Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-05 / 261. szám
1955 november 5, szombat NÉPLAP Ságody József: LAKASSZENTELO Megjegyzések a Déryné Színház csengeri előadásáról C'L- ~V József Lakásszentelő című vígjátéka új magyar darab. A Faluszínház csak néhány héttel ezelőtt tartotta az ősbemutatót. Azóta estéröl-esté- re újabb sikereket arat a darab. Miről szól e vígjáték? Egy munkásból lett vállalatigazgató, és családja megváltozott életét látjuk. Bemutatja a darab azokat a visszásságokat is, melyek az igazgató feleségét magukkal ragadják. Ürhatnámság vesz erőt az asszonyon, azt hiszi olyan életet kell élnie, mint valaha az úri igazgatók felesége, illetve a régi rend kiszolgálóinak egyrésze él napjainkban is. Ezek a visszásságok adják a vígjáték gerincét. Természetes, hogy ezenfelül még ezer más apró probléma, nevettető helyzet járul hozzá a darab sikeréhez. A z első felvonásban, mint általában szokás a színpadi műveknél, Ságody felvonultatja szereplőit. Megismerjük az igazgatót, a feleségét, lányát, s még az igazgató testvér-nénjét is, s természetesen a vőlegényjelöltet is. De bemutatkozik Keltái Antal és Magda is. A szállítási osztályvezető az első mozdulataiban undorító alázatosságában benne van féreg mivolta. Az első felvonásban nr-sz- találkozunk már vígjáték elemekkel. T" —én nem emelkedik vígjátéki magaslatra a darab. Mert az író kevés komikus helyzetet teremt, ezeket inkább csak egyik-másik szereplő túlzásaival akarják pótolni. A második felvonásban kikapcsolódik teljes mértékben a vigjáték-elem. Egy komoly színmű feszültsége árad ebből a felvonásból. Ez amennyire hibája a darabnak, annyira jó oldala is. Mert ezt a felvonást vizsgálva érdekes következtetésekre juthatunk. Egyre jobban jellemzővé lesz színmű irodalmunkra, hogy az új témákkat vígjátékként akarják feldolgozni. Ez a felvonás bizonyítja, hogy nemcsak vígjáték írási lehetősége, hanem komoly színműirás lehetősége is megvan. Ha az író úgy nyúl hozzá a mai témához, hogy nem fél a problémák következetes feltárásától, akkor lehet és kell is vígjáték helyett komoly színmüvet írni. A harmadik felvonás eléri a vígjátéki magaslatot. Itt már peregnek az események, s egyre másra újabb és újabb jól megkonstruált vígjátéki fordulatok sorakoznak fel. Itt a kacagás és a nyilt- színü taps őszinte és önfeledt, mert a színpadon hiteles dolgok történnek. E vígjáték erős oldala még a bemutatott alakok kiválasztása. Szintén minden alaknak életíze van, ismerjük ezeket az embereket, naponta találkozunk velük, s ezért örülünk, hogy színpadon is viszontlátjuk őket. Néhány szó egyes szereplőkről Molnár István igazgatót Pálfy Ferenc alakítja. Feladata egy olyan embert színre vinni, aki kiváló munkás volt. Kiváló igazgató is, de otthon a családi békesség kedvéért néha a felesége befolyása alá .kerül. És az ebből származó bonyodalmak kihatnak a vállalatnál végzett munkájára is, s ebbe a gyengeségében gyökerezik r —■ícodik felvonásban kirobbanó vállalatonbelüli visszaélés sorozat is. Pálfy Ferenc feladatát jól oldja meg. Az író az ő szájába, ellentétben néhány más figurával, kevés felesleges mondatot ad. Éppen ezért az igazgató megformálása emberi, hiteles. Erzsi a felesége, Galambos Gabi, a vígjáték úgynevezett kulcsa, vagy tengelye. ö az úrhatnám feleség, akinek ugyan nagyszerű munkás múltja van. Talán túlsókat beszélnek erről a múltról. Hiszen kimondják, hogy éjt nappala téve hosz- szú éveken keresztül dolgozott a családért. Ezért nem érezzük, hitelesnek a színen megismert nagy pálfordulást. Hogy lehet az, hogy egy ilyen keményen dolgozó osszony ennyire megszédüljön. Erre persze választ nem nagyon kapunk, mint- ahogy a harmadik felvonásban a vissza- kanyarodást, — a becsületes munkás feleség életéhez, — sem érezzük valami nagyon hitelesnek. Galambos Gabi az író által megírt figurát jól visszaadja. De az író hibáit nem tudja takargatni, különösen azért nem, mert az párosul a rendezés hiba 'rr~ is. Ezért néha túljátszottnak érezzük a feleséget. Külsőségekben próbálják az úrhatnámságot bemutatni, nem belülről ered az. Itt természetesen az a néhány felesleges mondat is súlyosan esik a latba, amelyet az író főleg a harmadik felvonásban Erzsi szájába ad. Ettől eltekintve sokat nevetünk ezen az asszonyon, és több tapsot is megérdemelt volna, mint amennyit a kezdetben kicsit fázó, csengeri közönségtől kapott. (A kultúrotthon fűtetlen volt.) Túli néni: Sándor Böske, az igazgató " testvérnénje, s mégis kicsit átlátszó módon építi be az író ezt a szerepet. Jön megy Si.'..,,,adon Juli néni. Derűt hoz, minden mozdulatával, és kiszólásával. De mégsem szerves része a darabnak, mert hisz a cselekményt nem mozdítja előrébb. A harmadik felvonásban úgy látszik az író észrevette, hogy kacagtató jellemet festett, s ezt igyekszik túlságosan is kihasználni. Kicsit karikatúrájává válik a jókedélyű parasztasszonynak Juli- néni. Sándor Böske különben az egyik legéletszagúbb figuráját formálja meg. Kati, Molnárék lánya, Kun Magda. Gedai Feri a vőlegényjelölt, Fekete Tibor. Élettel teli fiatal mindkettő. Üj életünk képviselői, és harcosai is egyben. Kedves, szerelmes párt látunk bennük. Az ürhatnámság közéjük is akadályt akar gördíteni, de harcot indítanak ellene. Az ö számukra nem furcsa egy kőművesnek és egy technikus lánynak a házassága, Kati kellemes egyéniség a színpadon. Kun Magda fiatalságának minden báját belzcltja ebbe a figurába. Fekete Tibor Gedai Ferije forró fejű, és forró szívű kőműves. Csapó Balázs: Fenyvessy Balázs. ízig, vérig munkásfigura. A legnagyobb erősége a második felvonásnak az igazgatóval való párbeszéde. Itt egyetlen mondatot sem érzünk feleslegesnek, sőt még a hangsúlyok is helyén vannak, de ugyanezt kell elmondani a harmadik felvonásban Csapó Balázs megjelenéséről. Itt már a derűs, de az élet talaján biztosan álló munkással találkozunk. Fenyvessy Balázs megtalálta ezt a figurát. ertay Antalt a szélhámos szállítási ■ osztályvezetőt, Lontay István játsza. Ez a figura a harmadik felvonás jeleneteitől eltekintve, igen jól megirt, valamiféle volt nagykereskedőt. 'vnan embert érzünk emögött, akit világéletében még csak gyanúsítani se lehetne azzal, hogy tisztakezű volt valaha. A hiányosság az igazgató n közte lévő viszonyban fedhető fel. Nem lehet elhinni, hogy olyan rövidlátó lenne Molnár igazgató, hogy ne ven- ? észre, kivel áll szemben. De ez nem Lontay István hibája, hanem a darabé. ő maga jól alakítja ezt a minden háiír1 - ' ".nt szélhámost. A szövegmondás hevénél vigyázni kell nemcsak nála, hanem, néhány más szereplőnél az érthetőségre. Néha itt-ott derékbatört szavak vannak. Magdái Tóth lla alakítja. Rá is vonatkozik az előbbi megállapítás. Csak rövidlátó igazgató tűrhet meg maga mellett ilyen titkárnőt. Hiszen nem lehet nem észrevenni a foguk fehérjét az <lyen alakoknak. De erről szintén nem Tóth lla tehet, ő az iró által megírt figurát eljátsza, ha néha túlzásokkal is, de nem rosszul. Valószínű nála is egy-két helytelen rendezői utasítás okozta ezeket a túlzásokat. I, Ádám: Sághy István, Benedek Pal: K Ottó, Soltész Károly: Végli József, Szűcs József: Patai József, Kiss János: Fodor Dezső. Ez öt nagyszerű színfolt közül Sághy Istvánt és Végh Józsefit kell ki'smelni. Homoki főmérnök színpadi alakja a haladó gerinces értelmiséget állítja elénk. S ezt Sághy István sz'-'c maradéktalanul oldja meg. Soltész Károly a visszaeső, megvesztegethető részeges munkást. E szerepet Végh József hitelesen játsza el. Különösen jó az utolsó jelenete, ahol az egész előadás legátfűtöt- tebb, legtermészetesebb mozdulatait látjuk tőle. ILI indent összevetve a faluszínház jó előadást hozott megyénkbe. A darabnak említett hiányosságai melleit sok jó tulajdonsága van. Érdemes megnézni, mert jól szórakozhatunk, különösen azért, mert a színészek tolmácsolása sem marad el a darab mögött. . H. Sz, J. MOLOTOV: Fő feladatunk a német militarizmus feltámasztásának megakadályozása és Németország demoxratikus fejlődésének biztosítósa Genf, november 3. (MTI) A genfi külügyminiszteri értekezlet 6. ülése, amelyen a brit küldöttség vezetője elnökölt, csütörtökön 15 órakor kezdődött és 19.05 órakor fejeződött be. L. F. Iljicsov, a szovjet küldöttség szóvivője szokásos esti sajtóértekezletin elmondotta, hogy az ülésen folytatták az európai biztonság és Németország kérdésének megvitatását. Az első felszólaló Dulles amerikai külügyminiszter félórás beszédében kifejtette, hogy gondosan áttanulmányozta a szovjet javaslatokat. Az európai biztonsági rendszerre vonatkozó szovjet javaslatokról a nyugati külügyminiszterek már elmondották pozitív véleményüket az előző üléseken — hangoztatta Dulles. — A biztonsági egyezményt azonban az amerikai küldöttség véleménye szerint csak abban az esetben lehet megkötni, ha sikerül a genfi értekezleten pozitív eredményt elérni Németország újraegyesítésének kérdésében is. Ami a Szovjetuniónak Németországra vonatkozó javaslatát illeti, az'amerikai küldöttség véleménye szerint az ellogadhatatlan, mivel állítólag nincs összhangban a kormányfők értekezletén elfogadott irányelvekkel. Dulles a továbbiakban részletesen beszélt az amerikai delegációnak a német kérdés rendezésére vonatkozó már ismert álláspontjáról. Ami a német újraegyesítést illeti — mondotta Dulles — a nyugati javaslatok Németország újraegyesítésére irányulnak, míg a szovjet javaslatok az amerikai küldöttség véleménye szerint nem követik ezt a célt. Ezután Pinay francia külügyminiszter hangsúlyozta, hogy ha a szovjet küldöttség kész engedményeket tenni a német kérdés rendezése érdekében a nyugati hatalmak „nem fognak elzárkózni“ a biztonsági rendszer kérdésének megoldása elől. Arra a szovjet javaslatra vonatkozólag, hogy hívják meg a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság képviselőit a genfi értekezletre, Pinay kijelentette, hogy ellenzi ezt a javaslatot, mert a két német kormány más-más, sőt egymással ellentétes világnézetet és politikai álláspontot képvisel és ezért nem valószínű, hogy a két. kormány megbízottai nak bevonása elősegítené a genfi tárgyalások eredményességét. Pinay indítványozta, hogy a német kérdésben a nyugati javaslatok alapján folytassák tovább a tanácskozásokat. Macmillan angol külügyminiszter csatlakozott Dulles és Pinay érveléséhez. Ezen túlmenően kijelentette, hogy a német kérdésben előterjesztett szovjet javaslatok csalódást keltettek benne, mert ezek két szuverén német állam tényé, bői, tehát Németország kettészakítottságának lényéből indulnak ki. Az angol külügyminiszter ezután részletesen foglalkozott az úgynevezett Eden-tervvei és azt állította, hogy a terv megvalósítása lehetővé tenné Németország mielőbbi újraegyesítését. Macmillan sz össznémet Tanács alakítására vonatkozó szovjel javaslattal kapcsolatban az1 a nézetét fejtette ki, hogy a tanács létrehozása nem mozdítaná elő a német újraegyesítést, mert véleménye szerint nem remélheió, hogy az ellentétes felfogású nyugatnémet és keletnémet kormány meg fog egyezni. Ezért Macmillan úgy vélekedett, hogy a tanács megalakítása nem hozná meg a kívánt eredményi, a két német állam közeledését. Az angol külügyminiszter ezen kívül kifogásolta, hogy a szovjet javaslat nem tesz említést arról, vajon az össznémet Tanácsban milyen arányban lenne képviselve a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság és hogy a tanács egyhangúlag vagy pedig szótöbbséggel hozná-e a határozatait. Molotov szovjet külügyminiszter a szovjet küldöttségnek azt a véleményét terjesztette elő, hogy az első napirendi pont fontosságánál fogva megérdemli, hogy a külügyminiszterek ilyen sokáig foglalkozzanak vele. Mindannyian tudjuk — mondotta Molotov —, az a fö kötelességünk, hogy végrehajtsuk a kormányfők irányelveiben kitűzött feladatokat és tanácskozásaink során igyekezzünk konkrét gyakorlati eredményekor elérni, . 'A szovjet küldöttség lelkiismeretesen fáradozik. azon, hogy a külügyminiszteri értekezleten megvalósuljanak a kormányfok által kitűzött célok, és ezért elsősorban arra összpontosítja ügyeimét, ami itozós a nyugati hatalmak és a szovjetunió javaslataiban és elképzeléseiben. Azt halloti.uk íolytat- neszedet ' Molotov, — -i-gy az össznémet Tagosra vonalKozo javasia- nem ieieinez; meg a ncrmanyiŐK aitai jowna- gyott irányelveknek, .nszem ez a msgauapnas .iv.m neiyes. A s^n/jet javaslat véleményünk szerint összhangban an a juziu;$i Kormány xox triSivSZití„cii euogaciou. iranyoaVLák- ndi. javaslatunkat ienethe. .j. cstaih v dg/ euener.ni, ue art senki s-m vonnatja ke— j-gbe, nog/ a szovjet ja- vuiial a nemet keretes gja- konati megoldásúra irányul. Azt mondják tovan- nu, nogy a szovjet javaslat ih-pjau nem ienslne mar rooo-oan ossznemet \ áiasz- . asokat laitüni. Ez :guz. „0/ váljak azonban, hogy one vonatkozólag elsősorban magukhoz a ncme- tsknez, a német nép képviselőihez kellene kérdést intéznünk, melyik időpontot tartják a legalkalmasabbnak össznémet választások végrehajtására. Dulles kül- üg.rminiszter azt mondotta, nogy a szovjet álláspont a német kérdésben a betűm nuiügymmiszáeri értekezlet óta bizonyos fokig megváltozott. Ennek az az oka, ivgy 1954 eleje óta Németországban nagyfontosságú változások mentek végbe. Azóta erőteljesen hozzáláttak Nyugat-Németorzzág új raf elf egy vérzéséhez és bevonták a NATO-ba is. — Ezenkívül azóta mind a Német Demokratikus Köztársaság, mind a Német 1 Szövetségi Köztársaság szu- I vérén állam, lett. Molotov ezután az úgynevezett szabad választások kérdéséről beszélt. Rámutatott arra, hogy" annak idején lényegileg Hitler is szabadon választott, Hin- der.burg és Papén segítsé- gével szerezte meg a hatalmat Németországban. Mi a biztosíték arra, hogy Németországban nem kerül új Hitler uralomra? Fő feladatunk a német militarizmus feltámasztásának megakadályozása és Németország uemokraiikus fejlődésének biztosítása — hangoztatta Molotov —, majd elemezte a hárani; nyugati hatalom képviselőmén állásfoglalását a nemet kérdésben. EzemneK az aiiásioglalásoknatc — hangoztatva -— az a legnagyobb nioajuk, hogy nem veszik figyelembe a legutóbbi iaoben Németországban végbement változásokat. A nyugati hatalmak erre vonatkozó álláspon ja egyébként a négy kormányi ó értekezlete óta is megváltozott. Eden miniszterelnök akkor javasolta ellenőrző övezet létrehozását Kelet- és Nyugat-Németország között. Most már egészen más, övezetről . bészéinek; azt; akarják, hogy ez az övezet elválassza In emetországot á többi államtól. Molotov ezután megismételte tiőző nap lelteit kérdését, hogy a nyugati hatalmuk csaiv abban az esetben hajlan-; dók-e biztonsági egyezményt aláírni, na a Szovjetunió belenyugszik Né- metország újraferfegy /erze-' sebe és katonai csoportosu-f lásban való részvételébe,! Erre a kérdésre még nem; napiunk választ — mon- aou,a Molotov. Majd emlékeztetett a másik kérdésre is: mi lesz, ha Németország elszakít minden szerződést és kötelezettséget és ismét a katonai kalandok útjára lép? A szovjet küldöttég erre a kérdésre sem kapóit még választ. Azt mondják nekünk, hogy a párizsi egyezmények bizonyos korlátozásokat írnak elő Nyugat-Németország es később esetleg egész Németország számára is. Ezt mi nem tekinthetjük megfelelő biztosítéknak. Ha Európában fennmaradnak a szembenálló katonai csoportosulások, a nyugati katonai tömb saját ízlése és kedve szerint mindenkor, megváltoztathatja ezeket a korlátozásokat. Milyen biztosítékot jelentenek a nekünk felajánlott szerzjdé- sek például Lengyelország és több más állam számára? . Molotov végül sajnálkozását fejezte ki amiatty hogy Dulles, Macmillan és Pinay nem szentelt kellő figyelmet annak, milyen nagy jéleiltőségú lépés lehetne Németország kérdésének megoldása útján az össznémet szervek létrehozása. Lehetséges — mondotta —, hogy a szovjet javaslat e kérdésben nem elég kimerítő, ezt azonban pótolni lehet. A szovjet külügyminiszter hangoztatta: ne keressünk olyan megoldást, amely csait szépen hangzó nyilatkozatokhoz vezet. Kérésük a négy kor- ményfő által kitűzött feladatok gyakorlati megoldását.
