Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-12 / 266. szám

TAPASZTALATCSERE BORSODBAN Látogatás a Miskotci Járási Tanács Végrehajtó Bizottságánál I. Több, mint két éve, hogy a Borsod-Abauj-Zemplén Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Szabolcs- Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága verseny­szerződést kötött egymással, melynek célja a tanácsi munka megjavítása. Azóta minden alkalommal a Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága bizonyult a ver­senyben jobbnak. Ez a körülmény késztette a Szabolcs megyei Végrehajtó Bizottságot arra, hogy tapasztalat- cserét szervezzen és a tapasztalatcsere alkalmával igye­kezzünk a jó módszereket át enni a Borsod megyei Ta­rács Végrehajtó Bizottságától. A Szabolcs-Szatmár Me­gyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Titkárságának csoportvezetői, a Pénzügyi, Terv és Igazgatási osztályok vezetői, valamint csoportvezetői tapasztalatcserére utaz­tunk Borsod megyébe. A Tanácsok Lapja hasábjain folytatólagosan beszámolunk a Borsodban szerzett ta­pasztalatokról. A fegyelmi »gyek intézése Elsőnek a Miskolci Járási Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga Titkárságának Jogi- és Adminisztrációs előadójánál szerzett tapasztalatokat kí­vánjuk ismertetni. Bevezetőként meg kell állapítanunk, hogy a Mis­kolci Járási Tanács Végre­hajtó Bizottsága Titkársá­gának Jogi- és Adminiszt­rációi előadója munkáját igen jól látja el. Általában végrehajtja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Minisztertanács határozata a Titkárság ügyrendjében megszabott. A miskolci já­rásnál sikerült megvalósí­tani, hogy a Jogi- és Admi­nisztrációs előadó valóban ellássa a jogi teendőket is. Jogi végzettséggel rendelke­zik és így biztosítani tudja a járás területén lévő ter­melőszövetkezetek, legelte­tési bizottságok és községek jogi képviseletét. Ugyanak­kor segítséget nyújt a szak- igazgatási szerveknek a fel­merült jogvitás ügyekben. A fegyelmi ügyek intézé­se területén is a legnagyobb rendet, precizitást találtuk. A fegyelmi vizsgálatok ala­posak, körültekintőek. Nem fordul elő, hogy a fegyelmi eljárás során a fegyelmi íté­leteket feltételezésekre ala­pítanak. A konkrét bebizo­nyítható tényeket veszik fi­gyelembe. A fegyelmi ha­tározatok jellege nevelő és r.em megtorló. A legsúlyo­sabb esetekben alkalmazzák az azonnali hatályú elbo- csájtást. Ennek köszönhető, hogy a miskolci járásban a káderek helyzete stabil, ki­csi a fluktuáció. A dolgozók tudatában vannak annak, hogy nem indítanak ellenük fegyelmi eljárást, mondva csinált, koholt vádak alap­ján. A fegyelmi eljárás kö- rültekintőségére jellemző, minden esetben meghallgat­ják azokat a tanultat is, akiket a fegyelmi eljárás alá vont bejelent. Ezzel is biztosítják, hogy a fegyelmi eljárás valóban az igazság­nak megfelelően fejeződjön be. Helyes lenne, ha ezeket az elveket a mi járásaink is alaposabban megszívlel­nék. A végrehajtó bizottság munkaterve Igen nagy körültekintés­sel és gor.ddal állítják ösz- aze a végrehajtó bizottságok munkatervét. A munk&terv összeállításában résztvesz- nek az osztály-, és csoport- vezetők. Az osztály-, és cso­portvezetőket megbeszélés­re hívja össze a járási VB titkára, ismerteti, hogy a mu.-katerv milyen napircn- tervezetet tartalmaz és a munkaterv harmadik része milyen szervezési feladatok­kal foglalkozik. Az osztály és csoportvezetők megjavít­ják és megteszik javasla­taikat. Ezután készítik el a végleges munkatervjavasla- t't, ami a végrehajtó bizott­ság elé kerül. A végrehajtó bizottság által megvitat, tt és jóváhagyott munkatervet kivonatolják, közük a napi­rendi pontokat és a fonto­sabb szervezési feladatokat az illetékes állandó bizott­ságokkal. így biztosítják, ncgy az állandó bizottságok munkaterve a végrehajtó bizottság murkatervére épüljön fel. Ez valóban gya­korlatilag is megvalósul. A munkaterv további vég­rehajtását úgy biztosítják, hogy az osztály és csonort­vtzetők részére nemcsak kivonatot adnak, hanem még a véglegesen jóváha­gyott munkatervet külön osztály és csoportvezetői ér­tekezleten megtárgyalják s ezen az értekezleten a vb. elnöke megszabja az egyes osztályok feladatait. A havi osztály-, és csoportvezetői értekezletek első napirendi pontja a munkaterv végre­hajtásáról szóló beszámoló, amikoris az osztály-, és cso­portvezetők beszámolnak a munkatervben sze­replő feladatok végrehajtá­sa érdekben milyen intéz­kedéseket tettek, azoknak milyen volt a községek ben az eredménye. A VB-uIések Helyes gyakorlatot alkal­maznak a végrehajtó bizott­sági ülések előkészítésével kapcsolatban is. A végre­hajtó bizottságnak igen nagy tekintélye van a szak­osztályok és szí Jí csoportok előtt. Nem fordulhat elő, hogy bármilyen szakigaz­gatási feladat miatt elha­nyagolják a szakosztályok és szakcsoportok a végre­hajtóbizottsági tárgysoroza­ti pont időbeni elkészítését. A napirendi pont előter­jesztésének minden máso­dik hét keddjére teljesen készen kell lennie. A végrehajtóbizottsági ülést szombaton tartják meg. Ezzel biztosítják, hogy az előterjesztések időben ki­jussanak a végrehajtó bi­zottság tagjaihoz, legyen ide arra, hogy azt körülte­kintően megtárgyalják, illet­ve munkaterületükön fel­készüljenek a napirend tár­gyalására. Ugyancsak ez biztosítja azt is, hogy az állandó bizottságok már a végrehajtóbizottsági ülés előtt meg tudják tárgvalni a részükre is megküldött napirendet, véleményüket cl tudják mondani. A véle­ményt az állandó bizottság elnöke továbbítja vb ülésen. Az állandóbizottságok elnö­kei a végrehajtóbizottsági ülésen igen aktívan és igen sok helyes javaslatot tesz­nek a haUrozatok kiegészí­tésére. Ez már egyik bizto­sítéka annak is, hogy az állandó bizottságok javasla­tai egyenesen határozatié váljanak és megvalósulja­nak. Ugyarukkt r itt kell megmondanunk ar.t is, hogy a végrehajtóbizottsá. gi illésük színvonalának emelése érdekében a megyei Tanács VB. szakosztályai­nak vezető iáén sokat tesz­nek. A járási tanács vb tit­kárságai időben beküldik közvetlenül a szakosztály­hoz a szakosztályokat érintő napirendi pontokat, s csak igen kivételes esetben for­dulhat az elő, hog’ a na­pirend tárgyalásánál a já­rásban ne a megyei szak­oszt ily vezetője, vagy he­lyettese jelenne meg: Egyébként erre nagy figyel­met ferdít a meg/ei tanács végrehajtó bizottsága is. Horváth Ferenc HOGYAN FOGLALKOZNAK a lakosság bejelentéseinek, panaszainak intézésével az abaéjszántói járásban Az abaúj szántói járás­ban jó tapasztalatokat sze­reztem. A lakosság beje­lentéseit, közérdekű ja­vaslatait, panaszait igen lelkiismeretesen intézik. A járási panaszügyi előadó, Boross elvtárs igen nagy gondot fordít a panaszok határidőbeni és alapos elintézésére. Ha­táridőre el nem intézett panasz a járásban csak igen ritkán akad. A pa­naszok elintézése tartal­mában is igen jó és ala­pos. A panaszosoknak adott válaszok közvetlen hangúak és buzdítják őket. hogy észrevételei­ket máskor is tegyék meg. Jó munkája melléit azonban Boross elvtárs nem fordít elég gondot a községek ellenőrzésére, Boross elvtárs feladata ellátását igen megkön­nyíti, hogy szakmailag jól képzett, közigazgatásban jártas. Munkájához a végrehajtó bizottságtól is segítséget kap. Az abaújszántói járás­ban szerzett jó tapaszta­latokat hasznosítva, me­gyénkben is érvényt kell szereznünk az 1954. évi I. tv-nek. Jakab Margit, A Easlsdli tanácstagoknak is ffésiik van a mezőgazdasági másika sikereiben Embereíjék az orosi meg magukat tanácstagok Ma két hete tartották rneg a baktalórántházi já­rásban a községi végrehaj­tó bizottságok elnökei, be­gyűjtési és mezőgazdasági állandó bizottságok elnö­kei részére a tapasztalat- csere értekezletet. Az érte­kezleten megjelentek közül 19-en szólaltak fel. Vala­mennyien arról beszéltek, hogy községük begyűjtési, vagy betakarítási és vetési munkájukért felelősséggel tartoznak. Borzák János, a laskodi me­zőgazdasági állandó bizott­ság elnöke a következőket mondotta: ,.A mi községünkben ál­talánossá vált szokás az, hogy a választók problé­máikkal elsősorban a ta­nácstagot keresik fel — és ha arra szükség van, csak utána a tanács végrehajtó bizottságát. Természetes, ha valami­lyen feladatot kell megol­dani, akkor a tanácstagok azok, akik a választókkal ezt ismertetik. így volt ez most is. A tanácsülés fog­lalkozott a betakarítás, ve­tés munkáival, ezzel kap­csolatban az állandó bizott­ság is megkapta feladatát. Felkerestük választóinkat: mit kell tenniök, hogy ter­vünket idejében teljesítsük. Községünk nem áll rosszul ebben a munkában. Minden túlzás nélkül elmondhat­juk, hogy ebben része van az állandó bizottság jó munkájának, de valameny- nyi tanácstag becsületes munkájának is.” A falu belső életének irányításában, pártunk és kormányunk intézkedé­seinek gyakorlati megva­lósításában a helyi taná­csoknak, a dolgozók által megválasztott tanácsta­goknak nagy szerepet keli rállalniok. Egy-egy köz­ség eredményei, vagy hi­bái a tanácstagok mun­kájáról is beszélnek. — Hogy Pócspetriben és még jó néhány község­ben jó ütemben haladnak a munkák, hogy a dol­gozók körében a munka­kedv szárnyra kapott, a hazafias érzések és eddi­gieknél jobban kifejlőd­tek — nem a véletlen szü­lötte. A tanácstagok mun­kája, a termelés frontján történő példamutatásaik nem utolsó sorban hozzá­járultak a szocialista em­ber tulajdonságainak ki­alakításához. Ahol a ta­nácstag hivatását igazán hivatásnak tekinti, az tu­datában van, hogy fele­lősséggel tartozik azok­nak, akik megválasztot­ták, bizalmukkal felru­házták. S egy percre sem feledkezik meg arról, hogy felelősség teljes meg­bízatást teljesít akkor, amikor dolgozó társait képviseli a község életé­nek irányításában. Azokat képviseli, akik jelölték őt, és sokat várnak tőle. Ahhoz, hogy a ráháruló feladatoknak tökéletesen eleget tudjon tenni a ta­nácstag, olyan tulajdonsá­gokat kell elsajátítania, amely nem velünk szüle­tett, hanem fáradságos munka eredményeképpen alakul ki. Persze ez nem lehet mentség arra, hogy a tanácstag lépten-nyomon hibát követhet el. Éppen ezért a tanácsokról szóló alaptörvény azt is ki­mondja, hogy vissza kell hívni az olyan tanácsta­got, aki nem tesz eleget becsülettel feladatának, nem a dolgozókat képvi­selt S vonatkozik arra is, aki hanyagul látja el kö­telességét! Oros község tanácstag­ja) között sokan vannak olyanok, akik nem tekin­tik — szívügyüknek a rá­juk bízott feladatokat. — Még a legalapvetőbb kö­vetelménynek sem tesz­nek jónéhányan eleget — nem járnak tanácsülésre sem. Mit várjanak az ilyen tanácstagoktól a dolgozók, hogy tudjanak nyugodtan megbízni ben­nük, hogy életük irányí­tása biztos kezekben van? Amikor Salamon Lajost megválasztották a dolgo­zók, nem azért tették, hogy a legpasszívabbak között szerepeljen, hanem szót emeljen mellettük, hogy nevükben szóljon. Salamon elvtárs azonban eddigi működése alapján nem tett eleget feladatá­nak. Még tanácsülésekre sem jár. Ez súlyos hiba, de lei ja­vítható, ha fontos megbí­zatásnak tekinti hivatá­sát, ha passziv magatar­tását levetkőzi. Oros dolgozói tisztában vannak azzal, hogy a he­lyi tanácstagok munkája nem kielégítő. Különösen a községben. Kevés az olyan tanácstag, mint Tóth Mihály, aki egyéni példamutatása mellett tettekkel tesz bizonyságot jó munkájáról. A tanácstagok gyenge munkája azonban nem nyomta rá bélyegét a községre. A betakarítási munkákat nagyrészt be­fejezték, hasonlóan a ve­tést is. A begyűjtés is elég jó ütemben halad. Az eredmények ;vrról ta­núskodnak, hogy a község dolgozói még többre ké­pesek. Csupán foglalkozni kell velük. Ehhez azonban az szükséges, hogy a köz­ség életének irányításában olyan jól dolgozó tanács­tagok vegyenek részt, mint a községhez tartozó Nagyszállás tanyán Tokár Mihály, Izsó István és a többiek. Ez a legfontosabb fel­adat most Oroson. De ar­ról sem szabad megfeled- kezniök, hogy a termelési bizottságba is olyan egyé­neket kell választani, akik lelkiismeretesen dol­goznak a maguk posztján. Sok a tennivaló. De el­ső legyen a tanácstagok gondos visszahívása, S olyan dolgozókat válasz- szanak meg, akik társa­dalmi helyzetüknél és rá­termettségüknél fogva a falu népének képviselem téré hivatottak! Miska János, A Minisifertócs rendelete D Másznál személyében és a földek művelési ágában bekövetkezett változásokról A Magyar Közlöny októ­ber 25-i számában jelem meg a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsának 64/1955. számú rendelete, mellyel a földhasználók sze. mélyében és a földek mű velési ágában beküvetke zeit változásokkal kapcsola­tos kérdéseket szabályozza. A föld használatában, il­letve tulajdonában beállott változás folytán nem csök­kenthető a beadási kötele­zettség az 1955. évi gazda­lajstrom- alapján megállapí­totthoz képest. Kivételt ké­peznek azok az esetek, ami. kor a változás hatósági in­tézkedés eredményeként, mezőgazdasági termelőszö­vetkezetbe való belépés, öröklés, illetőleg állami tartalékterületek hasznosí­tása folytán következett be. Szántó és rétingatlanok átruházását a járási tanács v. b. mezőgazdasági osztá­lya csak abban az esetben engedélyezheti, ha az ille­tékes járási begyűjtési hi­vatal megállapítása szerint ennek következtében a be­adási kötelezettség mértéke nem csökken, vagy a kü­lönbözet teljesítését az új tulajdonos vállalja; A mezőgazdasági ingatla­nokra vonatkozó haszon­bérleti — beleértve a ré­szesbérleti szerződéseket is írásban kell foglalnj. E ] szerződések érvényességi- j hez az illetékes községi (vá- j rosi) tanács végrehajtó bi­zottságának jóváhagyása szükséges. A továbbiakban felsorol­ja a rendelet, hogy a szer­ződéseknek mit kell tartal- mazniok és a jóváhagyás, sál kapcsolatban mi a kö­vetendő eljárás. Az illeté­kes végrehajtó bizottság a szerződést csak akkor hagy­hatja jóvá, ha az nem ki­zsákmányoló jellegű és an­nak megkötését a termelés érdeke, valamint a felek személyes körülményei In­dokolják. A községi tanács végre­hajtó bizottságának a jóvá. hagyás kérdésében hozott döntése ellen fellebbezni le­het a járási tanács végre­hajtó bizottságához. A művelési ág változás engedélyezése iránti ké­relmet a községi tanács v. b-hez kell benyújtani. A községi v. b. azt javaslattal ellátva /terjeszti tovább a járási tanács végrehajtó bi­zottságának mezőgazdasági osztályára, mely helyszíni szemlét tart s annak alap­ién dönt. 2 í*

Next

/
Thumbnails
Contents