Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-24 / 276. szám
1955 november 21, csütörtök NÉPLAP N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov eivtársak látogatása India egyik legnagyobb építkezésénél N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, valamint kísérőik november 22-én megtekintették Ehakra-Nangalt, India egyik legnagyobb építkezését. Sz. P. N. Szingh, Fand- zsab állam kormányzója és Bimzsen Szacsar, az állam tőminisztere melegen köszöntötte N. A. Bulganyint és N. Sz. Hruscsovot. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov ezután nyitott gépkocsin a bhakrai duzzasztógát megtekintésére indult. A Nangalból Bhak- rába vezető út mentén tízezrek gyűltek össze és melegen köszöntötték a -zcv- jet állam vezető államfér- fiait. Az építkezés megtekintése után Sz. P. N. Szingh, Pandzsáb állam kormányzója villásreggelit adott N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov tiszeletére. Az építkezés, amelyet ma láttak — mondotta üdvözlő szavai során a kormányzó — jelképe mindannak, amit országunkban tenni kívánunk Szeretnénk, ha segítenének nekünk e nagy műben. Sokat meríthetnénk az önök tapasztalataiból. N. A. Bulganyin válaszában köszönetét mondott a meleg fogadtatásért és ven- dégszeretért. N. A. Bulganyin után N. Sz. Hruscsov rövid beszédében többi között a következőket mondotta: Sok jót láttunk abból, amit India népe alkotott. Alkalmunk nyílt ősi templomokat és új építkezéseket megnézni, de a legértékesebb, amit láttunk: a baráti jóérzésnek mindenütt való megnyilvánulása. Minden becsületes embernek kívánnia kell a békét és harcolnia kell érte — mondta továbbiakban. A békés egymás mellett élés öt elve, amelyet Nehiu miniszterelnök és Csou En- !aj barátunk hirdetett meg, teljesen kielégít bennünket. Meg is erősítettük ezt az ismert nyilatkozatban, amelyet Nehruval együtt írtunk alá, mikor Moszkvában járt. Ami a politikai berendezkedést illeti, erre vonatkozólag igen pontosan megszabott nézeteink vannak, de nem szándékszunk azokat másokra ráerőszakolni. Más dolog a gazdasági építés és a technika. Ezek nemzetközi kérdések. Különös örömünk telt abban, hogy barátaink éppen egy villamoserőtelep építését mutatták meg nekünk. Ez az építkezés harc az elemekkel, a természet meg- zabolázása. harc azért, hogy a természetet az ember szolgálatába kényszerítsük. E feladat megoldása különösen fontos az indiai nép számára, amelynek gazdasága nem a maga, hanem mások hibájából maradt el. Nem mutatok ujjal reájuk, önök tudják, kikről van szó. És ők maguk is tudják. (Taps.) Mondottuk már, hogy készek vagyunk megosztani önökkel békés építési tapasztalainkat. Egyes lapok azonban, amelyek az indiai utunk miatt elégedetlenkedők álláspontját képviselik, azt írják most, hogy hát Hruscsov és Bulganyin ravasz ember, műszaki segítségről szóló Ígéreteivel becsaphatja Indiát és hogy sz indiaiaknak ügyelniök kell reánk. (Derültség.) Az emberek megszokták már, hogy a tettekből ítéljenek, ne a szavakból. (Taps.) és amikor indiaiakkal találkozunk, ha nem is értjük a nyelvüket, kiolvassuk a szemükből a baráti érzést.“ (Taps.) Ezután Patialai Maharadzsa két arany- és ezüstdíszítésű ősi szablyát ajándékozott N. A. Bulgany innak és N. Sz. Hruscsovnak. „Szolgálj ák ezek a szab- lyák a béke ’ védelmét“ — mondotta a maharadzsa. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov megköszönte a maharadzsának az értékes ajándékot és viszonzásul szovjet mesterek által készített ajándékokat nyújtott át neki. N. Sz. Hruscsov a maharadzsa ajándékát megköszönve ezt mondotta: ..Féltve őrzöm majd ezt az ajándékot, mint jelképes baráti emléket. A mi államunk 38 esztendővel ezelőtt született. Gyengécske volt, alig állott meg a lábán és egy- csapásra 14 állam tört ellene. ülhetett kézzel ültünk volna? Nem. Népünk másképp cselekedett. Kardot rántott és ifjú államának védelmére kelt. Derekasan vívtuk meg a háborút. Kivertük a hódítókat és ezt mondottuk: ne közelítsetek hozzánk többé háborúval. A régmúlt idők egy orosz fejedelme mondotta: Aki karddal tör reánk, az kard által vész el. Ezt a szabályt ma is követjük. A vendégeket örömest fogadjuk, de aki ellenségként karddal tör reánk, annak jusson eszébe, hogy ami Hitlerrel történt, azt történik minden más ellenségünkkel is. (Taps.) Mi természetesen azt szeretnénk, hogy bombáinknak és lövedékeinknek sohase kelljen robbanniok. Szívesebben gyártanánk ezek helyett is traktorokat és egyéb hasznos dolgokat. De mi történnék velünk, ha fegyvertelenek lennénk? Bizonyosan darabokra szaggatnának bennünket. És akkor unokáink azt’ monda, nák: ,.A nagy Lenin helyesen értelmezte a nép érdekeit. Vezetésével kivívták a szovjet rendet, megteremtették a szovjet államot. Ámde az utódok nem tudták megvédelmezni az állam szabadságát és függzt- lenségét. Hogy ez ne így történjék, szentül óvjuk szabadságunkat. Óvják önök is azt, amit súlyos harcban vívtak ki.“ [ rQeoiil külföldi hírek Hírügynökségi és, i átliu- I jelentések szerint kedden véget ért az úgynevezett középkeleti védelmi szervezet (MEDO) tanácsának bagdadi értekezlete. Macmillan angol külügyminiszter kijelentette, hogy Anglia j „hajlandó fokozni támuga- i tását a paktum tagállamai j számára cs az eddiginél több szakértőt, tanácsadót bocsát rendelkezésre." A külügyminiszter ezt Egyiptom Csehszlovákiával kötött fegyverszállítás! ügy leiével hozta kapcsolatba. * I A Francia Kommunista ; I Párt képviselői csoportja javaslatot terjesztett elő a nemzetgyűléshez. E javaslat a Köztársasági Tanács megszüntetését indítványozza. * A Reuter Iroda nagyszabású angolellenes tüntetésekről számol be, amelyekre Ciprus szigetén és Athénben került sor. Einar Gerhardsen norvég miniszterelnök, Skaug kereskedelemügyi miniszter és a miniszterelnök többi kísérője, továbbá Arkagyev, a Szovjetunió oslói nagykövete november 22-én visz- szaérkezett Oslóba. * Az AP amerikai hírügynökség jelenti, kedden történt meg először, hogy japán falvak lakosai közvet-, lenül az Egyesült Államok tokiói nagykövetsége elé terjesztették az amerikai támaszpontok elleni tiltakozásukat. * Az AFP jelentése 'szerint a brit külügyminisztérium j elutasította a s/audarábiai j kormány javaslatát, amelyben a brit ellenőrzés alatt álló csapatok visszavonását kérte a Imraimi oázis térségéből. valamint egy döntő . bíróság felállítását a biz- j tonsági tanács fennhatósá- j ga alatt. J «J5 Jugoszláv küldöttség utazott a Szovjetunióba A belgrádi rádió jelentése szerint kedden jugoszláv' küldöttség utazott a Szovjetunióba dr. Frarc Kosz meghatalmazott miniszter vezetésével. A küldöttség tárgyalásokat folytat majd az atomerő békés felhasználása terén a Szovjetunió részéről Jugoszláviának nyújtandó támogatásáról. Hatojama november 22-én megalakította az új kormányt, amelyben a volt demokrata párt és a volt liberális párt tagjai osztoznak a tárcákon. A fő tisztségek változatlanul maradtak. Mint a tokiói rádió közli, Szudzuki, a Japán Szocialista Párt elnöke kedden a harmadik Hatojama-kabi- net megalakulásával kapcsolatban nyilatkozatot tett. Kijelentette, hogy Hatojama harmadik kormánya összetételében még reak- ciósabb, mint az előző. A kabinet bejelentett politikája — mondotta — inkább a volt liberális párt politikájára emlékeztet. Megjelent a Propagandista novemberi száma Az új szám első helyen: az októberi forradalom és a szó- Dialista külpolitika oimmsl Szántó Rezső cikkét közli A Pronagandista munkájához című rovatban jelenik meg Porzsolt József cikke, amelyben a szerző a német imperializmus újjáéledését vizsgálja a második világháború után. Kádár Iván: A monopóliumok uralma a liorthy-Mapvarországon című írásában bő témaanyag fel- használásával bizonyltja, hogyan uralkodtak a múltban a monopóliumok az egész magvar gazdasági életbén. Lukács József cikkében: A vallásos nézetek elleni haro módszerei címmel a Uidomár.yos ateista propaganda jelentőségét. s e propaganda folytatásának néhány fö követelményét elemzi. ..A népgazdaság időszerű kérdései“ c. rovatban Szén János írása az 1955. évi önköltség- csökkentési terv végrehajtásának több tapasztalait vizsgálja. Soós Gábor cikke: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek fölénye a gépek felhasználásban az egyéni gazdaságokkal szemben címmel a gépi technika alkalmazásának előnyeit mutatja meg. Yenéczi János: Az úi technika alkalmazása a szénbányászatban címmel irt cikket. A „Válasz a propagandista kérdéseire" e. rovatban Szabó József: Az önkéntesség elvének helyes értelmezése a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében című írásában rámutat azokra a helytelen nézetekre, ameiyek az önkéntessé? olyével kapssolatban, a gyakorlati munka során (elmerültek és megmutatja, miért szükséges az önkéntesség elvének betartása. Búzás József cikkében ar. ra a kérdésre ad választ, miért szükséges a szocialista országokban a külkereskedelmi monopólium. Seres László pedig ar. ra válaszol, miért az SZKP Vili. kongresszusán került napirendre a közénnaraszttal va. ló szövetség. A ..Nemzetközi kérdések" o rovatban a folvírat összefoglalást közöl a genfi külügyminiszteri értekezletről. „A propagandamunka tapasztalataiból" e. rovatban hasznosítsuk az első propagandista tanfolyamok tapasztalatait címmel Vértes Imre cikkét köz. li a lap. A fikk a legfontosabb tanulságokra hivla tel a oárt- bizottságok és propagandisták figyelmét. Illés Lajos: Egy ..marxizmus leninizmus alapjai" foglalkozás a MAVAC-ban címmel irt cik. két. Otlze Ernöné: A politikai gazdaságtan tanfolyamok irányítása a budapesti VII. kerületi pártbizottságokon címmel a VII. kerületi PVB oktatást irányító munkájának értékes tapasztalatairól számol be. Hu. szarik Mária: a DlSZ-uropa- gandisták tapasztalatairól Irt cikket, Kiss Cyörgv cikkében azokra a lehetőségekre hlvia fel a figyelmei, amelyeket a Munkásmozgalmi Intézet nyújthat a propagandamunkában. Dekán j — Bárót! DÄMKO FISTÄ Jegyzetek a Déryné Színház nyíregyházi előadáséról Az Állami Faluszínház Nyíregyházán tartotta a Dankó Pista című daljáték 155. előadását. A darab maga Dankó fiatal, induló éveiről szól. A történet Szeged egyik kávéháziban indul. Itt csaknem kivétel nélkül megismerkedünk minden főszereplővel. Tömörkényi Istvánnal, a múzeumigaz- zató és lapszerkesztővel. Dankó Pistával, a üalkól- tővel, Joó Ferenccel a festőművésszel és Ilonka lányával, a dalköltő ihleteiével. De megismerkedünk Ördög polgármester úrral, és Elemér szolgabíró fiával is. Cziberével, a városi írnokkal, az öreg Bittóval és Máté fiával. És a cigányprímással, Mucsi Jóskával. Az ellentét, a korhely, korrupt, úri társaság és a daljáték pozitív szereplői között már az első pillanatokban feszített, csak itt-ott oldja fel egy-egy szép Dan- kó-dal. A II. felvonás Szatyma- zon, Joó Ferencók szőlőjében játszódik. Itt hág tetőfokra az első felvonásban megismert, s a második felvonásban elmélyített elleniét. A darab vezetése a dramaturgiai melléfogásokon túl is meg tudja őrizni crdekfeszítő mivoltát. Ez csak a harmadik felvonás szokványos megoldásában lanyhul el túl gyorsan A daljáték megérdemelten aratja estéről-estére a sikert. Ez a siker arra figyelmeztet, hogy az út, melyre Dékány-Baróti és Vaszy lépett, követendő es ilyen körív" nMtátékok írásával is segíthetnek a szerzők Rózsavölgyi. Bihari, Lavotta, és még egy-két érdemes magyar dalköltű megismertetésében, népszerűsítésében. E dalköltők élete muzsikája új tartalommal töltheti meg zenés játékainkat. Azontúl, hogy élvezetes és szép muzsikájukat újra köz- kincsé tesszük, életük egy- egy darabját is többé-kevés- bé hűen a valósághoz, meg- ismertethétik a szerzők ilyen darabok segítségével. A Dankó Pista még nem mentes a szokvány operett felépítésétől mér' r0„— nem kikristályosodott új, de meg lehet benne találni a realitás alapján álló újat is. Néhány szót a szereplőkről. Dankó Pistát Madarász László alakítia. Jó hangú, de mozgásában, arcjátékában régi operettrutint őrző énekes. Itt pedig a feladat nem szokványos, bonviváni. Dankó Pista jellemét szerettük volna megismerni, joggal, amennyire csak a daljáték keretei megengedik ezt. De sajnos, Madarász László mindvégig inkább Madarász László volt, mint Dankó Pista. Joó Ferenc festőművészt Szávai Lajos játssza. Nála már inkább éreztük az át- lényegülést. Azt, hogy játékában szivét is meg akaria mutatni a közönségnek. És ez sokszor sikerült is. Bár nála szintén elnyomta néha a nagy színészi rutin, Joó Ferencet. Ilonkát ‘-zabó Ilonka vitte színpadra. Dankó Pista szerelje o- •> '-é-i lány. Ö az ihletője a daloknak és Szabó Ilonka ezt érzékeltetni tudta a színpadon • —”-«*tük róla. hogy megszerette Dankó Pistát, s túltette magát mindenfajta, a kort jellemző merev gátláson. Hangja is szép, de amikor énekel sajnos, csak a primadonnát érezzük, s mögötte Joó Ilonkát kevéssé. Rlaba Lujza alakítója Ha- milly Judit. Kellemes jelenség. A legbájosabb női szereplője az együttesnek. Blaháné nagyasszony emlékét kedvességével, szinte maradéktalanul lopja be a nézők szivébe. Itt kell elmondani, hogy a kifelé igyekvő nézők forgatagában talán több szó esett Blaha Lujzáról, mint Dankó Pistáról. Érdemes volna a színpadi szerzőknek erre is felfigyelni. Bakos Tamás Tömörkényi Istvánt alakítja. Szép beszédhangjával, kellemes megjelenésével kedvence lett a nézőknek. Az ő tol- mécsoláséval a szimpatikus szegedi lapszerkesztő, Tömörkényi István még közelebb került az emberekhez. Egy-két fölösleges mondatot írtak ugyan a szerzők számára, de az ő szájából még ezek sem csengtek mindig idegenül. Ö nem veszi fel a szegedi dialektikust, és neki van igaza, rj»r* a darabban sajnos, a dialektusok nagy keveredése van. Szegedieden tisztán senki sem tud beszélni, de néhanyatt megkísérlik és az egészből „vegyes felvágott“ születik. Az Ördógh-famillia: a polgármester (Tassi Béla) a felesége (Pintér Rózsi). Elemér fiuk (Kanalas László) érdekes mags-emé.lyesitői a föltörekvő századvégi polgárságnak. s annak a Magyarországra jellemző típusnak. akik igyekeznek valamiképpen bekerülni a feudális na'’vbirt ok os aszták’ árnyékába. Tassi Béla többé-kevésbé hiteles ábrázolást nyújt a kor polgár- mestereiről. A feleség és a fiú inkább karikaturiszti- kus jelenség, mint ahogy Cibere (Markovits Endre), a városi írnok is karikatúra. Néha játékukkal, őszinte, önfeledt mosolyt csalnak a nézők arcára. A polgármester megjelenésében felismerik a nézők a régi rendet. A másik három színpadra lépésével már nevetnek a régi renden. A színészek néhány apró hibával megoldjak feladatukat. Mucsi Jóska (Fehér Tibor), Bittó halászmester (Olasz János), a pincér (Székelyhídi György), a városi hajdú (Pataki Dezső) mind hozzájárulnak a sikerhez. de mégis Mucsi Jóskát külön ki kell emelni. Ő Dankó Pista nevelőapja, cigányprímás. Komikps figurának van építve a darabban. és nem is csalódunk benne. Nevetünk r'.jta, de ezen túl valamit sejteni enged abból is, hogy a letűnt úri világban mennyire ki volt szolgáltatva az urak kénye-kedvének a Mucsi Jóska fajta zenész. Bittó halászmester jó maszkú. jó kiállású öreg halász. A daljáték hangulatához mérten kedélyes is egy kicsit. Juli (Károlyi Judit), Máté (Iglói György), a darab másik szerelmes párja. Nekik persze szervesen nem sok közük van a cselekmény előreviteléhez. Ezt a dramaturgiai hibát jó játékukkal igyekeznek ellensúlyozni, megkeresni helyüket a darabban, s ez nagyjából sikerül is. Bár kicsikét szub- rett és komikus fe’fogásban tolmácsolják szerepüket. Beszélni kell a harmadik felvonás halász-jelenetében Székelyhídi György „Most van a nap lemenőben“ ..: daláról. Olyan kellemes zengésű bariton, hogy visszafojtott lélegzettel hallgatják a nézők. Megérdemli a lap- sot, s tán a nagyobb szerepet is. A Faluszínház díszleteiről még talán sohasem írtunk. Pedig mindig csodálkozik a néző azon a felszerelésen és azon az ízléses diszletanya* gon, melyet a Faluszínház vándorautóin elhoz a vidéki városokba, falvakba. A négy díszlet tökéletes keretet varázsolt a darabnak. Egy pár szót Vaszy Viktor három betétdaláról: Kii- lön-külön ezek a dalok szépek, de stílusukban nem illettek bele Dankó zenéi i:ie. A jelmezek is szinten a Falufzínház felkészülését dicsérik. Mindent* összevetve: e daljáték előadása komoly produkciója a Déryné-Szín- házr.ak. Az ilyen nagy felkészülést és technikai felszerelést igénylő darabok próbára teszik a Faluszínház szervezetét, de ezt — mint ahogy az előadás bizonyítja — fényesen kiállja a Déryné Színház. Megalakult az új japán kormány