Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-02 / 258. szám

1935 november 8, szerda N t. p l A r A silózás helyes megszervezése A nyíregyházi Sztálin parkban Irta: Krakomperger Mihály, a megyei mezőgazdasági igazgatóság állattenyésztési osztályának vezet#!« Ma már mindenki előtt ismeretes, hogy a takarmá­nyok nagyrészét erjesztés­sel (silózással) is lehet, sőt előnyös tartósítani. A besavanyításnak (siló­zásnak) az a lényege, hogy a légmentesen összepréselt (taposott) takarmány kü­lönféle baktériumok hatá­sára erjedési folyamaton megy keresztül. Ha az összepréselés nem tökéletes — egy-egy siló- gödör betöltése 5-6 napig tart — és a takarmány közé sok levegő szorult, ak­kor az erjedés közben ká­ros baktériumok szaporod­nak el túlsúlyban, amelyek hatására a takarmány meg­romlik, rothadásnak indul. A silózásnak igen sok elő­nye van az egyéb takar­mánytartósítási, (szárítás, Istb.) módokkal szemben. :Ezek: 1. Silózásnál elmarad a [szénakészítés vesztesége. \(Levélpergés, kilúgozódás 'sfb.) 2. A silózás független az időjárástól. 3. Olyan késői zöldtakar- mányolcat is tartósíthatunk,1 amelyeknek a beszárítása I már nem lehetséges. 4. Ízesebbé válik a ta­karmány és az állatok szí-; Íresebben fogyasztják. 5. Erjesztés (silózás) foly-j Ián a takarmányok kemé­nyebb részei is megpuhul­nak és azokat az állatok szívesen elfogyasztjuk. (Pl. kukoricaszár szárrészei.) Az erjesztésnek (silózás­nak) ezek a legfontosabb előnyei indokolttá teszik a silózásnak az eddiginél sokkal szélesebbkörű elter­jedését. A silózás kiszélesítésére különösen ebben az évben rendkívül • nagy lehetőség van, ennek ellenére a terv teljesítése rendkívül ala­csony. Termelőszövetkeze­te ink ebben az évben nem silóztak annyit, mint 1954 azonos időszakában. A lemaradás fő oka az, hogy szakembereink sem foglalkoznak a silózással I úgy, ahogy az megérdemel-j né. Ezt mutatja a terv tel- j jesítés terén mutatkozó; nagyfokú lemaradás. A vá-l sárosnaményi járásban a tsz-ek évvégi silótervüket! 10.7 százalékra, az egyéni-j leg dolgozók silótervüket' 5-3 százalékra teljesítették! csak. Október 10—20-ig j mindössze 350 köbmétert j silóztak. A baktalórántházi járás [ területén is rosszul szerve­zik a silózást. A 10 napos! teljesítés itt is mindössze' csak 350 köbméter. Haklikj Miklós és Bodó László osz­tályvezető élvtársak, P. Lás?-1 ló Gyula és Láng Károly fő- [ állattenyésztők nem fordí-' tanak kellő gondot a siló-! zás megszervezésére. A tiszalöki, mátészalkai, ! sőt á fehérgyarmati járási mezőgazdasági osztályveze-1 tői és ' főállattenyésztői a! gépállomásokkal és DISZ-' szervezettel karöltve a si-l lózó hét keretén belül 10 j nap alatt több mint 4000! köbmétert silóztak be já-l fásonként. HOGYAN SZERVEZ­ZÉK MEG TER­MELŐSZÖVETKEZE­TEINK A SILÓZÁST? Minden termelőszövetke­zetben silózó brigádot kell szervezni. A silózó brigád vezetője a tsz. egy vezető­ségi tagja legyen, A brigád készítsen tervet a silózásra. A silózó brigád szervezésé­hez az agronómus adjon segítséget. A gépállomás­sal legalább 8—10 nappal előre közöljék, hogy mi­korra, mennyi időre igé­nyelnek silótöltő gépet. A brigád a silózásra ke­rülő takarmányféleségeket a silózás megkezdése előtt egy nappal szállítsa oda a silógödörhöz, hogy a siló­zás megkezdésekor takar­mányszállítási problé­mák ne legyenek, takar­mányhiány miatt a gépek­nek állni ne kelljen. A tervszerűen előkészí­tett silózásnak megyénk­ben több konkrét eredmé­nye van: Például a nyírtassi Szar bad Nép TSZ-ben Bíró. Já­nos elnök szervezett DISZ fiatalokból silózó brigádot és rövid idő alatt 300 köb­méter évvégi tervüket 500 köbméterre teljesítették. Minden 100 köbméteres silógödröt 24 óra alatt tele-, töltöttek. A demecseri Úttörő TSZ-j nél Schneider József1 agro- nómus segítségével, Taaias- kovics József elnök irányi-' tásával az előre jól meg­szervezett silózó brigád 100 százalékon felül teljesítene1 évvégi silótervét. Minden tsz-nél meg van! a lehetőség a tervek túltel­jesítésére. — Mégis aj kéki Új Utakon Járó TSZ J elnöke, Ilcsik Mihály és. Szabó Sándor kihelyezett agronómus — annak eile-1 nére, hogy a csoport nagy; takarmányhiánnyal küzd — j lebecsülik a silózást. Kék; községben annyi káposzta- j levél és egyéb silózásra al-j kalmas hulladékanyag' van.' hogy abból többezer köb-j méter silót lehetne készí-; téni, minden különösebb kiadás nélkül. Igen nagy gondót kell fordítani arra, hogy a be- silózandó takarmány meg­felelő víztartalommal (70 százalék) rendelkezzen. Amennyiben száraz kukori­caszárat sllóznak termelő- szövetkezeteink, ügy meg­felelő nedvesség biztosít í- sára vízben oldott melasz- s-zal locsolják. A melaszhoz annyi vizet kell adni; hogy a locsoló rózsáján a felol­dott melasz keresztül foly­jon. Egy-egy 100 köbméte­res silót két nap alatt fel­tétlen be kell fejezni. A besilózott takarmány tete­jére 10—15 centi vastag tö­veket, vagy polyvát kell tenni. A silógödröt megtöl­tés után azopnal le kell leg­alább 60—30 cm vastagon földelni. A Néplap elintéxte kifizették m kártalanítást Bégany Antal és Szigeti József tyukodi lakosok le­velet küldtek szerkesztősé­günkhöz. Leírták, hogy a gépállomás építkezéséhez földterületüké: igény bevet­ték, de a terület után járó kártalanítást nem kapták meg. Többször sürgették már az összeg kifizetését — de eredménytelenül. Szerkesztőségünk, továb­bította bejelentésüket. Le­velezés után a magyei ta­nács mezőgazdasági igaz­gatósága értesítőit, hogy 2130 forintot kártalanítás címén kiutaltak nevezettek részére. korlátlan mennyiségben vásárolhatnak szenet Kucserg Lászlóné Nyír­egyháza, Makarensó-űt 61. szám alatti lakos levelében arról írt, hogy a Maka- renkó-uícai iüzép-teíepen nem annyi szenet vásárol­hat, amennyit akar-, hanem amennyit adna«. A kör­nyék dolgozói nevében kérte intézkedésünket. Ä Tüzép Vállalattól ez ügyben a következő választ | kaptuk: „A Makarenkó-utcai bolt- j vezetőt figyelmeztettük t.z I értekezleten. Azon körül­mény, hogy csak az ő ál- j fala meghatározott meny- { nyiségü tüzelő 'volna kiad- j ható, teljesen ellenkezik a vállalat elvével és a ki- | adott utasításokkal. , Kiss.” A film útja az új filmművészet felé Irta: Pintér István A közművelődés széles, szinte beláthatatlan tere nyílott meg, amikor Lumie- re-testvérek kísérlete ered­ményeként megszületett a film. Hatvan esztendeje csak annak, hogy e találmányból új művészet bontakozott ki, ■mely népszerűségében mesz- sze magamögött hagyta ve- télytársait: a színpadi mű­vészetet és a regényt. A film hosszú w'at tett tneg addig, amíg a színház gyámsága alól felszabadult. Azok, akik visszaemlékez­nek még az első, úgyneve­zett néma filmekre, tanús­kodhatnak arról, hogy a film kezdetben nem volt más, mint a színpadi művé­szet filmen való bemuta­tása. A filmtechnikában rejlő gazdag lehetőségek azonban lassan oda vezet­tek, hogy olyan jeleneteket rögzítenek filmen, amelyek a szűkreszabott színpad ke­retében nbm fértek el, mint pl. úszó-, futó-, autóverse­nyek, vulkánkitörés, vasúti katasztrófa és így tovább. A filmművészet alko’-ó. nevelő és szórakoztató ha­tásán kívül az emberszem léleire is befolyást gyako-\ rol. Mennyitel több jelentő-\ séget tulajdonítunk ma egy arckifejezésnék, egy nép­ünnepély látogatottságának, I vagy egy ünnepi díszbe öl-' tözött utcának, mint azelőtt, \ A film és színház közöttI — a film lassú fejlődész el­lenére is — ma már lénye-1 ges a különbség. A színház- \ ban a néző egy képet, a színpad háromirányú ki­terjedését és az ebben- el­helyezett tárgyakat látja.'; A kép a jelenet egész idő-! tartama alatt változatlan marad: a jelenet állandój keretre korlátozódik. Menry-! nyivel másabb lehetőséget! !nyújt a film, amikor az! egész képkomplexumból \ I részletképet emel ki és mu-\ I tat be, a kép és keret egy-\ ‘■ idejű megváltoztatásával. A I fiimádta új lehetőség a lei- j 'fejezés, a művészi ábrázó-1 lás határait rendkívüli m<5- don kitágította. A film rendezője a néző szeméi valósággal vezeti, kénysze-! rítt, hogy meglásson min den olyan legkisebb mo-' mentumot is, aminek ő kü­lönös jelentőséget tulajdo­nít. I A filmtechnika történel­mi pályafutásának újabb! szakaszába érkezett: a pa­norámikus kép és térhafá-j stl hangadás szakaszában. A j panorámikus (cinemaszkóp); filmvetítés fontos új film-\ művészeti " mego'dásokat \ Tejt magában és ez nagy-, mértékben gazdagítja majd a világ filmművészetét. Monumentálisabb ábrázó-j lás megoldását fogja ered-; ményezni az új technikaii eljárás és ez maga már for­radalmi változás eredné-1 nyc a hatván évvel ezelőtt j megszületett filmművészetj lassú, de fokozatos fejlő­désének történetében. De nézzük meg közelebb- j ről, hogy miben is áll a pa­norámikus filmvetítés új­szerűsége. Röviden tekint­sük át a filmtechnika utób- \ bi néhányéves fejlődését.-. A panorámikus film őse: a piros-kék szemüvegen kérésziül bemutatott, szín- plasztikai eljárással vetített kép volt. A színszűrés úgy \ történt, hogy a filmkocka egyik piros, a másik kékl színű volt. így váltakoztakj a film kockái. A kék szem­üvegen kérésziül csak a kék, a piroson keresztül pe-: dig csak a piros filmkocká­kat szűrte ki a szemüveg. A különböző színű filmkoc­kák és az ugyancsak kü­lönböző színű szemüvegen való figyelés plasztikai It­tast eredményezett. Nagy gyakorla t jelentő­sége nem volt, mert a szemre a két különböző szemüvegen keresztüli fi­gyelés fárasztólag hatott. Ez.- a próbálkozást követ­te egy újabb, a polarizált fényeljárással vetített kép. Ehhez is szemüveg kellett. A már ismert okok miatt ez sem felelt meg a köve­telményeknek. A második világháború után a Szovjetunióban vég­zett újabb kísérletek ered­ménye a szemüvegnél­küli, p'izmás rendszerű ve­títés volt. Ez sem volt ki­elégítő. Ezt a kísérletet követte a legújabb különböző, de alapelveibzn azonos eljárás. Ez a panorámikus, vagy cinemaszkopikus vetítés, mellyel részletesen a követ­kező számunkban foglalko- zunk­Peregnek a falevelek. A Szlálin-park fái is levet­kőzik színesedő, el sárgult ruhájukat. A sétálók puha avarszőnyegen járnak. Csendes a Jereván is, a kör­nyező padokon fázósan pihen a napsugár. Csendesebb a játszótér is. a vadgészíenyefák le­hullatták terhüket. A kis körforgó azért szívesen fo­gadja játszótársait, és örömmel csikordul. ha felkeresik pajtásai. Hosszabb hancúrozásról nincs szó. de olvasni, napozni, kellemes és ha úgy adódik, egy-két körforgás meg nem árthat... .. mosí tipegő léptek houJeya, . v .r.T r.vyövni. to. Azt a padot keresi, ahol legjobban érzi az aranyos napsugár csókjait. Újságot olvas, és közben figyeli mint kerüli meg árnyéka a tovatűnő napsütésben. A Sztálin-park kopaszodó fái közül' a színház itti régi ismerősként. Elmondaná, ha beszélni tudna: ilyen­kor ősszel nagyon érzi most oh asá gát, közeleg a színi­évad, és színhé/.’társai körül nagy a sürgés-forgás. Sze­relné már, ha minél hamarabb ö is új ruhába öltözöi- ten taníthatna, szórakoztatva nevelhetne. Nemcsak a színház, de az emberek is úgy gondolják. Hamutel József. H Lapunk október 11-i szá- [ mában közöltük, hogy rossz a gyalogjárda a Dózsa1 j György út és a Belsőkörút j 1 sarkánál. A városi tanács város és i községgazdálkodási osztá­lya értesítette szerkesztősé­günket, hogy a szükséges intézkedéseket megtették- A gyalogjáró most már nem magasabb a szokottnál és így nem veszélyes itt a köz­lekedés. Hegjaniotiák a gyalogjárdái

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents