Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-03 / 259. szám

I NÉPLAP 1955 november 3, csütörtök Az iskolai mulasztások elleni harcot társadalmi üggyé kell szélesíteni November 7 tiszteletére * Elnxent a Tisza vas vári Alkaloida Vegyészeti Gyár Az eredményes oktató, nevelő munlta elsődleges feltétele a tanulók rendsze­res iskolábajárása. Annál erősebb és boldogabb egy ország, minél műveltebb, minél kulturáltabb a nép. Ezt kell szem előtt tartania nemcsak az iskolának, a ne­velőnek, hanem a szülők­nek és az egész társadalom­nak is. Sajnos, nap mint nap tapasztaljuk, hogy so­kan hangoztatják ezt. de tettekben kevesen segíte­nek. Bizonyítja ezt a tanu­lók váltakozó iskolábajárá­sa. A mulasztások tekinté­lyes része nem a tanuló be­tegségéből ered, hanem fe­lelőtlen könnyelműségből. Népi államunk nagy össze­geket áldoz új iskolák, tan­termek, felszerelések létesí­tésére, hogy elősegítse ok­tatásügyünk fejlődését, szín­vonalának emelését. Ezt az örvendetes tényt sokkal ko­molyabban kellene megszív­lelnie mindenkinek. A tanév elején járásunk versenyre hívta a vásáros- naményi járást a mulasztá­sok csökkentésére. A szep­temberi értékelés alapján a versenyben első a nyírma- dai Hunyadi-tanyai .iskola, Telefonon érkezett az . örömhír, hogy a harmadik negyedévben végzett jó munkájukért a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti-gyár dolgozói elnyerték az él- ! tizem címet. A negyedév: ahol ebben a hónapban egyetlen hiányzás sem volt. Második a baktalórántházi Flóra tanya, 1 főre eső mu­lasztási átlag 0,9. Harmadik a leveleki Csépány-tanyai iskola, egy főre eső mulasz­tás 0,12. A nagyobb isko­láink közül Ör vezet, ahol 0,48 a mulasztási átlag. A leggyengébb Apagy-Nagy- haraszt, ahol az egy főre eső mulasztási átlag 4,0. Az eredmények azt mu­tatják, hogy sokkal kemé­nyebb kézzel kell eljárni a notórius mulasztók szüleivel szemben. Sajnos, akad nem egy ■ hely, például Nyírib­rony, Nyirjákó, Nyirmada, ahol egyes szülők szinte zaklatásnak veszik, ha a nevelők jóakaratúan felke­resik gyermekük mulasz­tása miatt a családot. A községi pártszer vezetek, ta­nácsok, oktatási állandó bizottságok, Szülői Műnka- kijzösségek igen nagy se­gítséget adhatnak iskoláink­nak a mulasztás elleni harc­ban. Erre a segítségre gyermekeink jövője érde­kében számítunk. ALBERT ANTAL járási tanács oktatási osztály vezetője. Bakta- lórántháza. A baktalórántházi kórház DISZ-szavalóestje „Szeptember végén...” cím alatt októberben nagy­sikerű műsoros szavaló­estet rendezett a kórház DISZ-szervezete. A szavaló­esten volt a DISZ kultúr- gárda első bemutatkozása és A kórházi MDP szervezet sajtómunkájáról A kórházi párt alapszer- vezet Lakó József pórttitkár és aktívái segítségével a májusi kampány idején, a nyáron és az M. B. októ­ber 8-i határozata óta te- véljpnyen hozzájárultak a Néplap terjesztéséhez. Má­jus óta ezer áruspéldány eladását biztosították. Lakó elvtárs és a párt szervező­titkára jelenleg is 100 Nép­lap eladását biztosítja a csütörtöki számból. Emel­lett behatóan foglalkoznak a kórházon belüli előfizetés szervezésével is. Jó munkájukért Lakó Jó- zse'f elvtársat és a kórházi alapszervezet aktivistáit di­cséretben részesítjük és további munkájukhoz sok sikert kívánunk. Czika Sándor szervező. sikert aratott. Stsipacsov, Móricz Zsigmond, Petőfi, Ady. József Attila, Villon, BurnS“ és a világirodalom más nagy óriásainak mű­veiből; valamint mai ma­gyar . költők verseiből hal­lottunk előadási. A kultúrgárda jó útra lé­pett. 25—30 lelkes tiátal tanulja, már is a „Pál , utcai fiúk” című színdarabot, s a télen bemutatja Gárdonyi: Annuska és Déry Tibor: Talpsimogatók című mű­vét. Tagjai szorgalmasan tanulnak. A tanítók lelke­sen segítenek. Feladat, hogy a községi szervek több gondot for­dítsanak arra, hogy kultu­rális életünkben kiemelke­dő szerepet kapjanak helyi rendezvényeink. Pócz János Baktalórántháza. Az építőipari munkások is jó munkával, a munka­versenyben elért szép telje­sítményekkel, munkasike­rekkel akarják méltókép­pen megünnepelni novem­ber 7-ét. A 6. sz. Mélyépítő Vállalatnál a forradalmi műszakban többnyire egyes részmunkák határidő előtti elvégzésére, továbbá nor­májuk túlszárnyalására tet­tek vállalást a dolgozók. A vállalat nagykállói munkahelyén Szabó János kubikos brigádja 276 köb­méter földmunka végzési, továbbá 20 drb szellőztatő- alina elkészítését, 120 . fo­lyóméter Eternit T-alakú cső fektetését és a 2. és 3. számú műtárgy kétméterre való süllyesztését végzik el november 7-ig. A nyíregy­házi Sernevál Irodaház építkezésénél Debreceni László kőműves brigádja a forradalpi műszakban vál­lalása szerint elkészítette a 30 folyóméter párkánykihú­zást, továbbá 240 lapméter utcai homlokzat vakolását. A forradalmi műszak első két napján, hétfőn és ked­den Patai István ácsbri­gádja a gyulatanyai 60 va- gonos raktárépítésnél 140 százalékot, Treszkai Károly kőmüvesbrigádja pedig 132 százalékot teljesített. A Sernev'ál Irodaház építésé­keresnek, s mire rájuk kö­szönt a hajnal, elindíthassák á raLott szerelvényeket. Kozák András rakodó', brigádját Petrikovics And­rás brigádja váltja a muri-: kában. Versnyben van a két brigád. Váltáskor ér-! deklődnek egymás teljesít-' ményei felől. Kozákék 120,_ százalék tervteljesítést váK laltak és a legutóbbi 10 napban átlagosan 146 szá­zalékot teljesítettek. Petri-* kovicsék is annyit vállal­tak, mint Kozákék, de tel­jesítményük 3-4 százalék­kal kevesebb. Versenyüknek az is a célja, hogy melyik brigád tagjai nyerik el elő­ször a ..Kiváló Dolgozó“-' jelvényt. Ügy látszik, hogy; mindkét brigád el fogja érni a november 7 tiszte­letére indított munkaver­senyben ezt a kitüntetést. ’ A NAGY OKTÓBER ÖRÖKSÉGE A Szovjetunióban a nők egyenjogúsága már régen megvalósult. A nők jogait a Szovjetunióban az Alkot­mány rögzíti le és törvény biztosítja. A szovjet nők a társadalom teljesjogú és te­vékeny tagjai. A cári Oroszországban a nők nem vehettek részt az ország gazdasági életében. Ma.már a népgazdaságban foglalkoztatott dolgozóknak körülbelül a fele nő. A ka­pitalista országokban ellen­ben a munkához való jog még mindig a nők egyik fő követelését jelenti. A Szov­jetunióban a nőknek ezt a feltétlenül érvényesülő jo­gát a gazdaság szakadatlan növekedése, a munkanélkü­liség nem ismerése bizto­sítja. A szovjet nők egyen­jogúsága abban is kifeje­zésre jut, hogy ugyanazért a munkáért a férfiakkal azonos munkabért kapnak, hogy a szakképzettség meg­szerzésében, az előrehala­dásban, a népgazdaság fe­lelős posztjainak betöltésé­ben ugyanolyan lehetősé­gekkel rendelkeznek, mint a férfiak. Elég megemlíte­nünk, hogy az iparban je­lenleg több mint 400 ezer női mérnök és technikus dolgozik, a mezőgazdaság­ban pedig az agrenómusok 46 százaléka nő. S hány olyan nőt találunk, aki kol­hozt, brigádot munkacso­portot, állattenyésztő tele­pet irányít! Tízezerszámra akadnak nők, akik traktort, kombájnt és más bonyolult mezőgazdasági gépeket ve­zetnek. A cári Oroszországban csupán a nők 12.4 százaléka tudott ími-olvasni. A főis­kolákra alig jutott be egy­két nő. Jelenleg a Szovjet­unióban több mint 900 ezer főiskolai képzettségű női szakembert találunk. A fő­iskolákon és szakközépisko­lákban tanuló nők száma ’meghaladja az 1 millió 300 ezret. A tudományos, oktató és népművelési intézmények­ben több mint 2 millió 700 ezer, az egészségügyi és testnevelési intézményekben több mint 2 millió nő, dol­gozik, a serdülő nemzedé­ket több mint 1 millió nő neveli az iskolákban. 741 ezer nőt tüntettek ki Sztá- lin-díjjal. A Szovjetunióban, vala­mint a népi demokratikus országokban a nők munká­jának egy fontos megkülön­böztető sajátossága van. Nézzük csak, mit ír mun­kájával kapcsolatban Mari­ja Matyerikova, a leningrá- di „Rabocsij“ fenó-szövő- gyár dolgozója: „Egyes külföldi nők előtt furcsának tűnik, hogy a szovjet nők többsége ipari, mezőgazdasági vagy kultu­rális területen dolgozik. Pe­dig nincs ebben semmi kü­lönös. A szovjet nők azért dolgoznak, mert munkájuk­kal te /ékenyen segítik az új társad lom építését, növe­lik népük anyagi és kultu­rális színvonalát. Éri el sem tud jm képzelni, hogy akár­csak rövid időre is ne ve-1 A SZOVJET NŐK Irta: LIGYIJA PETROVA, a Szovjet Hők Antíiaslszta Bizottságának titkára Rövidítés | gyek részt abban a közös ügyben, amely egész népün­ket egyetlen családba for­rasztja. Nincs olyan órai amikor ne erezném a kom­munizmust építő nép szív­verését. Első ötéves terve­met két év és tizenegy hó­nap alatt teljesítettem. A gyárban sokan vannak olya­nok, mint én. Mindnyájan nagy lelkesedéssel dolgo­zunk.“ A munkához való új, szo­cialista viszonyról beszél három azerbajdzsáui pa­rasztasszony — Samamu Gaszanova, Gizgait Gasza- nova és Gilasz Versyijeva — levele is. „Nekünk, szov­jet nőknek életszükségle­tünkké vált a rriuaka — í:."­VALDIS LEKS: A leány dala Életem mint tenger árad, ajkamon új dal dagad. Vége múltunk bánatának, dús hajamban szép szalag. Űj ruháim cifra szépek, nyakam ívén gyöngyös ék. És mint drága örökséget, őrzöm szívem örömét. Nem áztatom keserűen hulló könnyel bánatom, szívem boldog a derűben, két kezem munkára von. Szép hazánkban enyém minden, minden új út nyitva ál!, és szabad térségeinken nékem nyit a rózsaszál. Vár reánk még sok-sok munka, égni log meg tenyerünk, de ma fénylő otthonunkba szép ruhánkban elmegyünk. Fel van szántva hazánk földje, virágos a rét megint. Menj hát, boldog nép, ! előre. ) amerre a béke int. Életein mint tenger árad, dús hajamban szép szalag. Vendéglátó szép ruhámat öltve várok új nyarai. Tavaszi szél, szabad szárnyad vigye kedvünk boldogan, hogy ragyogjon az új század, amely vágyunkban megfogan. Vífjda Endre fordítása. * Lett áőttó. jak. — Mi, azeroajdzsáni kolhozparasztnők, nagysze­rűen és jómódban élünk. Férjünk egyedül megkeresi mindazt, ami a családnak kell. De mi sein állhatunk félre, nem élhetünk csupán az otthonnak. Részt aka­runk venni mindazokban a tettekben, amelyek hazán­kat még szebbe és gazda­gabbá változtatják.“ Ezek íz egyszerű szavak jól megvilágítják, mi az oka annak, hogy évről-évre újabb rés újabb munkásnők és parasztnők válnak híres­sé munkájukról. Ezek. az asszonyok honleány! érzel­müktől vezettetve tökélete­sítik munkamódszereiket, eszközölnek újításokat, s mutatnak jó példát a töb­bieknek. Klavgyija Korol- jeva, a Moszkvarjazanyi vasútvonal diszpécsere pél- d_..l a diszpécserirányítás új módszereivel jelentősen növelte a vasútvonalak át­bocsátóképességet Rufima Rasszomahma, az uráli gép- kocsigyár motorműhelyének főell .nőre gyűrűs módszert vezetett be a készítmények ellenőrzésére. A gyárnak ez többmillió rubel megtakarí­tást jelentett. Üjításukért mindkét nőt Sztálin-díjjal tüntették ki. A mezőgazdaságban 2346 nő kapta meg a Szccialista Munka Hőse és a Szovjet­unió Hőse kitüntető címet. Érdemérmekkel és érdem­rendekkel körülbelül 900 ezer nőt jutalmaztak. A nők az ország politikai életében is ugyanolyan sze­repet töltenek be, mint a gazdasági és kulturális élet­ben. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának például 343 nő­küldötte van. A szovjetek munkájában többszázezer nő vesz részt. A miniszteri és miniszterhelyettesi tiszt­ségekben is találunk nőket, így például a Szovjetunió egészségügyi minisztere Marija Kovrigina, az OSZSZSZK kulturális ügyeinek minisztere Tatjana Zujeva, az OSZSZSZK tár­sadalombiztosítási miniszte­re Poppa Muravjeva, az OSZSZSZK közoktatásügyi miniszterének első helyette­se Ljudmila Dubrovina. De hogyan egyeztetik ösz- sze a szovjet nők a terme­lési, társadalmi és politikai munkájukat az anyai és asszonyi kötelezettségekkel? A Szovjetunióban a nő nemcsak törvény szerint egyenjogú a férfivel, hanem minden előfeltétele megvan arra. hogy jogait ténylege­sen gyakorolhassa is. Ennek érdekében a gyermekintéz­mények — bölcsődék, óvó­dák. "vermekklubok, slb. — sűrű hálózata működik. Ezek az intézmények nagy segítséget nyújtanak az anyáknak a gyermekneve­lésben. Szakadatlan mun­ka folyik, hogy a nő­ket a lehető legnagyobb mértékben mentesítsék a házi leendőktől. Kiszélesítik az étkezdék és mosodák há­lózatát, gépeket gyártanak a házimunka megkönnyítői sére. Igaz, ezen a téren még sok a tennivaló. De az, ami már megvalósult, lehetővé teszi, hoav a nők széles­körűen részt vegyenek a ter­melésben, a társadalmi i> politikai életben. •> tervet 108.5 százalékra tel­jesítették, termelékenysé­güket, önköltségi tervüket és export tervüket is túl­teljesítették. A november 7 tisztele­tére indított forradalmi mű­szakban megnövekedett versenykedvvel harcolnak azért, hogy fiovember 15-re befejezzék 1955. évi tervü­ket. Az éves export tervet már teljesitettá/c. November 20-ra beieiezi 1855. évi tervet a 6. sz. Meiyepilo Valiaiat ínéi Debreceni László kő-1 ' művesbrigádja, Jackó And-! | rás kőművesbrigádja, Laka- j j tos Aladár segédmunkás: j brigádja jár élen a ver-| ' senyben. Az ÁMG építse-1 ízesnél Takács József köve- ' ző brigádja mindkét nap 26 j , százalékkal, Krommer 1st-: j várt brigádja pedig 42 szá­zalékkal túlteljesítette a normát. Abos János elvtárs, avál-: lalat főmérnöke ígérte, hogy vállalásuk szerint no­vember 20-ra befejezik a vállalat 1955. évi tervét. Páríoliáatás hírei A politikai gazdaságtan: első éves propagandistáinak1 és hallgatóinak november 3-án, ma ' este fél _ 6 órai kezdettel előadás lesz a „Társadalom alapja az anyagi termelés” címmel a! Pártoktatás Házában. Elő-: adó: Bálint Lajos. Kozák András Yagourakó-brigádja teijesiti felajánlását Hűvösek az esték és az éjszakák. Néha fúj a szél s! a sóstógyógyfürdői állomás-i nál recseg, susog a lomb­ját hullató erdő. Itt dolgo­zik éjszakánként Kozák András rakodó brigádja. A szélesnyomtávú, nagyvasúti vagonokból rakják át a kis­vasúti vagonokba a fehér­árut. A nagyhalászi kender­gyár részére érkezik a ken­der, hogy belőle finom szá­lat tiloljanak. A kiürített nagyvasúti vagonokba a nagyhalászi, tiszaberceli, ibrányi és » a környékbeli községekből cukorrépát, burgonyát raknak. Feszül, dagad a munká­sok izma, amint szaporán dolgoznak a gombos villák­kal. Igyekeznek minél előbb kirakni a vagon tar­talmát, mert akkor nagyobb lesz a teljesítmény, többet

Next

/
Thumbnails
Contents