntötte. Ezután — napirend szerint — következett „nz alkotmány 21. szakasza uj szövegének megállapításiról“ szóló, törvényjavaslat tárgyalása. A törvényjavaslat előadója Harrer Ferenc képviselő volt. Az országgyűlés a törvényjavaslatot általáno. ban és részleteiben elfogadta; s ezzel az Állami Ellenőrzés Minisztériumát boik- tatta az alkotmányba. Az ülésszak napmendje ezzel véget ért. Ezután Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke vette át a sr.őh Az elnök az ülésszakot tezárva, további eredményes, jó munkát kívánt a képviselőknek, s mue'' szavakkal köszöntötte az országgyűlés szovjet vendégeit. A francia rendőrhatóságok durva provokációja térjen vissza hazájába, ő azonban határozottan elutasította ezt az aljas ajánlatot és erélyesen követelte, hogy engedjék le a gőzös fedélzetéről. Ezt az engedélyt csak a párizsi szovjet nagykövetség képviselőjének közbelépése után kapta meg. Amikor a küldöttség a St. Nazaire-pályaudvaron Párizsba érkezett, felbérelt csoport támadta meg a küldöttséget és újból kísérletet tett Vlaszov elszigetelésére. Meg kell jegyezni, hogy e csirkefogók fizikai erőszakot alkalmaztak Koz- juljával, a küldöttség vezetőjével, Vlaszovval és a küldöttség más tagjaival szemben. Az Egyesült Államokban látogatást tett szovjet lakásépítési küldöttség átutazóban Párizsban tartózkodik. A küldöttség kérésére november 17-én a párizsi szovjet nagykövetségen sajtóértekezletet tartottak. A nagy számban összegyűlt francia és külföldi újságírók előtt A. V. Vlaszov ismert szovjet építész, az OSZSZK Legfelső Tanácsának küldötte elmondotta, hogy miután a Queen Elisabeth gőzösön Cherbcurgta érkezett, a francia rendőr- hatóságok — r.em törődve diplomáciai sérthetetlensé- [ gével — fel akarták tartóztatni és el akarták szigetel- [ ni a küldöttség többi tagjától. A rendőrhatóságok egyik tisztviselője ajánlatot ! tett Vlaszovnak, hogy ne A lakáskérdésről I érvünk: a dolgozó nép terve Tisztelt országgyűlés,' képviselő elvtársak' Az 1956. évi népgazdasági| tervben a párt és a kormány igyekezett levonni az előző évek tervezési mun-, kajának tapasztalatai-, ta-j nulságait, igyekezett Itija- vítani áz elkövetett hibá-j kát és szilárdan építeni azj elért eredményekre. Hogy j az 1956. évi népgazdasági) tervét sikerre vigyük, nia-í [•adéktalanul megvalósítsuk, j s ahol ez kívánatos, túl is teljesítjük, ahhoz az szűk-' séges, hogy munkáscsztá-j lyunk, szövetkezeti és egyí-i nileg gazdálkodó dolgozó parasztságunk, értelmiségünk, egész népünk megértse, s teljes egészében magáévá tegye ezt a tervet, amely országunk jövő évi munkaprogramja, s egyben' a második ötéves terv első évi feladata. Nem kétséges, hogy dolgozó népünk, s mindenekelőtt harcokban megedzett, hősi munkásosztályunk szívvel- lélekkel támogatni fogja pártunkat, a Magyar Dolgozók Pártját és népköztársaságunk kormányát a terv megvalósításában. [Támogatni fogja azért, mert [ munkásosztályunk, dolgozó népünk ma az ország vitat- > hatatlan gazdája. (Nagy ' taps.) Támogatni fogja, s mindent elkövet a terv sikeres megvalósítására, mert .'ez a terv, 1956. évi népgazVéleinények a genfi éríekesletről A Pravda vezércikke Pearson kanadai külügyminiszter a Szovjetunióban és más országokban tett látogatásáról visszatérve, november 16-án sajtóértekezletet tartott. Kijelentette, hogy a szovjet nép igen meleg és szívélyes fogadtatásban részesítette a kanadai küldöttséget. Kérdésekre válaszolva Pearson hangsúlyozta, hogy a minap végétért genfi értekezlet eredménye nem je- jelenti azt, hogy többé lehetetlen az előrehaladás az európai biztonság biztosításának, Németország újraegyesítésének, valamint a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok kiszélesítésének kérdésében. Az a körülmény, hogy a külügyminiszterek nem tudtak megegyezésre jutni ezekben a kérdésekben, nem jelenti azt. hogy a tárgyalásos módszerét él kell vetni —> hangsúlyozta Pearson. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a nyugati hatalmaknak nem szabad lemondaniok a diplomácia eszközeiről. Nem hiszem — folytatta Pearson —, hogy a Szovjetunió támadást tervezne.