Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-03 / 259. szám
1955 november 3. csütörtök NÉPLAP 5 Molotov elvtárs nyilatkozata a Kelet és a Nyugat, kapcsolatainak fejlesztéséről Molotov elvtárs beszédének elején megemlékezett a genfi kormányfői értekezlet Határozatáról, amelyben megbízták a külügyminisztereket: dolgozzák ki a népek közötti kapcsolatok megjavítását elősegítő intézkedéseket. Itt javasolták — folytatta Molotov, — hogy hozzanak létre a Kelet és a Nyugat kapcsolatainak fejlesztésével foglalkozó szakértői bizottságot. A szovjet küldöttség célszerűnek tartja ilyen bizottság megalakítását és helyesli, hogy e bizottság haladéktalanul lásson munkához. A bizottság munkájának eredményessége vegett szükségesnek látszik eszmecserét j.oiytat- ni arról, mivel kell foglalkoznia a bizottságnál! és meg kell próbálni meghatározni munkájának irányát. Természetesen megelégedéssel állapítom meg azt a tényt, hogy az előttem felszólaló 1‘inay úr és Macmillan úr helyeselte az országaink közötti kapcsolatok, akárcsak általában a Kelet és a Nyugat országai közötti kapcsolatok fejlesztésének szükségességét. Ez összhangban van a négy hatalom kormányfőinek irányelveivel. Szembetűnő azonban, hogy ezeket a nyilatkozatokat néhány olyan megjegyzés kísérte, amelyekről, — ha az ügy ténybeli oldalát vizsgáljuk — nagyonis lehetne vitatkozni. Ezt kell mondani például arról, amit Pinay úr és Macmillan úr a keleti és és a nyugati .országok nonriális gazdasági kapcsolatai megbomlásának okairól jegyzett meg. Ezek a tények jól ismertek. Ügy gondolom azonban, hogy feladatunk nem annyira a polemizálás, még kevésbé az, hogy beavatkozzunk valamely ország belügyeibe, hanem az a törekvés, hogy kedvező eredményeket érjünk el- a Kelet és Nyugat közti érintkezés fejlesztésében, a kereskedelem, a kultúra, a tudomány, az idegenforgalom stb. vonalán. Véleményünk szerint a Kelet és a Nyugat kapcsolatainak fejlődése csak akkor lesz sikeres, ha az államok közti gazdasági kapcsolatok fejlődésére épül. Ez elképzelhetetlen a kereskedelem normális fejlődése nélkül. Teljesen világos, hogy a kereskedelem akadálytalan fejlődése megfelel valamennyi nép érdekeinek. Minden egyes országnak minden hátrányos megkülönböztetés nélkül akadálytalanul kell eladnia azt, amit tud és megvásárolnia más országoktól azt, amire szüksége van. Az államok közti egyenjogú és kölcsönösen előnvös kereskedelmi kapcsolatok megteremtése elő fogja segíteni a nemzetközi kereskedelem normálissá tételét. Az országok közti kereskedelem normális fejlődésének útjában azonban nem kevés mesterségesen támasztott akadály áll. A kereskedelmi tilalmak és korlátozások bizalmatlanságot keltenek az egyes országok között és kárt okoznak a hagyományos gazdasági kapcsolatoknak, akadályozzák az államok között nemcsak a gazdasági, hanem az egyéb kapcsolatok megszilárdítását is. Következésképpen ki kell tehát mondani, hogy a nemzetközi kereskedelemben szűnjenek meg a hatályban lévő • korlátozások. Ez megmutatná, hogy megvan az őszinte készség a nemzetközi gazdasági együttműködés kiterjesztésére, továbbá az országok közötti bizalom megszilárdítására, a nének közti kapcsolatok és az érintkezés fejlesztésére. Néha azt mondják, hogy a Szovjetunióval folytatott kereskedelem fejlesztésének nincs meg a kellő alapja, nincsenek olyan áruk. amelyek a más országokkal folytatott kereskedelem íei- lesztésének tárgvául szolgálhatnának. Hogy ez nem felel meg a tényeknek, az már abból is látható, hogy a Szovjetuniónak más államokkal folytatott külkereskedelmi forgalma a háború után a háború előttinek négyszeresére növekedett. A szovjet küldöttség úgy véli, hogy a szakértő bizottságnak elsősorban azt a kérdést kellene megvizsgálnia, hogyan szüntessék meg a fennálló, az államok közti kölcsönös gazdasági kapcsolatok fejlődését gátló hátrányos megkülönböztető intézkedéseket. Ez elősegítené azt, a miről a kormányfők irányelveinek első részében a kapcsolatok fejlesztéséről szó van. Sok még a tennivaló a kulturális, tudományos és a technikai kapcsolatok fejlesztésében. Hasznosak lennének azok az intézkedések. amelyeknek alapján kicserélnénk az ipari és a mezőgazdasági tapasztalatokat, bővítenénk a társadalmi és a kulturális küldöttségek cseréjét, fejlesztenék az idegenforgalmat. Ez összhangban állná a kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó kormányfői irányvonalak második részével. Macmillan úr beszélt például arról, hogy a Szovjetunióban valamiképpen szabályozzák a közvéleményt. Foglalkozott a Szovjetunió belső életének néhány más kérdésével is. Az effajta támadások ismeretesek előttünk. Mi nem szándékozunk erre az útra léoni Anglia belső rendjét illetően. A Szovjetunió mindent elkövet, hogy elősegítse a kapcsolatok fejlődését a többi állammal. Molotov elvtárs itt felsorolta azokat a küldöttségeket, amelyek a nyugati országokból a Szovjetunióban jártak, valamint a külföldet meglátogató szovjet küldöttségeket is. Az első sikerek már megszülettek — folytatta a szovjet külügyminiszter. — De még sokat kell tenni, hogy biztosítsuk a minden ország és nép számára kölcsönösen előnyös nemzetközi érintkezés szélesebb- körű fejlesztését. Mint már mondottam, a Kelet és Nyugat közti kapcsolatok fejlesztését szolgáló intézkedések konkrét kidolgozását négyhatalmi szakértő bizottságra kell bízni — mondotta Molotov, majd ismertette a Szovjetunió javaslatát a Kelet és a Nyugat kapcsolatainak fejlesztésére. Molotov elvtárs hozzáfűzte, hogy e tervezet kidolgozásában tekintetbe vették a genfi kormányfői értekezlet irányelveit, valamint a Kelet és a Nyugat közötti érintkezés fejlesztésére vonatkozó azon kívánságokat, amelyek a nyugati országok kereskedelmi köreinek számos képviselője részéről, közéleti személyiségek, tudósok, a . kultúra művelői, sportszervezetek képviselői részéről hangzottak el. A szovjet küldöttségnek meggyőződése, hogy e munkaprogram megvalósítása az országok közti kölcsönös megértés javulására és a baráti kapcsolatok megszilárdulására vezet. Ez pedig elősegíti a nemzetközi feszültség további enyhülését és teljesen megfelel a népek valameny- nyiünk előtt ismeretes kívánságainak mondotta végül a szovjet külügyminiszter. EXSZ közgyűlés politikai bizottságának október 31-i ülése New York, (TASZSZ) A politikai bizottság október 31-én hozzáfogott' a napirend 2. pontjának, ,.Az atomsugárzás hatásának” megvitatásához. A szovjet kormány köztudomásúlag már többször javasolta a rádióaktív sugárzások hatása veszélyének kiküszöböléséhez vezető legbiztosabb utat: az atomfegyver betiltásáról szóló nemzetközi egyezmény megkötését és első lépésként az atomkísérletek megszüntetéséről szóló egyezményt. Az október 31-i délelőtti ülésen elsőnek Wodsivorth, az Egyesült Államok képviselője szólalt fel. Megpróbálta bizonyítani, hogy az atomfegyver-kísérletek rém veszélyesek. Az Egyesült Államok képviselője javasolta, hogy az ENSZ mellett létesítsenek külön műszaki bizottságot, amely összegyüjtené az egyes államoknak és személyeknek az alcmsu- gárzás következményeire vonatkozó értesüléseit és azokat közlés és terjesztés végett a megfelelő következtetésekkel együtt átadná az ENSZ főtitkárának. Az amerikai küldött felszólalásában egy szóispm szólt az atomfegyver eltiltásáról, sem .a kísérletek megszüntetéséről. A politikai bizottság délutáni ülésén felszólalt K. Menőn, India képviselője. Menőn szerint komolyabb és felelősebb nemzetközi szervet kell létesíteni az atomsugárzás következményeinek tanulmányozása céljából, mint az a különleges műszaki bizottság, amelyet az amerikai küldöttség javasolt. A politikai bizottság folytatja az atomsugárzás problémájának vitáját. Aláírták a jugoszláv—szovjet légügyi egyezményt Belgrad, (MTI) A belgrádi rádió jelentése szerint a jugoszláv fővárosban a Szovjetunió Minisztertanácsa melleit működő polgári légiflotta főigazgatóság és a jugoszláv légiforgalmi tár-, saság között aláírták a légi- forgalomra vonatkozó egyezményt. Állásfoglalások a genfi értekezletről Megkezdődött a külügyiül Díszterek ötödik ülése Genf, (MTI) Mint az AFP jelenti, a külügyminiszterek . értekezletének ötödik ülése szerdán 15 órakor Pinay elnökletével megkezdődött. Becs, (TASZSZ) A Szak- szervezeti Világszövetség nyilvánosságra hozta az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Nagy- Britannia és a Szovjetunió külügyminsztereihez intézett levelét. „A dolgozók hőn óhajtják ‘— hangzik a levélben, —. hogy a tárgyalások további sikerekhez vezessenek és minden erejükkel elő fogják mozdítani e sikerek megszilárdulását, minthogy ezek a sikerek biztosítanák a dolgozók biztonságát és Tehetővé tennék | helyzetük megjavulását. Meg vagyunk győződve I arról, hogy önök nagy fi- I gyeimet szentelnek a Szak- szervezeti Világszövetség 85 millió tagja és még sok- millió más, a békére és biztonságra ugyanúgy törekvő dolgozó véleményének.” A Bielefeld, (ADN) A Biele- feldben megjelenő Freie Presse éles hangnemben bírálja a nyugati hatalmaknak NATO-felfogását ,,a genfi külügyminiszteri értekezleten. Wilhelm Ingen- sand, a lap főszerkesztője, aki egyébként kifejezetten helyesel minden kapcsolatot a nyugati hatalmakkal, elítéli a nyugati hatalmak politikáját, amelynek célja egész Németország bevonása az északatlanti szövetségbe. Követeli, hogy Németország legyen a NATO-tól mentes s megállapítja, hogy a nyugati hatalmak csupán olyan mértékben akárnak döntési szabadsagot biztosítani a németeknek, amennyi számukra hasznosnak látszik. DÖNTŐITEK 4 A nyírbélteki Szabadság Termelőszóvetkezet új üzemterve November elején is olyan zajos a falu, mint a felbolygatott méhraj. Az utcákon egymást érik a szekerek kukoricával, napraforgóval, répával lakottan. Legtöbben már a kukorica- szárat hordják. Opre Gyuri bácsi peckesen ül a csutka- szárral megrakott szekér tetején. Elégedetten szívja a mustillatú levegőt. Végzett a betakarítással... Amint végighalad az ember a falun, a nyitva hagyott kapukon át látni a behordott aranysárga kukoricát, a burgonyacsomókat, répahalmokat, kupacozott napraforgókórót, kender- bugaszárat. Az utolsó erőfeszítések nyomában felszabadul a határ, megtelnek a górék, a padlások, A Szabadság TSZ udvara ís az őszi betakarításról beszél. A gondosan kiválogatott burgonyakúpok katonás alakzatban húzódnak egymás mellett a dombosabb részen, az oldalról megtámasztott ' hatalmas góré gyomra is megtelik lassan kukoricával. Bent az irodában hevesen lobog a kályhában a tűz. — Mérges ember fog jönni — mondom nevetve. Kiss Ferenc, a tsz. elnöke is elmosolyodik, ő is ismeri e régi babonát. Aztán a füzet fölé hajlik, és írni kezd. A tagság által elfogadott jövő évi üzemtervet rögzíti papírra. A górincás betűk gyors egymásutánban • szavakká, mondatokká csoportosulnak. „20 katasztrális hold kukorica, 15’ hold burgonya, 5 hold dohány, ■ugyanennyi fodormenta, 3 hold répa, s (10 hold torma)“. — Ezt miért tette zárójelbe? A fiatal elnök elgondolkozva néz rám. ° — Még nem biztos, hogv termelünk tonnát. Most dől el, hogy érdemes-e, nem-e? Az idén próbálkoztunk vele először, de még nem került sor a betakarítására. így hát nem tudjuk. — Előreláthatólag mennyi jövedelemre számítanak belőle? — Hát így nehéz lenre meghatározni. Az elsőosztá-l lyú tormának ezer forint' körül van mázsája. Van az-; tán 6-700 forint értékű is. Mi felszedtük egy jő darabon, de úgy látjuk, érdemes lesz vele foglalkozni. Ha olyan átlagtermés lesz, mint a felásott területen, akkor a 4 holdon lesz '.’agy 20 mázsa. Ügy forgatjuk magunkat, hogy minél többet kihúzzunk ebből a homokból. Nem igaz? Aztán elmondta, hogy az idei terméseredménnyel meg vannak ugyan elégedve a tsz. dolgozói, azonban olyan eredmények ezek, amelyeket bizonv fokozni lehet. A jövőévi üzemtervet | tehát egészen másként készítették el. A kukoricát például mind egy szóiig négyzetesen fogják vetni. Tavaly csupán néhány holdat vetettek ilyen módszer-! rel, minden bokrot külön megtrágyáztak, s bizony nagyon meglátszik a termésen. Majdnem kétszer any- nyít adott. A burgonyát is így rakják a földbe. — Az utóbbi évek soksok olyan dolgot megtanítottak velünk, amire add'g nem jöttünk rá. Addig azt mondtuk, kapálja meg 1 há-1 romszor a burgonyát az, aki I kitanálta. Megelégszik az; kétszerivel is. De jövőre! már négyszer kapálunk. ‘ Minden kapálás után meg- berenájjuk. A tagok munkacsapatra való felosztását már a nyáron megszervezték és jö-1 vőre is így akarják. Jónak bizonyult így. Nagyobb fe-| lelősséget éreznek a munka iránt. A kijelölt területót sokkal nagyobb gonddal és szorgalommal művelik, mint korábban. Mert így ellenőrizni tudják, melyik csapat hogy dolgozik, milyen minőségi munkát végez. Most például kiderült, h;gy a Boros Mihály munkacsapata 80 mázsa burgonyát termelt ugyanabban a táblában, amelyben mások alig értek el 30 mázsás átlagot. Igaz, a munkát is jobban megadták neki. Hogy jövőre a többi munkacsapat is jobban fog igyekezni, az biztos!... Növelni fogják az állatállományt is Nem volna teljé3 a rnun- katerv, úr. csak i.-t foglalná magába, hog£ ,,-j menta az idén jói jövedelmezett gyerünk hát. jövőre is termeljünk“. Az állatállomány gyarapítása úgy ír olyan “ontos feladat mmt a terméseredmény toku/.áso. Tisztában voltak, ezzel is, amikor a jövőre, saját jö- vőjükre gondoltak. Amikor a modern berendezésű istállókat építettek, csodálkoztak rajta a faluban: mit akarnak bele kötni? Hiszen alig volt néhány darab lovuk, tehenük meg vábbtenyésztésre. Most is olyan 13 növendék borjúrk I ván, hogy öröm ránézni — mondta és gondolatban rnegsimogattá széles hátukat. — A sertésállományt is a sajátunkból akarjuk tovább fejleszteni. Jelenleg 27 darab előhasú kocánk van. A telep hátsó részén valami 60 darab fehértollú liba szemelget. A tagok adták össze saját erejükből. Ugyanis rájöttek, hogy a baromfiállomány tenyésztése nem is olyan megvetendő mesterség. Az; új üzemtervben arról is van szó, hogy jövőre nagyobb méretekben foglalkoznak baromfitenyésztéssel. A beadásra is telik, saját szükségletükre meg a piacra is vihetnek belőle. így aztán azt is tervbe vették, hogy kibővítik a baromfiiskjllót. S ha már az építkezésnél tartunk, említsük meg, hogy egy ötfiókös dohánypajtát is építeni fognak. A korábban lobogó tűz szunnyadni kezdett, de Kiss Ferenc nem hagyta elaludni. Nem is szabad Kiss elvtárs, állandóan éleszteni kell azt!.; Miska Júncfi. eppen, nagyon, kévés volt. —- Majd az is lesz. — mondták. S lett is. Jelenleg 15 darab szarvasmarhájuk van. nyolc lovuk és négy csikó. A sertésólat sem hiába építették, 67 darab sertésük van. A jövővel kapcsolatban nagy terveik vannak. Az elnök szeme is felcsillan, amikor erről beszél, — Saját nevelésű törzsállományt akarunk beállír tani. A szaporulatot megtartjuk. Ebből aztán azokat hagyjuk meg. amelyek legjobban megfelelnek a to-
