Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-21 / 248. szám

VllaQ. fLroletap^iai efttjéJuljeleZ. 7 A mai számban : A propagandista tanfolyamok tapasztalatai — a pro­pagandisták tennivalói (2. oldal) Mi történt az clmnlt 34 órában a külpolitikában (3. oldal) Gyorslista a II. Békekölcsön hetedik sorsolásáról. (4. oldal) XII. évfolyam, 248. szám ARA 50 FILLER 1935 október 21, péntek Terveznek a falusi KÖZSÉGEINKBŐL JELENTIK kultúrotthonok Előadás van a kultúrotthonban, már a harmadik szám megy. Újra megjelenik a műsorközlő, elmondja, hogy a következő müsorszámot, a tánccsoport tápéi párostáncát, Horváth Lajosnak, a szövetkezet állatte­nyésztő brigádvezetőjénck ajánlják jó munkájáért. Horváth Lajos ott ül a második sorban. Öröm, és elfogódottság tölti el. Fel kell állania, mert kiabálják a nevét, tapsolnak. Elpirul, feláll, ilyen élményben aligha volt része életében. S milyen jó ez, hogy be­tölti az ember szívét. Az ilyen Horváth Lajosok egyre többen vannak, s egyre többen vannak az olyan kul­túrotthonok is, ahol az előadásokat, műsorszámokat kiváló dolgozóknak ajánlják megbecsülésük, szerete- tük jeléül. A nagy munkák idején kultúrotthonainkban vol­tak ugyan előadások, de nagy általánosságban a nép- telenség uralkodott, s csak vasárnap volt élet a kul- túrotthonokban. Ez azokban a falvakban, ahol min­denki mezőgazdasági munkával foglalkozott, részben érthető dolog. De a most következő időszak a hosszú őszi esték és a tél megköveteli, hogy a kultúrottho­nok jól megtervezzék munkájukat, hogy betölthessék hivatásukat. A kultúrotthonoknak az a feladatuk, hogy a dolgozók eszmei, politikai nevelését szolgálják. A termelést segítsék a kultúra eszközeivel. A dolgo­zók pihenését, szórakoztatását biztosítsák. E hármas feladatot az elmúlt évben kultúrottho- naink több, kevesebb sikerrel igyekeztek megoldani. S most igyekeznek olyan terveket készíteni, melyek tökéletesebbek lesznek az elmúlt évinél. A múlt esz­tendőben és a nyáron is példásan folyt a munka Pa­poson, Tiszaszalkán, Nagydoboson, Porcsalmán. E kultúrotthonok részt vesznek a tsz-mozgalom kiszéle­sítésében, támogatásában is. A kultúra eszközeivel igyekeznek meggyőzni a dolgozó parasztokat. Kell, hogy ez az erény általánossá váljék és vonatkozzék a megye összes kultúrotthonára. Tekintsék tehát a tervkészítésben egyik legfőbb feladatnak ezt. Az ismeretterjesztést is a mezőgazdasági tudo­mányok megismertetése jellemezze a falusi kultúr- otthonokban. Legyen az a fő cél, hogy a különböző mezőgazdasági szakkörök, s más mezőgazdasági isme­retterjesztő tömegelőadások érdekesen, szórakozta­tóan közelebb vigyék a dolgozó parasztságot a szövet­kezeti gondolaton túl, a mezőgazdasági munka tökéle­tesebb elvégzéséhez. Az elmúlt évben már erre is akadt megyénkben számos példa. Demecserben, Ara­nyosapátiban és Vasmegyeren is jól működtek a kü­lönböző mezőgazdasági szakkörök. Bár Vasmegyeren a munkának meg van az a hibája, hogy nem vonja be a termelőszövetkezet tagjait, itt csak az egyénileg dol­gozó parasztok munkáját segítik. A tervkészítésnél is ismeretterjesztő munkában itt is és mindenütt ve­gyék számításba a termelőszövetkezeti tagok igé­nyeit is. A beregsurányi kultúrotthont állandó élet jel­lemzi. Itt jók az arányok. A tervkészítésnél nagyon kell vigyázni a munkák arányos megosztására, mert például az elmúlt évben Kótajban, Oroson, Ököriíó- fülpösön egyetlen fő cél volt: szórakoztatni, szórakoz­tatni. S csak táncoltak a kultúrotthonban. Semmi érdemleges nem történt ezentúl. A mostani tervkészítésnél is helyt kap a szórakoztatás, hiszen a művészeti csoportjaink főleg ezt a célt szolgálják. De műsortervük megvizsgálása feltétlenül fontos. Az idei tervünket nem jellemezheti a Csárd^skirálynő és egyéb operettek láza. Igyekezzenek mai tárgyú és a csoport erejének megfelelő darabokat megtanulni. S így kapcsolódjanak be jelen életünk megszépítésébe. A tánccsoportoknak, kórusoknak, — most a Bartók-év országos programján fellelkesülve — olyan tervet kell készíteniük, amely mentes a fércművektől, amely a magyar népdalra, néptáncra épül fel. Feldolgozza a helyben gyűjtött anyagot. Kultúrotthonaink egyre jobban a dolgozó pa­rasztság otthonaivá válnak. Szívesen járnak ide ta­nulni, pihenni, szórakozni a dolgozók. Serkentse taná­csainkat ez a tudat, mert sajnos, az eddigi tapasztalat az, hogy a tanácsok sok helyen nem a saját szervük­nek érzik a kultúrházat, s nem is gondolnak vele. Természetesen itt is vannak jó példák. Mátészalkán, Kisvárdán, Üjíehértón mór a téli tüzelőt is biztosí­totta a tanács. A kultúrotthonok nagyszerű feladata, lelkesítse tanácsainkat, hogy másutt is több segítséget adjanak e munka elvégzéséhez. Az őszi időjárás kedvezőtlen alakulása az eddigi­nél még fokozottabb munkára serkenti termelőszövet­kezeteinket és egyénileg dolgozó parasztjainkat. Községeink határában sok még a szedetlen burgonya, a kiásatlan répa, a törésre váró kukorica. íJogy eze­ket az égető munkálatokat sikeresen be tudják fejez­ni, jól ki kell használni minden percet. Éppen ezért ragadjanak meg dolgozó parasztjaink minden alkal­mat, és addig igyekezzenek a szántás-vetéssel, a beta- ka- ítással, amíg az időjárás még rosszabbra nem for­dul. Hodnszon befejeztek a burgonya felszedését A hodászi dolgozó parasz­tok az őszi betakarítási munkát a burgonya felsze­désével kezdték. A bur­gonyaföldek nagy részébe őszi kalászost vetettek, ezért hát ez volt a legsürgősebb munka, amelyet idejében el kellett végezni. A község a több. mint 400 hold burgo­nya betakarítását a hét fo­lyamán százszázalékig be­fejezte. Jelenleg a kukorica­törést szorgalmazzák a dol­gozó parasztok. Az őszi betakarítási mun­kák végzésében, de különö­sen a kenyérgabona elveté­Képes híradó épíhkezéseinkről ■Szabó Zsigmond a por­csal mai Kender Itoslkiké- ■zítő üzem áztató brigádve­zetője, a november 7 tisz­teletére indított munkaver­senyben átlagosan 110— 114 százalék között teljesít birgádjával. Az áztatást kondenzvíz használatával végzik, amivel meggyorsít­ják a kenderszár biológiai bomlását, s egyben lerövidí­tik az áztatási időt. Ezzel a módszerrel az áztatási idény­ben 600—700 mázsával töb­bet tudnak termelni. A Megyei Építőipari Vál­lalat dolgozói több gépál­lomáson építenek víztor­nyot. A nagykáilói gépállo­máson a november 7 tisz­teletére folytatott munka­versenyben már a vízto­rony befejezéséért harcol nak a dolgozók. Sárközi József kőműves brigádja az alap lerakásá­tól kezdve dolgozik a mátészalkai Tejüzem építkezésé­nél. A munkálatok befejezését is ők végzik. Átlago­san 160—170 százalékot teljesítenek. November 7-ig be akarják fejezni az épület teljes vakolását. (Hammel József felvételei) seben a termelőszövetkeze­tek mutatnak példát. Eddig a három tsz. közel 240 hold őszi kalászost vetett eb — Az Úttörő Termelőszövet­kezet pedig befejezte a 27 holdas gyümölcsös almater­mésének betakarításét. Több mint 3 ezer mázsa almát szüreteltek le, amely nagy jövedelmet hoz a tsz. dol­gozóinak. Jól holad a kukorlcaftörés Fehérgyarmaton Vége felé járnak a beta­karítási munkáknak a fe­hérgyarmati dolgozó pa­rasztok. A burgonyaszedést rövid időn belül befejezik, a kukoricatörést pedig több, mint 70 százalékban elvégez­ték. Gyönyörű termést ta­karítanak be a termelőszö­vetkezetek. Szükségük is van minden szem kukoricá­ra, mivel a szerződésben kötött határidő előtt akar­ják meghízlalni sertéseiket. A Győzhetetlen Brigád Termelőszövetkezet tagjai 15 hold burgonya. 17 i l napraforgó betakarítását, 37 hold kukorica törését vé­gezték már el eddig. Az őszi vetéssel is jóP halad­nak, közel 90 hold búzát vetettek el és 73 holdat ké­szítettek elő a vetésre. Nem less utolsó Nyírbéltek a burgonya begyűjtésben Az elmúlt értékelés sze­rint Nyírbéltek első volt a járásban a burgonya beta­karításban, a begyűjtésben pedig az utolsó helyet fog­lalta el. Beadási kötelezett­ségének alig 20 százalékban tett eleget. A lemaradás fel­számolása érdekében a köz­ségi tanács gazdagyűlést tartott, melyen megbeszél­ték a dolgozó parasztokkal a begyűjtés gyors teljesíté­sének fontosságát. A rövid összejövetelnek meg is lett az eredménye. A hét folya­mán az állomás melletti : burgonyabegyűjtő helyen egymást érik a szekerek, j Naponként 250—300 mázsa I gondosan kiválogatott bur- Igonyát adnak be a dolgozó parasztok. Azt mondják, ' nem akarnak utolsók lenni í a begyűjtésben. Termelőszövetkezeti látogatás Tiszaszalkán A napokban a tiszaszal- kai Búzakalász TSZ-t 33 vendég látogatta meg, túl­súlyban egyénileg gazdál­kodók, hogy személyesen győződjenek meg a nagy­üzemi gazdálkodás fölé­nyéről. Magam is a látogatók közölt voltam, s mint új termelőszövetkezeti tag a látogatás eredményeképpen meggyőződtem arról, hogy nagyon helyesen cseleked­tem akkor, amikor a rohodi Új Élet Termelőszövetke­zetbe beléptem. Először a tsz. portáján néztünk szét. Láttuk a be­tongyűrűkészítő berende­zést, a betoncserépgyártás ügyes eszközeit, és megtud­tuk, hogy mily nagy jöve­delmet biztosítanak ezek a termelőszövetkezetnek. A csinosan épített gazdasági épületek, szarvasmarha, ser­tés és juhállomány szem­gyönyörködtető látvány volt. Aztán a tsz. szántóföldjét tekintettük meg. A rendkí­vül gondos gazda kezét di­csérte a hatalmas cukor­répa tábla. Néhány répát kihúztunk a földből, de bi­zony nem lehetett volna megkülönböztetni a takar­mányrépától, ha fehér szí­ne el nem árulja magát, olyan nagyra nőttek. Nem alaptalan a tagok számí­tása, hogy 300 mázsa cu­korrépát akarnak holdan­ként felásni. Majd megszemléltük az őszi vetéseiket. Gyönyö­rűen zöldell őszíárpájuk, ga­bonájuk. A tsz. elnök és a párttitkár elmondta, milyen módszerekkel gazdálkodnak. Ezek után egyetlen egyéni­leg dolgozó sem kételkedett a nagyüzemi gazdálkodás előnyében. Általában a te- melőszövetkezet tagjainak évi részesedése a 20 ezer forintot eléri. A látogatásnak nagy je­lentősége volt nemcsak a kívülállók számára, mi is sokat tanultunk a Búzán kalász Termelőszövetkezeti tői. A mi tsz-ünk még fia­tal, nincsenek éves tapasz­talatai. De az itt látottakat, hasznosítani tudjuk. A ke­nyérgabona elvetését még gondosabb munkával fog­juk végezni ezután. — A szorgalmas talajelőkészítői munkákkal pedig azt akar-, juk elérni, hogy a mi tag­ságunk is olyan meg­elégedett körülmények kö­zött és olyan gondtalan életet éljen, mint a tisza- szalkai Bűzakalász Terme­lőszövetkezet tagjai. Ács Szabó József, az Új Élet TSZ párttitkára, Rohod. B Mi ^ ' m ja na íjTVBtéÉW ’*:?■ IjflÉ BÉ l ÉK m a >JiM \Jlm ■ Bf B IV ■■ HM| BB flBHB Hf Jra B jak M AJWH ® fi HÍ' I H g MNB M Jfc ^ jjS ■ ,r r"^^^^^^ABDLC^SZATMÁRMEGYE^IZOTTSÁCÁNA^^RJ^^^

Next

/
Thumbnails
Contents