Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-13 / 267. szám

NÉPLAP MOP SZABOLCS-SZATMÁRMECYE1 BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A nini számban : A Magyar Dolgozók Pártja Központi V czetőségcnek határozata ipari termelésünk megjavításának s műszaki színvonala emelésének feladatairól (1—2—3. oldal) Irodalom — Művészet — Kritika (4. oldal) Építőipari Műszaki Szabadegyetem indul Nyíregy­házán (5. oldal) Rádióműsor <6. oldal) XU. évfolyam, 867. szám Ál*A 50 FILLÉR 1955 november 13, vasárnap A Magyar Dolgosok Pártja Központi Vezetőségének határozata Ipari termelésünk meg) a vitásának s műszaki színvonala emelésének feladatairól (Elfogadta a Központi Vezetőség 1955. november 12-i ülése) A Központi Vezetőség megállapítja, hogy az első ötéves terv időszakában 1950—1954-ig jelentős sike­reket értünk el hazánk szó. cialista iparosításában. Az ipari termelés 1954-ben 131 százalékkal volt magasabb, mint 1949-ben és 1938-hoz képest mintegy háromszo­rosára nőtt. Jelentős mér­tékben iparosodtak az ad­dig iparilag elmaradt me­gyék és járások, továbbá fokozódott az ipar koncent­rációja, az ipari munkások­nak nagyüzemekbe való összpontosulása. Mindezek következtében az ipar ré­szesedése a nemzeti jövede­lem termelésében elérte a 63,9 százalékot és a népi demokráciánk vezető erejét képező nagyüzemi munkás­ság száma jelentősen meg­nőtt. Iparunkban leggyorsab­ban fejlődtek a termelő­eszközöket előállító ipar­ágak: Termelésük 5 év alatt 188 százalékkal, a gép­ipar termelése 267 száza­lékkal növekedett. Ez meg­felel a szocialista iparosí­tás követelményeinek. A nehézipar nagymértékű fej­lődése következtében emel­kedett az ipar műszaki szín­vonala, korszerű munkaesz­közökkel látták el a nép­gazdaság különféle terüle­teit, létrejöttek a mezőgaz­daság szocialista átalakítá­sának legfontosabb anyagi­műszaki feltételei, erősö­dött országunk védelmi ké­pessége és növekedett né­pünk jóléte. A könnyű- és élelmiszeripar termelése 5 év alatt ugyancsak jelentős mértékben, 127 százalékkal emelkedett. Az iparosítás eredményeit mindenekelőtt a szocialista termelési viszonyok létre­hozása és kiterjesztése tette lehetővé. A gyáriparban az összes termelőeszközök szo­cialista tulajdonba kerültek és az egész iparban szocia­lista termelés részaránya eléri a 97 százalékot. Az ipari termelés 1955- ben is jelentősen továbbfej­lődik. A Központi Vezető­ség 1955 márciusi határo­zatának végrehajtásával si­került kiküszöbölni az át­meneti megtorpanást, affnely a jobboldali nézetek érvé­nyesülése következtében iparunk és különösen ne­héziparunk fejlődésében 1954-ben bekövetkezett. Az elmúlt évek során és ez- évben elért eredmények kétséget kizáróan igazolják, a szocialista iparosítás poli­tikájának, a nehézipar el­sősorban való fejlesztésé­nek helyességét. A szocialista iparosítás nagy eredményei mellett az iparban jelentős hiányossá­gok is vannak. Fontos ipar­ágak elmaradtak a korsze­rű technika alkalmazásá­ban és nem megfelelően használják fel a meglévő technika lehetőségeit sem. Nagyrészt ennek következ­tében sok területen ala­csony a munka termelé­kenysége, magas a termé­kek önköltsége s nem ki­elégítő a minőség. A Központi Vezetőség a népgazdaság további egész­séges fejlődésének biztosí­tására, s azért, hogy a má­sodik ötéves terv idején még nagyobb sikereket ér­hessünk el a szocializmus építésében, szükségesnek tartja hatékony intézkedé­sek foganatosítását az ipar technikai színvonalának gyorsabb emelésére, a mun­ka termelékenységének to­vábbi növelésére, a> termé­kek önköltségének nagyobb mértékű csökkentésére és minőség javítására. E fei- idatok sikeres megoldás?, megköveteli az ipar veze­tésének megjavítását, a ■pártirányítás színvonalának emelését, a dolgozók közti politikai munka hatéko­nyabbá tételét és a szo­cialista munkaverseny fel­lendítését. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége november 9-től 12-ig ülést tartott. A Központi Vezető­ség megtárgyalta a Politikai Bizott­ságnak „A politikai és gazdasági hely­zet s a párt feladataidról szóló beszá­molóját, amelyet Rákosi MÉ.yás elv­társ, a Központi Vezetőség első tit­kára terjesztett elő. A Központi Veze­tőség beható vita után a beszámolót egyhangúlag jóváhagyta és határozattá emelte. A Központi Vezetőség megtár­gyalta továbbá az „ipari termelésünk megjavításának s műszaki színvonala emelésének feladataidról szóló jelen­tést, amelyet a Politikai Bizottság nevében Mekis József elvtárs terjesz­tett elő. E napirendi pont tárgyalásá­nál gazdasági, műszaki, tudományos életünk vezetői nagyszámban vettek részt. Részletes vita után a Központi Vezetőség egyhangúlag megfelelő ha­tározatot hozott. A Központi Vezetőség harmadik napirendi pontként szervezeti kérdése­ket tárgyalt. Elhatározta, hogy java­solja az Országgyűlésnek Erdei Ferenc elvtárs, földművelésügyi miniszternek a Minisztertanács elnökhelyettesévé, továbbá Matolcsi János elvtársnak földművelésügyi miniszterre való meg­választását. Egyben Matolcsi János elvtársat, tekintve, hogy más munka- területre kerül, a Központi Vezetőség titkárának tiszte alól felmentette. A Központi Vezetőség Kovács István és Egri Gyula elvtársakat a Központi Ve­zetőség titkárságának tagjaivá és egy­ben a KV titkáraivá választotta meg. Budapest, 1955. november 12. r. Az ipar további technikai haladásáért A munka termelékenysé­gének állandó növelése a szocializmus egyik legfonto­sabb gazdasági törvényé. A munka termelékenységének emelkedése dönti el a ter­melés növekedésének és a népjólét fokozásának üte­mét. Ezért a Magyar Dol­gozók Pártja mindenkor különleges figyelmet fordí­tott a termelékenység nö­velését gátló akadályok el­hárítására és a dolgozo tö­megek mozgósítására a ter­melékenység fokozása érde­kében. A munka termelékenysé­gének állandó növekedését a szocialista gazdaságban mindenekelőtt a technika rendszeres fejlesztésével kell biztosítani. E követel­ménynek megfelelően iva­runk műszaki színvonala jelentős mértékben növeke­dett az első ötéves terv idején. Az új üzemekben és a régi üzemek nagy részé­ben sok korszerű gyártási eljárást valósítottak meg. Iparunk számos gyártmá­nya méltán kelt elismerést külföldön is. Az eredmé­nyek ellenére azonban az elmúlt években az ipar mű­szaki színvonalának fejlő­dése háttérbe szorult a ter­melés mennyiségi növeke­dése mögött és több ’őrüle­ten elmaradt a technika vi­lágszerte végbement roha­mos fejlődésétől. A terme­lés folyamatainak gépesí­tése. az új gyártási eljárá­sok elterjesztése, a Korsze­rű gyártmányok bevezetése nem halad kielégítő ütem­ben. Iparunk műszaki színvo­nalának viszonylag is elma­radásáért felelősség terheli iparunk minisztériumait, az Országos Tervhivatal és a Tudományos Akadémia vezetőit, akik nem hárítot­ták el időben azokat az akadályokat, amelyek a műszaki fejlődést gátolták. A kutató intézetek munká­ját nem a legfontosabb fel­adatokra irányították, nem szervezték meg megfelelően sem a hazai kutatási ered­mények gyakorlati alkalma­zását, sem a külföldön, el­sősorban a Szovjetunióban és a népi demokratikus or­szágokban elért műszaki és tudományos eredmények hasznosítását. Az ipari üze­mek vezetőinek nagyrésze a megszokotthoz való ra­gaszkodás, önelégültség, az újtól való idegenkedés kö­vetkeztében nem foglalko­zott kielégítően az új tech­nika bevezetésével. Ezek a funkcionáriusok nem vették eléggé figyelembe a párt­nak azt a tanítását, hogy a technika állandó előrehala­dása nélkül lehetetlen a szocialista termelés gyors­ütemű fejlesztése. A Központi Vezetőségnek és a Minisztertanácsnak az ipar dolgozóihoz intézett le­vele nyomán az üzemekben és minisztériumokban szá­mos kezdeményezés történt, amely megmutatja, hogy a dolgozók nagy lelkesedéssel teszik magukévá az új tech­nika bevezetésének ügyeit. Létrejött az országos mű­szaki fejlesztési tanács. Most az a feladat, hogy kijelöljük az ipar előtt álló legdöntőbb feladatokat és biztosítsuk a feltételeket ezek végrehajtásához. A Központi Vezetőség — az elmúlt hónapokban az üzemekben tartott műszaki tanácskozások eredményeit is figyelembevéve — a kö­vetkezőket határozza: 1. Az ipari miniszterek, miniszterhelyettesek, az iparigazgatók, az üzemi igazgatók és főmérnökök legfontosabb feladata, hogy a népgazdasági terv teljesí­tésének biztosításával együtt gyors ütemben emeljék a termelés technikai színvo­nalát s ezáltal is biztosítsák a munka termelékenységé­nek gyorsabb növekedését. F feladat megoldásának alapvető követelménye a nehézipar elsődleges fej­lesztése és ennek alapján a termelési folyamatok komp­lex gépesítésének szé’es- körű megvalósítása, a vina- mositás és automatizálás ki- terjesztése, korszerű új gyártmányok bevezetése, a termelés technológiájának állandó tökéletesítése. A termelés technikai színvo­nalának emelését a népgaz­daság erőforrásainak leg­gazdaságosabb felhasználá­sával. igen jelentős részben a meglévő technika jobb kihasználásával, a meglévő üzemek korszerűsítésével és fejlesztésével kell megol­dani. 2. A munka termelékeny­ségének gyorsabb emelése mindenekelőtt a gépipar fejlesztését követeli meg. A gépipar műszaki színvona­lának emelésére a szer­számgépgyártást lényegesen fokozni kell és új, korszerű géptípusokat kell előállí­tani. A forgácsmentes meg­munkálás kibővítését kor­szerű prések, foghengerlő- gépek gyártásának növelé­sével kell biztosítani. Iparunk értékes hagyo­mányaira támaszkodva je­lentősen fejleszteni kell a Diesel-motor gyártást. Foly. tatni kell a Ganz-típusú motorcsaládok, valamint a gépjárművek és traktor Diesel-motorcsalád j ának korszerűsítését és sorozat- gyártásának kiszélesítését. Meg kell kezdeni a nagy­teljesítményű gázturbinák kifejlesztését. Meg kell szervezni a mechanikus, hidraulikus és elektromos 1 átvitelű Diesel-mozdonyok sorozatgyártását, elsősorban a hatszáz lóerős mozdonyét. Létre kell hozni a nagytel­jesítményű Diesel-elektro­mos mozdonytípusokat. Tö­kéletesíteni kell a motor-! vonatok és az elektromos1 mozdonyok üzemszerű gyár­tását. A mezőgazdaság szocia­lista átszervezéséhez szük­séges technikai alap teljes1 megvalósítása végett nagy ( sorozatban kell gyártani az ötvennégy lóerős lánctalpas és a huszonöt lóerős uni­verzális traktorokat. Meg) kell oldani a gabonaterme­lés, a kukorica és szálasta­karmány termelés komplex gépesítését hazai gyártású gépekkel. Csökkenteni kel! a mezőgazdasági gépek in­dokolatlanul magas önsú­lyát, korszerűsíteni kell a különböző elektromos mo­torok gyártását, bővíteni | kell a vegyipari gépgyár. tást, ki kell bővíteni gör- dülőcsapágy termelésünket. A híradástechnikai ipar­ban a fejlesztést a vacuum- technika és a mikrohullá­mú átviteli technika terüle­tére kell összpontosítani. Meg kell oldani a televíziós képcsövek, az új novalcső- sorozat, több korszerű nagy adócső sorozat- és tömeg- gyártását. Előtérbe kell he­lyezni a sok csatornás mik­rohullámú rendszerek, az újtípusú frekvencia-modu- lált és televíziós berendezé­sek rádió nagyadóállomá­sok gyártását. Meg kell ol­dani a híradás-technikai ipar nagyfontosságú alap­anyagainak hazai gyártását, korszerű színvonalra kell emelni a műszaki üveggyár­tást. Műszeriparunk fejlesz­tésének előterébe az elek­tronikus műszerek, automa­taberendezések és a komp­lett laboratóriumi felszere­lések gyártását kell állítani. Az egész népgazdaság műszaki színvonalának emelése és a külkereske-'j delem igényeinek kielégíté­se céljából a gépipar terü­letén meg kell gyorsítani a legkorszerűbb új gyártmá­nyok kibocsátását. Az új gyártmányok tervezésénél nagy gondot keli fordítani az anyag, különösen az importanyag felhasználás csökkentésére, valamint az alkatrészek szabványosítá­sának és tipizálásának kö­vetelményeire. Olyan gyárt­mányt — családokat kell létrehozni, amelyeken be­lül különféle méretű, telje­sítményű és különféle cé­lokra használható gépek, nagymértékben azonos al­katrészekből, szerelvénvből, szerelési egységekből épül­nek fel. Tovább kell szélesíteni a sorozat- és szalagszerű gyártást, fokozni kell a fel- szerszámo2ást, a készüiéke- zést, műszerezettséget is a nagy teljesítményű célgé­pek alkalmazását. Ki kell terjeszteni a termeléke­nyebb, kevesebb anyagot igénylő és olcsóbb meg­munkálási és korszerű íe- liiletkikészítésí eljárások, többek között a süilyeszté- kes kovácsolás, a precíziós öntés, a porkohászat, a nagyfrekvenciás edzés, a fe­dettívű hegesztés, a széles és gyorsforgácsolás, a má-» soló forgácsoló eljárások, az infravörös szárítás stfy alkalmazását. 3. A kohászat fejlesztése során biztosítani kell a ha­zai alapanyagok fokozott felhasználását, a fajlagos kokszfelhasználás csökken­tését, a termelőberendezé­sek jobb kihasználását, az ércek hasznos összetevőinek teljesebb I kinyerését és a minőség nagyfokú javulá­sát. Ezért üzembe kell he­lyezni az {ércdúsító műve­ket, meg teli kezdeni a ha­zai vasércek ^dúsítását, az oxigénbefúvásos acélgyár­tást, növelni kell a hideg­hengerléssel előállított ter­mékek arányát, . fokozni kell a kohászati berendezé­sek műszerekkel és mérő­eszközökkel való ellátását. Emelni kell kovácsoló iparunk technológiai szín­vonalát. el kell érni, hogy gépiparunkban az alkatré­szek tömeggyártásánál fo­kozott mértékben alkalmaz­zák a korszerű kovácsolás i eljárásokat. A vas- és acél­öntödékben a homok meg­felelő előkészítésével, új formázási eljárások alka’,- mazásával, a technológiai előírások betartásával biz­tosítani kell, hogy a jelen­legi selejt aránya legalább a felére csökkenjen. Jelen­tősen növelni kell az öntö­dei munkafolyamatok gépe­sítését. 4. A szénbányászatban a feketeszéntermelés fokozá­sával növelni kell a kohó- koksz-gyártás hazai nyers­anyagát. A kitermelt szén átlagkalóriájának javításá­ra a feketeszéntermelés nö­velése mellett nagymérték­ben fejleszteni kell a mi­nőségi barnaszéntermelést. Fordulatot kell elérni a szénbányászat gépesítésé­ben. Fokozottabban kell al­kalmazni a korszerű rob­bantási eljárásokat, minde­nek előtt a millszekundu- mos robbantást és biztosí­tani kell az ezután termelt szén felrakásának és elszál­lításának gépesítését. Je­lentősen fejleszteni kell a kombájnokkal való műve­lést, meg kell oldani a leg­kedvezőbb viszonyok között működő bányaüzemek komplex gépesítését. Fokoz­(Folytatása a 2, oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents