Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-25 / 277. szám
ív I? v t, a r 1955 november 25, péntek PÁRTÉPÍTÉS___________£ Népnevelő munka a zárszámadás előtt az ibrányi Vörös Csillag T ermelőszöv etkezetben Miről beszélnek, — s miről nem beszélnek a pártszervezet népneveiéi A zárszámadási munkák pergőtüzében találni az ibrányi Vörös Csillag Termelőszövetkezet apraját, nagy- ját. Megbolygatott darázsleszek az egész telep. Mindenki számol, tervez. A végleges jövedelem összege még nem dőlt el. Egy kis tartozása még van a termelőszövetkezetnek, de emellett bevételre is jócskán lehet számítani. Nem titok az egyéniek előtt, hogyan gazdálkodik a tsz. Éppen a falu népnevelői ütötték dobra a híreket, a jövedelmező gazdaság előnyeit. Jól Fekete Tamás a pártszervezet egyik legjobb népnevelője nem sokat beszélt, hanem meghívta lakására a szomszédokat, a jó ismerősöket — akik még egyénileg gazdálkodnak — cs megmutatta mennyi mindent kapott a termelőszövetkezetben és még mire számit a zárszámadás után. Szász László,' a termelő- szövetkezet pártszervezetétudja Rubóczki Ferenc és Vágner István egyéni gazdálkodó is — alulmaradtak a versenyben a termelőszövetkezeti dolgozókkal szemben. A 19 mázsás őszi árpa, a 200 mázsás cukorrépa és a 150 mázsás burgonya átlagtermés bizony szúrja az egyéniek orrát. Érzik, hogy előnyösebb a közös gazdálkodás. És mégis? ... Mi az oka a tartózkodásnak? Vajon milyen hozzáértéssel foglalkoztak a népnevelők az egyéni gazdákkal? Elmondtak-e mindent a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyeiről — vagy sem? nek titkára vajon müven érveket adott a népnevelőknek zárszámadás előtt? — Azt mpndtam az elvtársaknak, hogy elószöi a saját maguk helyzetéről beszéljenek és utána a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Elmondtam, hogy nálunk minden egyes munkaegység 45 forintot ér. A beadási kötelezettség teljesítése is sokkal könnyebb és előnyösebb. rös Csillag TSZ kultúrtermébe, a Szabad Föld Téli Estékre és a DlSZ-napok- ra. Mégis kevesen mondták el, hogy a termelőszövetkezet ifjúsága jól szórakozik és sportol. Futball és röplabda felszerelés, sakk, könyvtár és kultúrterem áll a tsz. fiatalok rendelkezésére. Az egyéniek pedig legjobb esetben is a szövetkezet italboltjában öntözik borral örömüket, vagy bánatukat. Az idő lassan hidegre fordul, leesik a hó, elérkeznek a falusi emberek örömnapjai, a disznóölések. Sok bizonyítékuk van a népnevelőknek, hogy megmagyarázzák az egyéni gazdáknak, hogy mennyivel kövérebb és több sertést vágnak a tsz-beliek, mint ők. A termelőszövetkezeti tagok a Vörös Csillagban legtöbben két sertést hizlalnak, a háztáji földön termett kukoricából. A kislakásépítkezésekről is keveset hallottak a kívülállók. A népnevelők kötelessége, hogy rátereljék a figyelmet arra, hogy a termelőszövetkezeti tagok az államtól lakásépítkezésre segélyeket kapnak, — amiben az egyéniek nem részesülnek. Pedig több, mint 15 kislakás épült fel a tsz. tagok részére az állami segélyből. — Még bőven lehet érveket és olyan példákat találni a falu életében, ami ha máról holnapra nem is győzi meg a kívülállókat, de minden bizonnyal gondolkodásra készteti. Használják az ibrányi népnevelők munkájukban a pártszervezet által nyújtott hasznos érveket, végezzenek „csúcsteljesítményt“ a munka eredményét és a szövetkezeti gazdálkodás fölényét hírül adó időben, a zárszámadások előtt. Amiről keveset beszéltek a népnevelők Ilyen érvekkel indultak el a népnevelők a kívülállók nevelésére. Azonban kevesen beszéltek például arról, hogy mennyivel jobb az öregek és a munkaképtelenek, vagy betegek sorsa a tsz-ben, mint azon kívül. — Ott van például idős Kazup Károly bácsi esete, aki a Vörös Csillag tagja és már több mint hat hónapja beteg, mégis megkapja az átlag munkaegységének ötven százalékát és a szokásos prémiumot. Ezenfelül természetesen azóta ingyenes orvosi kezelésben és gyógyszerellátásban részesült. Könnyen lehet a faluban találni egyéni gazdákat — többek között— Karászi Antal bácsit, aki ezreket — az évi keresete javát orvosi költségre és patikára költötte. De ugyancsak keveset foglalkoztak a népnevelők az ifjúsággal is. Pedig sok egyéni gazda fia ellátogat vasárnaponként a VöJHiről beszéltek a népnevelők az egyéni gazdákkal? ^\v\v\vkxni«.\vwsM.'XsXS1I ,-v- .-X' V,'-V.x..-vív x:x»».-X x. > .v x. V -v,-v -V -V Képek a baktalóránthási járási népnevelő értekezletről A közelmúlt napokban népnevelő értekezletet tartottak Baktalórántházán, ahol a járás népnevelői beszámoltak eredményeikről és a legjobb tapasztalatok alapján megbeszélték a soronlévő feladatokat. A gyűlés idejére a járási párt- bizottság egyik szobájában a járás termelőszövetkezeteinek eredményeivel, fejlődésével foglalkozó kiállítást rendeztek. A kiállítást a gyűlés szünetében nagy érdeklődéssel tekintették meg a népnevelők. telő feladat az, hogy népnevelő munkával bízott meg engem a párt... öt éve már, hogy tagja vagyok a termelőszövetkezetnek. Idős asszony létemre is nagyon megvagyok elégedve. Sokkal jobban van mindenem, mint addig volt, hogy egyénileg gazdálkodtunk. Szeretek a. termelőszövetkezetben dolgozni. £n így vagyok népnevelő” — fejezte be felszólalását Kertésztié. A baktalórántliázi Úttörő TSZ 1950-ben holdanként ál mázsa burgonyát termelt. Az idén már ugyanebből 100 mázsás átlagot takarítottak be holdanként. Ez. is egyik magyarázata annak, hogy — mint a felső táblázat is mutatja: — amíg Lábas János egyéni gazdálkodónak 11.500 forint tiszta jövedelme van ebben az évben, addig Sipos Miklós tsz--tag 31.800 forint jövedelemmel zárja 07, évet. (Hammel J. felvételei) ti baktüli,../í , . TSZ kukorica termelésének fejlődése és idei átlagtermésének bemutatója. - A nagy, hosszú csövű, jól kifejlett szemű és .tömöttsorú kukoricacsövek minden ékes szónál jobban bizonyítanak. Nagyot fejlődött öt év alatt az ófehértói Szabadság TSZ állatállománya. — 1950-ben csupán kát lova volt a tsz-nek és más állatfajtákból semmi. Ma a közös portán 16 lovat, 23 tehenet, 93 sertést, valamint 250 darab juhot mondhat magáénak a tsz. tag- sága. Pártfúr A politikai gazdaságtan propagandistáinak és hallgatóinak november 28-án, hétfőn este fél 6 órai kezdettel előadást tartunk „A társadalmi formák fejlőd dése” címmel, a Pártoktatás Házában. Egy középparaszt évi mérlege Mint mar szó volt róla: Puskás Miklós ebben az évben földterületét igen helyesen osztotta el a termelés érdekében. Termésátlagai azonban már csak részben lettek kiclégítöck. Mi ennek a magyarázata? Puskás Miklós például kukoricából 18 mázsás átlagtermést ért el akkor, amikor a községbeli Dózsa Termelőszövetkezet ugyanebből a terményféleségböl 30 mázsás átlagtermést takarított be! Persze, a tsz. nagy területén 32 holdat négyzetesen vetett és a gépállomás segítségével mindég a legmegfelelőbb időben tudta megkapál ni. Napraforgót Puskás Miklós csak köztesként termelt, míg a tsz. külön táblába vethetett, amiből 8 mázsás átlagtermést ért el, Puskás Miklósnak majdnem egy holdnyi területen, — habár gyümölcsfák között is, — alig 30 mázsa burgonyája Az évi jövedelmet — az állammal szembeni kötelességek rendezése után, — mindenképpen célszerű dolgokra igyekszik fordítani termett. A nagyüzemi gazdálkodás előnyeit alkalmazni tudó Dózsa TSZ-nek holdanként közel 100 mázsás átlagtermése lett burgonyából, És ezt így lehetne folytatni tovább, ami világosan megmagyarázza Puskás Miklós termésátlagainak egyenetlenségeit.’ Azt, nogy lényegében maga, a kisüzemi gazdálkodás a korlátja a magas és mégis egyenletes terméseredmények elérésének. Természetesen az elért termésátlagai mellett van évi jövedelme Puskás Miklósnak. Hiszen ne többet említve, csak azt, hogy búzaterméséből, a beadás teljesítésével egyidejűleg még külön 12 mázsa búzát adott át az államnak szabadfelvásárlási áron. S ehhez jön még a szerződéses termények és az állattartás ha&zna. Puskás Miklós. Ez azonban akarata ellenére, — mint törvényszerű dolog — úgy sikerül, hogy a jövedelem nagyobbik részét a családi szükségletek kielégítése foglalja le. Az újratermelésre, a gazdaság bővítésére cs célszerűbbé tételére a nászon kevesebb része marad. Mi ebben a tényleges helyzet? A családtagjainak szükségletére: csizmára, nagykabátra, és minden egyéb öltözködési kellékre mintegy 5 ezer forint ment rá. Magda lányának szoba- és konyhabútort vettek 11 ezer forintért. Miklós fia, — aki Már tudjuk, hogy Puskás Miklós évi jövedelmének csupán a kisebbik része, mindössze egy bizonyos százalék szolgálhatja gazdálkodásának jövő terveit. Azaz: a termelés tervszerű fokozását. Ezt a kérdést vizsgálva, előre meg kell mondanunk, hogy Puskás Miklós eleget akart tenni e követelménynek is. Ezért valóban dicséret illeti. Nem sok hozzá hasonló, — de még nálánál több földdel rendelkező dolgozó paraszt — sem vett például annyi kisgépet, mint 5. Répadarálít vásárolt CIO forintért, ku- koricamorzsolót 430 forintért, szőlődarálót 800 foállatorvos Tiszabecsen, — addig rimánkodott, míg apja egy motorkerékpárt nem vett neki. (Miklós csak ezév márciusában szerezte meg diplomáját és három hónapja kapta meg kinevezését.) A motorkerékpárért 7 ezer forintot adtak. S mind e nagyobb dolgok mellett még az „apró” háziszükségekre (só, ecet, paprika, cérna stb.) is szakítani kell. Ugyancsak az idén került sor a jászlak és a sertésól javíttatására. Ez 1800 forintba került. riníért és egy mérleget 500 forintért. Ez így persze mind helyes. Hiszen munkáját teszi könnyebbé, szaporábbá. Hiba azonan az, hogy műtrágyát már nem vett és nem is használt lel ebben az évben. (Persze beismerése szerint: különösen másfél hold búzára ez nagyon kellett volna.) Dehát úgy van az a kisüzemi gazdálkodásban, hogy míg egyik oldalon igyekszik az ember, addigra elmarad a másik. (Innen eredt az a régi mondás: Ott a kár, ahol a haszon.) S hogy ez mennyire befolyásolta, rontotta termésátlagát, már ismerjük. Egy másik hiányosság pedig az, hogy silót még mindezideig nem készített és nem is használ. Mondván: van lucerna és kukoricaszár. Ebben pedig annak a magyarázata van, hogy fejőstehene miért csak 5—6 liter tejet ad naponta. Az abrakot a lovaknak, a sertéseknek és a növendék bikáknak adja. (Ide is illik az előbbi közmondás.) Sokat segít az állam A hivatalok, irodák emberei általában aligha tudják, hogy mennyire ismerik és számontartják még egyénileg dolgozó parasztjaink a különböző állami kedvezményeket előíró törvényeket, rendeleteket. — Nem egy tanács és pártfunkcionáriusunkat, vagy népnevelő munkává! foglalkozó nem paraszti dolgozót meglepne az, ahogy például Puskás Miklós is beszél az egyéni termelés fokozását elősegítő állami támogatásokról. Számon tartja azt, hogy a felszabadulás előtti időben legalább a 15 holdas gazdánál kezdődött a szaporításra való lótartás. Miért? Azért, mert a fedeztetés díja legalább egy mázsa búza árának megfelelő ösz- szegbe került. Ki tudta megfizetni?! Ezt most nem kell fizetni a lótartó gazdának. De azt is tudja, hogy ugyanígy van most, azaz díjtalan, — a tehén és sertés szaporíttatása is. — Tudja azt, hogy a szerződéses alapon nevelt üszők, bikák tartása után jelentékeny adókedvezmény jár;' hogy a törzskönyvezett s két évenként legalább egy; csikót nevelő anyakanca ló mentes a „lóadó” alól. Puskás Miklós minden esetben igénybe veszi az ingyenes állatorvosi szolgála-: tot. Mégcsak a baromfiakat is rendszeresen oltatja. Állati betegség és elhullás jó két éve nem volt az udr varán, mint ahogy nem volt a községben sem. Persze mindennek örül Puskás Miklós és dicséri a párt és a népi állam *gen sokrétű támogatását. De ugyanezt teszi a mindég jó árat biztosító szerződéses termeltetéssel, állatneveléssel, a vetőmagcsere, a műtrágyajuttatás és mindazzal kapcsolatban, ami hivatva van elősegíteni a kisüzemi gazdálkodás termelésének fokozását, az anyagi érdekeltség alapján. Tőle telhetőén igyekszik is mindezt lehetőségeihez mérten kihasználni. S mégis, hogy különösképpen a terméshozam csökkent eredményi mutat, — a termelés bővítése és a gazdasági befektetések rovására, — annak egészen másmiben van az oka. (Folytatjuk.) Hová kerül az évi jövedelem? A gazdálkodás célszerűbbé tételére kevesebb jut 2 ii. Haszon- és jövedelemmegoszlés
