Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-16 / 269. szám
» n£pu p m 1955 november 16, szerda ASSZONYOKNAK LÁNYOKNAK Megyei aktíva ülés volt j az MND$Z-b@n Nov. 9-én a legkiválóbb MNDSZ vezetőségi tagok megbeszélést tartottak az ukrán-magyar találkozóval kapcsolatban. Géczi Mi- hályné megyei MNDSZ elnök ismertette a találkozóval kapcsolatos terveket. Az ukrán nüdelegáció Vá- sárosnaményban óvodát, gyermekotthont és szülőotthont látogat meg, Tisza- szalkán egy termelőszövetkezetben néznek szét. Az aktíva ülés megválasztotta azt a nődelegációt, amelyik majd a megye osz- szonyai nevében üdvözölni fogja az ukrán nőket. A hozzászólásokban lelkes felajánlásokat tettek az aktíva ülés részvevői. Gulyás Emilné a megyei tanácselnök-helyettese elmondotta, hogy a megyei tanács is ajándékot készít az ukrán asszonyoknak. Javasolta, hogy mivel a delegáció szálláshelye Sóstó, mutassák meg nekik ezt a fürdőhelyet is. Jámbor Istvánné mátészalkai járásbíró örömmel jelentette be, hogy különös megtiszteltetésnek veszi, hogy helyet kapott abban a . delegációban, amelyik az ukrán asszonyokat fogadja. Darvas Lászlónc országgyűlési képviselő ajándéktárgyai közt fiú , és leány úttörő baba van, amit ukrán pedagógusnak fog majd átadni. Borbély Jánosnc raka- mazi MNDSZ elnök javasolta, hogy a féléves beszámolókon az ukrán-magyar találkozó eredményéről is adjanak hírt. Szabó Endréné nyíregyházi MNDSZ asszony ‘felhívta az MNDSZ-szerveze- tek figyelmét, hogy rendezzenek képkiállítást és filmelőadásokat az ukrán asszonyok életéből. Faragó Józscfnc, a nyírbátori MNDSZ elnöke a községi tanács, a földművesszövetkezet és az MNDSZ nevében 600 forintot ajánlott fel ajándékozásra. Az MNDSZ gyakorlati megvalósítója lesz az ukránmagyar hét programjának. A borbányai MNDSZ-asszonyok tervei Nem nagy múltra tekint még vissza a borbányai lViiNDSZ-szervezet, de az asszonyok lelkes munkája arra enged következtetni, hogy jó munka veszi kezdetét rövidesen. Az elmúlt héten vezetőség választó gyűlésre jöttek össze az asszonyok. Üj tagokat választottak a vezetőségbe, akik lelkesen, szívesen végzik ezt a társadalmi munkát. A beszámolót Nagy Sándorné elvtársnő, az MNDSZ helyi titkára tartotta. A gyűlésen értékes felszólalások hangzottak el a munkák megjavítására vonatkozólag. Egyúttal azt is elhatározták, hogy teaestet rendeznek, melyre meghívják az iskola nevelő- testületét. Hiszen legfontosabb munkájuk a szülői ház és az iskola helyes kapcsolatának megteremtése. Tervüket meg is valósították. Vasárnap estére (november 6-án) jól sikerült tea-estet rendeztek, melyre eljöttek a meghívottak családtagjaikkal, roko• • Ülést tartott az kulturális najkkal együtt. A vendéglátó MNDSZ-asszo- nyok közösen adták össze a süteményt s a teához szükséges dolgokat. Igazán meleg, családias estét völtöt- tek az MNDSZ-tagok, szülők, nevelők közösen. Most készítik tervüket, amelyben többek között az is benne lesz, hogy rövidesen megszervezik az asszonyok körében az olvasó köröket. A TTIT segítségét is igénybe veszik. Előadásokat akarnak hallani a nemzetközi eseményekről, a mezőgazdaságról, és a gyermeknevelésről. Legfőbb vágyuk a tanulás és a jó közösségi élet kialakítása a borbányai asz- szonyok körében. Most itt van az alkalom. Sok sikert kívánunk a szép tervek megvalósításához. A borbányai iskola nevelő testületé. MNDSZ megyei bizottsága 14-én az MNDSZ oktatási munka beindításáról és feladatairól tartott megbeszélést a megyei kulturális bizottság. Endrész László elvtárs, az Állami Könyvterjesztő Vállalat megyei instruktora már eredményről számolt be ezen a téren: Gacsaj Györgyné tur- istvándi MNDSZ elnökkel vándor olvasókört szerveztek, ahol Móricz novellákat olvasnak fel az asszonyoknak. Busor Uszlóné megyei -időnő javasolta, hogy szerezzék meg az anyák isko- ■ í i át. Ezeken a tanfolyamokon a védőnők ismertetik a gyermekneveléssel kapcsolatos tapasztalatokat, tudnivalókat. Gacsó László, a megyei tanács népművelési osztály vezetője azt javasolta, hogy az olvasókörökön egy- egy regény, vagy novella ismertetésekor ismertessék meg az előadók a történetnek megfelelő történelmi kort is. Az MNDSZ kulturlis bizottság a megyei MNDSZ aktíváival karöltve a népművelési osztályok, kultúr- otthonok és pedagógusok segítségét igénybe véve, azon lesz, hogy minél eredményesebb oktató, nevelő munkát fejtsen ki az asszonyok között. //áziasszonyok tanácsadója Kyers fejeslréüoszla cHevése telire 1. Kisebb mennyiségben- a tövénél fogva padláson, vagy pincében felaggatott káposzta jól megmarad. Lehet a levágott, megszikkadt káposztát nádas vagy zsúptetős padláson, fészerben szalmaréteg közt is jól eltartani. 2. A száraz és jó kemény káposztafejeket csomagoljuk be külön-külön legalább két réteg újságpapírba. Ha van jó nagy kosarunk, abba rakhatjuk egymás fölé és pokróccal letakarva eltesszük valamely jó száraz és fagymentes helyre, akár kamrába, akár pincébe. Egy vagy két fok hideg még nem árt, de több már veszélyes. Gúlába is rakhatjuk, jól becsomagolva, ha nincs kosarunk. A papírba való csomagolás azt a célt szolgálja, hogy az egymásra rakott fejek között, ha esetleg rothadásnak indyl egy, — nem terjedhet tovább, illetve nem fertőzi meg a többit. Természetesén 2-3 hetenkint tanácsos az egészet átvizsgálni a rosszat eltávolítani, illetve felhasználni. Tanácsos néha-néha a papírt is kicserélni, hogy ezzel is elősegítsük a íovábbi romlásmentes eltartást. 3. Káposztát legjobban gyökerestől földbevennei- ve tarthatjuk el télre. A teljesen kifejlődött, érett fejekről szedjük le az alsó és a fejtől elálló leveleket. Kertünk védettebb helyén (kazal, kerítés, vagy valamilyen épü- j let előtt) vermeljük el. Szőlővenyigéből, napra-1 forgószárbol magunk is csinálhatunk 50—60 cm magas güiaalakú építményt a ver?m mel'é szélfogónak. A vermet 20—23 cm távolságra ássuk a szélfogótól, szélessége 125 cm, mélysége 30—40 cm, hosszúsága attól függ, menny: káposztát akarunk elraktározni. Ebbe rakjuk be sűrűn, egymás mellé a gyökeres káposztafejeket, de ügyeljünk. hogy a fejek egymást ne érjék. Ha az idő hűvösebbre fordul, rakjunk a veremre nádat, rozsét, vagy bábkarót és vastagon takarjuk be falevéllel, szalmával, vagy szalmás trágyával. Építhetünk sátor szert: vázat is a verem fölé, amit szintén szalmával takarunk be, így a verem szellős lesz. Ha az idő enyhül, vagy túl nedves lesz, takarjuk ki az árkot, hogy szellőzzön. Ahol a talajvíz miatt nem lehet árkot ásni, 125 cm szélességben szórjunk le salakot, vagy durva kavicsot, estleg rozsét vagy babkarót és erre rakjunk gyökérrel felfelé állítva káposztafejeket. Az ágy mindkét oldalán 30—50 cm mély és , széles árkot huzzunk, a káposztafejeket és gyökereket a kiszórt földdel takarjuk be. Erősebb hidegben szórjunk rá még szalmás trágyát.. Molnár Erzsébet. November lö-án flaktaló- rántházán, 19-én Kisvárdán, 20-án Nagy kálióban megkezdődnek a járási féléves beszámolók. A beszámolókon az MNDSZ eddigi munkáját értékelik és meghatározzák a következő feladatokat. Mindhárom járásban megbeszélik az ukrán-magyar héttel kapcsolatos tennivalókat is. * Az MNDSZ megyei elnöksége a zárszámadások után minden termelőszövetkezeti asszonyt, aki arra érdemes, tlíszoklev éllel jutalmaz. — Ezért arra kéri az MNDSZ megyei elnöksége a tsz. elnököket cs párttitkárokat, hogy minél előbb juttassák el tsz-ük jól dolgozó asszonyainak névsorát a megyei elnökségnek. Nov. 17-én Nagy kálióban békenagygyűlés lesz, melyen az MNDSZ megyei elnöke, Géczi Mihályné elvtársnő mond beszédet. * A ttszavasvári Petőfi TSZ-bcn az MNDSZ olvasókörök megkezdték foglalkozásukat. Az első foglalkozásokon részt vettek kívülálló asszonyok is, akik azóta beléptek az MNDSz-be. Kefepteli Burgonya tekercs; Áttört- főtt burgonyát liszttel sóvá! Cs tojással öeezegyúrunk es kinyújtjuk félcenti vastag tégla* lap alakúra. Előzőleg elkészített. zsírban pirított morzsával megkenjük éi* összeteker.iük; mint a mákos kalácsot. M ecken- .iük tojással és a sütőben megsütjük. Db főzhetjük üj úgy. hogy a tekercset csiera,alakúra' erőmbőlyítjük. szalvétába vagy. tiszta konyharuhába köti ük és iczőkanálra felfüggesztve forró sós vízben eery óráig főzzük lefülel ve. Pirított morzsa helyett, mez- tölthetjük maradók darált hús-' sál vagy elkészített combávak Pörkölt gombóc: Burgonyás tésztát g várunk. kinyúlt ipk fél cm vastagságúra és otcen? tis- kockákra vágjuk fel. Pöf# költőt készítünk. de eeéazeaf apróra vágjuk fel a Húst. .Kicsit hagyjuk kihűlni és rriirief-' egyik kockába tegyünk belőiK Széleit ö'iízenyomkod.iuk gombóc-formára gömbölyíti ük forró, só*? vízben kifőzzük A pörkölt levébe szedjük ki. Palacsintás burgonya: Tejjel vagy vízzel, tojással, liszttel és sóval pala-oeintütész t áf készítünk, összekeverjük előző-’ leg megfőzött éo átnyoniott burgonyával. Egy-egv evőkanálnyit téve forró zsírba, szép r ó z-sos z í n ü r e síi ti ü k. Burgonyás fánk; 1—2 deka keleeztett élesztővel lágvabb burgonyás tésztát gyúrunk er a deszkán, ruhával leteritvé* kevés ideig állni hagyjuk. Kisodorjuk félcentinél vékonvunbbj ra és a tészta felére darált húsból. vagv bármi maradók étéiből kis halmokat rakunk. Pá-t hajtjuk a. tészta másik felét*, á halmok között kissé lenyom, kódjuk és kerek pogácsaszaggatóval kiszúrjuk, ügyelve, hog# a halmoc.ska középen marad* jón. Forró zsírban kisütjük. Krumplifánk a fenti eljárási* hoz hasonlóan úgy is elkészít-* hető. ho-gy töltetlenül hagyva., Kevés zsírt is keverünk bele. Kelni hagyjuk. Ha 1 megkell? pogóosaszuggá tóva l kisizűr.l u k-, újra keloszt j ük és forró zsírt ban kisütjük. Ezt a tésztát nemcsak feltétnek adhatjuk főzelékre, hanem ha sütÓ3 után vaníliáié cukorral beszórjuk. < loeó • ízletes édestéey.tát. találhatunk. / KEDVES ASSZONYTÁRSAK! Naponként autóbusszal járok munkahelyemre és vissza. Szomorúan tapasztalom, sokszor a saját bőrömön, hogy nem minden esetben mutatnak az utasok kulturált magatartást. Különösen egy-egy piaci napon a fői- és leszállásnál tolakodás, veszekedés, kiabálás tapasztalható. Azonban nemcsak itt találkozunk ilyen jelenségekkel, hanem vásárlásoknál, piacon, utcán, jegypénztáraknál, mozinál is. A minap a nagy kenyérbolt előtt mentem el. Az emberek tömege állott ott. Kiabálás, veszekedés volt hallható, pedig akkor már a második kocsi kenyeret hozták, azaz a 20-ik mó.- zsát. Fülemet a tömegből egy gyermek sivalkodása ütötte meg, akit. nyomtak. Kik? Az édesanyák! Igaz nem az övéké volt a gyermek, hanem egy másik édesanyáé, ki talán betegen feküdt otthon, vagy munkahelyén végezte becsülettel a rábízott feladatot mindnyájunk érdekében. Elhangzott több alkalommal a figyelmeztető kérés, hagyjanak az elme- nőknek utat, » azonban mindez süket fülekre talált. Erre azt mondhatod Asszonytársam, hogy enni kell adnom férjemnek, gyermekeimnek, be kell szereznem a szükséges hozzávalót. Igazad van, azonban mennyivel jobb és könnyebb volna, ha nem tülekedve, egymás ruháját tépve, haját rángatva, hanem fegyelmezetten várná mindenki, míg rákerül a sor. Köny- nyebben, gyorsabban, egyszerűbben menne minden. Nem kellene az eladóknak szinte vért izzadni, de nemkülönben a sorba- állóknak is. Ennek megvalósítása főleg az asszonyok fegyelmezettségén múlik. Ha nemcsak egy-kettő, de minden asszony rendet akar, felsülnek a pánikot keltők, spekulánsok. Az a tény, hogy vannak nehézségek gazdasági téren, anyagellátás, áruelosz. tás, szervezettség területén, azonban ez nem azt jelenti, hogy most már pánikot kell kelteni azzal, hogy nincs elég hús, zsír, liszt, kenyér. Van Asz- szonytársam elegendő, az ellátás biztosítva van az újig az ellátatlanok részére. Sajnos, nem tudunk még annyit termelni, hogy kétszeresen lássunk el egyeseket, — gondolok itt az önellátókra, kiknek van gabonájuk, de a kamrában tartalékolják azt — miközben szervezik a sor- banállást és felvásárolják azoktól a kenyeret, akiknek valóban szükségük lenne erre. Nem tapasztaltad még Asszonytárs, hogy különösen hetipiaci napokon a kerékpárosok tömegei, kik a piacra tejet, tojást, baromfit stb. hoztak be eladni, egy sem ment kenyér nélkül haza, pedig otthon biztosan volt a kamrájában liszt, melyet felsüthetett volna, így van ez más egyéb cikkel is, amit egyszer lehet venni, másszor nem. Kérdezheted, hogy hogyan lehetne ezen segíteni? Legelsősorban is fegyelmezetten kell visel- keddni! Ha egy-egy helyén többen is vannak a szokottnál, ne tolakodjon senki, várja be szép nyugodtan, míg rákerül a sor, kényelmesebben és hamarabb. kapja meg, amire szüksége van. A minap egy pár csirkét alcartam venni a piacon. Már-már megvolt az egyezség, amikor egy asz- szonytársam kivette a kezemből és „ráígérve“, megvette. Mire való az ilyen? Miért licitálunk egymásra? Ezzel nem magunknak használunk, hanem szánt szándékkal felverjük az árakat. Most szombaton hazafelé megyek. Három női kerékpáros a piactér közelében, lévő zöldséges bolt előtt leszállóit a gépéről. Egyik azt kérdi: „Manci, mit lehet itt kapni?“ „Nem tudom, majd meglátom odabenn, mit vegyek“ —volt a válasz. Sajnos, nemcsak egy ilyen Mancika akad. Hányán vannak kik majd veszünk valamit, akár van rá szükség, akár nincs, csakhogy vegyenek valamit és esetleg ne jusson annak, akinek valóban szüksége lehetne rá. A múlt héten Rakamazon egy asszony 10 csomag teát .vett, hogy „vegyen valamit", a nagylcállói járás egyik községében meg borsot vásárolták élőre, hogy legyen jövőre a disz-1 nótorra! Ez már nem tervszerűség —> spekulál lás. Ilyesmire nincsen szükség Asszonytársam! Vegyünk, amire szükséf günk van, vásároljunk azért, hogy készletet tartalékoljunk egyes anyagokból és ezzel a tömeg sorbaállását növeljük. Legtöbb esetben a sorbaállás szervezői, hangadói éppen nem ellátatlanak. Igyekezzünk megakadályozni, hogy a jövőben olyan egyén vásárolja a kenyeret, akiről tudjuk, hogy önellátó. Éberségünkkel az ellátatlanok jobb ellátását segítjük elő. Van nehézség Asszonytársam! Ezen azonban magád sokat tudsz köny. nyíteni, a kiszolgálást gyorsabbá teheted, ha nem tolakszol. A jobb áruellátást is biztosíthatod, ha sem magad nem vásárolsz feleslegesen, sem másnak nem engeded, nem ülsz fel a rémhíreknek, hogy nincsen valami. Viseljük Asszonytársaim türelemmel a menetközben adódó nehézségeket, hiszen ezek csak átmeneti jellegűek, s fegyelmezett, kulturált magatartással segítsük elő pártunk, kormányzatunk nemes célkitűzéseinek megvalósítását, mely a dolgozók szükségleteinek maximális kielégítését tűzte ki célul. A viszont írásig üdvözöl benneteket \ ti i ... *
