Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-15 / 268. szám
NÉPLAP 1955 november 15, kedd (pari termelésünk megjavításának és műszaki színvonala emelésének feladatai (Folytatás az l. oldalról.) Meg kell oldani a gabonatermelés, a kukorica- és szálastakar- mány-tcrmclcs komplex gépesítését hazai gyártású gépekkel. A modern technikában egyre nagyobb szerephez jut a rádiótechnika, a távvezérlés, az elektronika alkalmazása. Híradástechnikai iparunk az elmúlt évek során sokat fejlődött cs több új, korszerű gyártmányt alakított, ki. A fejlődés azonban nem tartott lépést a rohamosan növekvő követelményekkel — különösen a telefontechnika és a korszerű alkatrész- gyártás területén. Híradástechnikánk viszonylagos lemaradásának j felszámolását már megkezdtük és ezt erőteljesen tovább kell folytatnunk. Külön ki kell emelni a televízió megvalósításának jelentőségét, a televíziós adóberendezések és mikrohullámú összeköttetések, a televíziós vevőkészülékek és az ehhez szükséges képcsövek és a teljes novalcsö sorozatgyártásának megszervezését. A termelési folyamatok műszerekkel való ellenőrzése a technikai haladás fontos követelménye. Ezért nagyüzemi műszeriparun. kát, amely az első ötéves terv időszakában jött létre, jelentősen tovább kell fejleszteni. Jobb minőségű kohászati terméket Vaskohászatunk az első ötéves terv időszaka alatt számos új termelőberende- zéssel gyarapodott. Bizonyos fokig háttérbe szorult azonban a termelés minőségének megjavítása, a kohászati termelő folyamatok gazdaságosabbá tétele, az anyagkihozatal növelése. Hazai vastartalmú nyersanyagainkat nem hasznosítjuk megfelelően. Biztosítanunk kell, hogy mintegy 5—6 éven belül nagyolvasztóink vasércszükségletének mintegy 50 százalékát hazai forrásokból fedezzük. Hengerműveinkben a legfontosabb feladat az indokolatlanul magas fajlagos anyagszükséglet csökkentése és a hidegen hengerelt termékek mennyiségének növelése. Kovácsoló iparunk technológiai színvonala rendkívül- elmaradott. A munkadarabok sokszor kézikovácsolással készülnek, igen nagyok a megmunkálási ráhagyások. A kovácsoló üzemeket új, nagyteljesítményű sajtoló berendezésekkel kell bővíteni, s el kell terjeszteni a süllycsztékes kovácsolást. Vas- és acélöntödéinkben a techológiai színvonal eme. lésével elsősorban a tűrhetetlenül magas selejtet kell csökkenteni. Egyúttal gépesíteni kell a nehéz fizikai munkafolyamatokat és el kell terjeszteni az új technológiai eljárásokat. A bányászat további gépesítésével biztosítsuk növekvő szénszükségletünket Szénbányászatunk a háború előttihez képest világviszonylatban is páratlanul gyors ütemben fejlődött. Egyidejűleg azonban a termelés az alacsonyabb kaió- riájú szénfajták irányába tolódott el. Egyesek olyan elméleteket gyártottak, hogy a kalóriaérték állandó romlása szükségszerű. Szén- vagyonúnk adatai azonban ezt nem igazolják. Nagy lehetőségeink vannak a feketeszén- és minőségi barnaszén-termelés növelésére és ezeket maximálisan ki is kell használnunk. Meg kell szüntetni a korszerű robbantási eljárásokkal szemben tanúsított közömbösséget. Mindenekelőtt a millszekundumos robbantást kell széles körben elterjeszteni. Fejleszteni kell a kombájnokkal való művelést, s a legkedvezőbb viszonyok között működő bányaüzemeinkben komplexgépesítést kell megvalósítani. Országunk számos értékes ásványkinccsel rendelkezik. Felkutatásuk és feltárásuk azonban lassan halad. Ezért korszerű kutató módszereket kell alkalmazni és a kutatásokat komplexen kell elvégezni. kell a vegyipar arányát ipari termelésünkben. Hazai széniajláintc kémiai feldolgozásának fokozása lehetővé teszi, hogy jó minőségű tüzelőanyag nyerésén kívül benzolt, fenolt, naftalint, antracánt, ként és egy sor egyéb Hasznos terméket nyerjünk, amelyeknek továbbfeldclgozásával biztosítjuk a műanyag- és műszálgyártás, valamint a gyógyszer-, növényvéd 5- szer-, gyomirtószer-, festékipar további nagyarányú fejlesztését. Az alumínium-kohászatban tovább kell fokozni a fél- és készgyártmányok termelését, a nagyszilárdságú és korrózióálló ötvözetek gyártását és ezáltal biztosítani kell az alumínium felhasználásának növelését importanyagok, elsősorban réz helyettesítésére. Ipari méretekben meg kell valósítani hazai dolomitból a magnézium gyártását. Elő kell készíteni a timföld-gyártás melléktermékének, a vörös iszapnak komplex hasznosítását. Ol esőbb, korszerűbb építkezéseket Építőiparunk hatalmas munkát végzett első ötéves tervünk nagy létesítményeinek építésénél. Ipari építkezéseinket általában új, fejlett nagyipari módszerekkel valósítottuk meg. — Építkezéseink azonban még mindig rendkívül drágák, hosszú ideig tartanak és különösen lakásépítkezésünk nagyon korszerűtlen. Szíjártó elvtárs ezért a hibáért már bírálatot kapott pártunktól, ennek ellenére az építkezések önköltség- csökkentésében és a lakásépítkezések korszerűsítésében nagyon lassan haladunk előre. Az építőipar fejlesztésének fő útja a vasbeton és más előregyártott elemek alkalmazása, és a nehéz és munkaigényes munkafolyamatok komplex gépesítése. I akarékoskofljiink az importanyagokkal savai, a mellékmunkák, a szállítás, a kézi munkák további gépesítésével nagymértékben lehet korszerűsíteni. . . . A közszükségleti cikkeket termelő iparágakban is vannak eredmények a korszerű technika alkalmazásában. Ennek ellenére még nem használjuk fel megfelelően lehetőségeinket a könnyű- és élelmiszeripar korszerűsítésére. Egyesek azon a véleményen vannak, hegy a könnyűipar műszaki színvonalának emelése csak új gyárak, új berendezések létrehozásával valósítható meg. Szem elől tévesztik, hogy a könnyűipar felszerelését kis automatizálással, ellenőrző és regisztráló műszerek fokozott alkalmazáEakosságunk egyre növekvő szükségleteinek kielégítésére fokozni leéli a háztartási munkát megkönnyítő gépek és nagyértékű kultúrcikkek, így a mosógépek, a hűtőszekrények, a lemezjátszók, a magnetofonok stb. gyártását a vasiparban. Ezután Mekis elvtárs rátért a tudományos kutatás problémáira. A tudomány segítse jobban a gyakorlatot A műszaki haladás női- j váló tudósaink értek el küíözhetetlen feltétele a | részterületeken kiváló ered- tudományos kutatás. A fel-1 ményeket, azonban a szé- szabaduiás előtt egyes ki-1 leskörű tudományos és műszaki kutatás alapjait az első ötéves tervben kellett megteremtenünk. Ku'.ató- intézeteink hálózata ebben az időszakban épült ki és bár ezek az intézetek kezdetben számos szervezeti és káder-nehézséggel küzdöttek, már eddig is említésre méltó eredményeket értek el. A kutatás azonban még számos területen nem járult hozzá megfelelően a technika fejlesztéséhez. Kutatóintézeteink sokszor nem koncentrálják erőiket egy-egy fontos téma kidolgozására, és gyakran elhúzódik a kutatások eredményes befejezése. Nagy részben a kutató- intézetek és az üzemek nem megfelelő kapcsolatának következménye a kutatási eredmények gyakorlati hasznosításának e'hú- zódása. A jövőben az ipari kutatóintézetek munkáját lényegesen közelebb kell vinni a termeléshez. Mekis elvtárs a továbbiakban az iparágak és az üzemek közötti munkamegosztásról beszélt. Majd így folytatta: Az új technika bevezetésében csak úgy hozhatunk létre fordulatot, ha a dolgozók milliós tömegei megismerik a korszerű technika és a tudomány legújabb eredményeit. Ezért egyik legfontosabb feladatunk a műszaki propaganda , megjavítása. Biztosítani kell, hogy a műszaki könyvkiadás és a sajtó az ipar előtt álló legfontosabb kérdésekkel foglalkozzék. Az ipar vezető szerveinek, elsősorban az ipari minisztériumoknak kell gondoskodtok arról, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok tapasztalatainak széleskörű elterjesztésén kívül — műszaki kádereink a technika fejlődésének a tőkés országokban elért eredményeit is megismerjék. Energiatermelésünk ütemének meg kell haladnia az ipari termelés ütemét A technikai haladás egyik feltétele, hogy a villamos- energia-termelés fejlődésének üteme megelőzze az ipari termelés növekedésének ütemét. A termelőfolyamatok vil- lamositásának fokozására villamosenergiaterrhelésün- ket a jövőben az ipari termelést meghaladó mértékben kell fejlesztenünk. Jó hatásfokú erőművek építő-1 sével, meglevő erőműveink korszerűsítésével és hatásos' takarékossági intézkedések- [ kel csökkenteni kell az erő- j művek fajlagos szénfogyrsz-1 tását. A Szovjetunió támogató-1 sóval 1957-ben felépül hazánkban is egy kísérleti ‘ atomreaktor. Ez lehetővé j teszi a megfelelő felkészült-1 ségű káderek kiképzését és^ olyan tudományos és műszaki kutatások megkezdését, amelyeknek az atomenergia szélesebb területen való alkalmazását feltétlenül meg kell előzniönlc. A Szovjetunió nemcsak a reaktor szállításával nyújt számunkra segítséget, hanem már a múlt évtől kezdve biztosította az izotópok szállítását, s ezzel lehetővé vált a radioaktiv technika kísérleii alkalmazása a legkülönbözőbb területeken. A jövőben gondoskodni kell az izotópok alkalmazásának gyors kibővítéséről, a szükséges mérőberendezések és műszerek gyártásáról. Pártunkra cs kormányunkra az a feladat vár, hogy biztosítsa az atomtechnika alkalmazásának további feltételeit, előkészítse az atomenergia békés célokra való hasznosítását, s lehetővé tegye az e'ső atomerőmű felépítését Magyarországon. Aknázzuk ki jobban a termelékenység növelésének, a termékek önköltsége csökkentésének tartalékait Az első ötéves terv időszakában a termelékenység növekedése a magyar iparban sokkal gyorsabb volt, mint ugyanezen idő alatt általában a tőkés országokban. Ebben is megmutatkozik a szocializmust építő társadalmunk fölénye a kapitalista rendszer felett. A termelékenység növekedésében elért eredmények ellenére a termelés növelésének mintegy kétharmadát új munkaerők termelésbe állítása eredményezte és csak alig valamivel több mint egyharmadát a termelékenység növekedése. A második ötéves terv időszakában még fokozottabb jelentőséget nyer a termelékenység emelése, mivel új munkaerők munkába állítására csak jgen korlátozott lehetőségek vannak. A gépek jobb kihasználásáért Növelni kell a vegyipar aránvát az ipari termelésben Egész népgazdaságunk útján való fokozott hasz- fejlődése parancsolóan meg-1 nosítását és a kemizálás követeli a hazai nyersanya-j széleskörű alkalmazását, gok vegyipari feldolgozás | Ezért jelentősen növelnünk Iparunkban a meglévő technikai színvonal mellett is a termelékenység emelésének még számos kiaknázatlan tartaléka van. Meglévő gépparkunk teljesítőképessége kiseob-na- gyobb módosításokkal, több készülék és szerszám alkalmazásával, a kérdéses gépeken alkalmazható korszerű technológiai eljárások elterjesztésével nagymértékben bővíthető. A termelékenység növelését sok területen fékezi a munkafegyelem lazasága. A következő időszakban egyik fontos feladatunk, hogy üzemeinkben szilárd törzsgárdát alakítsunk ki. A munkaerő ésszerű fel- használásában is még számos lehetőségünk van. Több üzemben kapun belüli munkanélküliekkel is találkozunk. Ugyanakkor más üzemekben és mindenekelőtt az építkezéseken munkaerőhiánnyal küzdenek. Sok magasképzeitságű munkás kisebb szaktudást igénylő ' V'-'ji—m-vz.f „a. géz. — Majd . a műszaki szakmai i,v... szélt Mekis elvtárs. A® üuköltséjuc§ökkeiités legfontosabb eszköze az an>autakarékosság A magyar iparban a termékek költségének csaknem 65 százaléka anyagköltség, de vannak olyan iparágak is, például: a textilipar, ahol ez a 80 százalékot is meghaladja. Kézenfekvő tehát, hogy az önköltségcsökkentés legfontosabb eszköze az anyagtakarékosság. 1955 első félévében némileg javult fajlagos anyagfelhasználás, azonban nagyon sok lerüTcrcmtsük meg a sikerének Eredményeink kivívásában, a szocialista iparosítás sikereiben felbecsülhetetlen szerepe volt már eddig is a munkások, a technikusok, a mérnökök szocialista munkaversenyének. Meg kell azonban állapítanunk, hegy hazánkban a szocialista munkaverseny még nem tölti be teljesen hivatását. Még gyakran formális, szeivezése bürokratikus. Sok üzemi, sőt magasabb funkcióban levő állami, párt- és szakszervezeti funkcionárius is elhanyagolja a szocialista munkaverseny alapvető formáját: a dolgozók közötti párosversenyt, az üzemen belüli versenyformákat. Helyette a vállalat egészére, vagy a kerületre, a megyére vonatkozó — néha szépített — statisztikai adatokkal igyekeznek az igazi versenyt helyettesíteni. A verseny szervezésének ez a módszere nem visz bennünket előbbre egy tapodtat sem. A mi munkásaink szeretnek cs akarnak versenyezni. csak meg kell teremteni számukra a versenyzés anyagi, míileten a kép továbbra sem kedvező. A kohászaiban például a sinkihozatal ma is 70 százalék körül vari, noha az iparilag fejlett országokban 80—82 százalékot is elérnek. A szénbányászatban ez év harmadik negyedévében tovább nőtt a drága valutáért beszerzett bányafa fajlagos felhasználása. A kohászat is lényegesen több kokszot használ fel a megengedettnél. A vegyiparban magas a kizárólag importból beszerzett pirít fajlagos fel- használása. Hazánkban különösen nagy jelentősége van a külföldön vásárolt. anyagokkal való takarékosságnak, mivel nyersanyagaink elég jelentős részét külföldről hozzuk be. > Állandóan javítsuk a termékek minőségét Az anyagpazarlás egyik fontos > formája a selejt. A legtöbb iparágban — elsősorban a kohászatban é3 az öntödékben — a r,elejt magasabb, mint néhány évvel ezelőtt volt. A kohászati és az öntödei selejt nemcsak egyszerűen anyag-, pazarlás, hanem gyakran veszélyezteti a- gépgyártás tervteljesítését is. Feltű-- nőén magas a selejt a bútoriparban, a kötszövöipar- ban is. A selejt kútíorrása az esetek túlnyomó többségében a technológiai fegyelem hiánya. Gyárigazgatóink, műszaki vezetőink nem harcolnak szívósan a selejt csökkentéséért. Nem lépnek fel a törvény szigorával a selejtgyártókkal szemben. Az importanyag-felhasználás csökkentésének fontos módja az ilyen anyagok hazai anyagokkal való he-' lycttesítése. Például a csapágyaknál a színesfémeké; nemcsak egyenértékű, hanem lényegesen tartásabb cs sokkal olcsóbb műanyagokkal helyettesíthetjük. Noha fánk kevés van, az építőiparban nem eléggé hódított még teret a fa-helyettesítő anyagok alkalmazása. Ezután Mekis elvtárs .a szocialista munkaverseny - mozgalom kérdéseivel foglalkozott. szocialista verseny teltételeit szaki cs szervezési feltételeit. A szocialista versenymoz- galom középpontjába a termelési tervek teljesítése mellett — a termelékenység emelése, - az önköltség csökkentése és a termékek minőségének javítása kell hogy kerüljön. Az újítómozgalom mély gyökereket vert hazánkban cs az egyik legeredményesebb mozgalmunkká terebélyesedett. Ennek ellenére sem; állíthatjuk, hogy az újító- mozgalom ma már zökkenőmentesen fejlődik. No- ,ha számos intézkedés született az újítómozgalom fellendítésére, még sok bit- rokratikus akadály, az újtól való félelem, nemegyszer az önzés, vagy az ellenség tevékenysége gátolja munkásaink, mérnökein!:, technikusaink alkotókész ségének kibontakozását, javaslataik gyors - elbírálását, elfogadott újításaik bevezetését. A termelékenység növelésének, az önköltség csökkentésének szinte felmér(Folytatása a 3. oldalon) ** tma
