Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-25 / 277. szám

1955 november 25, péntek NEPL A P 3 lliivifl külföldi hírek New York, (TASZSZ). A United Press hírügynökség tudósítója jelenti Akrából, hogy az Aranypart angol gyarmat aranybányáiban november 22-én többezer munkás sztrájkba lépett béremelési követeléseinek támogatására. *}■ Leningrad, (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Taná­csának meghívására a Szov­jetunióban tartózkodó oszt­rák parlamenti küldöttség november 23-án Leningrád- ba érkezett. A küldöttség vezetője A. Frisch, az Oszt­rák Szövetségi Tanács el­nöke. * Hága, (TASZSZ). A hol­land külügyminisztérium küldöttségével kapcsolatos előzetes alsóházi bsszámö- bűzből kitűnik, hogy hol­land parlamenti képviselők diplomáciai kapcsolatok megteremtését követelik a Német Demokratikus Köz­társasággal. N. A. Bulgcmyin és N. Sz. Hruscsov indiai tartózkodása .4 szerdai francia minisztertanács nem tudott megegyezni h választások kérdésében Berlin, (MTI). A Lengyel Népköztársaságban vasár­nap ünnepélyesen felavatták és átadták rendeltetésének a lengyelországi Zary és a Német Demokratikus Köz­társaság-beli Muskau kö­zött újjáépített Nsisse-hi- dat. amelyet a „baráís-g hídjának“ neveztek el. Az. ünnepségen a környék né­met és lengyel lakosságá­nak mintegy kétezer képvi­selője vett részt. *­Mainz, (ADN). Günter Markscheffel, a Freiheit című nyugatnémet szociál­demokrata lap főszerkesztő­je a kultúra és a sport te­rületén kapcsolatokat köve­tel a Német Demokratikus Köztársasággal és amellett foglal állást, hogy Nyugat- Németország és a Német Demokratikus Köztársaság között létesítsenek kereske­delempolitikai kapcsolato­kat és kössenek közlekedés- technikai egyezményeket. A kairói rádió jelenti Nasszer egyiptomi mi­niszterelnök nyilatkozatot adott az Ansa olasz hírügy­nökség kairói tudósítójának. Nasszer nyilatkozatában ki­jelentette, hogy a nyugati hatalmaknak fel kellene már ismerniök azt a tényt, hogy Egyiptom szabad és független ország. Kizáró­lag reá tartozik, hogy fo­kozza e fegyverkezését, vagy sem. Azt hangoztatta, hogy Izrael agresszív tevé­kenysége fenyegeti a kö­zépkeleti békét. A minisz­terelnök ezután a bagdadi egyezményt kommentálta. Kijelentette, hogy a bagda­di paktum az arab egység ellen irányul; Hozzátette: az a tény, hogy az Egyesült Államok politikai és kato­nai kapcsolatot létesített a paktummal, az aktív tag­sággal egyenértékű. . (MTI.) Az AFP jelenti, hogy Nasszer egyiptomi mi­niszterelnök és Abdel Ha­kim Amer tábornok, az egyiptomi fegyveres erők főparancsnoka fogadta Hasszán Ragab tábornokot, a hadiüzemek ügyeivel megbízott hadügyi államtit­kárt. Ragab tábornok be­nyújtotta jelentését arról a látogatásról, amelyet a kö­zelmúltban Csehszlovákiá­ban tett. Pandzsab állam kormány­zója november 22-én foga­dást adott N. A. Bulganyin és N. Sz Hruscsov, valarrint kísérőik tiszteletére. A fo­gadás alatt sok pandzsabi személyiség folytatott me- leghangú beszélgetést a szovjet vendégekkel. Sz. P. Kairón Pandzsab állam mezőgazdasági cs fejlesztési minisztere meg­köszönte N. Sz. Hruscsov- nak a kormányzó villásreg­gelijén elhangzott felszóla­lását. Nagyra értékeljük — mondotta — kivívott sza­badságunk megvédésének szükségességére vonatkozó baráti jókívánságait. Tud­juk. hogy ön nagy figyel­met fordít a nehézipar fej­lesztésére és nekünk - 's ugyanazt tanácsolja. Telje­sen egyetértünk ezzel. Ne­hézipar nélkül nem lehet megszilárdítani a független­séget, nem lehet tartóssá tenni .a békét. A Szovjet­unió már megteremtette hatalmas nehéziparát, Kína most fejleszti, ha psd.g India is kifejleszti erős ne­héziparát, akkor senki sem meri majd megbontani a békét. — Senki! — erősítette meg N. Sz. Hruscsov. November 23-án reggel N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov elhagyta Pan­dzsab államot. Ambala áilc-; máson a különvonatrói re. | pülőgépre szálltak, elrepül­tek a Himalája déli lejtői \ felett, majd megérkeztek az Uttar Pzades állam északi! részén fekvő Farai körzet-1 b?. Itt az. indiai kormány) 1948. évi határozata alap­ján nagy földterületek me-j zőgazdasági művelését) kezdték meg. Ezt a terüle-í tét nemrég még őserdők I borították és „elveszett; hely“-nek nevezték. j 1948-ban ebben a .kör- j zetben körülbelül 40.0001 hektárnyi, azelőtt • elhagyott, j vagy felszántatlan földel! osztottak szét 4200 mene- ] kült, vagy katona és föld- j nélküli munkás között. Si-I keres talajművelő munkák j folytak. A dzsungelrekmegj kellett hátrálnia az ember előtt. Később ebben a körzet­ben létesült a ma 6500 hek­táros Araj nevű állami gaz­daság, India egyik legna­gyobb állami gazdasága. Ez a gazdaság nemcsak jövedelmező, de a földmű-j velés és állattenyésztés, különösen a gépesített föld­művelés legújabb, élenjáró módszereinek propaganda központja. A gazdaságnak 80 traktora és 30 egyéb me­zőgazdasági gépe van. Föld­jein búzát, cukornádat, hü­velyeseket. árpát és kukori­cát termelnek. N. A. Bulganyint és H. Sz. Hruscsovot Bareilly váios közelében fekvő repülőté­ren melegen fogadtak. Fo­gadásukra megjelent' Szam- 1 purnanand, Uttar • Prades Latiam főminisztáré, megje­lentek az állam más hiva­talos személyiségei is. Ba- reillynek a repülőtéren iegybegyűlt lakosai melegen 1 üdvözölték a vendégeket. A | repülőtérről a gazd; ságba j vezető utat megtöltötta az I üdvözlő nép. A gazdaság megtekintése után N. Sz. ' Hruscsov és | N. A. Bulganyin visszatért | a repülőtérre és Bcmbayba ' repült. Párizs, (MTI). A francia minisztertanács szerdán nem tudott megegyezésre jutni a választókerületek kijelölésére irányuló javas­lat ügyében. A nemzetgyű­lés választásügyi bizottsága csütörtökön kezdi a kérdés elvi megvitatását. Miközben végeláthatatlan vita folyik a választások kérdésében, a politikai helyzet egyre feszültebbé válik. A nemzetgyűlés szer­dai ülésért a kormány elle­nére 364 szavazattal 210 el­lenében elutasította bizo­nyos költségvetési kérdések megtárgyalását addig, amíg nem revalorizálják tetemes méitékben a fizetéseket és a nyugdíjakat. E döntés mellett szavaztak a kom­munisták, a szocialisták és a választások közeledésére való tekintettel népszerűsé­güket féltő egyes jobboldali képviselők is, jóllehet Pfli- min pénzügyminiszter fel­emelte szavát ez ellen. A nemzetgyűlés 391 sza­vazattal 199 ellenében ja- vas'atot fogadott el arról, hogy részesítsék közkegye­lemben a Tuniszban 1952 január elseje és 1955 augusztus 3. között elköve­tett cselekmény tetteseit, feltéve, hogy nem közönsé­ges bűntettekről van szó és cselekményük összefüggés­ben volt a tuniszi nép füg­getlenségi harcával. A csütörtöki párizsi la-, pok szerint a nemzetgyűlés­nek. a költségvetési vita folytatását megtagadó sza­vazása messzemenő politi­kai következményekkel jár­hat. A legtöbb lap ismét elég borúlátóan ítéli meg a kor­mány sorsát. A nemzetgyűlés ellensé­ges szellemű, a kormány te- tintélye csökkent — emeli ki az Aurore. Oltó (rvoiewohl: A belgrádi rádió novem­ber 23-i adásában foglalko­zott az ENSZ közgyűlésé­nek azzal az amerikai kül­döttség által kierőszakolt határozatával, amelynek ér­telmében bizottságot alakí­tanak az ENSZ alapokmá­nyának felülvizsgálása ér­dekében összehívandó érte­kezlet előkészítésére. A belgrádi rádió közölte, hogy sok ország, köztük Jugoszlávia is, ellenzi ezt a határozatot. Politikai vo­natkozásban — mondotta a „Biztosítani kell, hogy az újraegyesített Németországban a hatalom ne kerüljön a monopol tőkések kesébe" Berlin, (MTI). Otto Gro- tewohl, a Német Demokra­tikus Köztársaság minisz­terelnöke szerdán megláto­gatta a róla elnevezet’ böh- leni bányakombiná* dolgo­zóit. A bányászok üzemi gyűlésén megvilágította a genfi értekezlet eredmé­nyét és várható kihatását. Biztosítani kell, hogy az újraegyesített Mémek, g- ban a hatalom ne kerüljön a monopoltőkések kezébe — mondotta többem között. A külügyminiszterek gen­fi értekezletének zárőközle- ménye a többi között az; mondja, hogy a napirendre tűzött kérdések megoldásá­ról diplomáciai úton tovább kell tárgyalni. E kérdések közé tartozik a kollektiv biztonsági rendszer létre­hozása, valamint a kelet-, nyugati kapcsolatok kiépí­tése. Nekünk, németeknek mindent meg kell tennünk e kérdések pozitív megoldá­sa érdekében, mert ezzel megteremtjük a Németor­szág két része közti közele­désnek és végeredményben Németország egyesítésének előfeltételeit — .hangoztatta Grotewohl miniszterelnök. SZABÖ GYÖRGY; A MENYECSKE PÉNZÉ (3) A szövetkezeti kocsmá­ban négyen ültek egy asz- talnál, ketten, hárman pe­dig ott álldogáltak az ülők mögött és hallgatták a be­szédet. De az most az ajtó nyílásra abbamaradt. Nyíri, aki a szót vitte, háttal ült az ajtónak. Megfordult, összehúzott szemmel nézte, ki a belépő. Aztán villant a szeme. — Gyere, csak gyere . . már azt hittük, hogy nem is látunk itt magunk közt... — mondta és a többiekre kacsintod. — Nem érek én rá min­dig itt ülni, nem vagyok én úr, mint ti... — fordította vissza az élcet Vadas. — Csak azért, mert aszón_ gyák, te is szövetkezeti let­tél. ,. — Ugyan... miért lettem volna? Ekkorra Szoka Laci ki­mérte a fröccsöt — tudta mit szokott inni Vadas — és az asztalra tette, egy szé­ket is odakészített. — ... Hát te nem akarsz annyi pénzt... — Elég nekem amim van .., — Vigyázz is, mert még te is meg ... megtalálnál... mint Szives Anica... — folytatta az öreg Nyíri és nevetett. — De ülj le, ne állj! A többiek nevettek, úgy segítettek volna a tréfában, de a kíváncsiság, hogy Va­das mit felel ezekre, hall­gatásra bírta őket. Vadas ivott, aztán mo­solyogva letette maga elé a poharat. — Nincsen abban a szö­vetkezetben annyi pénz... — legyintett Vadas. — Mi inkább abba zava­rodunk bele, hogy kévé­sünk van ... hehehe — szólt bele Lengyel, mert a vén fogatlan, az is itt ta­nyázik mostanában. Aztán csak úgy melesleg odaszólt Lacinak — Fiam .. . hozz egy litert, de a javából... — Csak azért mondom ... — kezdte Vadas —, mert amikor a taliánokkal vere­kedtünk . . . Egyszer tele volt a hátizsákom arany­neművel. De zavarlak ben­nünket, neki kellett menni egy folyónak... úszók én, úszók, de nagyon húz lefelé a sok arany ... még meg- fúlok, gondoltam. Elenged­tem. a hátizsákot, hagy vi­gye a víz, fene egye meg . . . Sajnáltam, de nem bo!on-j dúltam meg, mint ezek a ... | kótyagos asszonyok ... Pe-1 dig biztosan többet ért, mint j az- Anica pénze . .. — Nana! ‘— ellenkezett | Nyíri. — ... Hát hallod, hogy öntözi magára — bizony­gatta Lengyel is. — Nem igaz az... az egész falunak nincsen any- nyi, hogy öntözni lehetne ... nem igaz az .. . — Ejnye mán, hát a fele­ségem látta ■ ■. — állott fel Nyíri, mert már a nyolca­dik fröccsöt itta meg — potyára, csak azért, mert el­mondta. hogy és mint csi­nál Anica a pénzzel. — Az én asszonyom nem hazu­dik! '— Ülj le, sógor! Nem azt mondom én, de... a te fe­leséged is asszony, olyan, mint az enyém, a másiké, meg a harmadiké .. . látott valami kicsit és mondja . . Na! Ittak, aztán újra beszél­tek, megint ittak. A falon pedig lassan sétált a mula­tó az ötösről a hatosra, az­tán közelített a heteshez. A daráló is régen bezárt, ha csak ott nem maradi a mol­nár követ vágni, de Vadas és Nyíri, meg Lengyel még mindig ott ült. Most már nem beszéltek, csak a: asz­talra könyökölve ültek, néz­tek maguk elé, mintha a deszkát vallatnák. Vadas­nak tarkóján volt a, kalap, izzadt zsíros homloka. Me­rev arca nem árult el gon­dolataiból semmit, de boros agya még nagyobb élénk­séggel dolgozott. „Höh ... egyiknek annyi a pénze, hogy térdig járhat benne, másiknak semmi... nekem nem jár. Hát mér engedi ezt az állam? Hát akkor miért mondjál,-, hoiy te Vadas János, tr vagy az állam. .. Hát akkor, hogy lehetek én ilyen magam­hoz, hogy nem mondom, nesze neked, boldogulj ... hogy nem mondom?“ — Ezt mond meg sógo­rom? — nem is tudta, hogy kimondta, azt hitte, csak gondolja. — Mit? — Azt, hogy nekem .. . meg neked nincsen annyi pénzünk? Na, ezt mondd meg, na? Az öreg gondolkozott, az­tán kissé vadul felnézett: — Gondolkozzon az isten ilyenkor is... elég nekem máskor erről gondolkozni, igyunk! — mondta és emel­te is a poharát, aztán üte­mesen mozgatva rákezdte: Nincsen pénzem, se dohá­nyom, j Vedd meg pajtás a dolmá- 1 nyom ... Vadas hallgatott. „Miért is gondolkozzak... csak én legyek ilyen bolond ... Vöt nekem már pénzem... én is voltam valaki... meg va­gyok is..." — Nem az az te, hanem, hogy... — vágót közbe: Én is voltam valamikor valaki. Én is tudtam a lányok­nak ’ hazudni.., — Hej az istenit neki, mert „Én is voltam valami­kor valaki ‘... Erre felugrott. — Lacikám . . . édes fi­am.. .. vannak itt zené­szek . . . eredj csak értük fiam ... na siess! — Alszanak már azok Já­nos bátyám — felelte Szoka l aci. — Na, csak költsd fel őket.. . fizetek én ... Mert én is voltam valamiko", va­laki ... — énekelte, aztán odafordult Lengyelhez. — Te... Olyan táncot tudok én, hogy a világ meg­bámulja, olyan táncot ra­kok le, hogy megcsodál­nák... érted? Te, idenézz... Elkezdte járni, csizmája orrával és sarkával verte az ütemet, kéz,ével csapásolt. Néhány perc múlva meg­fáradva leült. — Hát csak a szövetkezet valami, mi nem? — Mi is sógor, nem csak öfc ... csak pénzünk nincs... — Deliét nekik sincs .. én nem hiszem ... az isten- nek se hiszem — kiáltotta Vadas. — Látta a felségem ... olt volt Anicánál... — erps- ködött Nyíri. — Nem hiszem! — Én hazudok? Sógor.., az ist. .9. Jani, hát hazud­tam én neked? — Nem hiszem én, mert.., Nincsen pénzem, se doh ... — Megmondja Anica! — Az is hazudik, min­denki hazudik... csak.., Nem láttam én azt, hé... — Hát gyere, gyere ... te is Lengyel sógor ... nézzük meg . . . kérdezzük meg AnL cát. .. Először csodálkozva néz* tek Nyírire. Odamenni, megkérdezni... meg lehet..-, hagy lássák ... de ilyenkor, éjszaka? — Hány óra, Lacikám? — kérdezte Vadas. — Kilenc óra János bá­tyám, kilenc... kilenc mutatta az ujjával is Szoka, mert az öreg nehezen ér­teit. Akkor gyerünk szólt Nyírinek, aztán az aj­tóból visszaszólt . — Holnap majd jövök... és elszámo­lunk végleg... Jócakát. Kiléptek az utcára és las­san megindultak az Anica háza felé. (Folytatjuk,) Jugvsxlitvia ellenzi az E\SZ ala[ o fi ntá nyit nak fel ü I víz sí*'« lásái belgrádi rádió — ez a har tározat célszerűtlen és a je­lenlegi körülmények kö­zött csak megbonthatja^ o nemzetközi helyzet' javulá­sának már megindult folya­matát. A belgrádi rádió a te- j vábbiakban rámutatott ar- j ra, hogy a feladat jelenlegi nem az, alapokmány réví-1 ziója, hanem az, hogy közös I erőfeszítésekkel biztosítsák j az alapokmány szellemének I és alapelveinek megvalósu-l lásót.

Next

/
Thumbnails
Contents