Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-18 / 271. szám
1953 november 18, péntek ■-N F'P’L A P llololov elvtárü nyilatkozata a kiilu^miui^Kleri érlekexlei Kiíró üléséit V. M. Molotov a genii ] négyhatalmi külügyminisz- i téri értekezlet november | X6-i záróülésén nyilatkozatot j tett. Többek között a kö- j vetkezőket mondta: Értekezletünk a négy ha-1 talom kormányfőinek *elha- tározása alapján ült össze, és megvitatta azokat a kér- j déseket, amelyeket a jú- i liusi értekezleten elfoga. előtt irányelvek határoztak I meg. , A fő probléma, amelyet tneg kellett vitatnunk, ez európai biztonság és ezzel összefüggésben, Németország kérdése volt. Nagyon természetes, hogy az európai népek számára az első helyen az európai biztonság problémája áll. A német kérdés ehhez a problémához viszonyítva alárendelt jellegű. Ha szavatolva lesz az európai biztonság, akkor ezzel egyben szavatolva lesz a német nép biztonsága is, és biztosítva lesznek a legkedvezőbb feltételek az egész német probléma megoldására, beleértve Németország egységének helyreállítását. A Szovjetunió küldöttsége az .egész értekezlet alatt igyekezett meggyőzni Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok képviselőit, hogy követni keli a kormányfőknek az európai biztonság biztosításáról szóló irányelveiket. Evégből előterjesztettük az európai általános kollektív biztonsági szerződés alapelveinek tervezetét. Rámutattunk, hogy nem vezet jóra az olyanfajta katonai csoportosulások létesítésének útja, mint az északatlanti tömb és a Nyugateurópai Unió. Csak. i áz olyan kollektív' biztonsági rendszer felelhet meg a béke és az európai biztonság érdekeinek, amely minden ■ európai államra kiterjed, függetlenül azok társadalmi és állami rendjének különbözőségétől. Ha egyes nyugati államok még nem készek az egész Európára kiterjedő kollektív biztonsági szervezet megteremtésére, akkor Európa egy részének biztonsági egyezményével lehetne kezdeni. Más javaslatokat is tettünk j ugyanezzel a céllal. Megállapodás azonban még rffem jött létre. Az Amerikai Egyesült j Államok, Franciaország és Nagy-Britannia képviselőinek törekvése egyáltalán nem felel meg a kormányfők döntéseinek. Nemcsak Nyugat-Ncmet- ország újrafelíegyverzésé- hez —, ami a párizsi egyezmények1 óta folyamatban van, — akarták megkapni beleegyezésünket, hanem Kelet-Németország remili- tarizálásához is, valamint ahhoz,.: hogy egész Németországot vegyék fel a nyugati hatalmak katonai csoportosulásaiba. Ezt a javaslatot nem támogathatta az' értekezlet valamennyi részvevője. A német kérdés megoldása, Németország egységének helyreállítása egybeesik azzal a kérdéssel, milyen úton fejlődjék az egyesített Németország: azon az úlon-e, hogy militarista állammá változtatják, amelyet még ráadásul felvesznek egyes hatalmak katonai csoportosulásaiba, vagy pedig békeszerető és demokratikus államként fejlődjék, amely nem vesz részt Semmiféle katonai tömbben és együttműködik a többi állammal a béke megszilárdításában. Aki kitér az elől, hogy válasz! adjon erre a kérdésre, az gátolja a német kérdés megoldását. Sajnálkozásunkat keli ki. fejeznünk afölött, hogy értekezletünkön nem sikerült elérni a német kérdés kellő kezelését. Jóllehet, a nyugati hatalmak képviselői sokat' és szívesen beszéltek Németországról, mégsem járultak hozzá, hogy meghallgassák a német nép képviselőit, elutasították a Német , Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság képviselőinek meghívására vonatkozó javaslatunkat. A német kérdés megvitatását már sikertelenségre kárhoztatta az az egy tény, hogy ez a vita a németek részvétele nélkül, mind Nyugat-, mind Kelet-Németország képviselőinek részvétele nélkül folyt le. Most nem lehet úgy megoldani a német kérdést, ha nem veszik tekintetbe azt a tényt, hogy két különböző társadalmi berendezésű német állam van. Mi amellett vagyunk, hogy Németország egysége szabad össznéme't választások alapján helyreálljon. Nem segítjük azonban Németország egyetlen része remilitarizálásának terveit sem, még kevésbé egész Németország újrafelfegyver- zésének terveit és az olyan terveket, hogy Németországot a Szovjetunió és más békeszerető államok ellen irányuló katonai csoportosulásokba vonják be. A vita megmutatta, hogy az európai biztonság kérdése igen fontos minden európai nép szempontjából és hogyha ezt nem oldják meg, nem lehet megoldani a német kérdést sem. A vita egyúttal azt is megmutatta, hogy a két német állam fennállása mellett is biztosítható az európai biztonság. Ehhez azonban az szükséges, hogy vessék el Németország újrafelfegyverzésének terveit. A vita azt is megmutatta, hogy a német kérdés megoldásának mindenekelőtt maguknak a németeknek az ügyévé kell válnia és a németek részvétele nélkül a német kérdés megvitatása egyáltalán nem lehet eredményes.' Az értekezlet jelentékeny figyelmet fordított a leszerelés kérdésére. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya, majd Nagy-Bri.tannia és Francia- ország kormánya is az utóbbi időben íe,levizsgálta a fegyverzet csökkentésének és az atomfegyver eltiltásának kérdésében korábban elfoglalt álláspontját. Ezek a kormányok nem hajlandók megvitatni a leszerelésre vonatkozó intézkedéseket, sőt a nyugati hatalmak ezen az értekezleten olyan álláspontra helyezkedtek, amely homlokegyenest ellenkezik a kormányfők irányelveivel. E világos [ I irányelvekkel ellentétben j t úgy akarták beállítani : j a dolgot, mintha jelen- j j leg nem volna lehetsé.- j‘ ges megvalósítani egy j j általános leszerelési programot: azt javasol- [ ták, hogy szorítkozzunk , az ellenőrzés és a felügyelet megteremtésére anélkül, hogy bármi- • lyen intézkedést tennénk a fegyverzet csökkentésére. A leszerelés kérdésének ■ ilyen kezelése nem járhat - pozitív eredménnyel. A ' Szovjetunió álláspontja vi- l lúgos és következetes. Abból indulunk ki, hogy a leszerelés terén a főfeladat a fegyverkezési hajsza, megszüntetésére, a népeknek az atomháború veszélyétől való megszabadítására irányuló gyakorlati intézkedések J megvalósítása. Ezt csak úgy érhetjük el, ha rendületlen. nül valóraváltjuk az Egyesült Nemzetek Szervezetének korábban egyhangúlag elfogadott határozatait, ámrlyek kimondják, hogy olyan nemzetközi egyezményt kell kötni, amely előírja valamennyi fegyverzet csökkentését és az atomfegyver eltiltását nemzetközi ellenőrzés megteremtésével. Mindez kifejezésre jutott a szovjet kormány 1935. május 10-1 javaslataiban. Nem véletlen, hogy ezek á javaslatok mind nagyobb rokonszenvre találnak minder. országban. A Szovjetunió abból in- f üuit ki, hogy a jelen hely-' zetben komoly sikert lehet • elérni, a leszerelésben és ezen belül a váratlan atomtámadás veszélyének megszüntetésében. A jelen körülmények között az atomfegyver teljes eltiltását kimondó általános egyezmény megkötéséig hatalmas jelentősége volna annak, ha erkölcsileg és politikailag elítélnék az atom és hidrogénfegyver alkalmazását. Ha az Egyesült ,. Nemzetek. Szervezete az itt képviselt négy állam kezdeményezésére ilyen erkölcsi és poll-, likai ítéletet mondana, ezt nem lehetne figyelmen ki; vül hagyni. Megfelel ennek a célnak az a javaslatunk is, hogy az. Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Brf-, tannia és Franciaország jelentse ki: lemond arról, hogy elsőnek alkalmazza az atom- és hidrogénfegyverí. Azt is javasoltuk, hogy értekezletünk egyhangúlag jelentse ki azt is: a négy hatalom tartózkodni fog . egymással szemben a fegy- . veres erők alkalmazásától , ós a közöttük fennálló vagy, ! esetleg felmerülő nézetelté- . réseket kizárólag békés úton oldja, meg. Sajnos, a . I három nyugati hatalom . e. javaslatok közül egyiket sem fogadta el és így anélkül kell befejeznünk ezt . az- értekezletet, hogy gyakor-, 11 lati eredményre: jutottunk- -(volna ebben a fontos ügy- i j ben. i Mindamc’Ht ez a körül - . meny nem hathat ki arra -. az elhatározásunkra, hogy- továbbra is síkra széliünk a- leszerelésért. í | Szólnom k“1! » harma- dik napirendi pontról,, a- Kelet és Nyugat közötti- kapcsolatok fejlesztésének r kérdéséről is. A szovjet kormánv. jávas- latokat terjesztett elő, hogy- szakítsuk el a Kelet és a Nyugat között emelt korlátokat, amelyek ; akadályozzák a zavartalan kereskedelem és a gazdasági • kapcsolatok fejlődését, ami pedig reális, alap a népek közötti összes egyéb kapcsolatok megerősödése szempontjából. A szovjet küldöttség egész sor javaslatot terjesztett elő a kulturális,' lúdo- mányös. 'művészeti, sporl- kapcsólaíok, fejlesztésére; az Idegenforgalom .stb. fejlesztésiére, vonatkozólag is. A szovjet küldöttség azonban nem kapta magaz Egyesült Államok, Anglia és Franciaország küldöttségének támogatását. E küldöttségek javaslatai eltávolodtak attól az egjuitmukiMiesi elvtől, amely a kapcsolatok kérdésének tárgyalását a kormányfők júliusi i genfi értekezletét jellemezi*. Mégis úgy -voijük, - hogy a kapcsolatok kérdésének ezen az értekezletén történt megvitatása segít a megegyezéses döntések további kidolgozásában. A szovjet kormány azonban anélkül. hogy ilyen döntésekre várná, gyakorlatilag megvalósítja a kapcsolatok fejlesztését azokkal az országokkal, amelyek erre törekszenek. Mi nagy jelentőséget iu- iajdonituiiik , a- geíuu kox- aianyiui élteazle c ’ eredmény einek. ti/ az éríeKeziei kifejezésre jultaila, hogy a népek minden üli anemzeí- .feszültség, i enyhüléséi kívánják. A;r értekezlet után a Szovjetunió mar egész sor újabb intézkedést' teu, amelyeknek célja a genfi: széliemnek megrcheiÓen a nemzetközi feszültség1 enyhítése és az államok közötti bizalom megszilárdítása volt. A Szovjetunió továbbra is ezen az úion fog haladni mindazokkal együtt, akik előtt, becsesek a béke és a nemzetközi együttműködés erdekeí. A külügyminiszterek mos. tani értekezlete véget éri anélkül; hogy bármiféle végleges határozatot hozol i volna. Ez ii értekezlet bebizonyította. hogy a nemzetközi feszültség to - vábbi enyhítése ügyében mindennemű előbb- reyivő lépés nem kis nehézségekkel jár, szükségessé teszik .azoknak az akadályoknak és a hangulatoknak leküzdését, amelyek nem ritkán nem előre viszik, hanem visszafelé húzzák az ügyet. Az értekezlet elősegítene, hogy ráirányítsuk a szálas körök figyelme: korunk legégetőbb' kérdéseire. Lehetetlen, hogy ez ne járjon pozitív következményekkel. Most nemcsak az akadályok ■ Váltak világosabbá. hanem azok a széleskörű lehetőségek * is. amelyek megvannak az olyan problémák sikeres megvalósítására, lint az európai hizton- •úg, a leszerelés kérdése, a német kérdés megoldd: a. a Kelet és Nyugat közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok kiterjesztése és más kérdések. Meggyőződésünk, hogy a mostani értekezlet hgsznos lesz a nemzetközi együtt* működés fejlődése és a nemzetközi feszültség te- ■ vábbi enyhülése szemiur jából. I» \ K I i: P I T E S ___i Néhánv sy,ú a §zako§ított * 1 lan toly a mo k propagandistáin a k és liallgatóinak tanulásáról Az üj pártoktatási évben jelentősen megnövekedett a szakosított tanfolyamok száma megyénkben. Egyre több azoknak a hallgatóknak a száma, akik a különböző szakosított tanfolyamokon tanulnak —• míg azelőtt az alsófokú pártoktatásban vettek részt. A szakosított tanfolyamok kiszélesítésével mind több jól képzett, tapasztalt propagandistára van szükség, akik lelkiismeretesen, felelősségteljesen végzik ezt a párt- megbizatást. A propagandista konferenciák és a már megtartott első - szakosított tanfolyami foglalkozások színvonala váltakozó volt. A propagandisták egy része jól .előkészült a foglalkozásokra, és felszólalásaival emelte a konfe- renciák színvonalát. Ilyenek voltak a: politikai gazdaságtan propagandistáinak tanfolyamán Cse- pelyi Tamás, dr: Merényi Oszkár, a filozófiai tanfo- lyamon Orosz Ferenc és még sokan mások. Figyelmeztetni kell azonban néhány elvtársat, akik nem készültek a, konferenciára, vagy egyáltalán meg sem jelentek. Az SZKP történet II. éves tanfolyamán a propagandisták, számára pótkönferénciát kellett tartani, mert 7 hallgató nem jelent meg. A hiányzók nagy része vezető beosztású kommúriistg.‘Számukra különösen fpntos a rendszeres taiiujás. Nem Is tudják munkájukat állandó tanulás nélkül, elvi tisztánlátás nélkül Végezni. Mégsem jelentek meg az első konferencián Gulyás Emilné, a megyei tanács elnökhelyettese, Lucái Menyhért ésBitliLász- lörté. a megyei tanács dolgozói. Ritli Lászlón5 elvtársnő még a pótkor.fe- rencián sem jelent meg. A hallgatók tanfolyamain is találkoztunk Irhákká]. A politikai gazdaságtan elsajátítása elengedhetetlenül szükséges \ ezetőinknek. Enne •: ellenére Kukk Gábor élvtárs, a Kavicstermelő Vállalat igazgatója nem jelent meg a konferencián. Sd'-ora József elvtárs. az - Erdő- gazdaság párttitkíra, Megyést János elvtárs, a KIOSZ pár Ritkára.. Szolnoki István elvtárs. a nyíregyházi II. ■ kerülőt párttitkára. Marosvölayi Károly elvtárs, a Ruhaüzem pártt'tkára nem tanult megfelelően, s nagyrészt hallgatott a konferencián. Vajon ezek a párttitkárok .hogyan tudják a párttagságot tanulásra serkenteni? Ebben az esztendőben a párttagság kívánságára szélesebb keretek között tanu'mányoz- hatják elvtársaink a magyar párttörténetet. Valamennyi hallgató lelkesen fogadta azt a hírt, hogy a pártunk történetét tantfiv mányozó tanfolyamokon vehet részt. Ennek ellenére az első konferenciákon kiderült, hogy egyes elv- társak jóformán el sem olvasták a tananyagot; Tóth János elvtárs, a megyei békebizottság titkára, Farkas Pál elvtárs, a Néplap kiadóhivatalának igazgatója, Czino Árpid elvtárs pártiskclai előadó. Fóliák József elvtárs, Malier István elvtávs, a ÍUSZT funkcionáriusai es még többen tájékozatlanok voltak az anyagban; Amikor a konferencia- vezetők megkérdezték: miért nem készültek, a legtöbbjük azt válaszolta: „Nincs időnk, nincs irodalom, nem tudtuk mikor lesz a konferencia... Ezekét a kifogásokat nem lehet elfogadni. Ami az időt illeti, a tanulásra kell időnek lenni! Ami az irodalmat illeti: a hallgatók rendelkezésére áll többek között a Pártoktatás Házának könyvtára és sok tanulószobája. A konferenciák időpontjáról pedig értesítést kaptak a hallgatók. Nem itt van a baj, hal nem ott, hogy egyesek azt gondolják: „Eleget- tanultunk már, valahogy‘megússzak a konferenciát“! EZ teljésen pártszerűtlen gondolkodási mód. .Ahhoz, hogy valaki a munkáját jól elvégezhesse, ahhoz hogy a párt határozatait ingadozás nélkül hajthassa végre, ahhoz tisztán kell látnia. Nem állja meg helyét az a vezető, aki nem vértezi fel magái.a. tudományos szocializmussal, a szocializmus építésének iránytűjével. Az oktatási év mindén területen megkezdődött, íme a kezdeti tapasztalatok azt mutatják., hogy egyeseknél még baj van a tanulási fegyelemmel. Pártszervezeteink feladata, hogy naponta megmagyarázzák a tanulás jelentőségét és figyelmeztessék a párttagokat — nemcsak az. egyszerű, hanem a ve, zető párttagokat is —a szervezeti szabályzat azon pontjára, amely kimondja: minden párttag kötelessége, hogy „szakadatlanul fejlessze politikai tudását és műveltségi színvonalát, igyekezzék elsajátítani a marxizmus-le ateizmus tanításait“. A pártoktgtás részvevői érezzék, hogy a tanulással olyan fegyverhez jutnak, amellyel sikeresen harcolhatnak hétköznapjaink feladatainak végrehajtásáért. Amit elmulasztottak, még pótolni lehet, Készüljenek elő a legközelebbi konferenciákra lelkiismeretesen. Bálint Lajos, ,Kitüntetést kaptam" 1 Már (»1 eves vagyok, a I íiszalöki fodrász ktpz. ala- ' pító és egyben legöregebb j tagja. November 7-re mi is jó munkával készültünk. — Résztvettünk a kultúvház- ban megtartott ünnep; pyű- ! lésen, utána pedig ., a hisz. 1 tagsága által rendezett ün- j népi vacsorán. Igen jól éreztük magunkat. Az ünnepségen a ktsz. vezetősége engem is kitüntetett, és néhány száz forinttal megjutalmazott. A. dicséret és a jutalmazás további , jó munkára kötelez. Szlabcy László kisz. tag. Tisealök■ »
