Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-30 / 281. szám
N G P L. A P 1955 november 39, szerda Gazdasági vezetők és jogászok aukétja a társadalmi tulajdon védelméről A gazdasági vezetők és a jogászok ankétot tartottak Nyíregyházán a társadalmi tulajdon védelméről. A bevezető előadást Szallai elv- társ, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének helyettese mondotta el. — Mindenekelőtt arról beszélt, hogy a megye fejlett mezőgazdaságával, napról napra erősödő iparával és különösképpen dolgozóinak példás szorgalmával előkelő helyet foglal el népgazdaságunkban, majd rátért arra, hogy: — Bár számtalan jel mutatja, hogy dolgozóink egyre világosabban látják a társadalmi tulajdon gyarapodása, védelme és az élet- színvonal alakulása közötti szoros összefüggést, mégis szép számmái akadnak olyanok üzemeinkben, az állami és szövetkezeti kereskedelemben, mezőgazdaságban, akik még ném látják eléggé ezt az összefüggést, nem érzik nagy hibának a társadalmi tulajdon megkárosítását.., A társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatban különös jelentősége van a termelékenység emelésének, és az önköltség csökkentésének, valamint a takarékosságnak. A nemzeti vagyon növelése szempontjából a szocialista tulajdonviszonyokban óriási lehetőségek rejlenek, csak helyesen kell azokat kihasználni. Az elmondott néhány gondolat kell, hogy újólag eszünkbe juttassa, a társadalmi tulajdon védelme nem a bűncselekmények felderítésével, és a bűnösök megbüntetésével kezdődik, hanem számtalan egyéb, ezt megelőző módja van annak, ha védjük a közösségi tulajdont és elkerüljük a kárt. Ezek után Szallai elvtárs arról beszélt, hogy a márciusi párthatározat után a megyében fejlődött a mező- gazdaság, különösen a termelőszövetkezetek értek el ezép eredményeket, megszilárdult a társadalmi és szövetkezeti tulajdon helyzete. Ez azonban nem jelenti, hogy nincsenek hibák a társadalmi tulajdon védelme körül. Elsősorban a vezetők cs általában a közfunkciókat ellátó emberek felelősséget szeretném hangsúlyozni, mert még előfordul, hogy rossz példát mutatnak. Garacsi Miklós, az egyik községi tanács végrehajtó bizottságán ak elnökhelyettese az apaállatok részére vásárolt takarmány egyré- szét saját állataival etette fel. A máriapócsi posta vezetője folyamatosan dézsmálta a külföldi ajándék- csomagokat. Több gazdasági vezető súlyosan büntetendő cselekményét most deríti fel az ügyész. A nép államában a szocialista fegyelem érvényesül. Fokozottan vonatkozik ez azokra, akik államigazgatási funkciót töltenek be akikre nagyobb feladatok megoldása hárul, és hatáskörük másokra is kihat. A nagyobb feladat szélesebb jogkört, nagyobb felelősséget, fokozott helytállást kö vetél. Ezeknek a dolgozóknak példát kell mutatniuk, bebizonyítva, hogy méltók a nép bizalmára. Azokkal szemben pedig, akik vétenek hivatali teendőik ellátása során, a hivatali köte lesség, fedhetetlenség, és főleg a megvesztegethetetlenség ellen a nép államának törvényei súlyos büntetést állapítanak meg. Ezekután arról beszélt Szallai elvtárs, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a nép vagyonának megvédésére a kereskedelemben, amely általában készáruval, a szükségletre közvetlenül elhasználható anyaggal dolgozik. Ezen a területen megfelelő szervezés, kiválasztás és ellenőrzés hiányában sok lehetőség van a károkozásra, a bűnös spekulációrá. A kereskedelem dolgozói ma már jobban ügyelnek a rájuk bízott nagy értékekre és öntudatosakban küzdenek az áruk fosztogatói ellen, szakszerűbb kezeléssel akadályozzák meg a romlást, a leltárhiányt. Ennek ellenére van még teendő bőven. Különösen fontos a megfelelő szervezés, a helyes kezelés és tárolás. A jó gazda gondossága megköveteli, hogy a bolt mindenkor reális, a tényleges forgalomnak megfelelő áru- mennyiséggel rendelkezzék. Gyakran következik be kár abból, hogy egyes üzletek fölös mennyiségben rendelnek árut, eladatlan marad, megromlik, tönkremegy. Fokozottabban kell vigyázni a szállításnál, hogy ne romoljon az áru minősége. Nem segíti a mulasztások megszüntetését az a könnyelműség, amellyel egyes helyeken egyszerűen „leírják” a veszteséget, anélkül, hogy tisztáznák a felelőss“-’!. A károkozások másik csoportja a szándékos lopás és csalás. Ebben a megyében fel kell figyelni a földművcsszö- vctkezeteknél gyakori károkozókra. A nagyecsedi és vidéke földművesszövetkezet vezetője, főkönyvelője és pénzügyi előadója jelentős ösz- szeggel károsította meg a szövetkezeti vagyont, és hamis mérleggel igyekeztek takarni a kártevést. Nem lehet csodálkozni azon, ha ezekután a beosztottak, az egyik szabadfelvásárló, majd később boltvezető közel 100 ezer forintot, az egyik Tüzép vezető, standvezelő 50, illetve 117 ezer forintot sikkasztott el. — Súlyos bűncselekményt derítettek fel a nyírbátori földművesszövetkezetnél is, ahol a tojás- és baromfi felvásárló élt vissza a nép bizalmával. Jellegzetes példája a hanyag vezetésnek, s egyben a helytelen személyi kiválasztásnak, a bökönyi földművesszövetkezeti korcsma vezetőinek esete, aki ingyen ivott cimboráival, s nekik nagymennyiségű italt adott hitelbe. Hasonló volt a helyzet a Gáva—vencsellői földművesszövetkezet üzem- ág vezetőinél. Ezek az esetek felhívják a figyelmet arra, hogy a felsőbb igazgatási szervednek gyakrabban kell ellenőrizniük és a kisebb visszaéléseket tüzetesebben ki kell vizsgálni. A kis tolvaj- lások szülik a nagy sik- kasztókat. Az engedékenység pedig egyenesen ösztönözheti az erkölcsileg gyenge lábon állókat, hogy a bűn útjára térjenek. Minden eszközzel biztosítani kell az ellenőrzés tisztaságát. Ugyanakkor fontos, hegy megteremtsük a he- Lj-es adminisztrációt. A mezőgazdaságban és annak szocialista szektorában igen nagy jelentősége van a társadalmi tulajdon védelmének. Sok szó fér a szerszámok kezeléséhez és őrzéséhez, különösen a gépállomásokon, Ma még tekintélyes számú kéziszerszám, kulcs, reszelő tűnik el szőrén- szálán, örvendetes dolog, hogy itt a megyében — amint ezt a Néplap cikkeiből megállapíthattam, nagy súlyt helyeznek a gépek karbantartására és megóvására. Egyéb adat is azt mutatja, hogy ez a megye nem áll rosszul ezen a téren. S ha ez így van, nagymértékben köszönhető a türelmes felvilágosító munkának. Néhány állami gazdaságban komoly károsodás volt. A Csengeri Állami Gazdaságban az állatok őrzésével megbízott alkalmazott hanyagsága miatt kényszervágni kellett több állatot. A Nyírmadai Állami Gazdaság igazgatója visszaélve felelős beosztásával, a maga hasznára gazdálkodott. Beosztottjai, — akiknek tudomása volt a vezető bűnös cselekedeteiről, — mintegy felbuzdulva példáján, a bűncselekmények sorozatát követték el. Az állami gazdaságok sok derék és becsületes dolgozója helyesléssel fogadta a bíróság súlyos Ítéletét és ez is megerősítette őket abban, hogy érdemes becsületesen dolgozni. Ami a termelőszövetkezeti tulajdon megkárosítását illeti, legveszélyesebbnek az osztály- ellenség károkozása mutatkozik. Ezért a termelőszövetkezet vagyonát mindenekelőtt az ilyen támadásoktól kell megvédeni. Az osztályellenség megpróbált befurakodni a termelőszövetkezetekbe, hogy ott bűnös tevékenységet folytasson. így lopózott be a szamosan- gyalosi Kossuth Termelő- szövetkezetbe Czire Ambrus kulák fűszeres, korcs- máros, szeszíőzdás. Kiügyes- kedte, hogy mint termelőszövetkezeti tag tovább vezesse szeszfőzdéjét. 12 ezer forint értékű szeszt lopott el a szövetkezeti vagyonból, 200 liter pálinkát pedig az egyéni termelőktől. Sokszor éri kár a közös tulajdont azért is, mert a szövetkezeti tagság sok esetben tapasztalatlan. így részben maguk követnek el kárt okozó hibákat, részben könnyen áldozatul esnek az üzérkedő osztály ellenségnek. Persze előfordul, hogy a termelőszövetkezeti tagok egyikénél-másikánál nem tapasztalatlansággal állunk szemben, hanem szándékos bűnözéssel. Ebben a megyében is akadtak ilyen sajnálatos esetek. A nyírcsaliolyi termelőszövetkezet elnöke és elnökhelyettese elsikkasztották a tehénvásárlási összeg egy- részét, nem törődtek a közös jószággal, amelyből a rossz takarmányozás következtében több mint 200 állat hullott el egy év alatt. Hűtlenül kezelte a szövetkezet pénzét a kallóséinjéni Űj Élet Termelőszövetkezet megbízott elnöke, valamint a dögéi Zalka Máté Termelőszövetkezet elnöke és elnökhelyettese. Ezek a példák, amelyekkel szemben a termelőszövetkezetek vagyonának gyarapításáért eredményesen küzdő tagok tízezrei állnak, emlékeztessenek arra a sokoldalú munkára, amelyet a párt és állami szerveknek, és minden társadami szervnek szoros összefogással kell végezni. A termelőszövetkezetek segítése, a közös gazdálkodás megszervezésének, a legszükségesebb, egyben célszerűbb nyilvántartás és ellenőrzés megteremtésének biztosításából állhat. Ma még különösen az új termelőszövetkezeteknél kezdetleges az áru- és pénzkezelés, és nem egyszer teljesen hiányzik a megfelelő ellenőrzés. Egyes helyeken még a tagoknál sem elég erős a közösségi tulajdon megbecsülése, féltő gonddal való őrzése, gyarapítása. Sokszor jobban gyarapszik a tagok háztáji gazdasága, mint a közös munka. Nem csoda, ha ilyen körülmények között rosz- szabb a zárszámadás is. — Nagyobb gondot kell fordítani a szövetkezetekben a közös használatban lévő épületek karbantartására, a raktárak és terménykészle- tek szakszerű kezelésére és őrzésére. Ezután rámutatott arra Szallai elvtárs, hogy javítani kell a politikai és szakmai nevelőmun- kát, és a vezetők, felelős beosztottak ideológiai képzettségét. Az igazságügyi szerveknek törekedni kell arra, hogy megismertessék a jogszabályokat, előadásokat tartsanak, a sajtót, rádiót felhasználják a jogok és kötelezettségek ismertetésére. A szocialista törvényesség biztosításának döntő .sikerei akkor fegnak megszületni, ha a dolgozók tömegéi maguk is segítenek a kártevők leleplezésében, és maguk tisztában lesznek a törvények tiszteletbentartósának jelentőségével. Természetesen mindez akkor lesz eredményes, ha biztosítjuk minden területen a munka helyes megszervezését és a megfelelő ellenőrzést. Gondosan kell eljárni az alkalmazottak személyi kiválogatásánál. Helytelen az a szemlélet, amely a társadalmi tulajdon védelmének szükségességét csak a büntető' felelősségrevonást igénylő esetekben látja meg. A társadalmi tulajdon védelmének első és legkézenfekvőbb útja: a munka lelkiismeretes, pontos és szakszerű elvégzése. — A társadalmi tulajdon védelméről ma már egyre több szó esik, Reméljük és várjuk, hogy ennek eredményeként , egyre inkább átalakul az emberek gondolkodása és a burzsoárend terhes örökségének helyét, az önzés, kapzsiság, a közösségi javak semmibevevésének helyét, a nép javainak féltése, éber őrzése foglalja el. Erre a változásra szükség van, mert a szocializmus megvalósítása elképzelhetetlen ez uj szemlélet győzelme nélkül — fejezte be előadását Szallai elvtárs. Ezután vita következett, amelyről még beszámolunk. Élenjáró műszaki dolgozók FARKAS JÓZSE.’' főművezető a Tejipari Vállalatnál. Jó munkája hozzásegítette a vállalatot, hogy november 7-rc teljesítetlek egész évi export-vaj tervüket. Az első cs másodosztályú vaj arányát a tervezett 92 százalékkal szemben 98.5 százalékra teljesítették és 1955. évi termelési tervüket is sikeresen befejezték. Háromtantermes iskolát avattak Vállaj községben A napokban új, három- tantermes iskolát avattak Vállaj községben. Az iskola építésére 170.000 forintot fordítottak, s ezenfelül a község dolgozói mintegy 100.000 forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá építéséhez. Társadalmi munkában végezték a 320 métert kitevő iskola körül kerjtését, parkosítását. Az udvart és környékét a fogattal rendelkező gazdak felszántották és szépen elegyengették, fásították, virágágyakkal és játékszerekkel látták el. A szülők mellett derekasan kivették részüket a munkából az iskola nevelői és úttörői is. Most már lehetővé válik, hogy mind a nyolc tanulócsoport egyfordulóban — délelőtt — járjon iskolába. November 26-án a községi tanács a hangos híradóban köszöntötte azokat a szülőket, akik élenjártak a társadalmi munkában. Az avató ünnepségen Vanczák József, megyei tanulmányi felelős mondott ünnepi beszédet. A szülői munkaközösség nevében Pál Dániel- né, a pajtások nevében Magyar László mondott köszönetét a párt és az állam gondoskodásáért, majd Sus- kó János iskolai igazgató vette át az új iskolát. Az ünnepség második részében a gyermek népi együttes bemutatta a For- télyos királykisasszony c. mesejátékot, amelyet színpadra Suskó János, igazgató tanító dolgozott jel. A hetedikes és nyolcadikos úttörők egy fonójátékot adtak elő, végül a felnőttek fúvós zenekara szórakoztatta a közönséget. NAGY SÁNDOR főmérnök, a Nyírbogilányi Kőolajipari Vállalat dolgozója. A vállalat műszaki fejlesztési tervének összeállításában, a műszaki feltételek megteremtésében dicséretes munkát végez. Munkája hozzásegítette a vállalatot ahhoz, hogy ebben az esztendőben minden hónapban túlteljesítettek a tervet. Uj hidat és utat adott át az Útfenntartó Vállalat Venesellőn A Tisza amilyen kedves, olyan veszedelmes folyó is. Áradások idején nagyon sok kárt okozhat, ha elmulasztják a megfelelő óvó- intézkedéseket. Egy nagy áradás szakította át és tette járhatatlanná Vencsellőn is a révhez vezető utat. A ven- csellőiek földje nagy részben a Lónyai-csatorna és a Tisza között van, ezért erre az útra nagy szüksége van a falunak. A Nyíregyházi Útfenntartó Vállalat, három és fél hónap alatt 336.000 forint értékben megjavította az áradás miatt megrongálódott utat és új hidat vert a Lónyai-csatornán, 24-én a falu és az építők együtt .ünnepelték az út és híd avatását a helyi kultúrotthonban. Az Útfenntartó Vállalat tá.nccsó-, portja szabolcsi népi táncokkal szórakoztatta a közönséget. Befejezésül egy csasztuskát énekeltek el.' a lányok, melyben helyt kaptak az építők, a vencsellői tsz-tagok, traktorosok, egyéniek. A műsor után együtt szórakoztak a falusiak az építőkkel. Kenyeres Irm.a. 150 mázsa alma egy holdon A nagj káliéi Vörös Zászló Termelőszövetkezetben a tagok szorgalmas munkája nyomán nagyszerű termés- eredmények születtek az idén. Burgonyából például 160, kukoricából 35 mázsát takarítottak be holdanként. Gyümölcsösük holdanként! almatermése is eléri a 150 mázsát.