Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-24 / 276. szám
N fi 1* L A (* 1955 november 31, csütörtök A Néplap postájából Falumúzeum Nyírbátorban A napokban a nyírbátori Báthory István falumúzeumba látogattam el, ahol Nyírbátor és környéke régészeti, várostörténeti, néprajzi és természetudományi jellegű kiállított anyagain keresztül belepillanthattam lakóhelyem gazdag múltjába. Nyírbátor és környéke múltjának megismeréséhez nagy segítséget adott a Sza- lontai Barnabás faiumúzt- umi szervező által összeállított és a megyei tanács népművelési osztálya aiial kiadott katalógus, amely rövid magyarázatokkal es aj kiállított tárgyak fényképeivel illusztrálva segíti a látogatót abban, hegy teljes ismerője legyen a környék történelmének. A közelgő múzeumi-hét keretében az intézmények, vállalatok, iskolák és tömegszervezetek szervezett múzeumi látogatásokon ismerkednek meg a kiállított tárgyakkal. Kovács Endre Nyírbátor II lásitás és füvesítés közegészségügyi jelentősége A fásításnak és füvesítésnek szépségén és gazdasági hasznán kívül komoly szerepe van egészségünk megvédésében. A zöld felületek különösen a levegő portartalmának lekötésénél játszanak nagy szerepet. A fák lombjai tisztítják a levegőt cs oxivéndúsá teszik. A természettel való érintkezés nemcsak látó, halló és szagló szerveinkre, hanem az egé»z szervezetre kedvező hatást gyakorol, csillapító, megnyugtató az ember lelkiállapotára. Ne sajnáljuk a fa ültetésére. a parkok létesítésére, a kiskertek és házkörüli kertek telepítésére és gondozására fordított munkát és időt, mert az utcákon, a lakóházak, gyógyintézetek, tanintézetek körül létesített erdők, ligetek a szabadban való mozgást, felüdülést, pihenést segítik elő. Ezért közegézségügvi szempontból felbecsülhetetlen értékük van. Dr. Jánvári László Nagyszabású népművészeti estet rendeznek pénteken Nyíregyházán Pénteken este 7 órai kezdettel nagyszabású népművészeti estet rendeznek Nyíregyházán, a József Attila városi kultúrott honban. Az ünnepség kezdetén Gaesó László elvtárs, a megyei tanács népművelési osztályának vezetője átnyújtja a népművelési miniszter díszoklevelét a Nyírlugosi Állami Gazdaság népi együttesének, működése 5 éves jubileuma alkalmából. Ezután a népi együttesnek Koncz Károly elvtárs, a DISZ megyei titkára adja áf az 1955. évi ifjúsági kulturális seregszemle díszzászlaját. Ezután Ortutay Gyula tart előadást „Szabolcsi mesemondók” címmel. A műsor további része művészeti számokból áll. A Nyírlugosi Állami Gazdaság népi együttesének tánckara pásztortáncokat mutat be, majd Lacza János ti- szaberceli mesemondó, a népművészet mestere egyik meséjét mondja el. Utána Szűrőim Péter tyukodi parasztember, a népművészet mestere, a tyukodi csárdást mutatja be, majd a Nyírlugosi Állami Gazdaság népi együttese _ következik az Aranyfonál' című táncosdalos népi mesejátékkal. Volt kisiparos a Minőségi Ruhaipari Vállalat legjobb brigádjában Végső Béla nyíregyházi szabó kisiparos egy hónapja határozta el, hogy a Minőségi Ruhaipari Vállalatnál fog dolgozni. A jó munkájáról ismert embert szívesen felvették a vállalathoz. Kurbely István brigádjába került. Négyen dolgoznak a brigádban. Hamar összeszoktak. Egymás keze alá dolgoznak. ízlésesen, kifo. gástalan minőségben készítik el a ruhákat. Azok a dolgozók, akik a vállalatnál csináltatják meg öltönyüket, vagy télikabál- jukat, dicsérik a jó munkát, azt mondják, hogy megtalálták számításukat a vállalatnál. Ezt mondják a vállalat dolgozói is. Végső Béla •nemrég elment a tanács ipari osztályára és bejelentette, hogy véglegesen megszünteti ipar jogosítványát. „Korszerű munkahelyen, rendes emberek között dolgozom, — mondotta. — A mi brigádunk a legjobb bri. gád. 1809 forinton felül van a havi keresetünk. Most látom csak, mennyire más egy ilyen üzemben dolgozni, mint otthon kisiparosnak lenni. SZTK-tag vagyok. Kapom az SZTK-jo- gosultságot és a családi segélyt. No, meg munkám is van mindig. Ennyi pénzt, amennyit 8 órai munkával kereshetek, a kisiparos 12 óra alatt sem keres meg." Vcgsö Béla azóta is lel késén dolgozik a vállalat legjobb brigádjában, a jóhír il Minőségi Ruhaipari Vállalatnál. Társaival együtt tudja, hogy ezt a hírnevet tovább kell öregbíteni, a pontos és kifogástalan minőségű munkával. Egy középparaszt évi A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének márciusi határozata kimondja, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével egyidejűleg „pártunk és államunk változatlanul támogatja az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságot, gazdasága lehetőségének jobb fel- használásában, termése növelésében az anyagi érdekeltség elve alapján.” Puskás Miklós isrmésliüzama és állatállománya Vörösmartyra emlékeztek a nyírteleki úttörők A nyírteleki 1. sz. iskolában körzeti szavalóverseny volt, melyen 14 pajtás ajakén csendült fel: „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!” Elsők lettek: Mészáros Júlia, az I. sz. iskola VIII. o. tanulója és Fekete Boldizsár nagycserkeszi VIII. o. tanuló. Ez a két úttörő részt vett a járási szavalóversenyen is. Mikler Anna» Általában az a vélemény, hogy Szamosszeg megyénk jobbmódú községei közé tartozik. Ez nem alaptalan. A községnek igen jó talajú határa van és különösen gazdagon fizeti a búza, kukorica és takarmápyféíesé- gek termesztését. A felszabadulás óta a gyümölcstermesztés is jól jövedelmező termelési ággá' fejlődött itt. Szamosszeg híres értékes tótartásáról, de nem sokkal marad el emögött a szarvas- marha tenyésztése és a sertéshizlalás sem. Puskás Miklós a fő utca egyik frontos házában lakik. Nem a legkitűnőbb, de nem is a legrosszabb gazdálkodó középparaszt. — Mint mondja: minden emlékezhető ősét földművelőnek tudja. „De azoknak nagy volt a küzdelmük, bajuk a gazdálkodással.” Ü pontosan 10 holdon és 1079 négyszögölön gazdálkodik. Ebből 9 hold 1494 négyszögöl szántó, a többi pedig gyümölcsös. 3 és fél holdat szüleitől örökölt, a másik részt felesége jus- solta. Két lánya férjhez ment már, Miklós fia pedig állatorvos Tiszabecsen. így kisebbik fiával és feleségével műveli a meglévő földet. Szorgalmas, serénykedő gazdának ismerik a községben Puskás Miklóst. A fel- szabadulás előtt még ku- bikmunkára is eljárt. De most már .máskép van. A párt és a kormány a termelőszövetkezetek állandó fejlesztése mellett minden lehető segítséget, támogatást megad az egyénileg dolgozó parasztoknak is gazdaságuk jobbátételére, terméshozamaik növelésére és állatállományuk fejlesztésére. — Puskás Miklós igyekszik ezekkel a lehetőségekkel élni és eképp gazdálkodni. Hogy ez mennyire sikerült eddig neki, ezt vizsgáljuk meg a következőkben. mérlege vetett. Ezekből 30, illetve 10 mázsa termés lett. Ez a rendszeresség álta-1 Iában helyesnek fogadható el, a terméseredmény azonban csak részben kielégítő. S hogy miért, annak tárgyalására még visszatérünk. Puskás Míkiés II helyes termelési beosztás — nélkülözlieíeííen Természetesen a kisüzemi gazdálkodás nem nyújtja azt a biztos lehetőséget a tervszerű termeléshez, mint a nagyüzem, de helyes rendszeresség itt is alkalmazható. Sőt: nélkülözhetetlen. Bevezetése igen ajánlatos a növénytermelésben és az állattenyésztésben egyaránt. Puskás Miklós az 1954/ 55-ös gazdasági évben a növénytermelést az alábbiak szerint osztotta be és a következő terméseredményeket érte cl: Terme».yf élesén Terület Termésátl. (h.-ként) Űszi búza 3 h. 800 n.-öl 10.85 q Bab (szerzSdéses) o h. 3.— q Kukorica i h. 18.— q Magkender (szerződéses) i h. 4.20 q-Uborka magíogásra (szerz i h. —,30 q Cukorrépa (szerződéses) 400 n.-öl 200.— q Lucerna . i h. 50.— q Takarmányrépa 294 n.-öl 300.— q A szerződéses bab és uborka közé árnyaló véleményként kukoricát tett, amiből a két növényféleség között 25 mázsa termelt. A gyümölcsös, ami 120 darab 10 éves almaiéból áll, 34 mázsa termést hozott. A gyümölcsfák sorjai között — hogy az se maradjon kihasználatlanul, — burgonyát és sütőtökmagot Puskás Miklósnak az a véleménye, hogy csak ások jószágtartás lehet alapja a jövedelmező gazdálkodásnak. Ez érvényes a kisüzemi gazdaságokra is. Ö például jelenleg a következő állatállománnyal rendelkezik: két ló, két kanca csikó, egy fejőstehén, egy-egy növendékbika, illetve növendéküsző, egy anyakoca. 3 hízó, 3 süldő — jövőre való hízónak és nagy csapat baromfi. A növendék bikát s a három hízó közül egyet szerződéses alapon nevel, azaz hizlal. Egy hízó sertést pedig már mostké-' szít elő a jövő évi sertés- beadásba. „Szégyen az államnak tartozni’’ — mondja Puskás Miklós. Egész évi adójának rendezése mellett termény-, állat- és állatig- termék beadását is rendezte. Csupán pár kiló hízott- baromfi beadásával tartózik még erre az évre a nép államának, azonban néhány napon belül ebből is eleget tesz. Szépen híznak a tömésre kiválasztott baromfiak. Folytatjuk.) Vánijorzásziút kapait az állami biztosíts Az Állami Biztosító Szabolcs Megyei Igazgatósága a megyei igazgatóságok III. negyedévi munkaversenyében első helyezést nyert és elnyerte a Pénzügyminisztérium Biztosítási Főigazgatóságának vándorzászlaját, az igazgatóság legjobb dolgozói pénzjutalomban részesültek. ,-v v »vvxv.'M» SZABD GYÖRGY: Á MEN (2.) A vénasszony azonban lassan éledezett. Tátogott, kapkodott a. levegő után még egy ideig, de végül csak kimondta: — Ani.. ca ... megháborodott ... — Mit mond?! — sápadt el a lánya. — Meg . .. megőrült... — ismételte a vénasszony. — Ne mondja? — csapta össze a két kezét a lanya. Sajnálta, Anicát, de volt benne nyomban egy kis káröröm is. Együtt lánylcod- tak Anicával, együtt jártak templomba, bálba, ide, oda, elmondták egymásnak lány- titkaikat, de azért a köztük lévő szeretet soha sem volt teljesen tiszta, ártatlan, gyermeki. Anica szebb volt és beszédesebb, ezért több táncosa, kísérője akadt, mint a csendes, inkább gondolkozó természetű Nyíri Erzsinek. Emiatt Erzsi mindig neheztelt és irigykedett rá, de azért vele járt, mert úgy gondolta — vagy talán csak érezte —, hogy aki a holdat nézi, az észreveszi a YECSKE mellette lévő csillagocskát is. Anica is jól járt, mert nyugodt volt, tudta, hogy Erzsi soha sem lehet neki komoly ve\élytársa, de komolyságát 'irigyelte. Anica előbb ment férjhez néhány hónappal, emiatt aztán össze is vesztek, de amióta mind a ketten asz- szonysorban vannak, újra kezdenek összeédesedni. Annyi maradt meg csupán a haragból, hogy hűvös, fürkésző szemmel méregetik egymás urát, mintha azt keresnék, hogy melyikőjük választott jobban. — Az ura után? — érdeklődött tovább. — A pénz zavaríiotta meg... rengeteg pénze van... öntözi magára a pénzt... szegény... szegény ... — magyarázt i a vénasszony. „Ügy kell neki, a fene egye meg... pénz... rergi- teg pénz... hát öntözni való a pénz? Megverte az isten ... mert hajtotta, űzte azt a szegény urát a pénzért és most ő zavarodott bele... jól van ... de ’•iszen is PÉNZE ura az most katona?" — így gondolkozott. — Honnan vett annyi pénzt? — kérdezte. — A szövetkezetben adták neki.., mert ketten dolgoztak az urával, míg az el nem ment katonának ... hej, különben fiatal, szép is... hát adták neki, na istenem, hát mi van abban . .. Adták, bár... hej, hej — sóhajtott. — Bizony az én időm már eljárt... Ezt már csak motyogta, félig gondolta. Erzsi nem figyelt rá. Mintha egy gondolat köré zsugorodott volna az agya: „Milyen is lehet az, ha valakire ömlik a pénz? Csak kézben fogni is milyen jó, hátha még ...“ IVIegrázkó- dott. Játszani kezdett vele a pajkos képzelet. Két lábaszára meghűlt, mintha vízben. vagy hűvös búzában állana... de nem búza az, pénz... sok hűvös, sima kétforintos. Ügy van leöntve a ház földjére, mint a kisházban a termény... És ő kosárral meri, zsákba... cs valaki neveire tartja a zsákot... nevet és az arcától olyan napsugaras a szoba ... a férje arca az, nevet és a forintok is nevetnek ... De csodálatos ... Anica meg ott áll a küszöbön és átkozódik, öli az irigység, neki nincsen any- nyi ... Aztán, mintha árnyék szaladna a- házra, nem is pénz van előtte, hanem búza, egy kis csomó gabona és néhány vélcányi árpa... Most veszi magét észre, hogy a kisszoba ajtajában áll. De, hogy, hogyan jött ide, hogyan hagyta olt az anyját? ... — Jaj istenem... még én is megbolondulok... — ijedt meg. A szegről leakasztotta a kosarat és merített egy kis árpát. Kivitte a tyúkoknak. Nézte, nézte a tyúkokat, a peckesen mozgó kakast. Szórta az árpát, szórta. Hirtelen felkapta a fejét. Hal. gatózott. Mintha nyílt volna az ajtó odaát Anicánál. — Most önti ki a pénzt... — suttogta és gondolatban tovább folytatta: „Ha bolond, akkor kiönti, vagy talán feltüzeli... hijnye, hogy a fene egye meg a bolondját." Kiöntötte mindet az árpát, aztán odahúzódott a ház sarkához és a kerítésen keresztül leste, várta, mikor önti ki Anica a pénzt. Sokáig állt, várt, fázott is, didergett, de odaát nem mozdult semmi. Leguggolt, hogy meztelen lábnszarát takarja a szoknyája, hét kezét kötője alá dugta és úgy figyelt. Mikor ezt is megunta, átszaladt Lengyelekhez. Kész volt már nála a mondóka. Megmondja a keresztapjának■ — Na, keresztapám, magát hívták a szövetkezetbe... Anicának jó1, beütött, megzavarodolt a pénzbe ... Az ajtó zárva voK — Hogy a tűz borítson be ... ez is most van zárra. — mondta mérgesen. Fordult volna haza, de meglátta a kutyarést a kerítésen. Átbújt rajta Vadasakhoz. Hívták Vadast is a szövetkezetbe, de az sem ment. Most megmondja neki. Az anyja azonban megelőzte, már elmondott mindent. Vadas éppen jött kifelé. A kapunak tartott. Annyit mondott csak, amikor Erzsi meglátta: — Ahány asszony, mind bolond, dehát... — akart valamit kérdezni, de meggondolhatta. Csak legyintett és kiment a kapun. Mennie kell a daráért, mert ma reggel már alig; volt egy etetésre való. Elvitt egy zsák tengerit, azóta biztosan megdarálták. Van már vagy négy (na. Erre gondolt, meg arra, hogy asszonyokkal nem érdemes ilyen dologról beszélgetni. Azok vagy sírnak, vagy átkozódnak. Csak akkor kell velük szót váltani, ha szükséges, legtöbbször ennyit: Na, édes lelkem, kész az ebéd? Zsófikéin, varrd fel ezt a gom- bot. Ilyenek az asszonyok.j Ezt gondolta magában. Ekkorra a kocsma elé ért. Megállt. Beménjén, ne menjen? Csak az a tizenkét forint van a zsebében, amit ma reggel elvett az asztalfiából. Dehát nem akar 5 annyit inni, meg ha inna is, adna Szoka Laci holnapig ezer forintig is hitelt. De nem megy. Lépett egyet. Csak egy fröccsre. Dehát a darálóba indult. Ej, egye meg a fene, csak nem sajnálja magától azt az egy fröccsöt, meg aztán hátha hall valamit erről a bolond asszonyról. Bement. (Folytatjuk.)
