Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-30 / 281. szám
NÉPI, A P ui» ember ;:9, szerda ASSZONYOKNAK ? LÁNYOKNAK ANDICS ERZSÉBET (Magyarország) LILLY WÄCHTER i (Németország) MARIE — CLAUDE VAILL ANT — COUTURIER (Franciaország) Konxöntjiik a Nemzetközi Demokratikus Nószövetséget ! 'j' íz esztendővel ezelőtt ■*- alakult meg a Nemzetközi Demokratikus Népszövetség. A szövetség' elnöke Eugénie Cotton asz- szony mondotta: „A történelem nem ismert példát arra, hogy a nők ilyen nagymértékben vették volna ki részüket a béke megőrzéséért, és a nemzetközi problémák megoldásáért folytatott harcból.“ Valóban hatalmas erőt egyesít a nemzetközi nőszövetség: 67 ország 140 millió asszonyának akaratát és vágyát egyesíti a békéért, és haladásért vívott harc érdekében. Hatalmas erő ez! Hatalmas erő márcsak azért is, mert a társadalom olyan része kapcsolódik be a szövetség útján az emberiség holnapjáért folyó küzdelembe, amelyik talán a legtöbbet szenvedte és szenvedi a háborútól, az elnyomástól és kizsákmányolástól, ^ em újkeletű vágyak 1 és törekvések azok, amelyek a nőszövetség táborába vezetik az asszonyok és lányok millióit. Hiszen minden gyermekét szerető anya tiltakozott ösztöneivel a háború, a romlás, -- a kizsákmányolás ellen. Ám ezek ösztönös gyenge és erőtlen kiállások voltak. A nők harcának öntudatot ad a nőszövetség, az ösztönös tiltakozást egyre inkább felváltja az öntudatos, bátor küzdelem. Oly hősöket adott a nőszövetség a nemzetközi békemozgalomnak, mint Ray- mon Dien, aki életét kockáztatva állította meg a fegyverszállító vonatokat. Egyre inkább áthatja az a Vágy a világ minden népének dolgozó asszonyait és lányait, hogy hasonlatosait legyenek a szovjet nőkhöz, akik először nyerhették el a Szabadságot, egyenjogúságot, és akik a legragyogóbb példát mutatták a hazafias és nemzetközi kötelességek teljesítésében. Szüntelenül és követ1-7 kezetesen harcol a nöszövetség a békéért. Ennek érdekében hívták ösz- sze Lausanneban az anyák világkongresszusát, amelyhez fogható kongresszust nem ismert a történelem. S az anyák megértették, hogy nemcsak ösztönösen kell védeniük gyermekeiket, hanem tudatosan kell cselekedni értük. A nemzetközi nőszövetség síkraszáll a nők jogaiért is. Ennek érdekében hívták össze 1953-ban a Koppenhágai nemzetközi nőkongresszust, amelyik a nők jogainak kérdését tűzte napirendre. A kongresszus kidolgozta a jogegyenlőségről szóló okmányt, amely leszögezte, hogy minden nőnek meg kell adnia a jogokat tekintet nélkül fajára, nemzetiségére és társadalmi helyzetére, mint anyának, mint dolgozónak, és mint állampolgárnak. A Nemzetközi Demokra- tikus Nőszöveiség munkájában és harcában rósztvesZnek az MNDSZ-be tömörülő magyar asszonyok és lányok is. És ha joggal mondhatjuk, hogy a Nemzetközi Demokratikus Nöszövetség nagy lépéseket tett a tartós béke biztosítása érdekében, elmondhatjuk azt is, hogy a sikerekhez a magyar nők is hozzájárultak. És most amikor 10 éves születésnap iát ünnepli a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség, megfogadják megyénk asszonyai és lányai, hogy még nagyobb öntudattal és lelkesedéssel, veszik ki a részüket a népek békéjéért, a nők fel- emelkedéséért, a gyermekek jövőjéért vívott harcból. Megyénk asszonyai és lányai forró szeretettel köszöntik a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetséget! PUSHPAMOYEE BŐSE (India) RITA MONTAG N AN A (Olaszország) í Kedves Asszonytársaim! 1945. júniusában Párizs- bdn igen komoly és fontos dolog történt. Megalakult a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség. A nők felismerték azt a nagy felelősséget, mellyel gyermekeiknek, a népeknek tartoznak, hiszen az emberiség felét a •lók teszik. Illő tehát, hogy szavukat is hallassak és annak hangja és nyoma is legyen. Az alakuló gyűlésen Eugénie Cotton asszony hangsúlyozta a szövetség jelentőségét. Azt hangoztatta, hogy a demokrácia, a béke, a gyermekek boldogságának megteremtése a nők feladata. Ezt megelőzően is szervezkedtek a: nők. azonban csak egy-egy kisebb területre korlátozódon tevékenységük. Ilyen szervezet volt például a Németországban Luxemburg Róza által alapított Sparta- cus-szövetség, melynek egyik . harcos tagja volt Clara Zetkin is. A kommunista írónő, politikus, tanítónő, aki 1910-ben javasolta a II. Nokonferen- cián, hogy március 8-a legyen a nők nemzetközi szolidaritásának uz egyenjogúságért és szabadságért való harcának napja. Ugyanis 1908. március 8- án tüntettek először New York állam asszonyai jogaikért. Clara Zetkin 1919- ben a németbirodalmi gyűlés tagja lett. Munkáját tovább folytatta és ösz- szefogó szervezetté tette a különböző országok kis nöszövetségait. Eugénie Cotton asszony, a Nemzetközi Dckomos- galom kiemelkedő harcosa. Kedves Asszonyok! Ismerkedjetek meg a békéért küzdő asszonyok világszerte megbecsült vezetőjével. Eugénie Colton 1881-ben született Franciaországban. Fiatal korában súlyos baleset érte, hosszú ideig betegen feküdt. Kitűnő szellemi képességét az alsóbb iskolában már felismerték. Apja középiskolába is beíratta. Megismerkedett Colton professzoT - ral, a természettudóssal. A tudomány-szereteie közel hozta őket egymáshoz. Barátok, majd házastársak lettek. Boldog házaséletét tudományos alkotómunkáját az első.világháború zavarta meg. Majd a német fasiszták mindent romokba döntöttek. Colton asszony harcolt, küzdött az asszonyokért, gyermekekért, a szabadságért. Férjét, fiát letartóztatták, ö azonban annál erősebben harcolt. Ezt hirdette állandóan: „Sztálingrádra nézzetek, ott születik meg Franciaország felszabadulása is.“ 1944-ben az Antifasiszta Nők szervezetének elnöke lett. 1945-ben pedig a:, akkor alakú'1 ó Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetségének elnöke. Azóta lankadatlanul küzd a nők jogaiért, a béke megőrzéséért. 70 éves korában is a párizsi katonai bíróság előtt állott mert követelte a vietnami háború befejezését, követelte a férjek, apák, gyermekek azonnali hazaszállítását a frontról. Elitélni nem merték, mert mögötte állott a nők milliós tábora és a békéért harcoló emberiség. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetségen kérésziül harcolt a haladásért, a szebb, boldogabb életért. Munkája elismeréséért 1951-ben a Sztálin Béke- díjjal tüntették ki Moszkvában, Kedves Asszonytársaim! Ennek a világot átfogó NDNSZ-nek az MNDSZ is 1945 óta tagja, amely Titeket is vár a soraiba. Mozgósítja az asszonyokat a párt vezetésével a békeharcra, megszervezi a magyar asszonyok részvételét a közös nemzetközi béke-munkára. Állandó kapcsolatban áll az NDNSZ-el. Ne felejtsétek el: a szavak eljutnak mindenhová, ahol asszonyok élnek a földön, megdobogtatják a nők szivét és újabb és újabb tettek születnek mindenütt a béke megvédése érdekében. Sztálini lobogó alatt haladnak az asszonyok milliói a békeharcosok száz és száz milliós táborában, közöttük felemelt fővel, soha nem lankadó lendülettel a hős asszony, a világ asszonyainak egyik lánglelkű vezetője Eugénie Cotton. Jcrtek e táborba Ti is a szocializmusért, a békéért, a gyermekek iránti mély szeretetben testvériesen egyesülve. Szeretettel üdvözöl fcen- veteket a viszontírásig: | DOLORES IBÁRRURI (Spanyolország) MONICA FELTON (Anglia) GÉZA NABARAOUI (Egyiptom) RANSOME HŰTI (Nigéria) ANDREA' ÄNDEREN (Svédország) 4 EUGÉNIE COTTON, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetscg elnöke ANGIOLA MINELLA, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség főtitkára NINA POPOVA (Szovjetunió) TSAI CHANG (Kína)
